A munkavédelmi probléma mögött gyakran műszaki ok áll

Egy hiányzó védőburkolat, hibás reteszelés, sérült villamos csatlakozás vagy nem megfelelően kialakított kezelőtér nem oldható meg kizárólag egy újabb dokumentum elkészítésével.

A munkavédelmi szakember feladata ilyenkor a veszély felismerése, a kockázat értékelése és a szükséges intézkedések meghatározása. A megoldáshoz azonban sok esetben gépészeti, villamos vagy elektronikai szakértelemre is szükség van.

Ebben jelent előnyt a műszaki hátterünk. Nem szervizszolgáltatásként végezzük a munkavédelmi feladatokat, de olyan szakemberekkel dolgozunk egy szervezetben, akik ipari gépek telepítésével, diagnosztikájával, javításával, villamos bekötésével és vezérlőelektronikák vizsgálatával is foglalkoznak. Így nemcsak azt tudjuk megmutatni, hogy hol van probléma, hanem abban is tudunk segíteni, hogy milyen műszaki megoldással lehet azt szakszerűen rendezni.

Amikor a dokumentáció önmagában nem jelent megoldást

Tegyük fel, hogy egy helyszíni bejárás során azt látjuk, hogy egy gépről hiányzik a védőburkolat. 

A munkavédelmi dokumentációban rögzíthető:

  • a veszélyforrás;
  • a lehetséges sérülés;
  • a szükséges intézkedés;
  • a javítás felelőse és határideje.

A valódi veszély azonban ettől még nem szűnik meg. A burkolatot megfelelően meg kell tervezni, el kell készíteni és úgy kell felszerelni, hogy az ne hozzon létre új veszélyt, ne akadályozza indokolatlanul a munkavégzést, és a gép biztonsági funkciói is megfelelően működjenek.

Ugyanez igaz lehet például:

  • hibás vagy hiányzó biztonsági reteszelésre;
  • nem megfelelő vészleállítóra;
  • sérült villamos vezetékre;
  • átalakított vezérlésre;
  • nem biztonságos géprögzítésre;
  • hiányos elszívásra;
  • rosszul kialakított kezelőhelyre;
  • vagy egy olyan gépre, amelynek eredeti védelmi rendszerét korábban módosították.

Ilyenkor nem elegendő azt mondani, hogy „ezt meg kell javítani”. Meg kell határozni, hogy pontosan mit kell megváltoztatni, ki végezheti el a munkát, és milyen ellenőrzés szükséges a használat újbóli engedélyezése előtt.

Más szemmel nézzük a gépeket és a munkaeszközöket

Egy működő gépről könnyű azt feltételezni, hogy biztonságos is.A kettő azonban nem ugyanaz.Egy berendezés képes lehet a feladatát ellátni úgy is, hogy közben:

  • hozzáférhető veszélyes mozgó része van;
  • nem működik valamely biztonsági kapcsolója;
  • sérült a villamos rendszere;
  • nem megfelelő módon alakították át;
  • hiányzik a magyar nyelvű használati útmutatója;
  • nem tisztázott a felülvizsgálati kötelezettsége;
  • vagy a dolgozók a gyártói rendeltetéstől eltérően használják.

Ezért a helyszíni vizsgálat során nemcsak azt nézzük meg, hogy a gép bekapcsolható-e. A teljes munkafolyamatot, a kezelő mozgását, az anyag beadását és kivételét, a tisztítást, a karbantartást, valamint a lehetséges meghibásodásokat is figyelembe vesszük.Ezt a szemléletet mutatja be részletesebben a Mit lát egy munkavédelmi szakember ezen a képen? című Tudástár-anyagunk.

A munkavédelmi és a műszaki feladatokat külön kezeljük

Fontos, hogy a felelősségi körök egyértelműek maradjanak.A munkavédelmi szakember:

  • feltárja a veszélyeket;
  • értékeli a kockázatokat;
  • meghatározza a szükséges munkavédelmi intézkedéseket;
  • ellenőrzi a dokumentáció és a gyakorlat összhangját;
  • javaslatot tesz a biztonságos kialakításra;
  • és szükség esetén kezdeményezi a munkaeszköz használatának korlátozását vagy felfüggesztését.

A műszaki beavatkozást pedig az adott feladathoz megfelelő szakképzettségű szakember végzi.Ez lehet például:

  • gépszerelő;
  • villanyszerelő;
  • elektronikai műszerész;
  • automatizálási szakember;
  • gyártói szakszerviz;
  • vagy más, az adott berendezéshez szükséges jogosultsággal rendelkező szakember.

Így nem keverjük össze a munkavédelmi minősítést a javítással, mégis összehangolt segítséget tudunk nyújtani a probléma feltárásától a műszaki megoldásig.

Nem barkácsmegoldásokban gondolkodunk

Egy munkaeszköz biztonsági átalakításánál nem az a cél, hogy a lehető leggyorsabban kerüljön rá valamilyen burkolat vagy kapcsoló. A hibásan kialakított védelem új kockázatot is létrehozhat.

Például:

  • a burkolat könnyen eltávolítható marad;
  • a reteszelés megkerülhető;
  • a vészleállító rossz helyre kerül;
  • a módosítás miatt romlik a kezelő rálátása;
  • a dolgozó veszélyesebb kézi beavatkozásra kényszerül;
  • a karbantartás nem végezhető biztonságosan;
  • vagy a gép korábbi megfelelősége válik kérdésessé.

Ezért minden műszaki javaslatnál figyelembe kell venni:

  • a gép eredeti kialakítását;
  • a gyártói dokumentációt;
  • a tényleges használatot;
  • a biztonsági funkciókat;
  • a kezelő feladatait;
  • a karbantartás módját;
  • és az átalakítás lehetséges jogi, műszaki következményeit.

A kockázatértékeléstől a megvalósítható intézkedésig

A megfelelő munkavédelem nem ér véget a veszély megnevezésével.

A Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság? című útmutatónkban is bemutatjuk, hogy a dokumentációnak a tényleges munkakörnyezetre és munkafolyamatokra kell épülnie. Ha például a kockázatértékelés azt állapítja meg, hogy egy gép veszélyes mozgó része elérhető, akkor az intézkedés nem merülhet ki abban, hogy:

„A dolgozót oktatni kell a veszélyre.”

Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a veszély műszaki intézkedéssel megszüntethető vagy csökkenthető-e.Ilyen lehet például:

  • megfelelő védőburkolat;
  • reteszelt ajtó vagy fedél;
  • biztonsági érzékelő;
  • kétkezes indítás;
  • biztonságosabb kezelési mód;
  • mechanikus megfogás;
  • távolságtartó védelem;
  • vagy a munkafolyamat átszervezése.

Az oktatás és az egyéni védőeszköz fontos, de nem helyettesíti az ésszerűen megvalósítható műszaki védelmet.

Oktatás a tényleges gépre és feladatra

A megfelelő műszaki kialakítás mellett a dolgozókat is fel kell készíteni a munkaeszköz biztonságos használatára. Nem elegendő egy általános oktatási tematika felolvasása.

A munkavállalónak tudnia kell:

  • hogyan kell a gépet szabályosan elindítani és leállítani;
  • mit kell ellenőriznie munkakezdés előtt;
  • mely védőberendezéseket nem távolíthatja el;
  • mit tegyen rendellenes működés esetén;
  • hogyan történik a biztonságos tisztítás;
  • milyen beavatkozást nem végezhet el;
  • és kit kell értesítenie meghibásodás esetén.

A gépre és munkakörre szabott oktatás szerepét a Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkünk részletesen ismerteti.

Egyéni védőeszköz helyett először a veszélyt vizsgáljuk

Gyakori megoldás, hogy egy veszély felismerése után azonnal újabb egyéni védőeszközt írnak elő. Ez azonban nem minden esetben megfelelő sorrend.Először azt kell megvizsgálni, hogy:

  • megszüntethető-e maga a veszély;
  • csökkenthető-e műszaki megoldással;
  • elkülöníthető-e a dolgozótól;
  • módosítható-e a munkafolyamat;
  • vagy javítható-e a gép kialakítása.

Csak az ezek után fennmaradó kockázatokhoz kell meghatározni a megfelelő egyéni védőeszközt.

Amennyiben ehhez szakmai segítségre van szüksége, tekintse meg az Egyéni védőeszközök kiválasztása szolgáltatásunkat.

Mi történik, ha műszaki beavatkozás szükséges?

A folyamat az adott problémától függ, de jellemzően az alábbi lépésekből áll:

1. Helyszíni felmérés

Megismerjük a gépet, a munkafolyamatot, a kezelő feladatait és a jelenlegi dokumentációt.

2. A veszély és az ok meghatározása

Nemcsak a látható hibát vizsgáljuk, hanem azt is, miért alakult ki.

3. Intézkedési javaslat

Meghatározzuk, milyen munkavédelmi és műszaki intézkedés szükséges.

4. Megfelelő szakember bevonása

A javítást vagy átalakítást a feladathoz szükséges képesítéssel rendelkező szakember végzi.

5. Ellenőrzés

Megvizsgáljuk, hogy a beavatkozás valóban megszüntette-e vagy megfelelő mértékben csökkentette-e a veszélyt.

6. Dokumentáció és oktatás frissítése

Szükség esetén módosítjuk a kockázatértékelést, a munkautasítást, az oktatási tematikát és a kapcsolódó nyilvántartásokat.

Milyen esetekben lehet különösen hasznos ez a háttér?

Forduljon hozzánk, ha:

  • egy gép védőburkolata hiányzik vagy nem megfelelő;
  • bizonytalan egy biztonsági kapcsoló működésében;
  • a berendezést korábban átalakították;
  • nincs meg a gép teljes dokumentációja;
  • a dolgozók veszélyes kézi beavatkozást végeznek;
  • visszatérő műszaki hiba jelent munkavédelmi kockázatot;
  • új vagy használt gépet szeretnének telepíteni;
  • a kockázatértékelés műszaki intézkedést ír elő;
  • vagy a dokumentáció és a gép tényleges állapota nincs összhangban.

Ipari gépek telepítéséhez, javításához és karbantartásához kapcsolódó műszaki szolgáltatásainkról a Szerviz Szektor gépszerelési oldalán, villamos feladatokról az ipari villanyszerelési oldalon, elektronikai és vezérlési hibákról pedig az ipari elektronikai diagnosztika oldalán talál további információt.

Több szakmai terület, egy összehangolt megoldás

A „Nem csak munkavédelem” számunkra nem azt jelenti, hogy a munkavédelmi és a műszaki feladatokat összemossuk.Éppen ellenkezőleg.Minden feladatot a megfelelő szakember végez, de a különböző területek nem egymástól elszigetelten dolgoznak.Ennek köszönhetően:

  • a munkavédelmi hiányosság mögötti műszaki ok is feltárható;
  • a javasolt intézkedés megvalósíthatósága is vizsgálható;
  • a műszaki beavatkozás munkavédelmi következményei is értékelhetők;
  • és a dokumentáció a ténylegesen kialakított állapothoz igazítható.

A cél nem egy újabb jegyzőkönyv.A cél egy olyan megoldás, amely a gépnél, a dokumentációban és a napi munkavégzés során is működik.

Van olyan gépe vagy munkaeszköze, amelynek biztonságossága kérdéses?

Nem biztos benne, hogy megfelelő egy átalakítás, a védőburkolat, a vezérlés vagy a gép jelenlegi használati módja?

Vegye fel velünk a kapcsolatot. A helyszínen áttekintjük a problémát, segítünk meghatározni a szükséges munkavédelmi és műszaki intézkedéseket, és javaslatot teszünk a megvalósítás következő lépéseire.