
Mit lát?
Valószínűleg azt, hogy néhány ember egy fémszerkezetet bont vagy szerel. Valaki kézi sarokcsiszolót használ, mások a szerkezet mozgatásában segítenek. A talajon törmelék, por és szerszámok láthatók. A háttérben egy épület, körülötte egy átlagos munkaterület.A legtöbb ember számára ez egy hétköznapi jelenet.
Egy munkavédelmi szakember számára azonban ez a néhány másodperc alatt több tucat kérdést vet fel.Nem azért, mert hibát keres.
Hanem azért, mert kockázatokat értékel.Ez a különbség az átlagos szemlélő és a munkavédelmi szakember között.
A munkavédelemről sokaknak még ma is az jut eszébe, hogy valaki végigsétál az üzemben, szabálytalanságokat keres, majd felsorolja, mit kell kijavítani.Ez a kép azonban félrevezető.Egy jó munkavédelmi szakember nem elsősorban hibákat keres.
Ő azt próbálja megérteni, hogyan történik a munkavégzés, és ebből milyen veszélyek következhetnek.Ez lényeges különbség.
Mert ugyanaz a munkafolyamat két különböző helyen teljesen eltérő kockázatokat jelenthet.
Ugyanaz a sarokcsiszoló.Ugyanaz a dolgozó.Ugyanaz a munkavédelmi cipő.Mégis teljesen más védelmi intézkedésekre lehet szükség. Ezért a munkavédelem első lépése nem az egyéni védőeszköz kiválasztása.Hanem a munkafolyamat megértése.
Ezt tükrözi az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről is, amely szerint a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ez nem érhető el pusztán megfelelő eszközök beszerzésével; először fel kell tárni a munkavégzés során jelentkező veszélyeket, majd ezek alapján kell meghatározni a szükséges megelőző intézkedéseket.
Ha megkérdeznénk tíz embert, hogy miről szól ez a kép, valószínűleg többen rögtön a lábbelire figyelnének.
Sportcipő?Bakancs?Munkavédelmi cipő?
Pedig egy munkavédelmi szakember nem itt kezdi. Először azt vizsgálja:Mi történik ezen a munkaterületen? Ez azért fontos, mert a megfelelő egyéni védőeszköz kiválasztása mindig a munkafolyamatból következik. Nem fordítva. Ha ezt a sorrendet felcseréljük, könnyen hibás döntést hozhatunk.
A képen egy fémszerkezet bontása zajlik, a munkások egyébként az épületet fogják szigetelni. Ehhez sarokcsiszolót használnak.A munkadarab mozgatásában több ember vesz részt. Már ebből néhány másodperc alatt számos veszélyforrás azonosítható. Például:
Ezek közül több közvetlenül is érintheti a láb védelmét.De ezt még nem lehet eldönteni.
Mert még nem tudjuk:
A munkavédelmi szakember tehát nem feltételez. Kérdez. Megfigyel. Majd ezek alapján értékel.
Ez különösen fontos.A fénykép sok információt ad.De nem ad meg minden információt.Nem tudjuk például:
Ezért lenne szakmailag helytelen pusztán a kép alapján kijelenteni, hogy valamelyik dolgozó nem megfelelő lábbelit visel. Egy munkavédelmi szakember ilyet nem tesz. Ő megvizsgálja a cipő jelöléseit.Elolvassa a gyártó dokumentációját. Megismeri a munkafolyamatot. És csak ezután mond véleményt. Ez a szakmai különbség a találgatás és a kockázatértékelés között.
Ez talán a legfontosabb gondolat.Nem abból indul ki, hogy milyen egyéni védőeszköz áll rendelkezésre.Hanem abból, hogy milyen sérülés következhet be, ha a munka során valami váratlan történik. Ebben az esetben például felmerülhet:
Csak ezek után lehet feltenni a következő kérdést: Milyen munkavédelmi lábbeli képes ezek ellen megfelelő védelmet nyújtani? És ezzel kezdődik majd a következő fejezet.
A legtöbben dolgozókat látnak egy munkaterületen. A munkavédelmi szakember azonban egy olyan munkafolyamatot lát, amelyben minden mozdulatnak, minden szerszámnak és minden veszélyforrásnak szerepe van. Ezért nem a cipőt vizsgálja meg először. Hanem azt a környezetet, amelyben azt a cipőt használni fogják. Mert megfelelő munkavédelmi lábbelit csak akkor lehet kiválasztani, ha először pontosan ismerjük azt a kockázatot, amely ellen védenie kell.