Miért érkezik a hatóság, mit ellenőrizhet, és miért nem elég a hibátlan dokumentáció?

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés sok vállalkozás életében csak akkor válik valódi kérdéssé, amikor az ellenőr már megérkezett a telephelyre. 

Addig a munkáltató gyakran úgy gondolja, hogy az ellenőrzés elsősorban a nagyobb üzemeket, az építőipari fővállalkozókat vagy a különösen veszélyes technológiát alkalmazó cégeket érinti. Ez veszélyes tévedés.Munkavédelmi ellenőrzés bármely olyan munkahelyen történhet, ahol szervezett munkavégzés folyik. Nem az alkalmazottak száma dönti el, hogy egy vállalkozás ellenőrizhető-e. Egy két munkavállalót foglalkoztató műhely, egy kisebb étterem, egy családi vállalkozásként működő raktár, egy autószerelő műhely vagy egy építési területen dolgozó néhány fős vállalkozás ugyanúgy a munkavédelmi hatóság látókörébe kerülhet, mint egy több száz főt foglalkoztató gyár. Az ellenőrzés ráadásul nem kizárólag előre megtervezett hatósági akció eredménye lehet. Elég lehet egy munkavállalói bejelentés, egy munkabaleset, egy másik hatóság jelzése vagy egy olyan helyzet, amelyet az ellenőrök közvetlenül észlelnek. A munkáltató számára ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy:

Vajon mikor érkezik ellenőrzés?

Sokkal fontosabb ezt megkérdezni:

Ha ma belépne a hatóság a munkahelyre, ugyanazt látná-e a valóságban, mint amit a munkavédelmi dokumentumok leírnak?

Ez a különbség a papíron megfelelő és a ténylegesen működő munkavédelem között.

Mit jelent valójában a munkavédelmi hatósági ellenőrzés?

A köznyelvben gyakran elhangzik, hogy

„megérkezett a munkavédelmis”. 

Ez a megfogalmazás azonban két teljesen eltérő szereplőt mos össze. A munkáltató által megbízott munkavédelmi szakember a vállalkozás munkavédelmi feladatainak ellátását segíti. Kockázatértékelést készít, oktatásokat dolgoz ki, részt vesz a munkahelyek és munkaeszközök vizsgálatában, tanácsot ad, valamint jelzi a feltárt hiányosságokat. A munkavédelmi hatóság ezzel szemben állami ellenőrzési és intézkedési jogosultsággal rendelkezik. A hatóság nem a munkáltató tanácsadójaként érkezik, hanem azt ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jogszabályi követelményei.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyik alapelve szerint a munkáltató felelős a biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósításáért. A munkavállalók saját kötelezettségei, a munkavédelmi szakember megbízása vagy egy külső szolgáltató alkalmazása ezt a felelősséget nem veszi át a munkáltatótól.Ezért az ellenőrzés során nem elegendő arra hivatkozni, hogy:

• a munkavédelmi dokumentációt külső szakember készítette;
• a dolgozó megszegte az utasítást;
• a gépkezelő tapasztalt volt;
• a munkavállaló saját döntése alapján nem használta a védőeszközt;
• a hibáról a vezető nem tudott;
• a problémát korábban senki nem jelezte.

A munkáltató feladata nem merül ki a szabályok elkészítésében. Rendszeresen meg kell győződnie arról is, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, valamint a munkavállalók ismerik és megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.A hatóság éppen ezért nemcsak azt vizsgálhatja, hogy van-e kockázatértékelés, munkavédelmi oktatási napló vagy egyéni védőeszköz-juttatási rend. Azt is ellenőrizheti, hogy ezek tartalma megfelel-e a valós munkavégzésnek.

Mi a hatósági ellenőrzés célja?

A munkavédelmi ellenőrzés célját sok munkáltató tévesen kizárólag a bírságolással azonosítja. A hatósági fellépés azonban ennél szélesebb.Az ellenőrzés alapvető célja annak vizsgálata, hogy:

• biztosítottak-e a biztonságos munkavégzés személyi feltételei;
• megfelelőek-e a munkahelyek;
• biztonságosan használhatók-e a munkaeszközök;
• a munkavállalók rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel;
• megfelelő egyéni védőeszközöket biztosítottak-e;
• megtörténtek-e a szükséges felülvizsgálatok;
• a veszélyes tevékenységeket szabályosan végzik-e;
• megtörtént-e a kockázatok azonosítása és értékelése;
• a munkáltató végrehajtotta-e a szükséges megelőző intézkedéseket;
• a munkabaleseteket szabályosan jelentették-e be és vizsgálták-e ki.

A hatóság tehát nem kizárólag dokumentumokat ellenőriz. A teljes munkavédelmi működést vizsgálhatja a munkaszervezéstől a gépek állapotán keresztül a munkavállalók tényleges magatartásáig.Egy rendezett irattár ezért még nem jelent biztonságos munkahelyet.

Miért indulhat munkavédelmi ellenőrzés?

A hatósági ellenőrzés többféle okból indulhat. Ezek közül néhány előre látható, mások teljesen váratlanul érhetik a munkáltatót.

1. Ellenőrzési terv vagy célvizsgálat alapján

A munkavédelmi hatóság meghatározott ágazatokra, tevékenységekre vagy kockázatokra irányuló ellenőrzéseket végezhet.A kiválasztás során kiemelt figyelmet kaphatnak azok a területek, ahol:

• gyakoriak a súlyos munkabalesetek;
• magas a leesés kockázata;
• veszélyes gépeket alkalmaznak;
• jelentős a zaj-, rezgés-, por- vagy vegyianyag-expozíció;
• kézi vagy gépi anyagmozgatás történik;
• szabadtéri munkavégzés folyik;
• több munkáltató dolgozik egyidejűleg ugyanazon a helyszínen;
• korábban már tártak fel súlyos hiányosságot.

Ilyen ellenőrzés érintheti például az építőipart, a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart, a raktározást, a fa- és fémipari tevékenységeket, valamint a veszélyes munkaeszközöket alkalmazó munkáltatókat.Az ellenőrzési terv nem azt jelenti, hogy kizárólag a megnevezett ágazatok számíthatnak vizsgálatra. Más munkahelyek ellenőrzése ugyanúgy lehetséges.

2. Közérdekű bejelentés vagy panasz alapján

A munkavédelmi hatóság munkavállalói vagy más személytől származó bejelentés alapján is ellenőrzést indíthat.A bejelentő lehet:

• jelenlegi munkavállaló;
• korábbi munkavállaló;
• alvállalkozó;
• munkavédelmi képviselő;
• szomszédos vállalkozás;
• megrendelő;
• a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy;
• más hatóság vagy szervezet.

A bejelentés hátterében nem feltétlenül személyes konfliktus vagy rosszindulat áll. Sok esetben a munkavállaló korábban már jelezte a problémát a közvetlen vezetőjének, de nem történt megfelelő intézkedés.Ezért fontos, hogy a munkáltató komolyan vegye a belső jelzéseket. A Munkavédelmi szakember feladata – közvetlen munkavállalói jelzés című cikkben részletesebben is bemutattuk, miért lehet fontos, hogy a dolgozó közvetlenül is jelezhesse a munkavédelmi szakembernek az általa tapasztalt veszélyt.Egy ilyen jelzés nem feltétlenül a vezető megkerülését jelenti. Sokszor ez az utolsó lehetőség arra, hogy a problémát még házon belül, egy baleset vagy hatósági eljárás előtt lehessen rendezni.Tipikus bejelentési ok lehet például:

• a leesés elleni védelem hiánya;
• gépvédő burkolat eltávolítása;
• szabálytalan létrahasználat;
• nem megfelelő vagy hiányzó védőeszköz;
• túlzott hőterhelés;
• veszélyes vegyi anyagok szabálytalan tárolása;
• villamos veszély;
• munkabaleset elhallgatása;
• orvosi alkalmassági vizsgálat hiánya;
• munkavédelmi oktatás elmaradása.

3. Munkabaleset miatt

Egy súlyos munkabaleset szinte biztosan felveti a hatósági vizsgálat szükségességét. Ilyenkor nemcsak a baleset közvetlen okát vizsgálják.A hatóság arra is keresi a választ, hogy:

• felismerhető volt-e előre a veszély;
• szerepelt-e a kockázatértékelésben;
• történt-e megfelelő megelőző intézkedés;
• alkalmas volt-e a munkaeszköz;
• biztosították-e az előírt védőeszközt;
• megfelelő oktatást kapott-e a sérült;
• betartotta-e a munkáltató a rendszeres ellenőrzési kötelezettségét;
• volt-e hasonló korábbi esemény;
• a balesetet szabályosan jelentették-e és vizsgálták-e ki.

A munkabaleset fogalmáról, bejelentéséről és kivizsgálásáról a Mi számít munkabalesetnek, és mi a teendő? című írásunkban található részletesebb összefoglaló.Fontos, hogy egy baleset vizsgálata nem zárulhat le azzal a megállapítással, hogy „a dolgozó figyelmetlen volt”. A figyelmetlenség sokszor csak az esemény utolsó láncszeme.A háttérben ott lehet:

• a hibás munkaszervezés;
• a nem megfelelő munkaeszköz;
• a kapkodás;
• a túlterheltség;
• a hiányos oktatás;
• a nem működő vezetői ellenőrzés;
• a rossz állapotú munkakörnyezet;
• a korábban jelzett, de meg nem szüntetett veszély.

4. Más hatóság jelzése alapján

Munkavédelmi hiányosságra más hatóság vagy szervezet ellenőrzése során is fény derülhet.Például egy más tárgyú helyszíni vizsgálat során észlelhetik, hogy:

• a dolgozók veszélyes magasságban biztosítás nélkül dolgoznak;
• egy gép burkolata hiányzik;
• szabálytalan elektromos vezetékek vannak a munkaterületen;
• a munkavégzés közvetlenül veszélyezteti a környezetben tartózkodókat;
• a munkavállalók láthatóan nem rendelkeznek megfelelő védőeszközzel.

Ilyen esetben az információ továbbítható az illetékes munkavédelmi hatóságnak.

5. Utóellenőrzés miatt

Ha a hatóság egy korábbi ellenőrzés során hiányosságokat állapított meg, később ellenőrizheti, hogy a munkáltató végrehajtotta-e az előírt intézkedéseket.Az utóellenőrzés során különösen kedvezőtlen helyzetet teremt, ha:

• a munkáltató az intézkedés végrehajtását valótlanul igazolta;
• a hibát csak ideiglenesen szüntette meg;
• a veszélyes állapot továbbra is fennáll;
• ugyanazt a jogsértést ismételten megállapítják;
• a munkáltató nem tartotta be a hatósági határozatban előírt határidőt.

A munkavédelmi bírság számítására vonatkozó hatályos szabályok az ismételt, korábban már szankcionált súlyos veszélyeztetést külön szorzóval veszik figyelembe.

Előre bejelentik az ellenőrzést?

Nem feltétlenül.A hatósági ellenőrzés történhet előzetes értesítés alapján, de a helyszíni munkavédelmi ellenőrzések jelentős része előzetes bejelentés nélkül zajlik.Ennek szakmai oka van.Ha a munkáltató előre pontosan tudná, hogy melyik napon és melyik időpontban érkezik a hatóság, lehetősége lenne arra, hogy:

• ideiglenesen felszerelje a hiányzó burkolatokat;
• kiossza az addig nem használt védőeszközöket;
• eltávolítsa a hibás munkaeszközöket;
• gyorsan aláírassa az oktatási dokumentumokat;
• rendbe tegye a közlekedési útvonalakat;
• az ellenőrzés idejére leállítsa a veszélyes tevékenységet.

Ez azonban nem mutatná meg a mindennapi munkavégzés tényleges körülményeit.A hatóságot nem az érdekli, hogyan néz ki a munkahely egy előre megrendezett napon. Azt vizsgálja, hogyan történik a munkavégzés a valóságban.

Az ellenőrzés csak a munkáltató telephelyén történhet?

Nem.A munkavédelmi hatóság ott ellenőrizhet, ahol szervezett munkavégzés folyik.Ez lehet:

• saját telephely;
• bérelt műhely;
• építési terület;
• megrendelő ingatlana;
• ideiglenes munkaterület;
• közterületen végzett munka;
• mezőgazdasági terület;
• raktár;
• külső szerelési helyszín;
• több munkáltató által közösen használt munkaterület.

Ez különösen fontos a kivitelező, karbantartó, szerelő és szolgáltató vállalkozások számára. A munkáltató felelőssége nem szűnik meg attól, hogy a munkavállaló nem a saját telephelyén dolgozik.Egy külső helyszínen is biztosítani kell például:

• a biztonságos munkavégzéshez megfelelő munkaeszközt;
• a helyszín veszélyeiről szóló tájékoztatást;
• a szükséges egyéni védőeszközöket;
• az együttműködést más munkáltatókkal;
• a munkaterület elhatárolását;
• a veszélyes munkafolyamatok összehangolását;
• a munkavállalók megfelelő felügyeletét.

A létrahasználat jó példa erre. Nem elegendő azt mondani, hogy a dolgozó vitt magával egy létrát. A munkáltatónak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az adott feladathoz valóban a megfelelő munkaeszközt választotta-e. Ezt a kérdést a Hogyan válasszuk ki a megfelelő létrát? című cikk részletesen is bemutatja.

A hatóság csak a dokumentumokat vizsgálja?

Nem. Ez az egyik legfontosabb félreértés.Egy munkáltató rendelkezhet:

• kockázatértékeléssel;
• munkavédelmi oktatási dokumentációval;
• védőeszköz-juttatási renddel;
• gépkönyvekkel;
• felülvizsgálati jegyzőkönyvekkel;
• orvosi alkalmassági dokumentumokkal;
• munkabaleseti nyilvántartással.

Ettől még a munkavégzés lehet veszélyes.Például a dokumentáció előírja a védőszemüveg használatát, de a dolgozók szemvédelem nélkül köszörülnek.A kockázatértékelés megnevezi a zajterhelést, de a munkavállalók nem viselnek hallásvédőt.A gép időszakos felülvizsgálata megtörtént, de azóta eltávolították a védőburkolatot.A munkavédelmi oktatás jelenléti íve alá van írva, de a dolgozó nem tudja, hogyan kell vészhelyzetben leállítani a berendezést.A villamos elosztó felülvizsgálati dokumentációja rendelkezésre áll, de előtte éghető anyagokat tárolnak, vagy a hozzáférése nem biztosított.A Munkahelyi aljzatok feliratozása – Miért fontos a 230 V-os jelölés? című cikkünkben is bemutattuk, hogy egy jelölés önmagában nem helyettesíti a veszély megfelelő kezelését. A figyelmeztetés csak egy eleme a megelőzésnek.A hatóság tehát összevetheti:

• a dokumentációt;
• a helyszíni állapotot;
• a munkavállalók válaszait;
• a tényleges munkafolyamatot;
• a munkaeszközök állapotát;
• a vezetői ellenőrzés működését.

Ha ezek között ellentmondás van, a dokumentum megléte nem feltétlenül védi meg a munkáltatót.

Ki felel, ha a munkavállaló nem tartja be a szabályokat?

A munkavállalónak is vannak kötelezettségei. Csak munkára képes állapotban végezhet munkát, rendeltetésszerűen kell használnia a munkaeszközöket, viselnie kell a számára biztosított védőeszközöket, és együtt kell működnie a munkáltatóval.Ez azonban nem szünteti meg a munkáltató felelősségét.A munkáltatónak nemcsak ki kell adnia az utasítást, hanem ellenőriznie is kell annak betartását.A „megmondtuk neki” önmagában nem mindig elegendő.A hatóság azt is vizsgálhatja:

• egyértelmű volt-e az utasítás;
• kapott-e megfelelő oktatást a munkavállaló;
• rendelkezésre állt-e a szükséges eszköz;
• betartható volt-e a szabály a rendelkezésre álló idő alatt;
• ellenőrizte-e valaki a munkavégzést;
• következménye volt-e a korábbi szabályszegésnek;
• eltűrte-e a vezetés a veszélyes gyakorlatot.

Ha a dolgozók hosszú időn keresztül ugyanúgy szabálytalanul dolgoznak, miközben a vezetők ezt látják és elfogadják, akkor nehezen állítható, hogy kizárólag egyéni munkavállalói szabályszegésről van szó.

Mit jelent a munkára képes állapot az ellenőrzés során?

A munkára képes állapot nem kizárólag azt jelenti, hogy a munkavállaló nem fogyasztott alkoholt.A munkavégzésre alkalmas állapothoz hozzátartozhat:

• a megfelelő fizikai állapot;
• a szükséges figyelem és koncentráció;
• a munkához szükséges ismeretek megléte;
• az előírt orvosi alkalmasság;
• a megfelelő ruházat;
• az egyéni védőeszköz használata;
• a biztonságos munkavégzés szabályainak ismerete.

Egy munkavállaló lehet alkoholmentes, mégsem feltétlenül alkalmas az adott feladat biztonságos elvégzésére. Problémát jelenthet például a szélsőséges fáradtság, egyes gyógyszerek hatása, rosszullét, figyelemzavar vagy az adott munka elvégzéséhez szükséges ismeretek hiánya.A munkára képes állapot tehát a munkavédelmi ellenőrzés során is összetett kérdés lehet, különösen gépkezelésnél, magasban végzett munkánál, járművezetésnél vagy veszélyes technológia alkalmazásánál.

Magyar hatósági tapasztalat: a papír és a valóság közötti eltérés

A nyilvánosságra hozott hatósági és szakmai tapasztalatok egyik visszatérő tanulsága, hogy a munkáltató dokumentációja és a tényleges munkavégzés gyakran nincs összhangban.Tipikus helyzet, amikor:

• az oktatás dokumentált, de a dolgozó nem ismeri az alapvető veszélyeket;
• a védőeszközt kiadták, de nem használják;
• a gép felülvizsgálata megtörtént, de a gépet azóta átalakították;
• a kockázatértékelés általános, és nem tartalmazza a tényleges technológiát;
• a munkáltató rendelkezik belső szabályozással, de a vezetők nem ellenőrzik annak betartását;
• a veszélyes állapotot korábban már jelezték, de nem intézkedtek.

A kormányhivatalok szakmai rendezvényein is rendszeresen kiemelik a munkavédelmi oktatás, az orvosi vizsgálatok és a munkáltatói megelőző intézkedések jelentőségét.A tanulság nem az, hogy több dokumentumot kell gyártani.A tanulság az, hogy a dokumentumoknak a valós munkavégzést kell szabályozniuk, és a bennük foglaltakat a gyakorlatban is végre kell hajtani.

Mire érdemes már az ellenőrzés előtt felkészülni?

A munkáltatónak nem egy „ellenőrzési napra” kell felkészülnie. Olyan rendszert kell működtetnie, amely bármely munkanapon vállalható.

Ehhez legalább a következőket célszerű rendszeresen áttekinteni:

• A kockázatértékelés tartalmazza-e a tényleges tevékenységeket?
• Történt-e változás a technológiában vagy a munkaeszközökben?
• Minden munkavállaló kapott-e megfelelő oktatást?
• Az oktatás érthető volt-e a munkavállalók számára?
• Az egyéni védőeszközök megfelelnek-e a valós kockázatoknak?
• Használják-e a dolgozók a védőeszközöket?
• Megtörténtek-e a szükséges felülvizsgálatok?
• A gépek biztonsági berendezései működnek-e?
• Szabadok-e a közlekedési útvonalak?
• Megfelelő-e a megvilágítás és a szellőzés?
• A dolgozók tudják-e, mit kell tenni baleset vagy veszély esetén?
• Dokumentálják-e a feltárt hibákat és azok megszüntetését?
• A munkavállalói jelzések eljutnak-e ahhoz, aki ténylegesen intézkedni tud?

A jó felkészülés nem a hiányosságok elrejtését jelenti. A cél a hiányosságok felismerése és megszüntetése még azelőtt, hogy azok balesethez vagy hatósági intézkedéshez vezetnének.

Hogyan zajlik a helyszíni ellenőrzés, és mire jogosult a munkavédelmi hatóság?

Eddig áttekintettük, milyen okból kerülhet egy munkáltató a munkavédelmi hatóság látókörébe. Az ellenőrzés indulhat éves hatósági terv alapján, célvizsgálat részeként, munkavállalói bejelentés nyomán, munkabaleset miatt vagy egy korábbi intézkedés utóellenőrzéseként.

Most nézzük meg, mi történik akkor, amikor az ellenőr ténylegesen megérkezik a munkahelyre.Sok munkáltató fejében a hatósági ellenőrzés úgy él, hogy az ellenőr leül egy irodában, elkéri a kockázatértékelést és néhány oktatási naplót, majd a dokumentumok alapján eldönti, hogy minden rendben van-e. A valóságban a dokumentumvizsgálat csak egy része az ellenőrzésnek. A munkavédelmi hatóság elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a munkáltató a gyakorlatban is biztosítja-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ennek megállapításához megtekintheti a munkaterületet, ellenőrizheti a munkaeszközöket, dokumentumokat kérhet be, fényképet vagy videófelvételt készíthet, valamint kérdéseket tehet fel a munkáltató képviselőjének és a munkavállalóknak. Az ellenőrzési jogosultságok alapját elsősorban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény adja.

Előzetes bejelentés nélkül is megérkezhetnek

A munkavédelmi helyszíni ellenőrzést nem kötelező minden esetben előre bejelenteni.Ennek gyakorlati jelentősége van.Ha a munkáltató napokkal korábban értesülne a vizsgálat pontos időpontjáról, lehetősége lenne arra, hogy az ellenőrzés idejére ideiglenesen megszüntesse a látható hiányosságokat.Például:

• visszaszerelje a gépről eltávolított burkolatot;
• kiossza a korábban nem használt védőeszközöket;
• eltávolítsa a hibás hosszabbítókat;
• gyorsan rendbe tegye a közlekedési útvonalakat;
• aláírassa a korábban elmaradt oktatási naplókat;
• az ellenőrzés idejére leállítsa a szabálytalan munkafolyamatot;
• eltegye azokat a gépeket, amelyekhez nincs dokumentáció.

Ezért az ellenőrzés sok esetben váratlanul kezdődik. A hatóság célja ugyanis nem egy előre berendezett állapot megtekintése, hanem a tényleges munkavégzés vizsgálata.A 2026. évi országos ellenőrzési irányelvek is azt hangsúlyozzák, hogy a munkavédelmi ellenőrzéseknek a munkabiztonsági szabályszegések, valamint a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására kell irányulniuk.

Hogyan igazolja magát az ellenőr?

A helyszínre érkező munkavédelmi ellenőrnek igazolnia kell hatósági minőségét.A munkáltató vagy a helyszínen jelen lévő vezető jogosan kérheti, hogy az ellenőr mutassa be a szolgálati igazolványát, és közölje:

• mely hatóság nevében jár el;
• milyen tárgyban történik az ellenőrzés;
• mely munkáltatót vagy munkaterületet érinti a vizsgálat.

Ez nem akadékoskodás, hanem a szabályos eljárás része.Ugyanakkor az igazolvány bemutatása után nem célszerű az ellenőrzést feleslegesen akadályozni, a belépést megtagadni vagy a vizsgálatot időhúzással késleltetni. A hatósági ellenőrzés akadályozása önmagában is további jogkövetkezményekhez vezethet.A legjobb gyakorlat az, ha a helyszíni vezető nyugodtan fogadja az ellenőrt, értesíti az ügyvezetőt és a munkavédelmi szakembert, majd biztosítja az ellenőrzéshez szükséges együttműködést.

Mi történik, ha nincs jelen az ügyvezető?

A hatósági ellenőrzés nem feltétlenül áll le azért, mert az ügyvezető vagy a munkáltató első számú vezetője éppen nincs a telephelyen.A helyszínen jelen lehet például:

• telephelyvezető;
• műszakvezető;
• termelésvezető;
• üzletvezető;
• építésvezető;
• csoportvezető;
• meghatalmazott képviselő;
• munkavédelmi szakember.

A hatóság a jelen lévő személytől alapvető tájékoztatást kérhet, megkezdheti a helyszíni szemlét, és későbbi határidővel további dokumentumok bemutatására hívhatja fel a munkáltatót.Ezért célszerű előre meghatározni, hogy hatósági ellenőrzés esetén ki:

• fogadja az ellenőrt;
• értesíti az ügyvezetőt;
• értesíti a munkavédelmi szakembert;
• kíséri a hatóságot a telephelyen;
• mutatja be a dokumentumokat;
• készít saját feljegyzést az ellenőrzés menetéről.

Ez nem azt jelenti, hogy az ellenőrzésre „forgatókönyvet” kell betanulni. A cél az, hogy ne alakuljon ki kapkodás, ellentmondás vagy információhiány.

Célszerű-e azonnal hívni a munkavédelmi szakembert?

Igen.A munkavédelmi szakember jelenléte nem kötelező feltétele annak, hogy az ellenőrzés elkezdődjön, de jelentős segítséget nyújthat.A szakember ismeri:

• a kockázatértékelést;
• az egyéni védőeszközök juttatási rendjét;
• a munkavédelmi oktatások rendszerét;
• a munkaeszközök felülvizsgálatait;
• a korábbi helyszíni bejárások megállapításait;
• a már elvégzett és a folyamatban lévő intézkedéseket;
• a munkabaleseti dokumentációt.

A munkavédelmi szakember feladata azonban nem az, hogy valótlan magyarázatot adjon egy hiányosságra, elrejtse a problémát vagy vitatkozzon minden hatósági megállapítással.A szerepe az, hogy pontos szakmai információt adjon, bemutassa a dokumentációt, és segítsen tisztázni a félreérthető helyzeteket.A munkavédelmi szakember és a hatósági ellenőr szerepe közötti különbséget a Munkavédelmi szakember feladata – közvetlen munkavállalói jelzés című cikkben részletesebben is bemutattuk.

Az ellenőrzés gyakran a munkaterületen kezdődik

Nem biztos, hogy az ellenőr először egy tárgyalót és egy iratgyűjtőt szeretne látni.Sok esetben előbb a tényleges munkavégzést figyeli meg.Ennek oka egyszerű.Ha először hosszabb dokumentumvizsgálat kezdődne, a munkaterületen dolgozók közben értesülhetnének az ellenőrzésről, és megváltoztathatnák a munkavégzés módját.Ezért előfordulhat, hogy az ellenőr megérkezés után közvetlenül:

• belép a műhelybe;
• felmegy az építési területre;
• megtekinti a raktári rakodást;
• végignézi a gépek használatát;
• ellenőrzi a magasban végzett munkát;
• megfigyeli az egyéni védőeszközök használatát;
• fényképet készít a látott állapotról.

A munkavédelmi hatóság helyszíni jelenléte tehát nem kizárólag iratellenőrzést jelent.

Mit figyel meg az ellenőr az első percekben?

Az első benyomás nem dönti el önmagában az ellenőrzés eredményét, de sokat elárulhat a munkavédelmi rendszer működéséről.Az ellenőr már belépéskor észlelheti például:

• rendezettek-e a közlekedési útvonalak;
• vannak-e a földön vezetett, botlásveszélyes kábelek;
• szabadok-e a kijáratok;
• megfelelően tárolják-e az anyagokat;
• viselik-e a dolgozók a védőeszközöket;
• működnek-e a gépek védőburkolatai;
• vannak-e hozzáférhető vészleállítók;
• megfelelő-e a megvilágítás;
• észlelhető-e jelentős por-, füst- vagy zajterhelés;
• szabályosan használják-e a létrákat;
• biztonságosan történik-e az anyagmozgatás;
• el vannak-e különítve a veszélyes munkaterületek.

Egy tapasztalt ellenőr nem elszigetelt hibákat keres, hanem összefüggéseket.Egy hiányzó burkolat például felvetheti azt is, hogy:

• mikor történt a gép utolsó ellenőrzése;
• ki engedélyezte a gép használatát;
• szerepel-e a veszély a kockázatértékelésben;
• tud-e róla a műszakvezető;
• kaptak-e oktatást a dolgozók;
• történt-e már korábban hasonló szabálytalanság;
• működik-e a vezetői ellenőrzés.

Ez a gondolkodásmód jelenik meg a Mit lát egy munkavédelmi szakember ezen a képen? című cikkben is. Egy szakember nemcsak az adott tárgyat vagy munkaeszközt nézi, hanem a teljes munkafolyamatot és annak környezetét.

Beléphet-e az ellenőr a munkaterületre?

A munkavédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében beléphet az ellenőrzött munkahelyre.Ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatja a helyszín biztonsági szabályait.Ha a munkaterületre történő belépéshez szükséges:

• védősisak;
• láthatósági mellény;
• védőszemüveg;
• hallásvédő;
• védőlábbeli;
• külön belépési engedély;
• higiéniai öltözet;

akkor ezeket a feltételeket az ellenőrzés során is biztosítani kell.A munkáltató azonban nem használhatja a saját belső szabályait arra, hogy indokolatlanul megakadályozza vagy ellehetetlenítse az ellenőrzést.

Készíthet-e fényképet vagy videófelvételt?

Igen.A munkavédelmi hatóság az ellenőrzés során felvételt készíthet a feltárt állapotokról. A fénykép vagy videó bizonyítékként szolgálhat a későbbi eljárásban.Felvétel készülhet például:

• védőburkolat nélküli gépről;
• szabálytalan állványról;
• leesés elleni védelem nélküli munkavégzésről;
• hibás létráról;
• eltorlaszolt közlekedési útvonalról;
• nem megfelelő vegyianyag-tárolásról;
• sérült villamos vezetékről;
• hiányzó védőeszközről;
• veszélyes anyagmozgatásról;
• nem megfelelően biztosított munkagödörről.

A felvétel elkészítésének megakadályozása általában nem jó stratégia. Sokkal célszerűbb saját fényképeket is készíteni ugyanarról az állapotról, különösen akkor, ha a munkáltató szerint a helyzet később magyarázatra szorulhat.A saját dokumentálás segíthet abban, hogy pontosan visszakövethető legyen:

• mit látott a hatóság;
• milyen körülmények között készült a felvétel;
• mikor szüntették meg a hiányosságot;
• milyen javító intézkedés történt.

Mit tehet a munkáltató a helyszíni bejárás közben?

A munkáltató képviselője vagy az általa kijelölt személy kísérheti az ellenőrt.Közben célszerű:

• saját feljegyzést készíteni;
• rögzíteni, mely területeket nézték meg;
• felírni, milyen dokumentumokat kértek;
• saját fényképet készíteni a kifogásolt állapotokról;
• pontosítani a félreérthető körülményeket;
• jelezni, ha egy berendezés nincs használatban;
• bemutatni a már megkezdett javító intézkedést;
• azonnal megszüntetni az egyszerűen javítható veszélyt.

Fontos azonban, hogy az azonnali javítás nem teszi meg nem történtté a korábban fennálló szabálytalanságot.Ha például az ellenőr fényképen rögzíti, hogy a gép burkolat nélkül működött, az nem törli a korábbi állapotot, hogy a munkáltató öt perccel később visszaszereli a burkolatot.Az azonnali intézkedés ugyanakkor azt mutathatja, hogy a munkáltató együttműködik, felismeri a problémát és megszünteti a közvetlen veszélyt.

Milyen dokumentumokat kérhet a hatóság?

A dokumentumok köre mindig az adott munkáltató tevékenységétől és a feltárt körülményektől függ.Gyakran kérhetik például:

• a munkavédelmi kockázatértékelést;
• a megelőzési stratégiát;
• a munkavédelmi oktatások dokumentumait;
• az oktatási tematikát;
• az egyéni védőeszközök juttatási rendjét;
• a védőeszközök átadásának igazolását;
• a foglalkozás-egészségügyi dokumentumokat;
• a munkaköri alkalmassági vizsgálatok igazolását;
• a munkabaleseti nyilvántartást;
• a munkabaleseti jegyzőkönyveket;
• a munkaeszközök üzembe helyezési dokumentumait;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálatok jegyzőkönyveit;
• az érintésvédelmi és villamos biztonsági felülvizsgálat dokumentumait;
• a gépek használati utasításait;
• a megfelelőségi nyilatkozatokat;
• a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait;
• az expozíciós mérések eredményeit;
• a karbantartási dokumentációt;
• a korábbi belső ellenőrzések feljegyzéseit;
• a feltárt hibák megszüntetésének igazolását.

Nem feltétlenül kell minden dokumentumnak azonnal, nyomtatott formában a telephelyen lennie. A hatóság határidőt is adhat a hiányzó vagy elektronikusan tárolt iratok megküldésére.A probléma nem az, ha egy dokumentumot néhány percen belül meg kell keresni.A valódi gond az, ha:

• a dokumentum nem létezik;
• lejárt vagy elavult;
• másik telephelyre készült;
• nem tartalmazza a tényleges munkafolyamatot;
• olyan személyek írták alá, akik az oktatáson nem vettek részt;
• a rajta szereplő gép már nincs használatban, miközben az új gép nem szerepel benne;
• sablonos, és semmilyen kapcsolatban nincs a munkahellyel.

A munkavédelmi oktatás ellenőrzése

A munkavédelmi oktatásnál a hatóság nem feltétlenül elégedik meg az aláírt oktatási naplóval.Megvizsgálhatja:

• mikor történt az oktatás;
• ki tartotta;
• milyen tematika alapján;
• milyen munkakörökre vonatkozott;
• szerepeltek-e benne a tényleges munkahelyi veszélyek;
• történt-e oktatás új belépéskor;
• megtörtént-e az oktatás új munkaeszköz vagy technológia bevezetésekor;
• értette-e a munkavállaló az elhangzottakat;
• ellenőrizték-e az ismeretek elsajátítását.

A Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkben részletesen is bemutatjuk, miért nem az aláírás megszerzése az oktatás valódi célja.Egy általános, minden munkakörre azonos oktatás könnyen elégtelen lehet.Más veszélyeket kell ismernie:

• egy irodai munkavállalónak;
• egy hegesztőnek;
• egy targoncavezetőnek;
• egy karbantartónak;
• egy villanyszerelőnek;
• egy konyhai dolgozónak;
• egy raktári komissiózónak.

Beszélhet-e az ellenőr közvetlenül a dolgozókkal?

Igen.A hatóság kérdéseket tehet fel a munkavállalóknak, és nem feltétlenül szükséges, hogy a teljes beszélgetés alatt jelen legyen a munkáltató képviselője.A kérdések általában nem jogszabályhelyek felmondására irányulnak.Az ellenőr inkább arra kíváncsi, hogy a dolgozó a gyakorlatban tudja-e:

• milyen veszélyekkel jár a munkája;
• hogyan kell biztonságosan használni a gépet;
• melyik védőeszközt kell viselnie;
• mit kell tennie meghibásodás esetén;
• hol található a vészleállító;
• kinek kell jeleznie a veszélyt;
• mit kell tennie munkabaleset esetén;
• milyen munkát nem végezhet el önállóan;
• milyen területre nem léphet be;
• milyen vegyi anyaggal dolgozik.

A dolgozót nem célszerű előre betanítani arra, hogy mit mondjon az ellenőrnek.Ez könnyen ellentmondásokhoz vezethet.Sokkal fontosabb, hogy a munkavállaló a mindennapi munkavégzés során valóban értse a szabályokat.

Magyar példa: amikor az oktatási napló kevés

Képzeljünk el egy fémipari műhelyt, ahol a dokumentáció szerint minden munkavállaló részt vett a szükséges munkavédelmi oktatáson.Az oktatási napló alá van írva. A tematika tartalmazza a gépek biztonságos használatát és a rendellenességek jelentését.Az ellenőr azonban megkérdezi az egyik dolgozót:

Mit tesz, ha munka közben meglazul a gép védőburkolata?

A dolgozó válasza:

Szólok majd a műszakvezetőnek.

Az ellenőr tovább kérdez:

Addig leállítja a gépet?

A munkavállaló azt válaszolja:

Nem, általában befejezzük vele az adott munkadarabot.

Ebben a helyzetben az oktatási dokumentáció és a tényleges gyakorlat között egyértelmű ellentmondás van.Lehet, hogy az oktatás formálisan megtörtént, de:

• a munkavállaló nem értette meg a szabályt;
• az oktatás nem volt elég konkrét;
• a vezetők eltűrték a veszélyes gyakorlatot;
• a termelési nyomás felülírta a munkavédelmi követelményt;
• nem ellenőrizték az oktatáson megszerzett ismereteket.

A hatóság ezért nem pusztán azt nézi, hogy van-e aláírás.Azt vizsgálja, hogy az oktatás eredménye megjelenik-e a munkavégzésben.

Ellenőrizhetik-e az egyéni védőeszközöket?

Igen.A hatóság megvizsgálhatja:

• készült-e egyéni védőeszköz-juttatási rend;
• a védőeszközt a tényleges kockázat alapján választották-e ki;
• megfelelő-e a védelmi képessége;
• rendelkezik-e szükséges jelölésekkel és dokumentációval;
• megfelelő méretben biztosították-e;
• használatra alkalmas állapotban van-e;
• a munkavállaló valóban viseli-e;
• megtörtént-e a használat oktatása;
• van-e tisztítási, karbantartási vagy csererendszer.

Az, hogy a munkavállaló saját munkavédelmi bakancsban érkezik, nem feltétlenül jelenti a munkáltatói kötelezettség megfelelő teljesítését.A Munkavédelmi cipők – Szabványok, jelölések, kiválasztás című cikkben részletesen bemutatjuk, hogy a védőlábbeli kiválasztásánál miért nem elegendő kizárólag az orrmerevítőt vagy az S1, S2, S3 jelölést figyelembe venni.

Leállíthatja-e az ellenőr a munkát?

Igen.Ha a hatóság közvetlen és súlyos veszélyeztetést tapasztal, azonnali intézkedést alkalmazhat.Ez jelentheti:

• egy munkaeszköz használatának megtiltását;
• egy veszélyes munkafolyamat leállítását;
• a munkavállaló veszélyes tevékenységtől való eltiltását;
• egy munkaterület használatának korlátozását;
• a veszélyes tevékenység folytatásának feltételhez kötését.

Ilyen helyzet lehet például:

• magasban végzett munka leesés elleni védelem nélkül;
• védőburkolat nélküli veszélyes gép;
• életveszélyes villamos állapot;
• omlásveszélyes munkagödör;
• sérült emelőeszköz használata;
• megfelelő védelem nélküli veszélyesanyag-expozíció;
• szakképzettség vagy jogosultság nélküli gépkezelés;
• súlyosan sérült létra használata.

Az azonnali leállítás nem bírság, hanem veszélyelhárító intézkedés. A pénzügyi szankcióról külön hatósági eljárásban is dönthetnek.

Példa: szabálytalan létrahasználat

Egy kisebb szerelővállalkozás dolgozója hordozható létráról végez kétkezes szerelési munkát.A létra:

• nincs elmozdulás ellen biztosítva;
• részben egyenetlen talajon áll;
• a munkavállaló oldalirányban kihajol;
• egyik kezével sem tud kapaszkodni;
• a közelben nincs másik személy.

A munkáltató szerint a művelet „csak néhány percig tart”.Ez azonban nem szünteti meg a leesés veszélyét.A hatóság ilyen esetben nemcsak a létra állapotát vizsgálhatja, hanem azt is, hogy:

• megfelelő munkaeszközt választottak-e;
• lehetett volna-e dobogót vagy állványt használni;
• megtörtént-e a kockázatok értékelése;
• kapott-e a dolgozó megfelelő oktatást;
• ellenőrizte-e valaki a munkavégzést.

A létra helyes elhelyezéséről és biztosításáról az A létra helyes felállítása című cikkben írtunk részletesen.

Jegyzőkönyv vagy feljegyzés készülhet

A helyszíni ellenőrzés tapasztalatait a hatóság dokumentálja.A munkavédelmi hatóság a helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyv egy példányát átadhatja a munkáltatónak. Ha a munkáltató nincs jelen, a hatóság feljegyzést adhat át a munkáltató részéről jelen lévő személynek. A helyszínen közölt adatszolgáltatási felhívást szintén rögzíteni kell.A jegyzőkönyvet aláírás előtt át kell olvasni.Ellenőrizni kell:

• pontosak-e a cégadatok;
• helyesen szerepelnek-e a jelen lévő személyek;
• megfelelően rögzítették-e a munkafolyamatot;
• pontos-e a gép vagy munkaeszköz azonosítása;
• bekerültek-e a munkáltató észrevételei;
• szerepel-e minden bekért dokumentum;
• reális-e az adatszolgáltatási határidő.

Az aláírás általában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkáltató minden megállapítással egyetért.Ugyanakkor, ha a munkáltató vitat valamit, ezt célszerű egyértelműen jelezni, és kérni az észrevétel rögzítését.

Mit ne tegyen a munkáltató?

Hatósági ellenőrzés során különösen kerülendő:

• az ellenőr belépésének akadályozása;
• a dokumentumok elrejtése;
• valótlan információ közlése;
• utólag visszadátumozott iratok készítése;
• a dolgozók válaszainak befolyásolása;
• a fényképezés fizikai akadályozása;
• a hiányosság más munkáltatóra vagy kizárólag a dolgozóra hárítása;
• agresszív vagy fenyegető magatartás;
• olyan dokumentum átadása, amelynek tartalmát senki nem ellenőrizte.

A hamis vagy utólag manipulált dokumentum gyakran súlyosabb helyzetet teremt, mint az eredeti adminisztratív hiányosság.

Mit tegyen a munkáltató?

A megfelelő hozzáállás nem a feltétel nélküli egyetértést jelenti.A munkáltató:

• működjön együtt;
• adjon pontos tájékoztatást;
• dokumentálja saját maga is a történteket;
• kérjen pontosítást, ha valamit nem ért;
• mutassa be a rendelkezésre álló iratokat;
• jelezze, ha egy dokumentumot később tud megküldeni;
• azonnal szüntesse meg a közvetlen veszélyt;
• kérje a saját észrevételeinek jegyzőkönyvezését;
• az ellenőrzés után haladéktalanul kezdje meg a hibák javítását.

Nem célszerű megvárni a határozatot, ha egy veszély már a helyszínen egyértelművé vált.

Az ellenőrzés után még nincs feltétlenül vége az ügynek

A helyszíni bejárás befejezése nem jelenti automatikusan az eljárás lezárását.A hatóság később:

• további dokumentumokat kérhet;
• tanút hallgathat meg;
• szakértőt vonhat be;
• megvizsgálhatja a munkabaleseti iratokat;
• összevetheti a különböző nyilatkozatokat;
• hatósági eljárást indíthat;
• kötelező határozatot hozhat;
• bírságot szabhat ki;
• utóellenőrzést rendelhet el.

Az általános ellenőrzési határidő és a hivatalbóli eljárás ügyintézési határideje eltérő lehet. A munkabalesettel, foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozícióval vagy a jogviszony minősítésével kapcsolatos ellenőrzésekre külön határidők vonatkozhatnak.

Gyakorlati ellenőrzőlista az ellenőr érkezésekor

Amikor a munkavédelmi hatóság megérkezik:

1. Ellenőrizzék a hatósági igazolványt.
2. Értesítsék az ügyvezetőt vagy a kijelölt vezetőt.
3. Értesítsék a munkavédelmi szakembert.
4. Jelöljenek ki egy személyt az ellenőr kísérésére.
5. Ne akadályozzák a helyszíni bejárást.
6. Készítsenek saját feljegyzést.
7. Készítsenek saját fényképet a kifogásolt állapotokról.
8. Pontosan rögzítsék a bekért dokumentumokat.
9. Ne találjanak ki választ, ha valamit nem tudnak.
10. A közvetlen veszélyt azonnal szüntessék meg.
11. A jegyzőkönyvet aláírás előtt olvassák át.
12. Kérjék a munkáltatói észrevételek rögzítését.
13. Az ellenőrzés után készítsenek intézkedési tervet.

Összefoglalás

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés nem kizárólag dokumentumvizsgálat.A hatóság:

• beléphet a munkaterületre;
• megfigyelheti a tényleges munkavégzést;
• fényképet vagy videófelvételt készíthet;
• dokumentumokat kérhet be;
• kérdéseket tehet fel a munkavállalóknak;
• összevetheti a dokumentációt a helyszíni állapottal;
• közvetlen és súlyos veszély esetén azonnal leállíthatja a munkát vagy a munkaeszköz használatát.

A munkáltató számára a legjobb stratégia nem a probléma eltitkolása, hanem a nyugodt, pontos és dokumentált együttműködés.A helyszíni ellenőrzés egyik legfontosabb kérdése mindig ez:

A munkáltató által kialakított munkavédelmi rendszer valóban működik, vagy csak a dokumentumokban létezik?

A leggyakoribb szabálytalanságok, a súlyos veszélyeztetés és a munkavédelmi bírság

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés nem minden hiányosság esetén végződik bírsággal. A hatóság intézkedését alapvetően befolyásolja, hogy milyen szabálytalanságot tártak fel, hány munkavállalót érintett, mennyi ideig állt fenn, valamint milyen súlyos következménnyel járhatott volna.

Nem azonos megítélés alá esik például:

• egy hiányosan vezetett belső nyilvántartás;
• egy lejárt oktatási dokumentum;
• egy eltorlaszolt közlekedési útvonal;
• egy védőburkolat nélkül működtetett gép;
• vagy egy olyan magasban végzett munka, amelynél a munkavállaló lezuhanását semmilyen műszaki vagy egyéni védelem nem akadályozza meg.

A munkavédelmi bírság szempontjából kulcsfontosságú fogalom a súlyos veszélyeztetés. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy a munkahelyen valamilyen szabálytalanság található. Olyan helyzetről van szó, amely a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve amelynek következményeként súlyos munkabaleset vagy egészségkárosodás történhet. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmazhat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek súlyos veszélyeztetésével összefüggő megsértése miatt. A részletes bírságszámítás szabályait jelenleg a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

Mit ellenőrizhet és milyen intézkedést hozhat a hatóság?

A munkavédelmi hatóság feladatait és alapvető jogosultságait az Mvt. 81. §-a szabályozza.A törvény szerint a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését és ellenőrzését a munkavédelmi hatóság végzi.Az ellenőrzés során a hatóság nemcsak megállapításokat tehet, hanem intézkedéseket is elrendelhet. Az adott körülményektől függően például:

• kötelezheti a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére;
• határidőt szabhat a hiányosság kijavítására;
• megtilthatja egy veszélyes munkaeszköz használatát;
• leállíthat egy munkafolyamatot;
• megtilthatja egy munkaterület használatát;
• elrendelheti a szükséges vizsgálat vagy felülvizsgálat elvégzését;
• megtilthatja a munkavállaló foglalkoztatását az adott tevékenységben;
• munkavédelmi bírságot szabhat ki;
• későbbi utóellenőrzést tarthat.

A hatóság intézkedése nem kizárólag büntető jellegű. A legsürgősebb cél mindig a veszély megszüntetése.Ha egy munkaeszköz közvetlenül veszélyezteti a dolgozót, a hatóság nem feltétlenül várja meg a teljes eljárás lezárását. A gép használatát már a helyszínen megtilthatja, mert a munkavállalók életének és testi épségének védelme elsőbbséget élvez.

Mi számít súlyos veszélyeztetésnek?

A súlyos veszélyeztetés megítélése mindig az adott helyzet vizsgálatát igényli.Nem kizárólag az számít, hogy történt-e már baleset.Súlyos veszélyeztetés akkor is fennállhat, ha:

• még senki nem sérült meg;
• a veszélyes állapot csak rövid ideig állt fenn;
• a munkavállaló tapasztalt volt;
• a dolgozó vállalta a kockázatot;
• a munkáltató nem tudott a hibáról;
• a szabálytalanság korábban nem okozott problémát.

A munkavédelmi jogszabályok elsődleges célja a megelőzés. Nem kell megvárni a balesetet ahhoz, hogy egy veszélyes helyzet súlyosnak minősüljön.A 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet alkalmazásában veszélyeztetésnek minősülhet többek között, ha munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés vagy technológia esetén elmarad a szükséges védelem. Ebbe a fizikai, biológiai és kémiai kóroki tényezők hatásával járó tevékenység is beletartozik.Súlyos veszélyeztetés lehet például:

• leesés elleni védelem nélkül végzett magasban történő munka;
• hiányzó vagy kiiktatott gépvédő burkolat;
• nem megfelelően kialakított munkagödör;
• életveszélyes villamos berendezés;
• sérült emelőeszköz;
• veszélyes gép szakképzettség nélküli használata;
• súlyos vegyianyag-expozíció elleni védelem hiánya;
• robbanásveszélyes környezet szabálytalan kialakítása;
• megfelelő légzésvédelem nélküli munkavégzés;
• veszélyes munkaeszköz szükséges felülvizsgálat nélküli használata.

A leggyakoribb hatósági hiányosságok

A feltárt hibák természetesen ágazatonként eltérnek. Más problémák jellemzőek egy irodában, egy étteremben, egy raktárban, egy építési területen vagy egy fémipari műhelyben.Vannak azonban olyan hiányosságok, amelyek újra és újra előfordulnak.

1. A kockázatértékelés nem tükrözi a valóságot

A munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amelyben minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékeli a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.Ennek alapját az Mvt. 54. §-a adja.A gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy a kockázatértékelés:

• általános sablon;
• másik telephelyre készült;
• olyan gépeket sorol fel, amelyeket már nem használnak;
• nem tartalmazza az új technológiát;
• nem tér ki a veszélyes anyagokra;
• nem értékeli a zaj- vagy porterhelést;
• nem tartalmazza a pszichoszociális kockázatokat;
• nem tér ki az egyedül végzett munkára;
• nem vizsgálja az alvállalkozók jelenlétéből származó veszélyeket.

A kockázatértékelés nem egyszer elkészítendő dokumentum.Felül kell vizsgálni többek között akkor, ha:

• megváltozik a technológia;
• új munkaeszközt helyeznek üzembe;
• megváltozik a munkakörnyezet;
• új veszélyes anyagot vezetnek be;
• munkabaleset történik;
• a korábbi értékelés hiányossága nyilvánvalóvá válik.

Egy hatósági ellenőrzés során könnyen kiderül, ha a dokumentum és a valóság nincs összhangban.

2. Formális vagy hiányos munkavédelmi oktatás

A munkavédelmi oktatás kötelezettségét az Mvt. 55. §-a szabályozza.A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkakör- vagy munkahelyváltozáskor, valamint új munkaeszköz vagy technológia bevezetésekor elsajátítsa a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket.A munkavállaló az ismeretek megszerzéséig önállóan nem foglalkoztatható.A gyakori hibák:

• az oktatás csak aláíratásból áll;
• nincs munkakörre szabott tematika;
• az oktatást olyan személy tartja, aki nem ismeri a munkafolyamatot;
• nincs visszaellenőrzés;
• nem oktatják az új gépet vagy technológiát;
• külföldi munkavállaló nem érti az oktatás nyelvét;
• a munkavállaló nem tudja, hogyan kell vészhelyzetben eljárni;
• az oktatási napló tartalma és dátuma nem felel meg a valóságnak.

A Munkavédelmi szakember feladata – közvetlen munkavállalói jelzés című cikkben is bemutattuk, hogy a munkavédelmi rendszer csak akkor működik, ha a munkavállaló nemcsak meghallgatja az oktatást, hanem felismeri és jelzi is a veszélyt.

3. A gépek biztonsági berendezéseinek hiánya vagy kiiktatása

Ez az egyik legsúlyosabb és leggyakrabban azonnali intézkedést kiváltó hiányosság.Tipikus példák:

• eltávolított védőburkolat;
• áthidalt biztonsági kapcsoló;
• nem működő vészleállító;
• hozzáférhető forgó vagy mozgó géprész;
• házilag átalakított vezérlés;
• sérült elektromos kábel;
• nem megfelelő rögzítés;
• használhatatlan vagy hiányzó kezelési utasítás.

A munkáltatók gyakori érve:

A burkolatot azért vettük le, mert úgy gyorsabb a munka.

Vagy:

A kapcsoló folyton leállította a gépet, ezért kiiktattuk.

Ezek nem enyhítő körülmények.Éppen azt mutatják, hogy a termelési érdek tudatosan felülírta a biztonsági követelményt.Az Mvt. 18. §-a szerint munkahelyet, létesítményt, technológiát és munkaeszközt úgy kell megvalósítani, használni és üzemeltetni, hogy megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz vagy technológia munkavédelmi üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Ennek során meg kell állapítani, hogy a tárgyi, személyi, szervezési és munkakörnyezeti feltételek megfelelőek-e.

4. Elmaradt munkaeszköz-felülvizsgálatok

A munkaeszközök felülvizsgálata nem egységesen, minden eszköznél azonos időközönként kötelező.A szükséges vizsgálat függ:

• a munkaeszköz besorolásától;
• a gyártói előírástól;
• a használat körülményeitől;
• a vonatkozó külön jogszabálytól;
• a korábbi meghibásodástól;
• az átalakítástól;
• a hosszabb használaton kívüli időszaktól.

A hatóság ellenőrizheti:

• megtörtént-e az előzetes vizsgálat;
• van-e írásos üzembe helyezés;
• esedékes volt-e időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• megfelelő jogosultságú személy végezte-e a vizsgálatot;
• kijavították-e a jegyzőkönyvben szereplő hibákat;
• a vizsgálat óta átalakították-e a berendezést;
• a dokumentáció a helyszínen lévő gépre vonatkozik-e.

A következő nagy cikkünkben külön foglalkozunk majd a veszélyes és nem veszélyes munkaeszközök besorolásával, mert a téves besorolás a szükséges vizsgálatok elmaradásához vezethet.

5. Nem megfelelő egyéni védőeszköz

A védőeszközzel kapcsolatos kötelezettség nem teljesül azzal, hogy a munkáltató „valamilyen” kesztyűt, cipőt vagy szemüveget biztosít.A munkáltatónak a kockázatok alapján kell meghatároznia:

• milyen védelmi képesség szükséges;
• mely munkakörben kell használni;
• milyen körülmények között kötelező;
• hogyan kell tisztítani;
• mikor kell cserélni;
• hogyan történik az átadás és a dokumentálás.

Az egyéni védőeszközök munkahelyi használatának részletes szabályait a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeire terjed ki.Gyakori problémák:

• a védőeszköz nem megfelelő a veszélyhez;
• nincs megfelelő méret;
• a munkavállaló saját eszközt használ;
• a védőeszköz elhasználódott;
• nincs csere;
• a dolgozó nem tudja helyesen használni;
• a munkáltató nem ellenőrzi a használatát;
• a védőeszköz kényelmetlensége miatt a munkavállaló leveszi.

A Munkavédelmi cipők – Szabványok, jelölések, kiválasztás című cikkben részletesen bemutatjuk, hogy az eltérő jelölések milyen különböző védelmi képességeket takarhatnak.

6. Leesés elleni védelem hiánya

A magasból történő leesés továbbra is a legsúlyosabb munkabaleseti veszélyek közé tartozik.A probléma nemcsak tetőn vagy állványon végzett munkánál jelenhet meg.Leesésveszély alakulhat ki:

• létrán végzett munka közben;
• nyitott födémnél;
• rakodórámpánál;
• munkagödör mellett;
• emelőkosárban;
• gép vagy tartály tetején;
• ideiglenes munkaszinten;
• raktári állványzaton.

A megelőzés során elsősorban kollektív műszaki védelmet kell alkalmazni, ahol ez megoldható.Ilyen lehet:

• megfelelő korlát;
• állvány;
• munkadobogó;
• védőháló;
• lefedés;
• biztonságosan kialakított munkaállás.

Az egyéni zuhanásgátló rendszer nem automatikusan az első és egyetlen megoldás.A Hogyan válasszuk ki a megfelelő létrát? című cikkben részletesen foglalkozunk azzal, hogy a létra nem minden magasban végzett munkához megfelelő munkaeszköz.

7. Villamos biztonsági hiányosságok

A villamos veszély gyakran hétköznapi, megszokott formában jelenik meg:

• sérült hosszabbító;
• fedél nélküli kötődoboz;
• nyitott villamos elosztó;
• túlterhelt elosztó;
• barkácsolt csatlakozás;
• nedves környezetben használt nem megfelelő eszköz;
• hiányzó felirat;
• hozzáférhetetlen főkapcsoló;
• elmaradt villamos biztonsági felülvizsgálat.

A Munkahelyi aljzatok feliratozása – Miért fontos a 230 V-os jelölés? című cikkben is bemutattuk, hogy a megfelelő jelölés segítheti a biztonságos használatot, de önmagában nem helyettesíti a megfelelő műszaki állapotot.A hatóság villamos veszély esetén különösen azt vizsgálhatja:

• fennáll-e közvetlen érintési veszély;
• megfelelő-e a berendezés műszaki állapota;
• megtörtént-e az előírt felülvizsgálat;
• kijavították-e a feltárt hibákat;
• megfelelően használják-e a berendezést;
• hozzáférhet-e illetéktelen személy.

8. Rendezetlen munkaterület és akadályozott közlekedés

A rendezetlenséget gyakran esztétikai kérdésnek tekintik.Munkavédelmi szempontból azonban a rend és a tisztaság alapvető biztonsági követelmény.Veszélyt jelenthet:

• földön vezetett kábel;
• szétszórt anyag;
• olajos padló;
• rosszul tárolt szerszám;
• instabilan felhalmozott termék;
• eltorlaszolt kijárat;
• keskeny közlekedési út;
• jelöletlen szintkülönbség;
• rosszul elhelyezett hulladék.

A hatóság ilyenkor nemcsak azt vizsgálja, hogy „rendetlen-e” a munkahely.Azt nézi, hogy a rendezetlenség:

• botlást;
• elesést;
• ütközést;
• anyagledőlést;
• menekülés akadályozását;
• tűzveszélyt;
• gépek biztonságtalan megközelítését

okozhatja-e.

Mikor alkalmaznak munkavédelmi bírságot?

Az Mvt. 82. §-a alapján a munkavédelmi hatóság a súlyos veszélyeztetéssel járó jogsértések miatt munkavédelmi bírságot alkalmazhat.A bírság nem ugyanaz, mint:

• a szabálytalanság megszüntetésére kötelezés;
• a gép használatának megtiltása;
• a munka leállítása;
• az utóellenőrzés;
• más hatósági vagy büntetőeljárás.

Egy ügyben több intézkedés is alkalmazható.Például a hatóság:

1. azonnal megtilthatja a gép használatát;
2. kötelezheti a munkáltatót a hiányosság megszüntetésére;
3. munkavédelmi bírságot szabhat ki;
4. később utóellenőrzést tarthat.

Mekkora lehet a munkavédelmi bírság?

A 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 3. §-a szerint a munkavédelmi bírság összege főszabály szerint 100 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedhet.A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 000 forint.Ez azonban még nem a végleges bírság.Az alapösszeget különböző szorzók módosíthatják.A számítás során jelentősége lehet többek között:

• a súlyosan veszélyeztetett munkavállalók számának;
• a jogsértések számának;
• a veszélyeztetés időtartamának;
• annak, hogy történt-e munkabaleset;
• a munkáltató méretének;
• az ismételt jogsértésnek;
• annak, hogy a munkáltató akadályozta-e az ellenőrzést;
• annak, hogy tett-e intézkedést a veszély megszüntetésére.

A bírság pontos összege tehát nem állapítható meg pusztán abból, hogy „egy hibát” találtak.

Hogyan befolyásolja a veszélyeztetett dolgozók száma a bírságot?

A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 000 forint.Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, egyetlen dolgozó vagy egy teljes műszak volt-e kitéve ugyanannak a veszélynek.Például egy védőburkolat nélküli gépnél vizsgálni kell:

• hányan használták a gépet;
• kik kerülhettek a veszélyes térbe;
• hány műszakban működött;
• hozzáférhetett-e más munkavállaló;
• mennyi ideig állt fenn a veszély.

A bírság számítása nem feltétlenül korlátozódik arra a dolgozóra, akit az ellenőrzés pillanatában a gépnél láttak.

Számít-e, mennyi ideig állt fenn a veszély?

Igen.Más megítélés alá eshet egy néhány perce kialakult, azonnal felismert és megszüntetett veszély, mint egy olyan szabálytalanság, amely:

• heteken vagy hónapokon keresztül fennállt;
• több műszakot érintett;
• a vezetők előtt ismert volt;
• korábban is jelzett probléma volt;
• a munkáltató tudatosan nem szüntette meg.

A veszélyeztetés időtartamát a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a bírságösszeg meghatározásakor alkalmazott szorzók között veszi figyelembe.Ezért különösen fontos a belső hibajelzések dokumentálása.Ha a munkáltató igazolni tudja, hogy:

• a hibát nemrég észlelték;
• a gépet azonnal leállították;
• a javítást megrendelték;
• a veszélyes területet lezárták;

az lényegesen más helyzet, mint amikor a vezetés hosszú ideje tudott a problémáról, de tovább engedte a munkavégzést.

Ismételt jogsértés

Az ismételt jogsértés súlyosbíthatja a munkáltató helyzetét.Különösen kedvezőtlen, ha:

• korábban már ugyanilyen hiányosság miatt intézkedtek;
• a munkáltató a határozat ellenére nem szüntette meg a hibát;
• ugyanaz a veszély másik telephelyen is megjelenik;
• az utóellenőrzéskor ismét fennáll a szabálytalanság.

A bírságrendeletet 2025 végén módosították. A jelenlegi szabályozás szerint a három éven belül több alkalommal végleges döntéssel kiszabott munkavédelmi bírság ismétlődő jogsértés miatti szorzójának mértéke növekedhet.Ezért nem érdemes egy hatósági határozatot egyszeri adminisztratív kellemetlenségként kezelni.A feltárt probléma valódi okát kell megszüntetni.

A kisebb vállalkozás automatikusan kisebb bírságot kap?

A munkáltató mérete befolyásolhatja a bírság számítását, de ez nem jelent automatikus mentességet.Egy mikro- vagy kisvállalkozásnál is lehet olyan súlyos veszélyeztetés, amely azonnali intézkedést és jelentős bírságot indokol.Különösen akkor, ha:

• a veszély közvetlenül életveszélyes;
• több munkavállalót érint;
• hosszú ideje fennáll;
• korábban már jelezték;
• a munkáltató tudatosan eltűrte;
• súlyos munkabaleset történt.

A kis létszám tehát nem védelem.Egy kétfős vállalkozásnál a dolgozók fele vagy akár valamennyi munkavállaló veszélyeztetett lehet.

A bírság kiváltja-e a hiba megszüntetését?

Nem.A bírság megfizetése nem jelenti azt, hogy a munka folytatható a korábbi módon.A munkáltatónak a veszélyes állapotot akkor is meg kell szüntetnie.Ha a hatóság megtiltotta egy gép használatát, a gép csak akkor helyezhető ismét üzembe, ha:

• a hibát szakszerűen kijavították;
• a szükséges vizsgálat megtörtént;
• a biztonságos állapotot igazolták;
• teljesítették a határozat előírásait.

A bírság egy jogkövetkezmény.A munkáltató elsődleges kötelezettsége továbbra is a biztonságos állapot létrehozása.

Mi történik, ha a munkáltató nem ért egyet?

A munkáltató jogosult arra, hogy:

• észrevételt tegyen;
• bizonyítékot nyújtson be;
• vitassa a tényállást;
• bemutassa a vonatkozó dokumentumokat;
• jogorvoslattal éljen a döntés ellen.

A hatósági eljárásban azonban nem elegendő annyit állítani, hogy:

Szerintünk ez nem volt veszélyes.

A munkáltatónak szakmai és tárgyi bizonyítékokra van szüksége.Ilyen lehet:

• fénykép;
• vizsgálati jegyzőkönyv;
• gépkönyv;
• gyártói nyilatkozat;
• karbantartási dokumentum;
• szakértői vélemény;
• oktatási dokumentáció;
• tanúvallomás;
• a gép azonosítására szolgáló adat.

A vitatott helyzetet ezért már az ellenőrzés során célszerű pontosan dokumentálni.

Magyar példa – védőburkolat nélküli gép

Egy műhelyben az ellenőr egy olyan gépet talál, amelynek egyik mozgó hajtáseleme hozzáférhető.A munkáltató szerint:

• a gépet csak tapasztalt dolgozók használják;
• a veszélyes részhez munka közben nem kell hozzányúlni;
• korábban nem történt baleset;
• a burkolatot a könnyebb karbantartás miatt távolították el.

Ezek az érvek nem szüntetik meg a veszélyt.A vizsgálat során felmerülhet:

• ki távolította el a burkolatot;
• ki engedélyezte a gép további használatát;
• hány munkavállaló használta;
• mennyi ideje működött így;
• szerepelt-e a hiba a karbantartási naplóban;
• tudott-e róla a műszakvezető;
• megtörtént-e a gép soron kívüli vizsgálata;
• miért nem állították le.

Ha a forgó alkatrész súlyos csonkolásos sérülést okozhatott volna, a hatóság súlyos veszélyeztetést állapíthat meg akkor is, ha baleset nem történt.

Magyar példa – szabálytalan magasban végzett munka

Egy építési helyszínen a munkavállaló több méteres magasságban, védőkorlát és megfelelő egyéni zuhanás elleni védelem nélkül dolgozik.A munkáltató azzal védekezik, hogy:

• a munka csak tíz percig tartott;
• a dolgozó gyakorlott;
• óvatosan mozgott;
• korábban már többször elvégezte ugyanezt;
• nem volt lehetőség állvány építésére.

A veszélyeztetés súlyosságát nem csökkenti érdemben, hogy a feladat rövid ideig tart.Egyetlen rossz mozdulat is halálos következménnyel járhat.A hatóság vizsgálhatja:

• miért nem választottak más munkaeszközt;
• készítettek-e kockázatértékelést;
• volt-e megfelelő rögzítési pont;
• kapott-e oktatást a munkavállaló;
• ki irányította a munkát;
• miért nem állította le a helyszíni vezető.

Mit tehet a munkáltató a bírság megelőzéséért?

A bírság megelőzésének nem az a megfelelő módja, hogy az ellenőrzés előtt gyorsan pótolják a dokumentumokat.A valódi megelőzés része:

• rendszeres belső munkavédelmi bejárás;
• a hibák írásos rögzítése;
• felelős és határidő kijelölése;
• a kijavítás visszaellenőrzése;
• munkakörre szabott oktatás;
• vezetői ellenőrzés;
• a munkavállalói jelzések komolyan vétele;
• a gépek biztonsági berendezéseinek rendszeres ellenőrzése;
• az esedékes vizsgálatok nyilvántartása;
• a kockázatértékelés aktualizálása;
• a veszélyes munkafolyamatok előzetes megtervezése.

A munkavédelem nem kizárólag a munkavédelmi szakember feladata.Az ügyvezetőnek, a telephelyvezetőnek, a műszakvezetőnek és a közvetlen munkahelyi vezetőnek is szerepe van abban, hogy a szabályok ténylegesen megvalósuljanak.

Rövid jogszabályi összefoglaló

Ezen részhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok:

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 18. §: a munkahelyek, munkaeszközök és technológiák biztonságos kialakításának és használatának alapkövetelményei.
• Mvt. 21. §: a veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök és technológiák munkavédelmi üzembe helyezése.
• Mvt. 54. §: kockázatértékelés és a munkáltató általános megelőzési kötelezettségei.
• Mvt. 55. §: munkavédelmi oktatás.
• Mvt. 81. §: a munkavédelmi hatóság ellenőrzési feladatai és jogosultságai.
• Mvt. 82. §: munkavédelmi bírság.
• 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet: a munkavédelmi bírság mértéke és kiszabásának részletes szabályai.
• 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet: az egyéni védőeszközök munkahelyi használatának minimális követelményei.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet: az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtása, valamint a munkabalesetek bejelentésének és kivizsgálásának részletes szabályai.

Összefoglalás

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során nem minden hiányosság vezet automatikusan bírsághoz.A hatóság azonban munkavédelmi bírságot alkalmazhat, ha a jogsértés az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek súlyos veszélyeztetésével jár.A bírság összege jelenleg főszabály szerint 100 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedhet. Az alapösszeg súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 000 forint, amelyet a rendeletben meghatározott szorzók módosíthatnak.A bírság összegét befolyásolhatja:

• a veszélyeztetett munkavállalók száma;
• a szabálytalanságok száma;
• a veszélyeztetés időtartama;
• az ismételt jogsértés;
• a munkáltató mérete;
• a veszély súlyossága;
• a munkáltató együttműködése és intézkedései.

A leggyakoribb súlyos hiányosságok közé tartozhat:

• a gépvédő burkolatok hiánya;
• a leesés elleni védelem elmaradása;
• az életveszélyes villamos állapot;
• a munkaeszköz-felülvizsgálatok hiánya;
• a nem megfelelő egyéni védőeszköz;
• a valóságtól eltérő kockázatértékelés;
• a formális munkavédelmi oktatás.

A munkáltató akkor jár el helyesen, ha nem a bírság elkerülésére, hanem a veszélyek felismerésére és tényleges megszüntetésére építi fel a munkavédelmi rendszerét.

Valós magyar munkabaleseti és hatósági esetek: mit vizsgál a hatóság a baleset után?

Egy munkabaleset kivizsgálásakor a hatóság nemcsak azt vizsgálja, hogy mi történt a sérülés előtti néhány másodpercben. A vizsgálat rendszerint ennél jóval mélyebbre megy.

A hatóság arra keresi a választ, hogy:

• milyen munkafeladatot végzett a sérült;
• milyen munkaeszközt használt;
• rendelkezett-e megfelelő oktatással;
• alkalmas volt-e az adott munka elvégzésére;
• felismerte-e a munkáltató a veszélyeket;
• szerepelt-e a veszély a kockázatértékelésben;
• milyen megelőző intézkedéseket vezettek be;
• ellenőrizte-e valaki a munkavégzést;
• a vezetők tudtak-e a szabálytalan gyakorlatról;
• történt-e hasonló esemény korábban;
• a munkáltató megfelelően jelentette és vizsgálta-e ki a balesetet.

Ezért a munkabaleset kivizsgálása nem zárható le azzal a mondattal, hogy:

A dolgozó figyelmetlen volt.

A figyelmetlenség önmagában ritkán ad teljes választ arra, miért következett be a baleset.A munkavédelmi vizsgálat célja az okok feltárása, nem pedig egyetlen személy gyors megnevezése felelősként. Az alábbi esetek magyar hatósági beszámolókban, szakmai kiadványokban és munkabaleseti tapasztalatokban szereplő eseményeken alapulnak. A személyek és vállalkozások azonosítására alkalmas adatokat nem közöljük.

Mi történik súlyos munkabaleset után?

A munkáltató minden tudomására jutott munkabalesetet köteles haladéktalanul megvizsgálni, és eldönteni, hogy munkabalesetnek tekinti-e. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. §-a alapján a munkáltató köteles a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet kivizsgálni, nyilvántartásba venni és a jogszabályban meghatározott esetben bejelenteni. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak azonnal be kell jelentenie a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. A súlyos munkabalesetek hatósági kivizsgálására minden esetben sor kerülhet. A részletes eljárási szabályokat az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza.A rendelet szerint súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a mentést követően köteles a helyszínt a hatóság megérkezéséig lehetőség szerint balesetkori állapotában megőrizni.

Ha a változatlan állapot fenntartása:

• további súlyos veszélyt idézne elő;
• akadályozná a mentést;
• vagy jelentős anyagi kárt okozna,

akkor a helyszín megváltoztatása előtt fényképet, videófelvételt, helyszínrajzot vagy más, a későbbi kivizsgálást segítő dokumentumot kell készíteni. Ezt az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (3) bekezdése írja elő.A Mi számít munkabalesetnek, és mi a teendő? című cikkben részletesen bemutattuk a munkabaleset utáni első intézkedéseket, a bejelentést és a kivizsgálás alapvető lépéseit.

1. eset – Csonkulásos sérülés hidraulikus lemezollónál

Egy magyar hatósági beszámolóban szereplő esetben a munkavállaló linóleum-alapanyag méretre vágását végezte egy hidraulikus lemezollóval. A munkadarab igazítása közben a dolgozó mutatóujja becsúszott a gép védőrácsa alá. A működésben lévő leszorító elem csonkulásos sérülést okozott. Az eset kapcsán munkavédelmi ellenőrzés és hatósági eljárás indult, amelynek eredményeként munkavédelmi bírságot is kiszabtak.

Mit vizsgálhatott a hatóság?

Egy ilyen balesetnél nemcsak az a kérdés, hogyan került a dolgozó ujja a veszélyes térbe.Vizsgálni kell többek között:

• megfelelő volt-e a gép védőrácsának kialakítása;
• megakadályozta-e a védőberendezés a veszélyes tér elérését;
• eredeti vagy utólag átalakított védőrács volt-e felszerelve;
• megfelelt-e a gép a gyártói előírásoknak;
• működtek-e a biztonsági kapcsolók;
• megtörtént-e a szükséges munkavédelmi üzembe helyezés;
• elvégezték-e az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat;
• kapott-e a sérült megfelelő oktatást;
• ismert volt-e a veszélyes munkamódszer a vezetők előtt;
• más dolgozók is ugyanígy használták-e a gépet.

Kapcsolódó jogszabályok

Az Mvt. 18. § (1) bekezdése alapján munkahelyet, technológiát és munkaeszközt úgy kell kialakítani és használni, hogy az megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.

Az Mvt. 21. §-a alapján veszélyes munkaeszköz üzemeltetését a munkáltatónak írásban kell elrendelnie, és azt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell megelőznie.

Az Mvt. 54. § (7) bekezdése szerint a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, és a munkavállalók betartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. 

A munkaeszközök minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szabályozza.

 A munkáltatónak olyan munkaeszközt kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátania, amely az adott munkafeladat elvégzésére alkalmas, és használata során nem veszélyezteti a dolgozó egészségét és biztonságát.

A legfontosabb tanulság

A védőrács puszta megléte nem jelenti automatikusan azt, hogy a gép biztonságos.Vizsgálni kell:

• a nyílások méretét;
• a veszélyes résztől való távolságot;
• a benyúlás lehetőségét;
• a gép mozgásának sebességét;
• a munkadarab adagolásának módját;
• a rendeltetésszerű használatot.

Ha a munkavállaló a normál munkafolyamat során képes elérni a veszélyes géprészt, a védelem valószínűleg nem megfelelő.

2. eset – Működésképtelen tolatásgátló berendezés

Ugyanabban a magyar hatósági beszámolóban olyan munkabaleseti eset is szerepelt, amelynél egy jármű tolatását megakadályozó vagy felügyelő biztonsági berendezés működésképtelensége járult hozzá a veszélyes helyzethez. A járművek, targoncák és önjáró munkaeszközök tolatása különösen veszélyes, mert a vezető látótere korlátozott lehet.A veszély tovább nő, ha:

• gyalogosok és járművek ugyanazon az útvonalon közlekednek;
• nincs fizikai elválasztás;
• nagy a háttérzaj;
• a dolgozók megszokták a járművek közelségét;
• a figyelmeztető jelzés nem működik;
• nincs irányító személy;
• a rakomány akadályozza a vezető kilátását.

Mit vizsgálhat a hatóság?

Egy tolatási balesetnél többek között azt, hogy:

• működött-e a hang- vagy fényjelzés;
• történt-e indulás előtti ellenőrzés;
• vezettek-e karbantartási naplót;
• korábban jelezték-e a hibát;
• a hibás gépet leállították-e;
• elkülönítették-e a gyalogos közlekedést;
• kijelölték-e a járművek útvonalát;
• volt-e sebességkorlátozás;
• kapott-e megfelelő oktatást a járművezető;
• viselt-e láthatósági ruházatot a gyalogos;
• biztosították-e a megfelelő megvilágítást.

Kapcsolódó jogszabályok

Az Mvt. 40. § (1) bekezdése szerint a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt és az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

Az Mvt. 42. § b) pontja alapján a munkahelyeken a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani és használni, hogy a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedése biztosított legyen.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet az önjáró munkaeszközöknél előírja, hogy azoknak rendelkezniük kell a biztonságos irányításhoz, fékezéshez és veszélyjelzéshez szükséges berendezésekkel.

A legfontosabb tanulság

A biztonsági berendezés hibájának észlelése után nem elegendő megrendelni a javítást, majd a gépet tovább használni.A munkáltatónak azt kell eldöntenie:

A hiba mellett biztonságosan használható-e még a munkaeszköz?

Ha a hiba a személyek észlelését vagy a veszélyhelyzet megelőzését szolgáló berendezést érinti, a gépet rendszerint le kell állítani a javításig, vagy más, azonos biztonságot nyújtó ideiglenes intézkedést kell bevezetni.

3. eset – Magasból történő leesés: a „csak néhány perces munka” veszélye

A magasból történő leesés a magyar halálos és súlyos munkabalesetek visszatérő oka.Ezekben az esetekben gyakran ugyanazok a körülmények jelennek meg:

• rövid ideig tartó feladat;
• gyors javítás vagy szerelés;
• nem megfelelő létra;
• hiányzó állvány;
• nyitott födémszél;
• nem kialakított kikötési pont;
• egyéni zuhanásgátló rendszer hiánya;
• vezetői ellenőrzés elmaradása.

A munkáltató gyakran azzal indokolja a hiányos védelmet, hogy a munkavállaló csak néhány percig tartózkodott a magasban. A leesés következménye azonban nem az eltelt időtől függ. Egyetlen rossz lépés, megcsúszás, megsüllyedő létra vagy váratlan mozdulat is halálos kimenetelű lehet.

Mit vizsgál a hatóság?

• Miért kellett magasban dolgozni?
• Megszüntethető lett volna-e a magasban végzett munka?
• Használható lett volna-e állvány vagy emelőkosár?
• Megfelelő volt-e a létra az adott feladathoz?
• Biztosították-e a létrát elcsúszás és eldőlés ellen?
• Szükség lett volna-e kollektív leesés elleni védelemre?
• Kijelölték-e a biztonságos kikötési pontot?
• Megfelelő volt-e a zuhanásgátló rendszer?
• Volt-e mentési terv?
• Ki engedélyezte a munkát?

A Hogyan válasszuk ki a megfelelő létrát? című cikkben részletesen bemutattuk, hogy a létra elsősorban "közlekedési" eszköz, és munkavégzésre csak meghatározott körülmények között választható. A létra biztonságos elhelyezésével az A létra helyes felállítása című cikk foglalkozik.

Kapcsolódó jogszabályok

Az Mvt. 54. § (1) bekezdésében szereplő megelőzési alapelvek szerint a munkáltatónak elsődlegesen:

• el kell kerülnie a veszélyeket;
• értékelnie kell a nem elkerülhető veszélyeket;
• a veszélyeket keletkezési helyükön kell leküzdenie;
• a műszaki fejlődés eredményeit alkalmaznia kell;
• a kollektív műszaki védelmet előnyben kell részesítenie az egyéni védelemmel szemben.

Az építési munkahelyeken és építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket a 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet határozza meg. A rendelet alapján a magasból történő leesést elsősorban megfelelő korláttal, lefedéssel, állvánnyal vagy más kollektív műszaki védelemmel kell megakadályozni.

A legfontosabb tanulság

A munka rövid időtartama nem mentesít a leesés elleni védelem biztosítása alól.A munkáltatónak nem azt kell megvizsgálnia, mennyi ideig tart a feladat, hanem azt:

Mi történhet, ha a munkavállaló leesik?

4. eset – A munkabaleseti helyszín megváltoztatása

Súlyos munkabaleset után természetes reakció lehet a helyszín rendbetétele.A kollégák:

• félreteszik a szerszámokat;
• visszakapcsolják a gépet;
• eltávolítják a sérült alkatrészt;
• felsöprik a szétszóródott anyagot;
• visszaállítják a leesett tárgyakat;
• elviszik a létrát;
• elmozdítják a munkadarabot.

Ez azonban megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a baleset pontos kivizsgálását.Súlyos munkabalesetnél a helyszínt a mentés után lehetőség szerint változatlanul kell hagyni a hatóság megérkezéséig. Ezt az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (3) bekezdése írja elő.

Miért fontos a helyszín megőrzése?

A hatóság a helyszínből következtethet arra, hogy:

• hol állt a sérült;
• milyen helyzetben volt a gép;
• működött-e a vészleállító;
• milyen magasan történt a munka;
• volt-e védőkorlát;
• milyen útvonalon közlekedett a jármű;
• honnan esett le a tárgy;
• milyen állapotban volt a létra;
• hozzáférhető volt-e a veszélyes géprész.

Ha a helyszínt megváltoztatják, ezek az információk elveszhetnek.

Mikor változtatható meg mégis?

A mentés mindig elsőbbséget élvez.A helyszín megváltoztatható akkor is, ha annak változatlanul hagyása:

• további balesetet okozhat;
• tűz- vagy robbanásveszélyt jelent;
• veszélyezteti a mentésben részt vevőket;
• jelentős anyagi kárt idéz elő.

Ebben az esetben azonban a változtatás előtt a lehető legrészletesebb dokumentációt kell készíteni.Javasolt:

• több irányból fényképezni;
• videófelvételt készíteni;
• méreteket rögzíteni;
• helyszínrajzot rajzolni;
• megjelölni a tárgyak eredeti helyzetét;
• feljegyezni, ki és mit mozdított el;
• megőrizni a balesetben érintett eszközöket.

5. eset – A munkáltató kizárólag a dolgozót hibáztatta

Munkabaleseti kivizsgálásoknál visszatérő munkáltatói megállapítás:

A baleset oka a sérült figyelmetlensége és szabálytalan munkavégzése volt.

Előfordulhat, hogy a munkavállaló valóban megszegett egy szabályt.Az Mvt. 60. §-a szerint a munkavállaló köteles:

• munkára képes állapotban megjelenni;
• a munkaeszközt rendeltetésszerűen használni;
• az egyéni védőeszközt viselni;
• a veszélyt és rendellenességet jelenteni;
• együttműködni a munkáltatóval;
• a biztonsági berendezéseket nem kikapcsolni vagy eltávolítani.

A munkavállalói szabályszegés azonban nem törli automatikusan a munkáltató felelősségét.

Az Mvt. 2. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei ezt a felelősséget nem érintik.

Mit vizsgál ilyenkor a hatóság?

• A szabály egyértelmű és betartható volt-e?
• A dolgozó kapott-e megfelelő oktatást?
• Ellenőrizték-e az ismereteit?
• Rendelkezésre állt-e a szükséges munkaeszköz?
• Biztosították-e a védőeszközt?
• A vezető látta-e a szabálytalan munkavégzést?
• Korábban is eltűrték-e ugyanezt a gyakorlatot?
• A teljesítményelvárás ösztönözte-e a szabályszegést?
• Volt-e reális lehetőség a szabály betartására?
• Következménye volt-e a korábbi szabálytalanságoknak?

Példa

Egy dolgozó kézzel eltávolítja az elakadt anyagot a gépből anélkül, hogy a gépet leválasztaná az energiaforrásról.A munkáltató szerint a dolgozó megszegte az oktatáson elhangzottakat.A vizsgálat során azonban kiderülhet, hogy:

• az elakadás naponta többször előfordult;
• a gép leállítása jelentős termeléskiesést okozott;
• a műszakvezetők tudtak a kézi beavatkozásról;
• nem alakítottak ki biztonságos hibaelhárítási eljárást;
• nem volt megfelelő reteszelési lehetőség;
• a dolgozókat sürgették.

Ilyen esetben a munkavállaló magatartása mellett a munkaszervezés, a műszaki védelem és a vezetői ellenőrzés hibái is vizsgálandók.

6. eset – A munkavédelmi oktatás dokumentálva volt, de nem működött

A munkáltató bemutatja az aláírt oktatási naplót.A dokumentum szerint a dolgozó megismerte:

• a gép veszélyeit;
• a vészleállítás módját;
• a védőeszközök használatát;
• a hibaelhárítás szabályait;
• a baleset jelentési rendjét.

A munkavállaló azonban az ellenőrzés során nem tudja:

• melyik védőeszközt kell használnia;
• mit kell tennie meghibásodáskor;
• hol található a főkapcsoló;
• kinek kell jelenteni a veszélyt;
• hogyan kell biztonságosan leállítani a gépet.

Ebben az esetben az oktatási napló megléte önmagában nem bizonyítja az oktatás eredményességét.

Az Mvt. 55. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel.

Az Mvt. 55. § (2) bekezdése alapján az oktatást írásban kell rögzíteni, és az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkben részletesen bemutattuk, hogy az oktatás célja nem az aláírás megszerzése, hanem az alkalmazható munkavédelmi tudás átadása. A munkakörre szabott oktatás a hatósági ellenőrzésre való felkészülést is segíti.

A legfontosabb tanulság

Az oktatást nem az igazolja, hogy a dolgozó aláírta a jelenléti ívet.Az eredményes oktatás jele, hogy a munkavállaló:

• felismeri a veszélyt;
• tudja, mikor kell leállítani a munkát;
• helyesen használja a munkaeszközt;
• megfelelően viseli a védőeszközt;
• veszélyhelyzetben megfelelően cselekszik.

7. eset – Foglalkozási megbetegedés kézi tehermozgatás miatt

A munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi hatósági tapasztalatok között olyan esetek is szerepelnek, amelyeknél a munkavállalók rendszeresen 18–40 kilogramm tömegű tárgyakat mozgattak kézzel. Az esetek egy részében lágyéksérv, köldöksérv vagy hasfali sérv alakult ki, és felmerült a foglalkozási megbetegedés gyanúja. Ez jól mutatja, hogy a munkavédelmi ellenőrzés nemcsak a látványos, azonnali baleseti veszélyekre terjed ki. A hosszabb idő alatt kialakuló egészségkárosodások ugyanolyan fontosak.

Mit vizsgálhat a hatóság?

• Mekkora tömeget kellett mozgatni?
• Milyen gyakorisággal történt az emelés?
• Milyen testhelyzetben dolgoztak?
• Mekkora távolságra vitték a terhet?
• Volt-e emelést segítő eszköz?
• Egy vagy több személy végezte a feladatot?
• Megfelelő volt-e a munkaszervezés?
• Vizsgálták-e a munkavállalók fizikai alkalmasságát?
• Szerepelt-e a kockázat a kockázatértékelésben?
• Történt-e munkakörnyezeti vagy ergonómiai vizsgálat?

Kapcsolódó jogszabályok

Az Mvt. 54. §-a alapján a munkáltatónak a kockázatértékelés során azonosítania kell a munkavállalókat érő terheléseket, és megfelelő megelőző intézkedéseket kell meghatároznia.

A kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeit a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet szabályozza.

A rendelet alapján a munkáltatónak lehetőség szerint el kell kerülnie a kézi tehermozgatást.Ha ez nem lehetséges, olyan műszaki és szervezési intézkedéseket kell alkalmaznia, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a hátsérülés és más egészségkárosodás kockázatát.

A legfontosabb tanulság

A kézi tehermozgatásnál nem létezik minden dolgozóra és minden helyzetre alkalmazható, egyszerű általános kilogrammhatár.A kockázatot együtt határozza meg:

• a teher tömege;
• alakja;
• foghatósága;
• a mozgatás gyakorisága;
• a testhelyzet;
• az útvonal;
• a munkavállaló fizikai adottsága;
• a környezeti feltételek.

Milyen hibákat követnek el gyakran a munkabaleset kivizsgálásakor?

1. Csak a sérültet hallgatják meg

A munkabaleset teljes megértéséhez szükség lehet:

• szemtanúk meghallgatására;
• a műszakvezető nyilatkozatára;
• karbantartók meghallgatására;
• más gépkezelők tapasztalataira;
• a biztonsági kamera felvételére;
• a gépnapló és karbantartási adatok vizsgálatára.

2. Azonnal megnevezik a hibást

A vizsgálat célja először az okok feltárása.A személyi felelősség csak ezután értékelhető.

3. Nem készítenek megfelelő fényképeket

A fényképnek nemcsak a sérülést vagy a hibás alkatrészt kell mutatnia.Fontos lehet:

• a teljes munkaterület;
• a kezelőhely;
• a közlekedési út;
• a gép adattáblája;
• a védőberendezés;
• a kapcsolók helyzete;
• a világítás;
• a munkadarab elhelyezkedése.

4. Nem vizsgálják a szervezési okokat

Ilyen lehet:

• létszámhiány;
• túlóra;
• kapkodás;
• teljesítménykényszer;
• hiányos vezetői ellenőrzés;
• nem egyértelmű feladatkiosztás;
• több munkáltató összehangolásának hiánya.

5. A jegyzőkönyv túl általános

Az olyan megállapítások, mint:

• figyelmetlen volt;
• rosszul lépett;
• nem megfelelően használta;
• nem tartotta be a szabályokat,

önmagukban nem tárják fel a baleset valódi okát.

A több munkáltatót érintő munkaterületek külön veszélye

Építési, karbantartási és szerelési helyszíneken gyakran több munkáltató dolgozói végeznek munkát egy időben.

Az Mvt. 40. § (2) bekezdése alapján ilyen esetben a munkavégzést össze kell hangolni annak érdekében, hogy az ott dolgozók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók ne kerüljenek veszélybe. Az összehangolási kötelezettség teljesítéséért a felelősség a felek megállapodása alapján meghatározott munkáltatót, ennek hiányában a tényleges irányítást gyakorló személyt vagy szervezetet terhelheti. 

A hatóság egy baleset után vizsgálhatja:

• ki irányította a munkaterületet;
• ki adott engedélyt a munkakezdésre;
• ki tájékoztatta a dolgozókat a veszélyekről;
• ki zárta le a veszélyes területet;
• ki hangolta össze a párhuzamos munkafolyamatokat;
• ismerték-e egymás tevékenységét az alvállalkozók.

Az, hogy a sérült egy alvállalkozó munkavállalója, nem jelenti automatikusan azt, hogy a fővállalkozó vagy a munkaterület irányítója semmilyen felelősséggel nem rendelkezik.

Hogyan előzhetők meg a hasonló esetek?

A valós munkabalesetek tanulságai alapján a megelőzés legfontosabb elemei:

A veszélyes gyakorlatok felismerése

Nem szabad természetesnek tekinteni azt, hogy:

• mindig levesszük a burkolatot;
• mindenki így mászik fel;
• a jelző már régóta nem működik;
• kézzel gyorsabb;
• csak egy pillanatra nyúlunk be;
• eddig sem történt baj.

A munkavállalói jelzések kivizsgálása

A dolgozó gyakran hamarabb észleli:

• a gép rendellenes működését;
• a nehezen használható védőeszközt;
• a veszélyes munkamódszert;
• a csúszós felületet;
• a hibás világítást;
• a rosszul szervezett anyagmozgatást.

A Munkavédelmi szakember feladata – közvetlen munkavállalói jelzés című cikkben részletesen bemutattuk, miért kell olyan jelzési rendszert kialakítani, amelyben a dolgozó következményektől való félelem nélkül jelezheti a veszélyt.

A vezetői ellenőrzés dokumentálása

Nem elegendő azt mondani, hogy a vezetők rendszeresen körbejárnak.Célszerű rögzíteni:

• mit ellenőriztek;
• milyen hibát találtak;
• ki felel a javításért;
• milyen határidőt szabtak;
• mikor ellenőrizték vissza a teljesítést.

A balesetek és majdnem-balesetek elemzése

A sérülés nélküli események gyakran előre jelzik a súlyos balesetet.Ilyen lehet:

• leeső tárgy;
• megcsúszó létra;
• váratlan gépindulás;
• majdnem bekövetkező ütközés;
• rövidzárlat;
• kisebb vegyi kifröccsenés;
• rakomány megdőlése.

Ezeket nem szabad pusztán szerencsés kimenetelű eseményként kezelni.

Rövid jogszabályi összefoglaló

A részben tárgyalt esetekhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok:

• 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2): a munkáltató felelőssége a biztonságos munkavégzésért.
• Mvt. 18. §: a munkahelyek, technológiák és munkaeszközök biztonságos kialakítása és használata.
• Mvt. 21. §: veszélyes munkaeszközök és technológiák munkavédelmi üzembe helyezése.
• Mvt. 40. §: a munkafolyamat biztonságos kialakítása és több munkáltató tevékenységének összehangolása.
• Mvt. 42. §: a munkahelyek alapvető biztonsági követelményei.
• Mvt. 54. §: kockázatértékelés, megelőzési elvek és munkáltatói ellenőrzés.
• Mvt. 55. §: munkavédelmi oktatás.
• Mvt. 60. §: a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei.
• Mvt. 64. §: a munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása.
• Mvt. 81–82. §: hatósági ellenőrzés és munkavédelmi bírság.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet: a munkabalesetek kivizsgálásának, bejelentésének és dokumentálásának részletes szabályai.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: a munkaeszközök használatának minimális biztonsági követelményei.
• 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet: építési munkahelyek minimális munkavédelmi követelményei.
• 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet: kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei.
• 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet: a munkavédelmi bírság mértékének részletes szabályai.

Összefoglalás

A valós munkabalesetekből az látható, hogy a súlyos sérüléseket rendszerint nem egyetlen hiba okozza.Gyakran egyszerre van jelen:

• egy műszaki hiányosság;
• egy rossz munkamódszer;
• hiányos oktatás;
• elégtelen vezetői ellenőrzés;
• megszokott szabálytalanság;
• teljesítménykényszer;
• elmaradt karbantartás;
• nem megfelelő kockázatértékelés.

A hatóság ezért a baleset után nemcsak a sérült utolsó mozdulatát vizsgálja.A teljes munkavédelmi rendszert értékeli.A legfontosabb kérdések:

• A veszély előre felismerhető volt-e?
• Megfelelő intézkedéssel megelőzhető lett volna-e?
• Tudott-e róla a munkáltató vagy a vezető?
• Betarthatók voltak-e a szabályok?
• Működött-e a műszaki védelem?
• Megfelelő volt-e az oktatás?
• Ellenőrizték-e a munkavégzést?

Egy baleset után már nem elegendő azt bizonyítani, hogy létezett kockázatértékelés vagy aláírták az oktatási naplót.A munkáltatónak azt kell igazolnia, hogy a munkavédelmi rendszer a gyakorlatban is működött.

Felkészülés a munkavédelmi ellenőrzésre: teljes munkáltatói ellenőrzőlista

A munkavédelmi hatósági ellenőrzésre való felkészülés nem jelentheti azt, hogy a munkáltató az ellenőrzés hírére gyorsan összegyűjti a dokumentumokat, aláíratja az elmaradt oktatási naplókat, vagy az ellenőr érkezése előtt ideiglenesen elrejti a hibás munkaeszközöket.A valódi felkészülés célja az, hogy a munkavédelmi rendszer ne csak papíron, hanem a mindennapi munkavégzés során is működjön.Ennek érdekében a munkáltatónak rendszeresen át kell tekintenie:

• a munkavédelmi dokumentációt;
• a munkahelyek állapotát;
• a tényleges munkafolyamatokat;
• a munkaeszközök biztonságát;
• az egyéni védőeszközök kiválasztását és használatát;
• a munkavállalók ismereteit;
• a vezetői ellenőrzések működését;
• a korábban feltárt hibák megszüntetését.

A felkészülés akkor megfelelő, ha egy váratlan hatósági ellenőrzés során ugyanaz a működő rendszer látható, amelyet a munkáltató dokumentumai leírnak.

Nem ellenőrzési dossziéra, hanem működő rendszerre van szükség

Sok vállalkozás rendelkezik egy úgynevezett munkavédelmi dossziéval.Ebben megtalálható például:

• a kockázatértékelés;
• az oktatási napló;
• az egyéni védőeszközök juttatási rendje;
• néhány felülvizsgálati jegyzőkönyv;
• a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződése;
• a munkabaleseti nyilvántartás.

A dokumentumok megléte fontos, de önmagában nem elegendő.A hatóság összevetheti a dokumentációt:

• a helyszínen található gépekkel;
• a ténylegesen végzett munkafolyamatokkal;
• a munkavállalók válaszaival;
• az alkalmazott védőeszközökkel;
• a vezetők által ismert gyakorlattal;
• a munkahely műszaki állapotával.

A Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkben részletesen bemutattuk, hogy egy oktatás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a munkavállaló a szükséges ismereteket nemcsak aláírásával igazolja, hanem a munkája során alkalmazni is tudja.A hatóság előtt nem feltétlenül az a munkáltató kerül kedvező helyzetbe, akinek a legtöbb dokumentuma van.Sokkal fontosabb, hogy a dokumentumok:

• aktuálisak legyenek;
• a valós tevékenységre készüljenek;
• egyértelmű felelősségeket tartalmazzanak;
• végrehajtható intézkedéseket határozzanak meg;
• összhangban álljanak egymással;
• a munkahelyi gyakorlatban is megjelenjenek.

1. A munkáltató alapvető felelősségeinek áttekintése

A felkészülés első lépése annak tisztázása, hogy a munkáltató milyen alapvető munkavédelmi kötelezettségekkel rendelkezik.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény – a továbbiakban Mvt. – 2. § (2) bekezdése alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.Ez a felelősség akkor is a munkáltatót terheli, ha:

• külső munkavédelmi szakembert bízott meg;
• foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót alkalmaz;
• a munkavállaló tapasztalt;
• a gépet külső vállalkozás tartja karban;
• a munkavégzés a megrendelő telephelyén történik;
• az adott feladatot alvállalkozó végzi.

A munkavédelmi szakember támogatja a munkáltatót, elkészíti vagy szakmailag megalapozza a szükséges dokumentumokat, részt vesz a vizsgálatokban, és jelzi a hiányosságokat.A munkáltatói döntést, a szükséges intézkedés elrendelését és annak végrehajtását azonban nem veheti át teljes egészében.Az Mvt. 54. § (7) bekezdése alapján a munkáltató köteles többek között:

• a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben megadni;
• rendszeresen meggyőződni a munkakörülmények megfelelőségéről;
• biztosítani a megfelelő munkaeszközöket;
• új technológia bevezetése előtt megvitatni annak egészségi és biztonsági következményeit;
• a rendellenességeket kivizsgálni;
• a veszélyes munkavégzést leállítani;
• a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket kivizsgálni;
• biztosítani a munkavédelmi képviselő részvételét.

2. A kockázatértékelés ellenőrzése

A kockázatértékelés a munkavédelmi rendszer egyik alapdokumentuma.Az Mvt. 54. § (2)–(3) bekezdése szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben azonosítja a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, valamint meghatározza a szükséges megelőző intézkedéseket.A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A kockázatértékelés felülvizsgálatakor ellenőrizendő

• A dokumentumban szereplő munkáltatói adatok pontosak-e?
• Minden telephely szerepel-e?
• Minden tényleges munkakört tartalmaz-e?
• Szerepelnek-e a használt gépek és munkaeszközök?
• Tartalmazza-e az alkalmazott veszélyes anyagokat és keverékeket?
• Foglalkozik-e a zajjal, rezgéssel, porral és más kóroki tényezőkkel?
• Értékeli-e a kézi tehermozgatást?
• Foglalkozik-e az egyedül végzett munkával?
• Vizsgálja-e a magasban végzett tevékenységet?
• Értékeli-e a villamos veszélyeket?
• Szerepelnek-e a sérülékeny munkavállalói csoportok?
• Tartalmazza-e a pszichoszociális kockázatokat?
• Figyelembe veszi-e a melegben vagy hidegben végzett munkát?
• Szerepel-e a járművek és gyalogosok együttes közlekedése?
• Tartalmazza-e a szükséges intézkedéseket, felelősöket és határidőket?

A kockázatértékelésnek a valós tevékenységet kell bemutatnia.Ha egy fémipari műhely dokumentációjában kizárólag általános irodai kockázatok szerepelnek, miközben a munkavállalók hegesztenek, köszörülnek, lemezt vágnak és kézi anyagmozgatást végeznek, a dokumentum nyilvánvalóan nem megfelelő.

Mikor szükséges felülvizsgálni?

Az Mvt. 54. §-a alapján a kockázatértékelést indokolt, illetve kötelező felülvizsgálni különösen akkor, ha:

• megváltozik a technológia;
• új munkaeszköz kerül használatba;
• megváltozik a munkavégzés módja;
• új veszélyes anyagot vezetnek be;
• megváltozik a munkahely kialakítása;
• munkabaleset történik;
• foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció fordul elő;
• a korábbi értékelés hiányossága nyilvánvalóvá válik;
• új tudományos vagy műszaki ismeret válik elérhetővé.

A dokumentációt tehát nem elég néhány évente automatikusan új dátummal ellátni. A felülvizsgálatnak tartalmi ellenőrzést kell jelentenie.

3. A munkavédelmi oktatások ellenőrzése

Az Mvt. 55. §-a alapján a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel.Oktatás szükséges különösen:

• munkába álláskor;
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor;
• új munkaeszköz üzembe helyezésekor;
• új technológia bevezetésekor;
• a munkavégzés szabályainak jelentős megváltozásakor;
• rendkívüli esemény vagy súlyos szabálytalanság után.

A munkavállaló az előírt ismeretek megszerzéséig önállóan nem foglalkoztatható.

Az oktatási rendszer ellenőrzőlistája

• Minden aktív munkavállalónak van dokumentált oktatása?
• Az oktatás dátuma megfelel a tényleges munkába állásnak?
• A tematika az adott munkakörre készült?
• Szerepelnek benne a ténylegesen használt gépek?
• Tartalmazza a szükséges védőeszközök használatát?
• Kitér a rendellenességek és veszélyek jelentésére?
• Bemutatja a vészleállítás és energia-leválasztás módját?
• Tartalmazza a munkabalesetek jelentési rendjét?
• Ismerteti a tiltott munkamódszereket?
• Érthető nyelven történt az oktatás?
• Külföldi munkavállaló esetében biztosították a megértést?
• Gyakorlati oktatás is történt, ahol szükséges?
• Ellenőrizték az ismeretek elsajátítását?
• Megtörtént az oktatás új gép vagy technológia bevezetésekor?
• Dokumentálták az oktatás tárgyát és résztvevőit?

Az oktatás eredményességét egyszerű helyszíni kérdésekkel is ellenőrizni lehet.A munkavállalónak tudnia kell például:

• melyik veszély esetén kell azonnal leállítania a munkát;
• hol található a vészleállító;
• melyik védőeszközt kell használnia;
• kinek kell jeleznie a hibát;
• mit nem javíthat meg saját maga;
• mit kell tennie munkabaleset esetén.

Az oktatási dokumentáció és a gyakorlati tudás közötti összhang fontosságát a Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikk részletesen is bemutatja.

4. Az egyéni védőeszközök felülvizsgálata

Az Mvt. 56. §-a alapján az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjét a munkáltatónak írásban kell meghatároznia. Ennek elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.Az egyéni védőeszközök munkahelyi használatának részletes követelményeit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet tartalmazza.Az egyéni védőeszközt a munkáltatónak térítésmentesen kell biztosítania.

Ellenőrzendő kérdések

• Minden munkakörre meghatározták a szükséges védőeszközöket?
• A kiválasztás a kockázatértékelésen alapul?
• Megfelel a védőeszköz a tényleges veszélynek?
• Rendelkezik a szükséges megfelelőségi jelölésekkel?
• Elérhető a gyártói tájékoztató?
• Megfelelő méretben biztosítják?
• Összeegyeztethetők az egyidejűleg használt védőeszközök?
• Dokumentálták az átadást?
• A dolgozók tudják helyesen használni?
• Ellenőrzik a tényleges használatot?
• Biztosított a tisztítás és karbantartás?
• Meghatározták a csere feltételeit?
• A sérült vagy lejárt eszközöket kivonják a használatból?
• Van megfelelő tartalék?

A védőeszköz kiválasztásakor nem elég általános megnevezéseket használni.A „munkavédelmi cipő”, „védőkesztyű” vagy „védőszemüveg” önmagában nem határozza meg a szükséges védelmi képességet.A Munkavédelmi cipők – Szabványok, jelölések, kiválasztás című cikkben bemutatjuk, hogy a különböző jelölések eltérő védelmet jelentenek, és a kiválasztást mindig a tényleges munkahelyi veszélyekhez kell igazítani.

5. A munkaeszközök nyilvántartása és besorolása

A hatósági ellenőrzés egyik központi területe a munkaeszközök biztonsága.A munkáltatónak pontosan ismernie kell:

• milyen munkaeszközöket használ;
• melyek minősülnek veszélyesnek;
• melyik eszköznél szükséges munkavédelmi üzembe helyezés;
• melyiknél kötelező időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• milyen gyártói karbantartási előírások vonatkoznak rájuk;
• mikor történt az utolsó vizsgálat;
• milyen hibákat tártak fel;
• kijavították-e azokat.

A munkaeszközök használatának minimális biztonsági követelményeit a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet határozza meg.Az Mvt. 21. §-a szerint veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz vagy technológia üzemeltetését a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. Az üzembe helyezést munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell megelőznie.

Javasolt munkaeszköz-nyilvántartás

A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

• eszköz megnevezése;
• gyártó;
• típus;
• gyártási szám;
• gyártási év;
• telepítési vagy használati hely;
• veszélyes vagy nem veszélyes besorolás;
• üzembe helyezés dátuma;
• következő felülvizsgálat időpontja;
• karbantartási periódus;
• felelős személy;
• használati utasítás helye;
• utolsó ismert műszaki hiba;
• javítás dátuma;
• használati állapot.

Helyszíni ellenőrzés

A dokumentumok áttekintése mellett fizikailag is ellenőrizni kell:

• a védőburkolatokat;
• a vészleállítókat;
• a biztonsági kapcsolókat;
• a villamos kábeleket;
• a vezérlőszerveket;
• a stabil rögzítést;
• a rendellenes hangot vagy rezgést;
• a szivárgásokat;
• a figyelmeztető jelzéseket;
• az adattáblát;
• a kezelési utasítás hozzáférhetőségét;
• a munkakörnyezetet;
• a gép körüli közlekedési és kezelési területet.

A veszélyes és nem veszélyes munkaeszközök megkülönböztetése azért különösen fontos, mert a téves besorolás miatt elmaradhat a munkavédelmi üzembe helyezés vagy a szükséges felülvizsgálat.

6. A villamos biztonsági dokumentumok áttekintése

A villamos biztonságot nem lehet kizárólag egy korábban elkészített felülvizsgálati jegyzőkönyv meglétével igazolni.Ellenőrizni kell:

• megtörtént-e az előírt villamos biztonsági felülvizsgálat;
• a dokumentum a jelenlegi berendezésre vonatkozik-e;
• kijavították-e a feltárt hibákat;
• történt-e azóta átalakítás;
• a hosszabbítók és kéziszerszámok sérülésmentesek-e;
• zártak-e az elosztók és kötődobozok;
• biztosított-e a főkapcsolók megközelíthetősége;
• megfelelőek-e a feliratok;
• illetéktelenek hozzáférhetnek-e veszélyes részekhez;
• nedves vagy poros környezetben megfelelő kivitelű eszközöket használnak-e.

A Munkahelyi aljzatok feliratozása – Miért fontos a 230 V-os jelölés? című cikkben bemutatjuk, hogyan segíthetik a megfelelő jelölések a biztonságos használatot.A jelölés azonban nem helyettesítheti:

• a megfelelő műszaki állapotot;
• a szükséges védelmi módot;
• a rendszeres ellenőrzést;
• a feltárt hibák kijavítását.

7. A foglalkozás-egészségügyi feladatok ellenőrzése

A munkáltatónak biztosítania kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást, valamint a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a hatályos szabályozás szerint.Az ellenőrzésre való felkészülés során meg kell vizsgálni:

• van-e érvényes szerződés a szolgáltatóval;
• minden munkakör szerepel-e a vizsgálati rendben;
• megtörténtek-e a szükséges előzetes vizsgálatok;
• elvégezték-e az időszakos vizsgálatokat;
• szükség esetén történt-e soron kívüli vizsgálat;
• a dolgozó csak olyan munkát végez-e, amelyre alkalmas minősítést kapott;
• figyelembe vették-e az esetleges korlátozásokat;
• a kockázatértékelés elkészítésében részt vett-e a munkaegészségügyi szakember;
• szükség esetén megtörténtek-e a munkahigiénés vizsgálatok és mérések.

A munkára képes állapot nem kizárólag az alkoholfogyasztás hiányát jelenti.A Alkoholszondás vizsgálat a munkahelyen – Jogszabályok és munkáltatói feladatok című cikk bemutatja, milyen munkavédelmi, munkajogi és adatvédelmi feltételek mellett ellenőrizhető a munkára képes állapot.

8. A munkabaleseti nyilvántartás és kivizsgálás ellenőrzése

Az Mvt. 64. §-a szerint a munkáltatónak minden tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni, és a jogszabályban meghatározott esetben be kell jelenteni.A részletes szabályokat az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza.

Ellenőrzőlista

• Vezetnek munkabaleseti nyilvántartást?
• Minden bejelentett eseményt megvizsgáltak?
• Dokumentálták, ha egy eseményt nem minősítettek munkabalesetnek?
• A munkaképtelenséggel járó eseteket kivizsgálták?
• Elkészítették a szükséges munkabaleseti jegyzőkönyvet?
• Határidőn belül megküldték az érintetteknek?
• Súlyos munkabalesetet azonnal bejelentettek?
• Megőrizték vagy megfelelően dokumentálták a helyszínt?
• Meghallgatták a sérültet és a tanúkat?
• Vizsgálták a műszaki, személyi és szervezési okokat?
• Meghatároztak megelőző intézkedéseket?
• Ellenőrizték az intézkedések végrehajtását?
• Nyilvántartják a majdnem-baleseteket is?

A Mi számít munkabalesetnek, és mi a teendő? című cikk részletesen bemutatja az események minősítésének, bejelentésének és kivizsgálásának alapjait.

9. A telephelyi munkavédelmi bejárás

A dokumentumok ellenőrzése után végig kell járni a munkahelyet úgy, ahogyan azt egy hatósági ellenőr tenné.Nemcsak a látványos hibákat kell keresni.Figyelni kell arra is, hogy a munkafolyamat egészében hogyan alakulhat ki veszély.

Közlekedési útvonalak

• Szabadok és járhatók?
• Megfelelő szélességűek?
• Megfelelően megvilágítottak?
• Nincsenek földön vezetett kábelek?
• Nincs csúszás- vagy botlásveszély?
• Elkülönítették a gyalogos és járműforgalmat?
• Jelölték a veszélyes kereszteződéseket?
• Szabadon megközelíthetők a kijáratok?

Tárolás

• Stabilak a polcok?
• Rögzítettek az állványok?
• Feltüntették a terhelhetőséget?
• Biztonságosan helyezték el az anyagokat?
• Nem áll fenn leesés vagy ledőlés veszélye?
• Elkülönítették a veszélyes anyagokat?
• Megfelelőek a tárolóedények?
• Nem torlaszolják el a villamos elosztókat vagy tűzvédelmi eszközöket?

Munkahelyi rend

• Eltávolították a hulladékot?
• Megszüntették az olaj- és folyadékszivárgást?
• A szerszámokat kijelölt helyen tartják?
• Nincsenek a padlón éles vagy kiálló tárgyak?
• Biztonságosak a munkaállások?
• Megfelelő a takarítási rend?

Megvilágítás és szellőzés

• Megfelelő a munkaterület megvilágítása?
• Nincs zavaró káprázás?
• Nem vibrálnak a fényforrások?
• Biztosított a friss levegő?
• A keletkező port, füstöt vagy gőzt a keletkezés helyén elszívják?
• Működnek az elszívó berendezések?
• Történt karbantartás és tisztítás?

Veszélyes területek

• Megfelelően elhatárolták?
• Van szükséges figyelmeztető jelzés?
• Megakadályozzák az illetéktelen belépést?
• Biztosított a menekülés?
• Meghatározták, ki és milyen feltételekkel léphet be?

10. A létrák és magasban végzett munkák ellenőrzése

A létrák gyakori munkaeszközök, ezért állapotukat és használatukat rendszeresen ellenőrizni kell.

Ellenőrizendő

• Repedt vagy deformált-e valamelyik elem?
• Hiányzik-e fok vagy csúszásgátló?
• Sérült-e a kitámasztó vagy a csuklópánt?
• Olvashatók-e a gyártói jelölések?
• Megfelelő-e a létra hossza?
• Biztosított-e elcsúszás és eldőlés ellen?
• Megfelelő szögben állították-e fel?
• Nem támasztották-e bizonytalan felületnek?
• Nem dolgozik-e róla a munkavállaló két kézzel kapaszkodás nélkül?
• Nem nyúl-e túl oldalirányban?
• Valóban a létra a megfelelő munkaeszköz az adott feladathoz?

A Hogyan válasszuk ki a megfelelő létrát? című cikk segít eldönteni, mikor használható létra, és mikor szükséges inkább állvány, dobogó vagy más biztonságosabb munkaeszköz.Az A létra helyes felállítása című cikk részletesen bemutatja az elhelyezés és biztosítás legfontosabb szabályait.

11. A munkavállalói jelzések kezelése

Egy jól működő munkavédelmi rendszerben a munkavállaló jelzése nem kellemetlenség, hanem megelőzési lehetőség.A dolgozó sokszor elsőként észleli:

• a gép rendellenes hangját;
• a lazuló védőburkolatot;
• a csúszós felületet;
• a túlzott porterhelést;
• a sérült védőeszközt;
• a hibás világítást;
• a veszélyes anyagmozgatást;
• a megváltozott munkafolyamatot.

A munkáltatónak olyan jelzési rendszert kell kialakítania, amelyben:

• egyértelmű, kinek kell szólni;
• a veszély azonnal jelezhető;
• a jelzést dokumentálják;
• felelőst jelölnek ki;
• határidőt állapítanak meg;
• visszaellenőrzik a javítást;
• tájékoztatják a bejelentőt;
• a munkavállalót nem éri hátrány a jelzés miatt.

A Munkavédelmi szakember feladata – közvetlen munkavállalói jelzés című cikk azt mutatja be, miért lehet indokolt, hogy a munkavállaló szükség esetén közvetlenül is kapcsolatba léphessen a munkavédelmi szakemberrel.

12. Vezetői munkavédelmi ellenőrzés

A munkavédelmi feladatok nem ruházhatók át kizárólag a munkavédelmi szakemberre.A közvetlen munkahelyi vezetőknek is rendszeresen ellenőrizniük kell:

• a munkavállalók munkára képes állapotát;
• a munkaeszközök használatát;
• az egyéni védőeszközök viselését;
• a munkaterület rendjét;
• a veszélyes munkafolyamatokat;
• a feltárt hibák megszüntetését;
• az utasítások betartását.

Javasolt vezetői ellenőrzési feljegyzés

A feljegyzés tartalmazza:

• az ellenőrzés dátumát;
• az ellenőrzött területet;
• a jelen lévő vezetőt;
• a feltárt hiányosságot;
• az azonnali intézkedést;
• a végleges javítás felelősét;
• a határidőt;
• a visszaellenőrzés dátumát;
• a lezárás módját.

Nem az a cél, hogy minden apró észrevételhez terjedelmes jegyzőkönyv készüljön.A rendszernek azonban igazolnia kell, hogy a munkáltató:

• rendszeresen ellenőrzött;
• felismerte a hiányosságokat;
• intézkedett;
• visszaellenőrizte az eredményt.

13. Mi történjen közvetlenül az ellenőr érkezésekor?

Első lépések

1. Kérjék el és ellenőrizzék a hatósági igazolványt.
2. Jegyezzék fel az ellenőrző hatóság és az ellenőr adatait.
3. Értesítsék az ügyvezetőt vagy a kijelölt vezetőt.
4. Értesítsék a munkavédelmi szakembert.
5. Jelöljenek ki egy személyt az ellenőr kísérésére.
6. Biztosítsák a helyszínre való biztonságos belépést.
7. Ne akadályozzák a munkavállalók meghallgatását.
8. Készítsenek saját feljegyzést a történtekről.
9. Dokumentálják a kifogásolt állapotokat.
10. Jegyezzék fel a bekért iratokat és határidőket.

Mit mondjon a munkáltató, ha valamit nem tud?

A találgatás helyett célszerű ezt mondani:

Ezt az adatot most nem tudom pontosan megadni. Ellenőrizzük a nyilvántartásban, és a kért határidőn belül megküldjük.

A valótlan vagy később megcáfolható válasz sokkal kedvezőtlenebb, mint annak elismerése, hogy egy adatot ellenőrizni kell.

Mit tegyen, ha valós hiányosságot találnak?

• Szüntesse meg a közvetlen veszélyt.
• Szükség esetén állítsa le a gépet vagy munkafolyamatot.
• Készítsen fényképet a feltárt állapotról.
• Határozza meg a javítás módját.
• Jelöljön ki felelőst.
• Határozzon meg határidőt.
• Dokumentálja a javítást.
• Vizsgálja meg, más területen fennáll-e ugyanez a probléma.

Az azonnali javítás nem törli el a korábbi szabálytalanságot, de megakadályozhatja a balesetet, és igazolhatja a munkáltató együttműködő intézkedését.

14. A jegyzőkönyv ellenőrzése

A helyszíni jegyzőkönyvet vagy feljegyzést aláírás előtt át kell olvasni.Ellenőrizni kell:

• helyesek-e a munkáltató adatai;
• pontos-e a helyszín;
• megfelelően azonosították-e a gépet;
• pontosan rögzítették-e a munkafolyamatot;
• szerepelnek-e a munkáltató nyilatkozatai;
• megfelelően rögzítették-e az azonnali intézkedéseket;
• bekerültek-e a munkáltató észrevételei;
• egyértelmű-e a dokumentumok benyújtási határideje;
• felsorolták-e az összes kért iratot.

Ha a munkáltató egy megállapítással nem ért egyet, kérje az észrevétel jegyzőkönyvbe vételét.Az aláírás megtagadása önmagában általában nem változtatja meg a rögzített tényeket. Sokkal fontosabb, hogy a munkáltató pontos, tényszerű és dokumentált észrevételt tegyen.

15. Az ellenőrzés utáni intézkedési terv

A helyszíni ellenőrzés befejeződése után nem szabad megvárni a hatósági határozatot, ha a feltárt veszély egyértelmű.Készüljön írásos intézkedési terv.

Javasolt tartalom

A javítás nem tekinthető lezártnak addig, amíg:

• a műszaki intézkedés nem történt meg;
• a szükséges dokumentáció nem készült el;
• a dolgozókat nem tájékoztatták;
• a változást nem vezették át a kockázatértékelésben vagy oktatásban;
• a végrehajtást nem ellenőrizték vissza.

16. Mire számíthat a munkáltató, ha súlyos veszélyeztetést tárnak fel?

Az Mvt. 81–82. §-a alapján a hatóság intézkedhet a szabálytalanság megszüntetése érdekében, és súlyos veszélyeztetés esetén munkavédelmi bírságot szabhat ki.A munkavédelmi bírság összegét és kiszabásának részletes szabályait a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.A rendelet 3. §-a szerint a munkavédelmi bírság összege – a rendeletben meghatározott kivétellel – 100 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedhet.A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 000 forint. Az alapösszeget a rendeletben meghatározott szorzók módosítják.A bírság összegét befolyásíthatja többek között:

• a veszélyeztetett munkavállalók száma;
• a veszélyeztetés időtartama;
• az egymástól elkülönülő jogsértések száma;
• a munkáltató létszáma;
• az ismételt jogsértés;
• a munkabaleset bekövetkezése;
• az ellenőrzés akadályozása;
• a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedése.

A bírság megfizetése nem helyettesíti a szabálytalanság megszüntetését.Ha a hatóság egy gép használatát megtiltja, azt csak a hiba kijavítása és a szükséges vizsgálatok elvégzése után lehet ismét használatba venni.

Teljes munkáltatói ellenőrzőlista

Dokumentáció

☐ Aktuális kockázatértékelés.

☐ Megelőzési stratégia.

☐ Munkavédelmi oktatási tematika.

☐ Oktatási naplók.

☐ Egyéni védőeszköz-juttatási rend.

☐ Védőeszköz-átadási dokumentumok.

☐ Foglalkozás-egészségügyi szerződés.

☐ Alkalmassági vizsgálatok nyilvántartása.

☐ Munkabaleseti nyilvántartás.

☐ Munkabaleseti jegyzőkönyvek.

☐ Munkaeszköz-nyilvántartás.

☐ Munkavédelmi üzembe helyezési dokumentumok.

☐ Időszakos biztonsági felülvizsgálatok.

☐ Villamos biztonsági felülvizsgálatok.

☐ Karbantartási dokumentumok.

☐ Gépkezelési utasítások.

☐ Gyártói használati útmutatók.

☐ Biztonsági adatlapok.

☐ Munkahigiénés mérési jegyzőkönyvek.

☐ Belső munkavédelmi ellenőrzések dokumentumai.

☐ Feltárt hibák intézkedési nyilvántartása.

☐ Munkavállalói jelzések nyilvántartása.

Munkahely

☐ Szabad közlekedési útvonalak.

☐ Biztonságos padló és járófelület.

☐ Megfelelő tárolás.

☐ Stabil polcok és állványok.

☐ Szabad kijáratok.

☐ Megfelelő megvilágítás.

☐ Megfelelő szellőzés és elszívás.

☐ Elhatárolt veszélyes területek.

☐ Megfelelő biztonsági jelzések.

☐ Megközelíthető vészleállítók és főkapcsolók.

☐ Szabadon hozzáférhető elsősegély-felszerelés.

☐ Rendezett munkaterület.

☐ Biztonságos hulladéktárolás.

Munkaeszközök

☐ Ép védőburkolatok.

☐ Működő biztonsági kapcsolók.

☐ Működő vészleállítók.

☐ Sérülésmentes kábelek.

☐ Stabil rögzítés.

☐ Megfelelő kezelőhely.

☐ Olvasható adattábla.

☐ Hozzáférhető használati utasítás.

☐ Érvényes felülvizsgálatok.

☐ Dokumentált karbantartás.

☐ Használatból kivont hibás eszközök.

Munkavállalók

☐ Munkára képes állapot.

☐ Érvényes alkalmassági minősítés.

☐ Munkakörre szabott oktatás.

☐ A veszélyek gyakorlati ismerete.

☐ Megfelelő szakképesítés és jogosultság.

☐ Egyéni védőeszközök használata.

☐ Rendellenességek jelentési rendjének ismerete.

☐ Vészhelyzeti feladatok ismerete.

☐ Biztonságos munkamódszerek alkalmazása.

Vezetői ellenőrzés

☐ Rendszeres munkavédelmi bejárás.

☐ Írásban rögzített hiányosságok.

☐ Kijelölt felelősök.

☐ Meghatározott határidők.

☐ Visszaellenőrzés.

☐ Ismétlődő hibák okainak vizsgálata.

☐ Munkavállalói jelzések kivizsgálása.

☐ Veszélyes munkavégzés azonnali leállítása.

A legfontosabb jogszabályok egy helyen

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről: a munkáltató felelőssége, a kockázatértékelés, az oktatás, a védőeszközök, a munkabalesetek és a hatósági ellenőrzés alapvető szabályai.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet: az Mvt. végrehajtása, a munkabalesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának részletes szabályai.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: a munkaeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.
• 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet: az egyéni védőeszközök munkahelyi használatának minimális követelményei.
• 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet: a kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei.
• 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet: az építési munkahelyek és építési folyamatok minimális munkavédelmi követelményei.
• 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet: a munkavédelmi bírság mértéke és kiszabásának részletes szabályai.

Összegzés

A munkavédelmi hatósági ellenőrzésre való megfelelő felkészülés nem egy egyszeri dokumentumrendezési feladat.A munkáltatónak olyan rendszert kell kialakítania, amelyben:

• a kockázatokat rendszeresen értékelik;
• a feltárt veszélyeket megszüntetik;
• a munkaeszközök biztonsági állapotát ellenőrzik;
• a felülvizsgálatok határidejét nyilvántartják;
• a munkavállalók érthető és munkakörre szabott oktatást kapnak;
• a megfelelő védőeszközöket nemcsak átadják, hanem használatukat is ellenőrzik;
• a munkavállalói jelzéseket kivizsgálják;
• a vezetők rendszeresen ellenőrzik a munkavégzést;
• a munkabalesetek és majdnem-balesetek tanulságait beépítik a megelőzésbe;
• a hibák kijavítását dokumentálják és visszaellenőrzik.

A legfontosabb felkészülési kérdés nem az, hogy:

Megvan-e minden irat?

Hanem az, hogy:

A dokumentumokban leírt munkavédelmi rendszer a valóságban is működik-e?

Ha a válasz igen, a munkáltató nemcsak egy hatósági ellenőrzésre készült fel.A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzéséért is valódi lépéseket tett.