Munkavédelmi szemüveg vagy monitorszemüveg? Mikor köteles fizetni a munkáltató?

A „munkáltató fizeti a szemüveget” mondat gyakran elhangzik a munkahelyeken, de önmagában félrevezető. Nem minden szemüveg munkavédelmi eszköz, és nem minden látásjavító szemüveget köteles megtéríteni a munkáltató.A pontos válaszhoz legalább három különböző kategóriát kell megkülönböztetni:

1. a szem sérülését megakadályozó munkavédelmi szemüveget;
2. a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éleslátást biztosító szemüveget;
3. a munkavállaló hétköznapi, általános látásjavító szemüvegét.

Ezek rendeltetése, biztosításának feltétele és elszámolása sem azonos.

Mi számít munkavédelmi szemüvegnek?

A munkavédelmi szemüveg olyan egyéni védőeszköz, amely a munkavállaló szemét egy vagy több munkahelyi veszélyforrással szemben védi.Szemvédő eszközre lehet szükség például:

• fúrásnál;
• köszörülésnél;
• forgácsolásnál;
• bontási munkánál;
• fa- vagy fémmegmunkálásnál;
• vegyszerek kezelésekor;
• fröccsenő folyadékokkal végzett munkánál;
• hegesztésnél és lángvágásnál;
• laboratóriumi tevékenységnél;
• erős optikai sugárzás mellett;
• porral, szemcsékkel vagy repülő részecskékkel járó munkánál;
• egyes egészségügyi és biológiai kockázattal járó feladatoknál.

A megfelelő eszköz nem minden esetben egyszerű, nyitott száras védőszemüveg. A veszély jellegétől függően szükség lehet:

• oldalvédelemmel ellátott szemüvegre;
• zárt védőszemüvegre;
• arcvédő pajzsra;
• hegesztőszemüvegre vagy hegesztőpajzsra;
• vegyszerálló szemvédelemre;
• meghatározott szűrőfokozatú lencsére;
• dioptriás munkavédelmi szemüvegre.

A védőszemüveget tehát nem a dolgozó vagy a beszerző választja ki pusztán az alapján, hogy melyik kényelmes vagy olcsó.

Ki dönti el, hogy kell-e védőszemüveg?

A munkáltatónak kockázatértékelés alapján kell meghatároznia, hogy a munkavállalót milyen veszélyek érhetik, és azokkal szemben milyen védelmet kell biztosítani.A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint egyéni védőeszközt akkor kell alkalmazni, ha a kockázat műszaki vagy szervezési intézkedésekkel, illetve kollektív védelemmel nem szüntethető meg vagy nem csökkenthető elfogadható mértékűre. A munkáltatónak a védőeszközt ingyenesen kell biztosítania, továbbá gondoskodnia kell annak használható és megfelelő higiénés állapotáról, szükség szerint tisztításáról, javításáról és cseréjéről.A kiválasztásnál figyelembe kell venni többek között:

• a veszélyforrás típusát;
• a behatás erősségét és időtartamát;
• a szükséges mechanikai ellenállást;
• a vegyszerállóságot;
• az optikai tulajdonságokat;
• a párásodás lehetőségét;
• az oldalirányú védelmet;
• a munkavállaló egészségi állapotát;
• más védőeszközökkel való együttes használhatóságot;
• a dolgozó saját látáskorrekcióját.

Nem megfelelő megoldás például, ha a dioptriás szemüveget viselő munkavállaló olyan védőszemüveget kap, amely nem fér el a saját szemüvege felett, ezért munka közben választania kell az éleslátás és a szemvédelem között.Ilyen esetben szóba jöhet:

• a saját szemüveg felett viselhető védőszemüveg;
• megfelelő arcvédő;
• vagy egyénre készített, dioptriás munkavédelmi szemüveg.

A munkavédelmi szemüveg költségét rá lehet terhelni a dolgozóra?

Nem.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény kimondja, hogy a munkáltató felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításáért, és az ezzel összefüggő költségeket nem szabad a munkavállalóra hárítani.A szükséges védőszemüveg biztosítása ezért nem:

• jutalom;
• választható béren kívüli juttatás;
• fizetésből levonható költség;
• dolgozói önrészhez köthető kedvezmény;
• vagy próbaidő után járó juttatás.

Ha a munkakör kockázatai miatt a szemvédő eszköz szükséges, azt a munkáltatónak a veszély fennállásának kezdetétől biztosítania kell.A munkáltató nem mondhatja azt, hogy:

• „vegyél magadnak, majd egyszer megtérítjük”;
• „használd a saját napszemüvegedet”;
• „óvatos munkavégzés mellett nincs rá szükség”;
• „csak annak adunk, aki már megsérült”;
• „próbaidő alatt még nem jár”.

Elég egy barkácsáruházban vásárolt átlátszó szemüveg?

Nem feltétlenül.A szemvédő eszköznek alkalmasnak kell lennie az adott veszély elleni védelemre. A termék megfelelőségét, jelölését, használati korlátait és védelmi képességét is ellenőrizni kell.Egy egyszerű védőszemüveg megfelelő lehet kisebb energiájú, repülő részecskékkel járó munkához, de nem biztos, hogy alkalmas:

• vegyszerfröccsenés ellen;
• hegesztéshez;
• olvadt fém veszélyénél;
• erős mechanikai behatásnál;
• lézersugárzás ellen;
• elektromos ív veszélyével járó munkához;
• magas hőmérsékletű környezetben.

Az, hogy egy szemüveg átlátszó, oldalt is takar és „munkavédelmi” néven árusítják, még nem jelenti automatikusan, hogy minden munkafolyamathoz megfelelő.

Mit kell dokumentálnia a munkáltatónak?

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjét.A dokumentációban munkakörönként vagy tevékenységenként célszerű rögzíteni:

• a fennálló veszélyeket;
• az érintett testrészt;
• a szükséges védőeszköz típusát;
• a védelmi képességet;
• a használat kötelező eseteit;
• a kiadás módját;
• a cserére okot adó körülményeket;
• a tisztítás és tárolás szabályait;
• az ellenőrzés módját;
• a használatra vonatkozó oktatást.

A védőeszköz átadását szintén dokumentálni kell. Az átadási nyilvántartás azonban önmagában nem pótolja a megfelelő kiválasztást és oktatást.

A saját dioptriás szemüveg védőszemüvegnek számít?

Általában nem.A hagyományos látásjavító szemüveget nem munkahelyi mechanikai, vegyi vagy optikai veszélyek elleni védelemre tervezték és vizsgálták. Egy hétköznapi szemüveglencse ütés hatására eltörhet, a keret nem biztosít oldalvédelmet, és a szemüveg nem feltétlenül marad a helyén egy váratlan eseménynél.Ezért a munkáltató nem tekintheti teljesítettnek a szemvédelem biztosítását pusztán azért, mert a munkavállaló saját dioptriás szemüveget visel.

Mi az a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg?

A képernyős szemüveg célja nem a repülő részecske, vegyszer vagy sugárzás elleni védelem. Arra szolgál, hogy a munkavállaló a képernyő és a munkavégzéshez tartozó megfigyelési távolságok mellett megfelelően lásson.Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint képernyős munkakörnek minősül az a munkakör, amelyben a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül képernyős eszközt használ, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.Ez nemcsak hagyományos irodai számítógépes munkát jelenthet. Képernyős munkakör lehet például:

• ügyintéző;
• könyvelő;
• diszpécser;
• grafikus;
• tervező;
• programozó;
• ügyfélszolgálati munkatárs;
• kameraképet figyelő biztonsági dolgozó;
• vezérlőtermi kezelő;
• képernyős diagnosztikai eszközt használó munkavállaló.

A konkrét minősítést a munkakör tényleges tartalma és a napi képernyőhasználat alapján kell elvégezni.

Minden monitor előtt dolgozónak jár ingyen szemüveg?

Nem automatikusan.A munkáltató nem azért köteles szemüveget biztosítani, mert a dolgozó naponta számítógépet használ, és nem is azért, mert a munkavállaló általában szemüveges.A jogszabály szerinti folyamat a következő:

1. a munkáltató képernyős munkakörként azonosítja a munkakört;
2. kezdeményezi a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát;
3. a foglalkozás-egészségügyi orvos elvégzi a rá tartozó vizsgálatot;
4. szükség esetén a rendelet szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra küldi a munkavállalót;
5. a szemész szakorvos megállapítja, hogy szükséges-e külön, képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg;
6. indokolt esetben a munkáltató biztosítja a minimálisan szükséges szemüveget.

A NAV hivatalos állásfoglalása külön hangsúlyozza, hogy az adómentes juttatáshoz szükséges szemészeti szakvizsgálatot szemészeti szakvizsgával rendelkező orvosnak kell elvégeznie. Egy optikai üzletben végzett optometrista-vizsgálat önmagában nem helyettesíti a jogszabály szerinti szemészeti szakvizsgálatot.

Mikor köteles a munkáltató fizetni?

Az 50/1999. EüM rendelet alapján a munkáltatónak akkor kell a minimálisan szükséges, képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveget biztosítania, ha:

• a szemészeti szakvizsgálat alapján az indokolt;
• vagy a munkavállaló által egyébként használt szemüveg vagy kontaktlencse nem megfelelő a képernyő előtti munkavégzéshez.

A vizsgálatok és a jogszabály szerint szükséges szemüveg költsége nem terhelhető a munkavállalóra.Fontos, hogy ez nem feltétlenül ugyanaz a szemüveg, amelyet a dolgozó:

• vezetéshez;
• távoli látáshoz;
• olvasáshoz;
• folyamatos, általános használatra;
• vagy magánéleti célra

egyébként is használ.A képernyős munkához szükséges szemüveg lehet például olyan korrekció, amely kifejezetten a monitor, az asztalon lévő dokumentumok és a munkavégzés jellemző távolságai közötti látást segíti.

Mit jelent a „minimálisan szükséges” szemüveg?

A jogszabály nem egy tetszőleges értékű, prémium szemüveg megvásárlását írja elő, hanem a munkavégzéshez szükséges látáskorrekció biztosítását.A minimálisan szükséges szemüveg főszabály szerint magában foglalja:

• a szemészeti szakvélemény szerinti lencsét;
• a lencse rendeltetésszerű viseléséhez szükséges keretet;
• a munkavégzéshez ténylegesen szükséges kialakítást.

A jogszabály nem határoz meg minden munkáltatóra egységes, forintban rögzített támogatási összeget. A munkáltató belső szabályzatban meghatározhatja az elszámolás és beszerzés eljárását, de az összegkorlát nem vezethet oda, hogy az orvosilag indokolt, minimálisan szükséges szemüveg költségének egy részét kötelezően a munkavállalóra hárítsák.Amennyiben a dolgozó a szükséges megoldás helyett saját választása alapján drágább keretet, különleges márkát vagy szakmailag nem szükséges extra szolgáltatást kér, a többletköltség kezelését előre, írásban kell rendezni.

Elszámolhatja-e a munkáltató a szemüveget?

Igen, amennyiben a juttatás megfelel a jogszabályi feltételeknek, és megfelelően dokumentált.Az Szja törvény 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. A NAV tájékoztatója szerint ez az adómentesség a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éleslátást biztosító szemüvegre is alkalmazható, ha annak szükségességét a jogszabály szerinti eljárásban szemész szakorvos állapította meg.A biztonságos elszámoláshoz célszerű megőrizni:

• a képernyős munkakör dokumentált meghatározását;
• a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat iratait;
• a szabályos szemészeti beutalót;
• a szemész szakorvosi szakvéleményt;
• a szükséges korrekciót igazoló dokumentumot;
• a munkáltató belső térítési vagy beszerzési szabályzatát;
• a munkáltató nevére kiállított, megfelelően részletezett számlát;
• a juttatás vagy átadás dokumentációját.

A konkrét számlázási, áfa- és könyvelési kezelést a vállalkozás könyvelőjével is egyeztetni kell, különösen akkor, ha a számla olyan drágább keretet, kiegészítő szolgáltatást vagy magánhasználati elemet is tartalmaz, amely túlmutat a minimálisan szükséges szemüvegen.

Adómentesen kifizethető a dolgozó bármilyen szemüvege?

Nem.Az adómentesség nem alkalmazható automatikusan azért, mert:

• a dolgozó napi több órát használ számítógépet;
• az optikában monitorszemüvegként adták el a terméket;
• kékfényszűrő réteg van a lencsén;
• a dolgozó bemutat egy szemüvegszámlát;
• a szemüveget munka közben is viseli;
• a munkáltató belső szabályzata szemüvegtámogatásnak nevezi a kifizetést.

A jogszabályi adómentességhez a szükségesség megfelelő orvosi megállapítása és a szabályos eljárás is szükséges. A NAV szerint kizárólag az optometrista által végzett vizsgálat nem elegendő a szemészeti szakvizsgálat kiváltására.A nem megfelelően dokumentált vagy a jogszabályi minimumon túlmenő juttatás adózási megítélése eltérő lehet.

Kötelező a kékfényszűrős szemüveg?

A jogszabály nem általánosan „kékfényszűrős szemüveget” ír elő.A munkáltató kötelezettsége a szemészeti szakvizsgálat alapján indokolt, képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása. Önmagában a kékfényszűrő marketingmegnevezés, egy optikai bevonat vagy a dolgozó kényelmi igénye nem keletkeztet automatikusan munkáltatói fizetési kötelezettséget.A szükséges lencsetípust és korrekciót az egyéni vizsgálati eredmény, a munkavégzési távolság és a munkakörülmények alapján kell meghatározni.

Mi a helyzet a kontaktlencsével?

A jogszabály megfogalmazása szerint akkor is szükség lehet a képernyős munkához megfelelő szemüvegre, ha a munkavállaló által használt kontaktlencse nem alkalmas a képernyő előtti munkavégzéshez.Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkáltató köteles a dolgozó kontaktlencséjének rendszeres költségét megtéríteni. A rendelet a minimálisan szükséges, képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosításáról rendelkezik.

Milyen gyakran kell szemvizsgálatot biztosítani?

A munkáltatónak a képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállaló szem- és látásvizsgálatát kezdeményeznie kell:

• a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt;
• ezt követően rendszeres időközönként;
• valamint akkor, ha a munkavállalónál olyan látási panasz jelentkezik, amely a képernyős munkával összefügghet.

A rendelet szerinti rendszeres vizsgálat legalább kétévente esedékes. A vizsgálat nem egyszeri juttatás megszerzésére szolgál: célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló látása, meglévő korrekciója és a képernyős munkakör követelményei továbbra is összhangban vannak-e.

A szemüveg önmagában megoldja a monitoros munka problémáit?

Nem.A szemüveg nem helyettesíti a megfelelően kialakított képernyős munkahelyet. A munkáltatónak többek között gondoskodnia kell:

• a megfelelő monitor-elhelyezésről;
• a tükröződés és káprázás csökkentéséről;
• az olvasható képméretről;
• a megfelelő megvilágításról;
• az állítható munkaszékről;
• a megfelelő munkafelületről;
• a kényelmes testhelyzetről;
• a képernyős munkavégzés rendszeres megszakításáról;
• a munka megfelelő megszervezéséről.

Gyakori hiba, hogy a fejfájást, szemfáradást vagy homályos látást rögtön szemüvegproblémának tekintik, miközben a háttérben lehet:

• rosszul elhelyezett monitor;
• túl kicsi betűméret;
• tükröződő képernyő;
• nem megfelelő világítás;
• túl száraz levegő;
• tartósan közeli fókuszálás;
• hibás munkaszervezés;
• vagy nem megfelelő pihenési rend.

Mi a munkavédelmi szakember feladata?

A munkavédelmi szakember feladata nem a dioptria meghatározása és nem a szemészeti diagnózis felállítása.Feladata lehet viszont:

• a szemveszéllyel járó tevékenységek feltárása;
• közreműködés a kockázatértékelésben;
• a szükséges szemvédő eszközök követelményeinek meghatározása;
• az egyéni védőeszköz-juttatási rend elkészítése;
• a képernyős munkakörök azonosításának segítése;
• a monitoros munkahelyek vizsgálata;
• az átadási és oktatási rendszer ellenőrzése;
• a hiányzó vagy nem megfelelő védőszemüvegek jelzése;
• annak ellenőrzése, hogy a dolgozók ténylegesen viselik-e a kiadott eszközt;
• a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal való együttműködés.

A szemészeti szükségességről azonban az erre jogosult orvos dönt.

Hol hibáznak leggyakrabban a munkáltatók?

1. Összekeverik a védőszemüveget a monitorszemüveggel

A mechanikai vagy vegyi veszély elleni védőszemüveg és a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg két eltérő rendeltetésű eszköz.

2. Mindenkinek ugyanazt a védőszemüveget adják

Egyetlen típus nem feltétlenül alkalmas minden veszélyforráshoz és minden munkavállalóhoz.

3. Nem veszik figyelembe a dioptriás szemüveget

A dolgozó nem tudja együtt viselni a saját szemüvegét és a kiadott védőszemüveget, ezért végül az egyiket leveszi.

4. A munkavállalóra hárítják a költséget

A szükséges egyéni védőeszközt és a jogszabály alapján indokolt képernyős szemüveget a munkáltatónak kell finanszíroznia.

5. Csak egy optikai látásvizsgálat készül

A NAV állásfoglalása szerint az optometrista vizsgálata nem helyettesíti a jogszabály szerinti szemészeti szakvizsgálatot az adómentes képernyős szemüveg megalapozásánál.

6. Nincs beutaló és orvosi dokumentáció

A munkáltató csak a számlát őrzi meg, miközben nincs igazolva, hogy a szemüveg valóban a rendelet szerinti munkavégzéshez szükséges.

7. Automatikusan fix támogatási összeget adnak

A belső szabályzat szerinti összeg nem lehet kevesebb annál, amennyibe az orvosilag indokolt, minimálisan szükséges megoldás kerül.

8. Bármilyen szemüveget adómentesnek tekintenek

A hétköznapi szemüveg, a divatkeret vagy az önként választott prémium kivitel nem válik automatikusan adómentes munkavédelmi juttatássá.

9. A kékfényszűrést jogszabályi kötelezettségként kezelik

A rendelet nem általános kékfényszűrő támogatást ír elő, hanem orvosilag indokolt, képernyős munkához szükséges látáskorrekciót.

10. Megveszik az eszközt, de nem oktatják a használatát

A munkavédelmi szemüvegnél a dolgozónak ismernie kell:

• milyen munkafolyamatnál kötelező;
• milyen veszély ellen véd;
• hogyan kell beállítani;
• hogyan kell tisztítani;
• mikor kell cserét kérni;
• milyen sérülés után nem használható tovább.

Mit kérhet egy munkavédelmi ellenőrzésen a hatóság?

A vizsgálat tárgyától függően kérhetik vagy ellenőrizhetik:

• a kockázatértékelést;
• az egyéni védőeszköz-juttatás írásos rendjét;
• a kiadási nyilvántartásokat;
• a védőeszközök megfelelőségét;
• a használati tájékoztatókat;
• a munkavédelmi oktatás dokumentációját;
• a védőszemüveg tényleges használatát;
• a sérült eszközök cseréjének rendjét;
• a képernyős munkakörök meghatározását;
• a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok megtörténtét;
• a képernyős munkahelyek kialakítását;
• a munkavégzés megszervezését.

A hatóság számára nemcsak az számít, hogy a szekrényben található-e néhány bontatlan védőszemüveg. Azt is vizsgálhatja, hogy az eszköz megfelel-e a veszélynek, a munkavállaló tudja-e használni, és a munkáltató ellenőrzi-e a viselését.

Gyakran ismételt kérdések a munkavédelmi és monitorszemüvegről

Minden monitor előtt dolgozó munkavállalónak jár ingyenes szemüveg?

Nem. A munkáltató nem automatikusan minden képernyő előtt dolgozónak köteles szemüveget vásárolni. A kötelezettség akkor áll fenn, ha a munkavállaló képernyős munkakörben dolgozik, és a jogszabály szerinti vizsgálat megállapítja, hogy a képernyő előtti munkavégzéshez külön látáskorrekció szükséges, vagy a már használt szemüveg, illetve kontaktlencse erre nem megfelelő.

Mit jelent a képernyős munkakör?

Képernyős munkakörnek az a munkakör minősül, amelyben a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ.Nem csak az számít, hogy a dolgozó számítógép előtt ül-e. Ide tartozhat például a kameraképek, vezérlőpanelek, diagnosztikai kijelzők vagy más képernyők rendszeres figyelése is.

Elég az optikában végzett látásvizsgálat?

Az optikában végzett vizsgálat hasznos lehet a szemüveg elkészítéséhez, de az adómentes munkáltatói juttatáshoz önmagában nem feltétlenül elegendő.A NAV álláspontja szerint a képernyős munkához szükséges szemüveg adómentes biztosításának megalapozásához a jogszabály szerinti szemészeti szakvizsgálat szükséges. Az optometrista által végzett vizsgálat nem helyettesíti automatikusan a szemész szakorvosi vizsgálatot.

Ki indítja el a szemvizsgálatot?

A képernyős munkakörben foglalkoztatott dolgozó szem- és látásvizsgálatát a munkáltatónak kell kezdeményeznie.A folyamat rendszerint a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdődik, aki szükség esetén szemészeti szakvizsgálatra utalja a munkavállalót.

Milyen gyakran kell szemvizsgálatot biztosítani?

A képernyős munkakörben dolgozó munkavállaló látását a munkába állás előtt, ezt követően rendszeresen, legalább kétévente, valamint látási panasz jelentkezése esetén is vizsgálni kell.A gyakoribb vizsgálatot az orvos a munkavállaló egészségi állapota alapján is előírhatja.

A munkáltató csak egy meghatározott összeget köteles fizetni?

A jogszabály nem határoz meg minden munkáltatóra egységes, forintban rögzített szemüvegtámogatást.A munkáltatónak a minimálisan szükséges, képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveget kell biztosítania. Belső szabályzatban meghatározható az elszámolás és a beszerzés rendje, de a rögzített összeg nem lehet olyan alacsony, hogy abból az orvosilag szükséges szemüveg ne legyen beszerezhető.

Kérhet a dolgozó drágább keretet?

Igen, de a munkáltató főszabály szerint csak a minimálisan szükséges megoldás finanszírozására köteles.Ha a munkavállaló drágább, márkás vagy különleges kialakítású keretet választ, a szükséges szemüveg árán felüli többletköltséget a felek megállapodása vagy a munkáltató belső szabályzata alapján a dolgozó viselheti.Ezt célszerű a vásárlás előtt egyértelműen rendezni.

Kötelező a kékfényszűrős lencse biztosítása?

Nem általánosan.A jogszabály nem kékfényszűrős szemüveg biztosítását írja elő, hanem a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget.A kékfényszűrő bevonat költségének megtérítése akkor lehet indokolt, ha azt a szakvélemény vagy a munkavégzés tényleges körülményei szükségessé teszik. Pusztán kényelmi vagy marketingcélú választás esetén nem keletkezik automatikus munkáltatói fizetési kötelezettség.

A munkáltató elszámolhatja a szemüveg költségét?

Igen, ha a szemüveg biztosítása jogszabályon alapul, és a szükségesség, a vizsgálat, a számla és a juttatás megfelelően dokumentált.A biztonságos elszámoláshoz célszerű, hogy:

• a munkakör képernyős munkakörként legyen azonosítva;
• megtörténjen a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat;
• rendelkezésre álljon a szemész szakorvosi vélemény;
• a számla a munkáltató nevére szóljon;
• a juttatás belső szabályzata és dokumentációja rendelkezésre álljon.

A konkrét könyvelési és áfakezelést célszerű a vállalkozás könyvelőjével egyeztetni.

A dolgozó saját nevére szóló szemüvegszámlája elszámolható?

Ez adózási és számviteli szempontból problémát okozhat.A munkáltatói elszámolás szempontjából általában a munkáltató nevére kiállított, megfelelően részletezett számla a legbiztonságosabb megoldás. A dolgozó saját nevére kiállított számla megtérítése eltérő adózási megítélés alá eshet.A beszerzés módját ezért előre, belső szabályzatban érdemes meghatározni.

A munkavállaló általános dioptriás szemüvegét is köteles kifizetni a munkáltató?

Nem feltétlenül.A munkáltató nem köteles automatikusan kifizetni azt a szemüveget, amelyet a munkavállaló egyébként is használna olvasáshoz, vezetéshez, távoli látáshoz vagy a mindennapi életben.A kötelezettség a kifejezetten képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüvegre vonatkozik, ha annak szükségességét a szabályos vizsgálat megállapítja.

A kontaktlencse költségét is meg kell téríteni?

Nem automatikusan.A jogszabály a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosításáról rendelkezik. Ha a munkavállaló kontaktlencséje nem megfelelő a képernyős munkához, abból nem következik automatikusan, hogy a munkáltató köteles a kontaktlencse rendszeres költségét megtéríteni.

A hétköznapi dioptriás szemüveg lehet munkavédelmi védőszemüveg?

Általában nem.A hagyományos látásjavító szemüveget nem repülő részecskék, vegyszerfröccsenés, por, sugárzás vagy más munkahelyi veszély elleni védelemre tervezték. Nem helyettesíti a megfelelően minősített munkavédelmi szemüveget.Dioptriás munkavállaló esetén a munkáltatónak olyan megoldást kell biztosítania, amely a látáskorrekció mellett az előírt védelmet is biztosítja.

Elég a saját szemüveg fölé felvehető védőszemüveg?

Bizonyos munkafolyamatoknál igen, de nem minden esetben.A saját szemüveg fölött viselhető védőszemüveg akkor megfelelő, ha:

• biztosítja az előírt védelmi képességet;
• megfelelően illeszkedik;
• nem nyomja vagy mozdítja el a dioptriás szemüveget;
• nem párásodik el elfogadhatatlan mértékben;
• más egyéni védőeszközzel együtt is biztonságosan használható.

Ha ez nem oldható meg megfelelően, dioptriás munkavédelmi szemüvegre lehet szükség.

Ki fizeti a dioptriás munkavédelmi szemüveget?

Ha a munkakörhöz szemvédelem szükséges, és a munkavállaló látáskorrekciója miatt a megfelelő védelem csak dioptriás munkavédelmi szemüveggel biztosítható, annak költsége a munkáltatót terheli.A szükséges egyéni védőeszköz költségét nem lehet a munkavállalóra hárítani.

Hazaviheti a dolgozó a munkavédelmi szemüveget?

Ez a munkáltató által meghatározott használati, tárolási és higiénés szabályoktól függ.A munkavédelmi szemüveg főszabály szerint a munkáltató által biztosított egyéni védőeszköz. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy használható, tiszta és megfelelő állapotban maradjon. Ha a munkavállaló több munkavégzési helyen is használja, indokolt lehet, hogy magánál tartsa.

Meddig kell használni egy munkavédelmi szemüveget?

Nem kizárólag előre meghatározott kihordási idő alapján kell cserélni.A szemüveget cserélni kell például akkor, ha:

• karcos vagy sérült a lencséje;
• torzítja a látást;
• repedt vagy deformálódott a kerete;
• nem rögzíthető megfelelően;
• vegyszerrel szennyeződött;
• elvesztette a szükséges védelmi képességét;
• az alkalmazott technológia vagy kockázat megváltozott.

A munkáltató nem kötheti a cserét kizárólag ahhoz, hogy egy meghatározott idő már eltelt-e.

Megtagadhatja a dolgozó a védőszemüveg viselését?

A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott, megfelelő egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni.Ha a szemüveg kényelmetlen, párásodik, nyomja a dolgozó fejét, vagy a dioptriás szemüveggel nem használható együtt, azt jelezni kell a munkáltatónak. A problémát ki kell vizsgálni, és szükség esetén másik, megfelelő eszközt kell biztosítani.A kellemetlenség nem teszi automatikusan jogszerűvé a védőeszköz mellőzését, de a munkáltató sem várhatja el egy nem megfelelő eszköz használatát.

Megbüntethető a munkáltató, ha nincs megfelelő szemvédelem?

Igen.Hatósági intézkedéshez vagy munkavédelmi bírsághoz vezethet többek között:

• a szükséges védőszemüveg hiánya;
• a veszélynek nem megfelelő szemüveg biztosítása;
• a kockázatértékelés hiányossága;
• az egyéni védőeszköz-juttatás írásos rendjének hiánya;
• az oktatás elmulasztása;
• a használat ellenőrzésének hiánya;
• a sérült eszközök cseréjének elmaradása.

Súlyos szemkárosodás esetén a munkáltató felelősségét az is növelheti, ha a veszély ismert volt, de a megfelelő védőeszközt nem biztosította vagy annak használatát nem követelte meg.

A monitorszemüveg helyettesíti a képernyős munkahely megfelelő kialakítását?

Nem.A szemüveg nem helyettesíti:

• a megfelelő világítást;
• a tükröződésmentes monitor-elhelyezést;
• az olvasható betűméretet;
• a helyes nézési távolságot;
• az állítható munkaszéket;
• a rendszeres megszakításokat;
• és a megfelelő munkaszervezést.

Ha a munkavállaló fejfájásra, szemszárazságra vagy szemfáradásra panaszkodik, nemcsak a látását, hanem a teljes munkakörnyezetet is vizsgálni kell.

Otthoni munkavégzésnél is járhat monitorszemüveg?

Igen, amennyiben a munkavállaló munkaköre a tényleges munkavégzés alapján képernyős munkakörnek minősül, és a szemüveg szükségességét a jogszabály szerinti vizsgálat megállapítja.A távmunkavégzés vagy az otthoni munkavégzés önmagában nem szünteti meg a munkáltató képernyős munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

Próbaidő alatt is biztosítani kell a szükséges szemüveget vagy védőszemüveget?

Igen.A munkavédelmi követelmények a munkaviszony első napjától érvényesek. A szükséges védőeszköz nem köthető a próbaidő leteltéhez, meghatározott munkaviszonyban töltött időhöz vagy teljesítményhez.A képernyős munkakörhöz kapcsolódó vizsgálatokat és a szükséges szemüveget szintén nem lehet pusztán a próbaidőre hivatkozva megtagadni.

Mi történik, ha a dolgozó elveszíti a védőszemüveget?

A munkáltatónak elsősorban azt kell biztosítania, hogy a munkavállaló megfelelő védőeszköz nélkül ne végezzen veszélyes munkát.Az elvesztés körülményeit külön lehet vizsgálni, de addig is gondoskodni kell megfelelő csereeszközről. Nem elfogadható megoldás, hogy a dolgozó szemvédelem nélkül folytassa a munkát, amíg új szemüveget nem vásárol magának.

A munkáltató kérheti, hogy a dolgozó használja a saját szemüvegét?

Általános látásjavítás céljából a munkavállaló természetesen használhatja a saját szemüvegét. A munkáltató azonban nem teljesíti ezzel a munkavédelmi kötelezettségét, ha a munkafolyamat minősített szemvédő eszközt igényel.A munkáltató a szükséges egyéni védőeszköz beszerzését nem háríthatja át a dolgozóra.

Mi a legfontosabb különbség a védőszemüveg és a monitorszemüveg között?

A munkavédelmi szemüveg egy munkahelyi veszély, például repülő részecske, por, vegyszer vagy sugárzás ellen védi a szemet.A monitorszemüveg ezzel szemben nem sérülés elleni védőeszköz. Feladata, hogy a munkavállaló a képernyő és a munkavégzéshez kapcsolódó távolságok mellett megfelelően lásson.Egy munkavállalónak bizonyos munkakörökben akár mindkét szemüvegre szüksége lehet.

Összefoglalás

A munkáltató szemüveggel kapcsolatos kötelezettsége attól függ, milyen célból szükséges az eszköz.Munkavédelmi szemüveg esetén a munkáltatónak a kockázatértékelés alapján megfelelő egyéni védőeszközt kell ingyenesen biztosítania, karbantartania és szükség esetén cserélnie.Képernyő előtti munkavégzés esetén a munkáltató akkor köteles a minimálisan szükséges szemüveget biztosítani, ha annak szükségességét a szabályos vizsgálati folyamatban szemész szakorvos megállapítja, vagy a dolgozó meglévő szemüvege, illetve kontaktlencséje nem megfelelő ehhez a munkához.A dolgozó általános, magánéletben is használt szemüvege nem lesz automatikusan munkáltatói költség vagy adómentes juttatás pusztán attól, hogy a munkavállaló azt munka közben is viseli.A helyes eljárás alapja minden esetben:

• a munkakör pontos vizsgálata;
• a kockázatértékelés;
• a foglalkozás-egészségügyi közreműködés;
• szükség esetén szemész szakorvosi vizsgálat;
• a megfelelő dokumentáció;
• és a valóban szükséges eszköz biztosítása.

_{Felhasznált jogszabályok és szakmai források}

1. _{1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, különösen a munkáltató felelősségére, a költségek áthárításának tilalmára, a kockázatértékelésre és az egyéni védelemre vonatkozó rendelkezések.}
2. _{50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, különösen a 2., 5., 6. és 7. §.}
3. _{65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.}
4. _{33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.}
5. _{1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 1. számú melléklet 8.8. pont.}
6. _{Nemzeti Adó- és Vámhivatal: 2022/4. adózási kérdés – A szemészeti szakvizsgálat meghatározása az éleslátást biztosító szemüveg adómentes juttatásához kapcsolódóan.}
7. _{Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete az egyéni védőeszközökről.}

A cikk általános szakmai tájékoztatás. Az adott munkakörhöz szükséges védőeszközt a tényleges veszélyek, a kockázatértékelés, az orvosi vélemény és a termék védelmi képessége alapján kell meghatározni. Az egyedi adózási és áfaelszámolási kérdéseket a vállalkozás könyvelőjével vagy adótanácsadójával is egyeztetni szükséges.