Kell-e porral oltó készülék egy irodába? Hány darab szükséges, és mit ellenőrizhet a tűzvédelmi hatóság?

Sok kisvállalkozásnál a tűzoltó készülék kérdése csak akkor kerül elő, amikor munkavédelmi vagy tűzvédelmi ellenőrzésre készülnek, új irodába költöznek, esetleg a társasház közös képviselője vagy a bérbeadó hiányolja a készüléket.Gyakori kérdések:

• Kell-e egyáltalán tűzoltó készülék egy kis irodába?
• Elég-e egyetlen „poroltó”?
• Az iroda vagy az egész épület alapterületét kell figyelembe venni?
• A bérbeadó vagy a bérlő feladata a beszerzés?
• Ki ellenőrzi a készüléket?
• Milyen dokumentumokat kérhet a tűzvédelmi hatóság?
• Mi a munkavédelmi szakember feladata?

A válasz nem egyszerűen az, hogy „minden irodába kell egy 6 kilogrammos porral oltó”. A jogszabály ugyanis nem elsősorban darabszámot, hanem az alapterülethez és a veszélyhez igazodó oltóanyag-egységet, oltásteljesítményt, elhelyezést és üzemképességet követel meg.

Poroltó vagy tűzoltó készülék?

A köznyelvben szinte minden hordozható tűzoltó készüléket poroltónak nevezünk. Szakmailag azonban ez nem pontos.A tűzoltó készülék oltóanyaga lehet például:

• oltópor;
• víz vagy vízalapú oltóanyag;
• hab;
• szén-dioxid;
• speciális, például étolaj- és zsírtüzek oltására alkalmas oltóanyag.

Egy átlagos irodában valóban gyakori az ABC oltóporral töltött készülék, mert szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és bizonyos gázok tüzeinek oltására is alkalmas lehet. Ettől azonban még nem minden helyzetben ez a legjobb megoldás.Számítógépekkel, szerverekkel, nyomtatókkal és egyéb elektronikus berendezésekkel zsúfolt helyiségben az oltópor ugyan elolthatja a tüzet, de jelentős másodlagos károkat okozhat. Az oltópor finom szemcséi bejuthatnak az elektromos és elektronikus készülékek belsejébe, ezért egyes helyiségekben szén-dioxiddal oltó készülék vagy más megfelelő oltóanyagú készülék is indokolt lehet.A készülék típusát tehát nem kizárólag az ár vagy a megszokás alapján kell kiválasztani. Figyelembe kell venni:

• az éghető anyagokat;
• az iroda kialakítását;
• az elektromos berendezéseket;
• a helyiségek alapterületét;
• az épület szintjeinek számát;
• a különleges kockázatokat;
• a használók létszámát és menekülési lehetőségeit;
• az adott készülék oltásteljesítményét.

Kell-e tűzoltó készülék egy irodába?

Általános esetben igen.Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, vagyis az OTSZ szerint tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani:

• az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként;
• ahol azt az OTSZ külön előírja;
• valamint más jogszabályban meghatározott esetekben.

Az OTSZ azt is kimondja, hogy a lakásokban és a nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülőkben főszabály szerint nem kötelező tűzoltó készüléket elhelyezni. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik automatikusan a lakóépületben kialakított irodára, üzletre, műhelyre vagy más gazdasági célú helyiségre. Egy társasházi lakásból kialakított iroda tehát nem azért mentesül, mert lakóépületben található.Ha például egy társasház földszintjén külön bejáratú könyvelőiroda működik, az iroda egyéb rendeltetésű, gazdasági célú egységnek minősülhet, ezért az irodára vonatkozó követelményeket külön kell vizsgálni.

Hány darab tűzoltó készülék kell egy irodába?

A jogszabályi számítás alapja nem egyszerűen a készülékek darabszáma, hanem az úgynevezett oltóanyag-egység, röviden OE.Az OTSZ 16. mellékletének 2. táblázata általános esetben az alábbi minimumot határozza meg:

Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag tárolása esetén lényegesen magasabb követelmények érvényesek.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az oltóanyag-egységet a készülék címkéjén szereplő oltásteljesítmény alapján kell meghatározni.Például:

• az 8A oltásteljesítmény 2 OE-nek;
• a 13A oltásteljesítmény 4 OE-nek;
• a 21A oltásteljesítmény 6 OE-nek;
• a 34A oltásteljesítmény 10 OE-nek;
• a 43A oltásteljesítmény 12 OE-nek felel meg.

B tűzosztály esetén más oltásteljesítmény-jelölések tartoznak ugyanezekhez az oltóanyag-egységekhez. Ha az adott készülék A és B tűzosztályra is alkalmas, de a két oltásteljesítményhez eltérő oltóanyag-egység tartozik, a kisebb értéket kell figyelembe venni.Egy gyakori, 6 kilogrammos ABC porral oltó készülék oltásteljesítménye például 34A 183B lehet. Ebben az esetben:

• a 34A teljesítmény 10 OE;
• a 183B teljesítmény 12 OE;
• ezért a számítás során a kisebb, vagyis 10 OE vehető figyelembe.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen készülék minden, akár 800 négyzetméteres irodában automatikusan megfelelő.Figyelembe kell venni azt is, hogy:

• minden érintett szinten legyen megfelelő készülék;
• a készülék könnyen és gyorsan elérhető legyen;
• egy lezárt vagy távoli helyiségben elhelyezett készülék nem védi megfelelően a teljes területet;
• a különleges veszélyforrások további készüléket tehetnek szükségessé;
• a tűzvédelmi hatóság indokolt esetben további készülék elhelyezését is előírhatja.

Példa egy kis irodára

Egy egyszintes, 42 négyzetméteres iroda általános esetben legalább 2 OE oltásteljesítményt igényel.Ezt akár egyetlen megfelelő, legalább 8A és 34B oltásteljesítményű készülék is biztosíthatja. A gyakorlatban azonban gyakran nagyobb, például 6 kilogrammos ABC porral oltót helyeznek el, mert könnyen beszerezhető, széles körben használható, és az oltásteljesítménye meghaladja a minimumot.

Példa kétszintes irodára

Ha egy vállalkozás egy 60 négyzetméteres földszinti és egy 40 négyzetméteres emeleti irodarészt használ, nem elegendő feltétlenül egyetlen készüléket a földszinti bejárat mellé tenni.Az OTSZ szerint az önálló rendeltetési egységben legalább szintenként kell készüléket készenlétben tartani. Ezért mindkét szinten biztosítani kell a megfelelő és hozzáférhető készüléket, még akkor is, ha az összesített oltásteljesítmény egyetlen készülékkel elméletileg teljesíthető lenne.

Az iroda vagy az egész épület alapterületét kell nézni?

A számításnál az önálló rendeltetési egységet kell helyesen meghatározni.Ez lehet például:

• egy különálló irodaépület;
• egy épületen belül önállóan működő iroda;
• egy vállalkozás által bérelt, elkülönített irodaterület;
• egy társasházban kialakított üzlet vagy iroda;
• több, egymással összefüggő helyiségből álló gazdasági egység.

Nem minden esetben az egész társasház vagy teljes irodaház alapterületéből kell kiindulni. Ugyanakkor nem is lehet önkényesen helyiségenként felosztani a területet azért, hogy kisebb követelmény adódjon.Bérelt ingatlannál különösen fontos tisztázni:

• mely készülékek tartoznak az épület közös tűzvédelméhez;
• mely készülékeket biztosítja a bérbeadó;
• milyen készülékeket kell a bérlőnek biztosítania a saját tevékenységéhez;
• ki végzi és dokumentálja a negyedéves ellenőrzést;
• ki rendeli meg az időszakos karbantartást;
• kinél található a tűzvédelmi üzemeltetési napló.

A bérleti szerződés megoszthatja a feladatokat, de a szerződés nem írhatja felül a jogszabályi követelményeket. A tényleges üzemeltetőnek és a munkáltatónak is meg kell győződnie arról, hogy a munkavállalók által használt területen a tűzvédelmi feltételek valóban biztosítottak.

Hová kell elhelyezni a készüléket?

A tűzoltó készülék nem kerülhet oda, ahol éppen marad számára hely.Az OTSZ szerint a készüléket:

• jól láthatóan;
• könnyen hozzáférhetően;
• akadálymentesen megközelíthetően;
• a lehető legrövidebb időn belüli felhasználást biztosító helyen;
• állandóan használható és üzemképes állapotban

kell tartani.Tipikus hibás elhelyezés:

• szekrény mögött;
• irattárban, bezárt ajtó mögött;
• dobozokkal vagy bútorokkal eltakarva;
• a földre állítva olyan helyen, ahol könnyen feldől;
• a tűz kialakulásának legvalószínűbb helyén belül, ahová tűz esetén már nem lehet biztonságosan belépni;
• jelölés nélkül;
• túl magasan vagy nehezen leemelhető módon;
• kültéren, időjárási hatásoknak kitéve, megfelelő védelem nélkül.

A készülék készenléti helyét megfelelő biztonsági jellel is jelölni kell. Az ellenőrzés során azt is vizsgálni kell, hogy a jel látható és felismerhető-e.

Elég megvásárolni a készüléket?

Nem.A tűzoltó készülék beszerzése csak az első lépés. A készenlétben tartó vagy a képviselője legalább negyedévente köteles ellenőrizni többek között, hogy a készülék:

• az előírt helyen található-e;
• biztonságosan van-e rögzítve;
• jól látható-e;
• akadálytalanul használható-e;
• rendelkezik-e olvasható magyar nyelvű használati utasítással;
• nyomásmérője a megfelelő tartományban van-e;
• hiánytalan szerelvényekkel rendelkezik-e;
• plombája és zárópecsétje sértetlen-e;
• karbantartási címkéje és OKF-azonosító jele sértetlen-e;
• karbantartása nem vált-e esedékessé;
• készenléti helyének jelölése látható-e;
• állapota kifogástalan-e.

A feltárt hiányosságot meg kell szüntetni. A készülékekről, az üzemeltetői ellenőrzésekről és a karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni.Az üzemeltetési naplóban célszerű egyértelműen feltüntetni:

• a létesítmény nevét és címét;
• a készülék azonosítóját;
• pontos készenléti helyét;
• az ellenőrzés időpontját;
• az ellenőrzés eredményét;
• az ellenőrzést végző személy nevét;
• az észlelt hibákat;
• a megtett intézkedéseket;
• az időszakos karbantartások adatait.

A 2026. február 1-jétől érvényes Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás TvMI szerint az üzemeltetési naplóban a készülék egyértelmű azonosítása, a karbantartás típusa és dátuma, a korábbi karbantartások időpontja, valamint az oltásteljesítmény is dokumentálható.

Ki végezheti a karbantartást?

A negyedéves üzemeltetői ellenőrzés nem azonos a szakember által végzett karbantartással.A tűzoltó készülék karbantartását csak:

• a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet;
• vagy az ilyen szervezettel szerződéses kapcsolatban álló felülvizsgáló

végezheti.A tényleges munkát érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti.A „ránéztünk, a mutató zöldben van” nem helyettesíti az előírt karbantartást.A részben vagy teljesen kiürült készüléket újra kell tölteni. Egy egyszer már működtetett készüléket akkor sem szabad egyszerűen visszatenni a helyére, ha látszólag még maradt benne oltóanyag.

Mi a munkavédelmi szakember feladata?

A munkavédelmi szakember helyszíni bejárás során észlelheti és jelezheti, ha:

• nincs tűzoltó készülék;
• a készülék el van torlaszolva;
• lejárt vagy hiányos a karbantartása;
• nem látható a biztonsági jel;
• sérült a plomba;
• nem megfelelő a nyomásjelző állása;
• hiányzik az üzemeltetési napló;
• a munkavállalók nem tudják, hol található vagy hogyan kell használni;
• a készülék típusa láthatóan nincs összhangban a tevékenységgel.

Fontos azonban, hogy a munkavédelmi és a tűzvédelmi szaktevékenység nem ugyanaz.Egy munkavédelmi szakember attól, hogy munkavédelmi képesítéssel rendelkezik, még nem válik automatikusan tűzvédelmi szakemberré. A tűzvédelmi feladatok teljes körű ellátásához, a tűzvédelmi szabályzat elkészítéséhez vagy a jogszabály által tűzvédelmi szakképesítéshez kötött feladatokhoz megfelelő tűzvédelmi képesítés szükséges. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók képesítési követelményeit a 9/2015. BM rendelet szabályozza.A munkavédelmi szakember helyes feladata ezért általában:

1. a hiányosság felismerése;
2. annak írásos jelzése a munkáltatónak;
3. a munkavállalói biztonságot érintő kockázat értékelése;
4. szükség esetén tűzvédelmi szakember bevonásának javaslata;
5. annak ellenőrzése, hogy a feltárt hiányosságot megszüntették-e.

Ha ugyanaz a személy megfelelő munkavédelmi és tűzvédelmi képesítéssel is rendelkezik, természetesen mindkét terület feladatait elláthatja, de a két jogosultságot és felelősségi kört akkor is külön kell kezelni.

Hol hibáznak leggyakrabban a vállalkozások?

1. „Kis iroda, ide nem kell készülék”

Az iroda mérete önmagában nem mentesít. Egy 20 vagy 30 négyzetméteres önálló iroda esetén is vizsgálni kell az OTSZ szerinti minimumkövetelményt.

2. Csak a darabszámot nézik

Nem elég azt mondani, hogy „van egy poroltó”. Az oltásteljesítményt, az oltóanyag-egységet és az oltandó tüzek jellegét is figyelembe kell venni.

3. A legolcsóbb készüléket vásárolják meg

Egy kisméretű készülék formailag tűzoltó készülék, de nem biztos, hogy teljesíti az előírt oltásteljesítményt.

4. Nincs minden szinten készülék

Többszintes rendeltetési egységnél legalább szintenként biztosítani kell a megfelelő készüléket.

5. Elrejtik, mert „nem szép”

A készülék nem dekorációs tárgy. Ha függöny, szekrény, növény vagy irattartó takarja, vészhelyzetben értékes másodpercek veszhetnek el.

6. Nincs negyedéves ellenőrzés

A vállalkozás csak az éves karbantartásra gondol, miközben a készenlétben tartó legalább negyedéves ellenőrzésre is köteles.

7. Nincs üzemeltetési napló

A készülék címkéje önmagában nem igazolja, hogy a vállalkozás elvégezte a saját üzemeltetői ellenőrzéseit.

8. A munkavállalókat nem oktatják

A készülék megléte kevés, ha senki nem tudja:

• hol található;
• milyen tűz oltására használható;
• hogyan kell működtetni;
• mikor veszélyes megkezdeni az oltást;
• mikor kell azonnal menekülni és a 112-es segélyhívót tárcsázni.

9. Nem tisztázzák a bérbeadó és a bérlő feladatát

Egy bérelt irodában gyakori, hogy mindkét fél a másikra vár. Ellenőrzéskor azonban a tényleges hiányosság számít, nem az, hogy a felek szóban kire hárították a feladatot.

10. A készüléket használat után visszateszik

A működtetett, részben kiürült vagy sérült készüléket haladéktalanul karbantartásra, illetve újratöltésre kell küldeni, és szükség esetén cserekészüléket kell biztosítani.

Ellenőrizheti-e a tűzoltóság?

Igen.A köznyelvben „tűzoltósági ellenőrzésnek” nevezett eljárást a tűzvédelmi hatóság végezheti. Az ellenőrzés során nemcsak azt vizsgálhatják, hogy van-e a falon egy piros készülék.Ellenőrizhetik többek között:

• a szükséges készülékek meglétét;
• az oltásteljesítményt;
• a darabszám és az alapterület összhangját;
• a szintenkénti elhelyezést;
• a készülék hozzáférhetőségét;
• a biztonsági jelölést;
• a plombát és a karbantartási címkét;
• a nyomásjelző állását;
• a készülék sérülésmentességét;
• a karbantartás érvényességét;
• a negyedéves ellenőrzések dokumentálását;
• a feltárt hibák megszüntetését;
• a dolgozók tűzvédelmi oktatását;
• a tűzvédelmi szabályzatot, ha annak elkészítése kötelező.

Az OTSZ alapján a tűzvédelmi hatóság az általánosan előírt mennyiségen felül további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések vagy anyagok elhelyezését is előírhatja, ha a tényleges kockázat ezt indokolja.

Milyen dokumentumokat kérhetnek?

Az ellenőrzés tárgyától és a vállalkozás tevékenységétől függően különösen az alábbi dokumentumok lehetnek relevánsak.

Tűzvédelmi üzemeltetési napló

Ebben kell szerepelniük a készenlétben tartott készülékeknek, a negyedéves ellenőrzéseknek és a karbantartások adatainak.

Karbantartási dokumentumok

Ide tartozhatnak:

• karbantartási jegyzőkönyvek;
• munkalapok;
• a karbantartó szervezet adatai;
• a karbantartást végző személy azonosítható adatai;
• az elvégzett karbantartás fokozata;
• a következő karbantartás esedékessége;
• javítás vagy újratöltés dokumentumai.

A készüléken lévő karbantartási címke és OKF-azonosító jel is lényeges, de nem minden esetben helyettesíti az üzemeltetési naplóban vezetendő adatokat.

Tűzvédelmi szabályzat

A 101/2023. BM rendelet alapján meg kell vizsgálni, hogy a szervezet köteles-e tűzvédelmi szabályzatot készíteni. Ha igen, annak naprakésznek, a tényleges működéshez igazodónak és hozzáférhetőnek kell lennie.

Tűzvédelmi oktatás dokumentumai

Az ellenőrzés során kérhetik annak igazolását, hogy a munkavállalók megkapták a szükséges tűzvédelmi oktatást.A dokumentációban célszerű rögzíteni:

• az oktatás időpontját;
• témáját;
• az oktató nevét és jogosultságát;
• a résztvevők nevét;
• a részvétel igazolását;
• szükség esetén a számonkérés eredményét.

Tűzriadó terv

Amennyiben a szervezet vagy létesítmény a jogszabály alapján tűzriadó terv készítésére kötelezett, annak meglétét és aktualitását is vizsgálhatják.

Alaprajz, készülékjegyzék, elhelyezési nyilvántartás

Nagyobb vagy összetettebb létesítménynél szükség lehet olyan dokumentációra, amelyből megállapítható:

• a készülékek pontos helye;
• az egyes területek alapterülete;
• az önálló rendeltetési egységek határa;
• a készülékek típusa és oltásteljesítménye;
• az azonosító számuk;
• a védett terület.

Bérleti szerződés és feladatmegosztás

Bérelt ingatlanban a hatóság számára releváns lehet, hogy a bérbeadó és a bérlő hogyan osztotta meg az üzemeltetési és tűzvédelmi feladatokat. Ez azonban nem mentesíti automatikusan egyik felet sem, ha a tényleges tűzvédelmi állapot nem megfelelő.A vásárlási számla önmagában nem a legfontosabb tűzvédelmi dokumentum. A hatóság számára elsősorban az számít, hogy a készülék:

• jogszerűen készenlétben tartható;
• megfelelő oltásteljesítményű;
• azonosítható;
• üzemképes;
• szabályosan karbantartott;
• megfelelően elhelyezett;
• és szerepel a szükséges nyilvántartásban.

Lehet bírság a hiányosságból?

Igen.Tűzvédelmi bírságot nemcsak teljesen hiányzó készülék miatt lehet kiszabni. Szabálytalanság lehet például:

• az előírt készülék hiánya;
• a nem megfelelő oltásteljesítmény;
• az elmaradt karbantartás;
• az üzemképtelen állapot;
• az eltorlaszolt vagy nem hozzáférhető elhelyezés;
• a hiányzó jelölés;
• az üzemeltetési napló hiánya vagy valótlan vezetése;
• az ellenőrzések elmulasztása;
• a feltárt hibák megszüntetésének elmaradása.

A bírság mellett azonban a legnagyobb kockázat nem maga a hatósági szankció. Egy kezdeti, még kézi készülékkel eloltható tűz néhány perc alatt teljes helyiséget érintő tűzzé fejlődhet. Ilyenkor már nem az a kérdés, hogy mennyibe került volna a megfelelő készülék vagy a karbantartás, hanem az, hogy sikerül-e mindenkinek biztonságosan elhagynia az épületet.

A készülék használata nem kötelező minden helyzetben

A tűzoltó készülék azért van, hogy a még biztonságosan megközelíthető, kezdeti tüzet meg lehessen fékezni. A munkavállalótól azonban nem várható el, hogy életét vagy testi épségét veszélyeztetve oltson.Tűz esetén elsődleges:

1. a veszélyben lévők figyelmeztetése;
2. a tűzjelzés;
3. a 112-es segélyhívó értesítése;
4. a biztonságos menekülés;
5. és csak ezután, megfelelő menekülési út biztosítása mellett a kezdeti tűz oltásának megkísérlése.

Nem szabad oltást kezdeni, ha:

• a füst miatt nem látható a menekülési út;
• a tűz gyorsan terjed;
• robbanásveszély áll fenn;
• ismeretlen veszélyes anyag ég;
• a készülék nem alkalmas az adott tűz oltására;
• az oltást végző személy mögött nincs szabad menekülési út.

Összefoglalás

Egy irodában általában szükség van megfelelő tűzoltó készülékre, akkor is, ha az iroda kicsi vagy lakóépületben működik.A szükséges mennyiséget nem egyszerűen darabszám alapján kell meghatározni. Figyelembe kell venni:

• az önálló rendeltetési egység alapterületét;
• az előírt oltóanyag-egységet;
• a készülék oltásteljesítményét;
• a szintek számát;
• az éghető anyagokat;
• a tevékenység kockázatait;
• az elhelyezés és hozzáférés feltételeit.

A készüléket nemcsak megvásárolni kell. Legalább negyedévente ellenőrizni, előírt időközönként karbantartani, megfelelően jelölni és tűzvédelmi üzemeltetési naplóban dokumentálni is szükséges.A munkavédelmi szakember feladata lehet a hiányosság felismerése és jelzése, de a munkavédelmi képesítés önmagában nem jogosít fel minden tűzvédelmi szaktevékenység elvégzésére. A pontos készülékszám, típus, elhelyezés és dokumentáció meghatározásakor szükség lehet megfelelő képesítésű tűzvédelmi szakember bevonására.A megfelelő tűzoltó készülék nem azért szükséges, hogy egy hatósági ellenőrzésen „legyen mit megmutatni”. Az első néhány percben ez lehet az az eszköz, amellyel egy kisebb meghibásodásból kialakuló tűz még megfékezhető, mielőtt embereket veszélyeztető vagy az egész vállalkozást ellehetetlenítő eseménnyé válik.

_{Felhasznált jogszabályok és szakmai források}

1. _{1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.}
2. _{54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, különösen a 204. §, a 263–265. §, valamint a 16. és 18. melléklet.}
3. _{101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról.}
4. _{9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és tűzvédelmi szolgáltatást végzők képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről.}
5. _{259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.}
6. _{Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás TvMI 12.6:2026.02.01., különösen a tűzoltó készülékek ellenőrzésére, karbantartására és dokumentálására vonatkozó fejezet.}
7. _{BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Tűzoltó készülékek elhelyezése társasházakban.}

A cikk általános tájékoztatást ad. A szükséges tűzoltó készülékek pontos típusát, oltásteljesítményét, számát és elhelyezését minden esetben az adott épület, rendeltetési egység és tevékenység tényleges körülményei alapján kell meghatározni.