Nem a védőszemüveg a lényeg – hanem hogy a dolgozó este ugyanazzal a látásával menjen haza, amellyel reggel megérkezett

A legtöbb ember számára a szem természetes dolog. Reggel kinyitja, dolgozik vele egész nap, majd este becsukja. Csak akkor válik igazán fontossá, amikor valami történik vele.

Egy apró fémszilánk. 

Egy fröccsenő sav.

Egy letörő korongdarab.

Egy hegesztési szikra.

Egy nagy nyomású sűrített levegővel kifújt forgács.

Mindössze egyetlen pillanat elegendő ahhoz, hogy egy munkavállaló maradandó látáskárosodást szenvedjen. Ezek a sérülések ráadásul nagyon gyakran olyan munkafolyamatok közben következnek be, amelyeket a dolgozó már százszor vagy ezerszer végzett korábban. Éppen ezért a szem- és arcvédelem nem egyszerűen egy kipipálandó munkavédelmi feladat. Az egyik legfontosabb egyéni védőeszköz, hiszen az emberi szem nem cserélhető ki, és a modern orvostudomány sem képes minden sérülést maradéktalanul helyrehozni. A munkáltató felelőssége nem ott kezdődik, hogy vásárol néhány védőszemüveget. A folyamat jóval korábban indul: fel kell mérni a veszélyeket, meg kell határozni a szükséges védelmi szintet, ki kell választani a megfelelő egyéni védőeszközt, biztosítani kell annak használatát, ellenőrizni kell az állapotát, és gondoskodni kell arról is, hogy a munkavállalók valóban megértsék, miért kötelező viselniük. Sok vállalkozás még mindig ott követi el a hibát, hogy a szemvédelmet egyetlen kérdéssel elintézettnek tekinti:

"Van mindenkinek védőszemüvege?"

Pedig a helyes kérdés inkább így hangzik:

• megfelelő védelmet nyújt az adott veszély ellen?
• megfelelő szabvány szerint minősített?
• kényelmesen viselhető egész műszak alatt?
• kompatibilis a többi egyéni védőeszközzel?
• tiszta és karcmentes?
• valóban használják is?

Egy munkavédelmi szakember pontosan ezeket a kérdéseket teszi fel.

Mit lát egy munkavédelmi szakember?

Belép egy fémipari üzembe. Az egyik dolgozó sarokcsiszolóval sorjáz egy acéllemezt. Viseli a védőszemüveget.Első pillantásra minden rendben. A munkavédelmi szakember azonban nem áll meg itt.Megnézi, milyen korong dolgozik a gépen.Milyen irányba repülnek a szikrák.Van-e a közelben másik munkavállaló.Oldalról is véd-e a szemüveg.Mennyire karcos a lencse. A dolgozó rendszeresen hordja-e, vagy csak az ellenőrzés idejére vette fel.Megnézi azt is, hogy a szemüveg összeakad-e a hallásvédővel.Ha igen, akkor néhány óra múlva a dolgozó nagy valószínűséggel valamelyiket leveszi.És innentől már nem a szabvány számít.Hanem a statisztika.A legtöbb súlyos szemsérülés ugyanis nem azért történik, mert nem létezett megfelelő védőeszköz.Hanem azért, mert azt nem viselték.Vagy nem a megfelelő típust választották.

Miért ennyire sérülékeny a szem?

A szem rendkívül összetett érzékszerv. A szaruhártya vastagsága átlagosan alig fél milliméter.Ennek ellenére képes ellenállni a mindennapi igénybevételnek. A nagy energiájú mechanikai behatásokkal, a vegyi anyagokkal vagy a hőhatással szemben azonban már rendkívül sérülékeny. Egy néhány milliméteres acélforgács több tíz méter másodpercenkénti sebességgel csapódhat a szembe.Egy maró hatású vegyszer néhány másodperc alatt maradandó károsodást okozhat. Az ultraibolya sugárzás pedig úgy is károsíthatja a szemet, hogy a dolgozó ezt csak órákkal később érzi meg. Ez utóbbi különösen jellemző ívhegesztés során, amikor a megfelelő szemvédelem hiánya miatt kialakulhat az úgynevezett ívfény okozta szaruhártya-gyulladás. A tünetek sok esetben csak a műszak végén jelentkeznek: erős fájdalom, könnyezés, fényérzékenység és idegentest-érzés formájában.

Milyen veszélyek érhetik a szemet?

A veszélyeket több nagy csoportba sorolhatjuk.

Mechanikai veszélyek

Ez a leggyakoribb sérülési forma.Ide tartozik többek között:

• fémforgács;
• faforgács;
• üvegszilánk;
• beton- és téglapor;
• lepattanó csiszolókorong-részecskék;
• drótkeféből kiszakadó acélszálak;
• szögek, szegecsek, rugók;
• nagy nyomással kifújt szennyeződések.

Már egy néhány milliméteres részecske is elegendő lehet ahhoz, hogy súlyos sérülést okozzon.

Vegyi veszélyek

A vegyi anyagok egészen más módon károsítják a szemet.Ilyenkor nem a becsapódás energiája jelenti a problémát.Sokkal inkább az anyag kémiai tulajdonságai.Különösen veszélyesek:

• erős savak;
• lúgok;
• oldószerek;
• fertőtlenítőszerek;
• akkumulátorsav;
• cementtej;
• különböző ipari tisztítószerek.

A vegyi sérülések egyik legfontosabb sajátossága, hogy a károsodás sokszor a szembe jutás után is folytatódik.Ezért életmentő jelentőségű lehet az azonnali, bő vízzel történő öblítés és a mielőbbi orvosi ellátás.

Sugárzási veszélyek

Nem minden veszély látható.Az ultraibolya, infravörös vagy intenzív látható sugárzás hosszabb távon ugyanolyan súlyos károsodást okozhat.Tipikus példák:

• ívhegesztés;
• plazmavágás;
• lézertechnológia;
• nagy teljesítményű UV-források.

Itt már nem elegendő egy egyszerű átlátszó védőszemüveg.Speciális szűrőfokozatú szemvédőre vagy hegesztőpajzsra van szükség.

Hőhatás

Az olvadt fém, a forró salak, a gőz vagy a láng szintén súlyos szem- és arcsérüléseket okozhat.Ezeknél a munkafolyamatoknál gyakran már nem csak szemvédelemre, hanem teljes arcvédő pajzsra is szükség van.

Biológiai veszélyek

Egészségügyi intézményekben, laboratóriumokban, élelmiszeriparban vagy szennyvízkezelés során a fertőző anyagok szembe jutása is komoly kockázatot jelenthet.Ilyenkor a megfelelő szemvédelem nemcsak mechanikai sérülések ellen véd, hanem a fertőzések megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A legnagyobb tévhit

Ha megkérdezünk tíz munkavállalót, hogy mikor kell védőszemüveget viselni, a legtöbben ezt válaszolják:

"Amikor kötelező."

Ez a válasz első hallásra helyesnek tűnik.Valójában azonban nem ad választ a legfontosabb kérdésre:

Miért kötelező?

A munkavédelmi szabályok célja nem az, hogy minél több előírást írjanak elő a dolgozóknak. Az előírások minden esetben valamilyen korábban bekövetkezett balesetből, sérülésből vagy tragédiából születtek. Amikor egy munkavállaló leveszi a védőszemüvegét arra hivatkozva, hogy „csak két perc lesz”, valójában nem egy szabályt szeg meg. Saját magát fosztja meg attól a védelemtől, amelyet gyakran éppen egyetlen váratlan mozdulat miatt lenne szüksége.

Milyen munkakörökben kötelező a szem- és arcvédelem?

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a védőszemüveg csak a hegesztőknek vagy a fémiparban dolgozóknak szükséges. Valójában szinte minden olyan munkahelyen szükség lehet szemvédelemre, ahol mechanikai, vegyi, hő-, sugárzási vagy biológiai veszélyforrás jelenik meg.A munkáltató nem munkakör alapján választ védőeszközt, hanem a kockázatértékelés alapján. Két azonos munkakörben dolgozó munkavállaló is eltérő védőeszközt kaphat, ha más technológiával vagy más környezetben dolgozik.

Fémipar

A fémiparban a szem sérülésének egyik leggyakoribb oka a nagy sebességgel kirepülő részecske.Jellemző munkafolyamatok:

• sarokcsiszolás;
• köszörülés;
• esztergálás;
• marás;
• fúrás;
• lemezvágás;
• plazmavágás;
• CNC megmunkálás;
• drótkefés tisztítás.

Sokan úgy gondolják, hogy elegendő a gép előtt álló dolgozónak védőszemüveget viselnie.Ez azonban nem igaz.Egy sarokcsiszoló akár 10–15 méterre is elrepítheti a fémszilánkokat. A közelben dolgozó munkavállalók ugyanúgy veszélyben lehetnek.Ezért egy munkavédelmi bejárás során nem csak azt vizsgáljuk, hogy a gépet kezelő dolgozón van-e szemvédelem, hanem azt is, hogy a környezetében dolgozók megfelelően védettek-e.

Hegesztés

A hegesztés teljesen más veszélyeket jelent.Itt egyszerre kell védekezni:

• ultraibolya sugárzás;
• infravörös sugárzás;
• intenzív látható fény;
• olvadt fémcseppek;
• salak;
• csiszolási munkák során keletkező részecskék ellen.

Gyakori hiba, hogy a hegesztő ugyan megfelelő pajzsot használ, de a mellette dolgozó lakatos vagy szerelő már nem.Pedig a hegesztési ív közvetlen nézése akár néhány másodperc alatt is fájdalmas szemkárosodást okozhat.

Faipar

A faiparban a legtöbb dolgozó a porra gondol elsőként.Pedig a komoly sérülések többségét nem a por okozza.Hanem:

• letörő ágdarab;
• faforgács;
• szerszámtörés;
• körfűrész által kidobott anyag;
• csomós fa szétszakadása.

A faforgács gyakran szabálytalan alakú, ezért könnyen beékelődhet a szem felszínébe.

Építőipar

Az építőipar talán a legösszetettebb terület.Egyetlen munkaterületen egyszerre lehet jelen:

• betonpor;
• téglapor;
• fémreszelék;
• faanyag;
• vegyi dübel;
• purhab;
• ragasztó;
• habarcs;
• mész;
• cement.

A cement külön említést érdemel.Sokan egyszerű pornak tekintik.Valójában erősen lúgos anyag, amely a szembe kerülve súlyos vegyi sérülést okozhat.

Vegyipar

Vegyszerek kezelése során a veszély sokszor láthatatlan.Egy kis mennyiségű sav vagy lúg is elegendő lehet a maradandó látáskárosodáshoz.Tipikus veszélyes anyagok:

• kénsav;
• sósav;
• nátrium-hidroxid;
• ammónia;
• oldószerek;
• fertőtlenítőszerek;
• laboratóriumi reagensek.

Itt gyakran nem elegendő a nyitott védőszemüveg.Zárt szemvédő vagy teljes arcvédő szükséges.

Egészségügy

Sokan meglepődnek rajta, hogy az egészségügyben is alapvető szerepe van a szemvédelemnek.A veszélyforrások:

• vér;
• testnedvek;
• fertőző aeroszolok;
• vegyszerek;
• fertőtlenítőszerek.

A COVID–19 járvány idején a szem szerepe különösen előtérbe került, hiszen a kötőhártya is fertőzési kaput jelenthet.

Élelmiszeripar

Nemcsak a dolgozót kell védeni.A terméket is.A szemvédelemnek itt gyakran higiéniai szerepe is van.Például:

• nagynyomású mosás;
• lúgos tisztítószerek;
• savas tisztítás;
• forró olaj;
• gőz.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban nagyon sokféle veszély jelenik meg.

• növényvédő szerek;
• por;
• kavics;
• ágak;
• damilos kasza;
• láncfűrész;
• aprítógép.

A damilos fűkasza különösen veszélyes.A damil könnyedén felkaphat:

• követ;
• csavart;
• drótot;
• üveget.

Ezek lövedékként csapódhatnak a kezelő vagy akár egy közelben tartózkodó személy szemébe.

Karbantartás

Ez az egyik legveszélyesebb terület.Miért?Mert a karbantartó naponta tíz különböző munkát végezhet.Délelőtt:

• flexel.

Fél óra múlva:

• vegyszert használ.

Utána:

• sűrített levegővel tisztít.

Majd:

• hegeszt.

Később:

• mennyezetet fúr.

Minden munkafolyamathoz más típusú szemvédelem lehet szükséges.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A legnagyobb hiba, amikor egy vállalkozás egyetlen típusú védőszemüveget vásárol minden dolgozónak.Ez kényelmes.Egyszerű.Olcsó.Csakhogy szakmailag sok esetben nem megfelelő.Egy átlátszó nyitott védőszemüveg például kiváló lehet egy könnyű szerelési munkához, de teljesen alkalmatlan vegyszerek fröccsenése vagy intenzív hegesztési sugárzás ellen.Ugyanígy egy zárt vegyvédelmi szemüveg egész műszakon át történő viselése feleslegesen kényelmetlen lehet olyan munkánál, ahol elegendő lenne egy könnyebb, jól szellőző kivitel.Ezért a megfelelő szem- és arcvédelem kiválasztása mindig a munkafolyamatból indul ki – nem abból, hogy "mindenkinek ugyanazt adjuk".

A munkavédelmi szakember szemével

Amikor egy munkavédelmi szakember végigsétál egy üzemen, nem azt nézi, hogy hány dolgozó visel védőszemüveget.Sokkal inkább azt figyeli:

• minden veszélyes munkafolyamathoz a megfelelő típusú szemvédőt választották-e;
• megfelelő állapotban vannak-e az eszközök;
• tiszták és karcmentesek-e;
• nem korlátozzák-e a látóteret;
• együtt használhatók-e sisakkal, hallásvédővel és légzésvédővel;
• a dolgozók valóban viselik-e őket a teljes munkafolyamat alatt.

A szemvédelem ugyanis nem attól működik, hogy a szekrényben van egy új védőszemüveg. Attól működik, hogy a megfelelő ember, a megfelelő időben, a megfelelő eszközt viseli.

Szem- és arcvédő eszközök típusai – nem minden védőszemüveg egyforma

Ha egy munkáltató interneten rákeres arra, hogy „munkavédelmi szemüveg”, néhány másodperc alatt több száz különböző terméket talál. Átlátszó. Sötétített. Zárt. Nyitott. Páramentes. Karcálló. Oldalvédős. Arcvédő pajzs. Hegesztőpajzs. Lézeres szemüveg. Az árak néhány száz forinttól akár több tízezer forintig terjednek. Jogosan merül fel a kérdés:

Ha mindegyik szemvédő, akkor miért ekkora a különbség?

A válasz egyszerű: mert nem ugyanazok ellen a veszélyek ellen védenek.

A megfelelő védőeszköz kiválasztásának sorrendje

Sok vállalkozásnál a beszerzés úgy történik, hogy kiválasztanak egy kedvező árú modellt, majd minden dolgozó ugyanazt kapja.Ez kényelmes megoldás, de szakmailag sok esetben hibás.A helyes sorrend:

1. A veszélyek azonosítása.
2. A kockázat mértékének meghatározása.
3. A szükséges védelmi szint kiválasztása.
4. A megfelelő szabvány szerinti védőeszköz kiválasztása.
5. Próbaviselés.
6. Oktatás.
7. Rendszeres ellenőrzés és szükség szerinti csere.

Ha ez a sorrend megfordul, könnyen előfordulhat, hogy ugyan van szemüveg a dolgozón, de az nem nyújt megfelelő védelmet.

Nyitott védőszemüveg

Ez a leggyakrabban használt típus.Elsősorban mechanikai sérülések ellen alkalmazzák.Jellemző felhasználási területek:

• szerelés;
• karbantartás;
• villanyszerelés;
• lakatos munka;
• könnyebb gépkezelési feladatok;
• raktári munkák.

Előnyei:

• könnyű;
• kényelmes;
• jól szellőzik;
• kevésbé párásodik;
• hosszú ideig viselhető.

Hátránya:Oldalról vagy alulról bizonyos részecskék bejuthatnak.Ezért nem minden munkára alkalmas.

Zárt védőszemüveg

A zárt kivitel már körben felfekszik az arcra.Feladata nem csupán a becsapódó részecskék elleni védelem.Megakadályozza azt is, hogy:

• por;
• vegyszer;
• permet;
• fröccsenő folyadék

oldalról vagy alulról a szembe jusson.Tipikus felhasználási terület:

• vegyipar;
• laboratórium;
• betonvágás;
• csiszolás;
• nagymennyiségű porral járó munkák.

A jól megválasztott zárt szemvédő megfelelő szellőzéssel rendelkezik, így csökkenthető a párásodás veszélye.

Arcvédő pajzs

Sokan összekeverik a pajzsot a szemüveggel.Pedig a két eszköz nem ugyanazt a feladatot látja el.Az arcvédő pajzs az egész arcot védi:

• forró fémcseppek;
• vegyi fröccsenések;
• nagyobb részecskék;
• hőhatás;
• mechanikai sérülések ellen.

A legtöbb esetben azonban nem helyettesíti a védőszemüveget.Ha a pajzs alatt nyitott rés marad, egy kisebb részecske továbbra is elérheti a szemet.Ezért számos technológiánál a helyes megoldás:védőszemüveg + arcvédő pajzs együttes használata.

Hegesztőpajzs

A hegesztés külön kategória.Itt nem a forgács jelenti a legnagyobb veszélyt.Hanem:

• UV-sugárzás;
• infravörös sugárzás;
• nagy intenzitású látható fény.

A hegesztőpajzs szűrőbetétje ezek ellen nyújt védelmet.Ma már a legtöbb üzemben automata sötétedésű pajzsokat használnak.Előnyük, hogy:

• a munkadarab folyamatosan látható;
• csak ívgyújtáskor sötétednek el;
• növelik a munkavégzés pontosságát;
• csökkentik a szem fáradását.

Látásjavító szemüveg ≠ védőszemüveg

Az egyik leggyakoribb félreértés.A dolgozó azt mondja:"Rajtam van a szemüvegem."Valóban.Csakhogy az egy dioptriás szemüveg, nem egyéni védőeszköz.A hagyományos szemüveg:

• nem ütésálló;
• eltörhet;
• szilánkosan törhet;
• nincs oldalvédelme;
• nem vizsgálták ipari használatra.

Ha valaki dioptriás szemüveget visel, több lehetőség is rendelkezésre áll:

• dioptriás munkavédelmi szemüveg;
• dioptriás betéttel ellátott védőszemüveg;
• a dioptriás szemüvegre felhelyezhető (over-spec) védőszemüveg.

A megfelelő megoldás kiválasztása mindig az adott munkakör veszélyeinek figyelembevételével történik.

Mit jelentenek a jelölések?

A legtöbb dolgozó még soha nem nézte meg a saját védőszemüvegének szárát.Pedig ott található a legfontosabb információ.A gyártó.A szabvány.A mechanikai védelmi osztály.Az optikai osztály.A lencse anyaga.Az UV-védelem.A bevonatok.Ezek alapján állapítható meg, hogy az adott szemvédő valóban alkalmas-e arra a munkára, amelyhez használják.Egy munkavédelmi ellenőrzés során gyakran előfordul, hogy a szemüveg külsőre megfelelőnek tűnik, de a jelölések alapján kiderül: valójában nem arra a feladatra tervezték.

Mechanikai védelmi jelölések

A szemvédőkön gyakran találkozhatunk az alábbi jelölésekkel:

• S – fokozott szilárdság;
• F – kis energiájú becsapódás elleni védelem (45 m/s);
• B – közepes energiájú becsapódás elleni védelem (120 m/s);
• A – nagy energiájú becsapódás elleni védelem (190 m/s).

Fontos tudni, hogy ezek nem azt jelentik, hogy az egyik "jobb", mint a másik, hanem azt, hogy milyen igénybevételre vizsgálták az adott eszközt. A kiválasztásnak mindig a munkafolyamat során várható veszélyhez kell igazodnia.

Optikai osztály

A lencsék optikai minősége is jelölésre kerül. Általában három osztállyal találkozhatunk. 

1. optikai osztály Folyamatos, egész műszakos viselésre alkalmas.

2. optikai osztály Időszakos használatra ajánlott.

3. optikai osztály Csak rövid idejű alkalmazásra megfelelő.Ez különösen fontos olyan munkakörökben, ahol a dolgozó napi 8–12 órán keresztül viseli a szemvédőt.

Páramentes és karcálló bevonatok

Sok dolgozó azért veszi le a védőszemüveget, mert:

• bepárásodik;
• karcos;
• torzít;
• zavarja a látást.

Ezek nem kényelmi kérdések.Ha a dolgozó nem lát megfelelően, nagyobb eséllyel veszi le a szemvédőt, vagy hibázik munka közben.Ezért ma már számos gyártó alkalmaz:

• páramentes (anti-fog) bevonatot;
• karcálló (anti-scratch) felületet;
• UV-szűrőt;
• tükröződéscsökkentő réteget.

A megfelelő bevonat kiválasztása nem luxus, hanem sok esetben a védőeszköz tényleges használhatóságának feltétele.

Egy munkavédelmi szakember szemével

Egy munkavédelmi szakember számára egy védőszemüveg nem attól megfelelő, hogy új vagy drága.Hanem attól, hogy:

• megfelel a kockázatértékelés eredményének;
• rendelkezik a szükséges szabvány szerinti jelölésekkel;
• kényelmesen viselhető;
• jó látást biztosít;
• együtt használható a többi egyéni védőeszközzel;
• rendszeresen ellenőrzik és szükség esetén cserélik.

Egy karcos, elöregedett vagy nem megfelelő típusú szemvédő hamis biztonságérzetet adhat. A dolgozó úgy érezheti, hogy védve van, miközben az eszköz már nem biztosítja azt a védelmi szintet, amelyre eredetileg tervezték.

Jogszabályi háttér – mit ír elő a munkáltató számára?

A szem- és arcvédelem biztosítása nem ajánlás vagy jó gyakorlat, hanem jogszabályi kötelezettség. A magyar munkavédelmi szabályozás egyértelműen előírja, hogy a munkáltatónak fel kell mérnie a munkavégzés során előforduló veszélyeket, és amennyiben azok műszaki vagy szervezési intézkedésekkel nem szüntethetők meg teljes mértékben, megfelelő egyéni védőeszközt kell biztosítania.Ez azonban csak az első lépés.A védőeszköz biztosítása önmagában még nem jelenti azt, hogy a munkáltató eleget tett a kötelezettségének.Biztosítania kell azt is, hogy

• a megfelelő típust válasszák ki;
• a megfelelő méret álljon rendelkezésre;
• az eszköz megfeleljen a vonatkozó szabványoknak;
• a dolgozó ismerje a használatát;
• az eszköz használatát ellenőrizzék;
• a sérült vagy elhasználódott eszközöket időben lecseréljék.

A munkavállalónak szintén vannak kötelezettségei.Használnia kell a részére biztosított védőeszközt, rendeltetésszerűen kell alkalmaznia, vigyáznia kell az állapotára, és jeleznie kell, ha az már nem biztosít megfelelő védelmet.A munkavédelem akkor működik jól, ha mindkét fél teljesíti a saját feladatait.

A leggyakoribb hibák a gyakorlatban

Több száz munkahely bejárása során újra és újra ugyanazokkal a problémákkal találkozhatunk.

„Csak két perc lesz...”

Talán ez a legveszélyesebb mondat.A legtöbb szemsérülés nem órákig tartó munkák során történik.Hanem olyan feladatok közben, amelyek valóban csak néhány percig tartanak.Egy gyors vágás.Egy furat elkészítése.Egy csavar levágása.Egy rövid csiszolás.Pont ezek azok a helyzetek, amikor sokan nem veszik fel a védőszemüveget.

Karcos lencse

A dolgozó ugyan viseli a szemüveget.Csakhogy azon már annyi karcolás található, hogy alig lát át rajta.Ennek következménye:

• romlik a látás;
• nő a szem fáradása;
• a dolgozó gyakrabban leveszi;
• nő a hibázás lehetősége.

Egy karcos védőszemüveg nem feltétlenül veszít mechanikai védőképességéből, de használhatósága jelentősen romolhat.

Rossz tisztítás

Sokan a munkaruhájuk ujjába törlik a lencsét.Mások papírtörlőt használnak.Vagy oldószerrel tisztítják.Ezek a módszerek rövid idő alatt tönkretehetik a speciális bevonatokat.A gyártó által ajánlott tisztítási módszer alkalmazása jelentősen meghosszabbíthatja az eszköz élettartamát.

Mindenkinek ugyanaz

Ez az egyik legtipikusabb beszerzési hiba.A vállalkozás vásárol száz darab egyforma szemüveget.Majd minden dolgozó ugyanazt kapja.Pedig teljesen más veszély éri

• a hegesztőt;
• a villanyszerelőt;
• a laboránst;
• a raktárost;
• a karbantartót.

Az egyforma védőeszköz nem jelent automatikusan megfelelő védelmet.

A szemüveg a sisakon van...

Szinte minden munkavédelmi szakember látott már ilyen jelenetet.A dolgozó sisakján ott van a felhajtható szemüveg.Csak éppen a szeme előtt nincs.Papíron minden rendben.A valóságban viszont nincs szemvédelem.

Mikor kell lecserélni a védőszemüveget?

Erre nincs általános időintervallum.Nem lehet kijelenteni, hogy egy szemüveg két vagy három évig használható.A cserét mindig az állapot határozza meg.Különösen akkor indokolt a csere, ha

• megrepedt;
• deformálódott;
• meglazult;
• a lencse jelentősen karcos;
• elszíneződött;
• romlott a látás rajta keresztül;
• már nem zár megfelelően;
• egy erősebb becsapódás érte.

Ha kétség merül fel az állapotával kapcsolatban, a biztonságos megoldás a csere.

Ellenőrzőlista munkáltatóknak

Érdemes időről időre végigmenni az alábbi kérdéseken.✓ Készült naprakész kockázatértékelés?✓ Minden veszélyhez megfelelő szemvédőt választottak?✓ Minden dolgozó megkapta a szükséges egyéni védőeszközt?✓ A dolgozók tudják, mikor kötelező használni?✓ A szemvédők megfelelnek a szükséges szabványoknak?✓ Van tartalék készlet?✓ Rendszeresen ellenőrzik az állapotukat?✓ A sérült eszközöket azonnal lecserélik?✓ Összeegyeztethetők sisakkal, hallásvédővel és légzésvédővel?✓ A munkaterületen mindenki használja a megfelelő szemvédőt?Ha ezek közül bármelyik kérdésre nem a válasz, akkor érdemes felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot.

Gyakran ismételt kérdések

Elég a saját dioptriás szemüveg?

Nem. A hétköznapi szemüveg nem egyéni védőeszköz.

A napszemüveg helyettesíti a védőszemüveget?

Nem.A sötét lencse nem jelent mechanikai védelmet.

Egyszer már nekiütődött valami. Használható tovább?

Nem minden esetben.Ha az eszközt jelentősebb mechanikai behatás érte, célszerű lecserélni, még akkor is, ha kívülről nem látható sérülés.

Kötelező minden munkaterületen?

Nem.Csak ott, ahol a kockázatértékelés alapján a szem sérülésének veszélye fennáll.

Ki ellenőrzi a használatát?

Elsősorban a munkáltató és a közvetlen munkahelyi vezető.A munkavédelmi szakember feladata a rendszer felülvizsgálata, a hiányosságok feltárása és a megelőző intézkedések javaslata.

Összegzés

A szem- és arcvédelem sokkal többet jelent egy védőszemüveg kiosztásánál.Egy jól működő rendszer alapja a veszélyek felismerése, a megfelelő kockázatértékelés, a helyes védőeszköz kiválasztása, a munkavállalók oktatása és a rendszeres ellenőrzés.Egy munkavédelmi szakember számára egy védőszemüveg nem egyszerű műanyag lencse két szárral.Egy olyan egyéni védőeszköz, amely adott esetben megakadályozhatja egy munkavállaló maradandó látáskárosodását.És ez az a pont, ahol a munkavédelem már nem a jogszabályokról vagy a szabványokról szól.Hanem az emberekről.

Kapcsolódó cikkeink

A szem- és arcvédelem csak egy része a biztonságos munkavégzésnek. Ha szeretné jobban megérteni a munkavédelem gyakorlati oldalát, ajánljuk az alábbi cikkeinket is:

• Mit lát egy munkavédelmi szakember ezen a képen?
• Munkavédelmi oktatás – Mit ír elő a jogszabály, és mitől lesz valóban hatékony?
• Munkahelyi balesetek – Miért nem a véletlen a hibás?
• Munkára képes állapot – Mit jelent valójában?
• Gyógyszerszedés és munkavégzés
• Energiaital és koffein a munkahelyen
• Munkahelyi megvilágítás
• Szellőzés a munkahelyen