Miért nem elég, hogy a gép működik és van rajta CE-jelölés?

Egy veszélyes munkaeszköz használatánál nem az az egyetlen kérdés, hogy a gép működik-e.Nem elegendő az sem, hogy:

• a gépet ismert gyártó készítette;
• található rajta CE-jelölés;
• újonnan vásárolták;
• a kezelő már évek óta használ hasonló gépeket;
• rendszeresen elvégzik rajta a karbantartást;
• korábban még nem okozott munkabalesetet.

A munkáltatónak azt is igazolnia kell, hogy a munkaeszköz biztonságos használatához szükséges műszaki, személyi, szervezési és dokumentációs feltételeket megteremtette.Veszélyes munkaeszköz esetén ezért több, egymásra épülő munkáltatói feladat jelenhet meg:

1. a munkaeszköz azonosítása;
2. a veszélyességi besorolás ellenőrzése;
3. a gyártói és megfelelőségi dokumentáció összegyűjtése;
4. munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
5. írásbeli munkavédelmi üzembe helyezés;
6. kockázatértékelés;
7. a kezelők oktatása és szükséges jogosultságainak ellenőrzése;
8. karbantartási és ellenőrzési rend kialakítása;
9. időszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégzése;
10. a feltárt hibák kijavításának dokumentálása.

Ha még nem egyértelmű, hogy a vállalkozásnál használt gép veszélyes munkaeszköznek minősül-e, először a Veszélyes munkaeszközök – Mi minősül annak, és hogyan dönthető el? című alapcikket érdemes áttekinteni.

Miért szükséges külön dokumentáció?

A dokumentáció nem önmagáért készül.Nem az a célja, hogy egy hatósági ellenőrzéskor vastag iratgyűjtőt lehessen az asztalra tenni.A dokumentumoknak igazolniuk kell, hogy a munkáltató:

• azonosította a munkaeszközt;
• felismerte annak veszélyeit;
• ellenőrizte a biztonságos telepítés feltételeit;
• meghatározta a használat szabályait;
• megfelelően felkészítette a kezelőket;
• gondoskodott a karbantartásról;
• nyomon követi a felülvizsgálatokat;
• intézkedik a feltárt hibák megszüntetéséről.

A dokumentáció hiánya gyakran egy mélyebb problémára utal.Ha például nincs munkavédelmi üzembe helyezési irat, felmerülhet, hogy:

• nem történt előzetes munkavédelmi vizsgálat;
• nem ellenőrizték a védőberendezéseket;
• nem vizsgálták a telepítés környezetét;
• nem határozták meg a kezelői feltételeket;
• nem tisztázták a felülvizsgálatok gyakoriságát.

A dokumentáció tehát nem választható el a valós biztonsági intézkedésektől.

A munkáltató felelőssége

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók kötelezettségei, illetve a munkavédelmi szakember megbízása ezt a felelősséget nem szüntetik meg.Ez a veszélyes munkaeszközök dokumentációjánál is lényeges.A munkáltató nem hivatkozhat kizárólag arra, hogy:

• a gépet a forgalmazó telepítette;
• a karbantartást külső szerviz végzi;
• a dokumentációt egy korábbi tulajdonos nem adta át;
• a munkavédelmi szakember nem szólt;
• a gépkezelő tapasztalt;
• a CE-jelölés alapján megfelelőnek gondolták a gépet.

A munkáltató feladata annak biztosítása, hogy a gép csak akkor és addig működjön, amíg a biztonságos használat feltételei igazolhatók.

Melyik dokumentum az első?

A legelső dokumentum nem feltétlenül egy vizsgálati jegyzőkönyv.Először a munkaeszköz pontos azonosítására van szükség.A munkáltató csak akkor tudja meghatározni a szükséges kötelezettségeket, ha ismeri:

• a gép gyártóját;
• pontos típusát;
• gyártási számát;
• gyártási évét;
• rendeltetését;
• műszaki kialakítását;
• telepítésének helyét;
• tényleges használatának módját;
• az esetleges átalakításokat.

Nem elég annyit írni, hogy „présgép”

Egy dokumentációban gyakran ilyen megnevezések szerepelnek:

• körfűrész;
• prés;
• targonca;
• emelő;
• kompresszor;
• marógép.

Ez nem mindig elegendő.Egy vállalkozásnál több azonos vagy hasonló gép is működhet. Ha a vizsgálati jegyzőkönyv nem tartalmaz típust, gyártási számot vagy más egyedi azonosítót, később nem állapítható meg biztosan, hogy melyik gépet vizsgálták.

Javasolt alapadatok

A munkaeszköz-nyilvántartásban legalább az alábbi adatok szerepeljenek:

A pontos azonosítás valamennyi későbbi dokumentum alapja.

A veszélyességi besorolást is dokumentálni kell

A vállalkozások gyakran két szélsőséges megoldás valamelyikét alkalmazzák.Az egyik szerint:

Minden gép veszélyes.

A másik szerint:

Csak az számít veszélyesnek, ami név szerint szerepel egy listában.

Egyik megközelítés sem feltétlenül helyes.A veszélyes munkaeszközök körét az Mvt. 21. § (2) bekezdése több jogcímen határozza meg. Veszélyesnek minősülhet a rendeletben felsorolt eszköz, más jogszabály alapján veszélyes eszköz, hatósági felügyelet alá tartozó eszköz, illetve a munkáltató által veszélyesnek minősített munkaeszköz is.Ezért a munkaeszköz-nyilvántartásban célszerű azt is feltüntetni:

• veszélyesnek minősül-e;
• milyen jogszabály vagy szakmai döntés alapján;
• ki végezte a besorolást;
• mikor történt a besorolás;
• milyen dokumentumok alapján döntöttek;
• szükséges-e munkavédelmi üzembe helyezés;
• milyen felülvizsgálatok vonatkoznak rá.

Példa a besorolás indokolására

A gép az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. mellékletében meghatározott, kézzel adagolt fémalakító sajtó kategóriájába tartozik, ezért veszélyes munkaeszköznek minősül.

Vagy:

A munkaeszköz név szerint nem szerepel az 1/a. mellékletben, azonban műszaki kialakítása, a hozzáférhető veszélyes mozgások és a munkáltatói kockázatértékelés alapján a munkáltató veszélyes munkaeszköznek minősítette.

Egy ilyen megjegyzés később megmutatja, milyen szakmai logika alapján történt a döntés.

A gyártói dokumentáció

A veszélyes munkaeszköz dokumentációjának egyik alapja a gyártó által átadott dokumentumcsomag.Ez többféle iratot tartalmazhat.

Magyar nyelvű használati utasítás

A használati utasításnak nem kizárólag a gép bekapcsolását kell bemutatnia.Tartalmazhatja többek között:

• a rendeltetésszerű használatot;
• az előre látható helytelen használatot;
• a telepítés feltételeit;
• a kezelőszervek működését;
• az alkalmazott védőberendezéseket;
• a maradék kockázatokat;
• az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírásokat;
• a tisztítás és karbantartás szabályait;
• az energiaforrások leválasztását;
• a hibaelhárítás módját;
• a szükséges ellenőrzéseket;
• a kezelőkkel szembeni követelményeket.

A használati utasítás nem lehet egy lezárt szekrényben, ha arra a munkavégzés során szükség lehet.A munkavállalóknak hozzá kell férniük a biztonságos használathoz szükséges információkhoz. A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet előírja, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatást és szükség esetén írásos útmutatást kapjanak a munkaeszköz használatáról.

Megfelelőségi nyilatkozat

A megfelelőségi dokumentum azt igazolja, hogy a gyártó vagy az erre jogosult szereplő a terméket az alkalmazandó követelmények szerint értékelte.Fontos azonban megérteni:

A megfelelőségi nyilatkozat a gép forgalomba hozatalához és gyártói megfelelőségéhez kapcsolódik. Nem igazolja automatikusan azt, hogy a gépet a konkrét munkahelyen megfelelően telepítették, megfelelő környezetben használják és a kezelők megfelelő felkészítést kaptak.

A CE-jelölés tehát nem helyettesíti:

• a munkavédelmi előzetes vizsgálatot;
• a munkáltatói kockázatértékelést;
• a megfelelő telepítést;
• a munkavédelmi oktatást;
• a karbantartást;
• a szükséges felülvizsgálatokat.

Szerelési és telepítési dokumentáció

Helyhez kötött vagy összetettebb gépnél szükség lehet:

• alapozási tervre;
• rögzítési adatokra;
• villamos csatlakozási dokumentációra;
• pneumatikus vagy hidraulikus rajzra;
• elszívási követelményekre;
• védőtávolságokra;
• biztonsági zónákra;
• terhelési adatokra;
• próbaüzemi jegyzőkönyvre.

Egy megfelelő gép is veszélyessé válhat, ha:

• instabil alapra telepítik;
• nem megfelelő a villamos csatlakozás;
• nincs elegendő kezelési tér;
• a veszélyes zóna egy közlekedési útvonalra nyílik;
• nem biztosított az elszívás;
• nem közelíthető meg a főkapcsoló;
• a munkadarab mozgatása más dolgozókat veszélyeztet.

Használt gép vásárlása

Használt gép vásárlásakor különösen fontos a dokumentáció ellenőrzése.Az alacsony vételár könnyen jelentős későbbi költségeket okozhat, ha hiányzik:

• az adattábla;
• a magyar nyelvű használati utasítás;
• a megfelelőségi dokumentáció;
• a karbantartási előzmény;
• a biztonsági berendezés;
• a villamos dokumentáció;
• a korábbi felülvizsgálatok irata;
• az átalakítások dokumentációja.

Vásárlás előtt ellenőrizendő

☐ Azonosítható a gyártó és a típus?

☐ Olvasható az adattábla?☐ Rendelkezésre áll a gyártási szám?☐ Megvan a használati utasítás?

☐ Megvan a megfelelőségi dokumentum?☐ Eredeti állapotúak a biztonsági berendezések?

☐ Történt vezérlésátalakítás?

☐ Kiiktattak biztonsági kapcsolót?

☐ Létezik karbantartási előzmény?

☐ Biztonságosan beépíthető a jelenlegi munkahelyre?

☐ A hiányzó dokumentumok vagy védelmek pótlása gazdaságosan megoldható?

A gépet nem célszerű előbb megvásárolni, majd csak utána megvizsgálni, hogy jogszerűen és biztonságosan üzemeltethető-e.

Régi, dokumentáció nélküli gépek

Sok műhelyben találhatók több évtizede használt gépek, amelyeknél:

• a gyártó már nem működik;
• a használati utasítás elveszett;
• a megfelelőségi dokumentum nem áll rendelkezésre;
• az adattábla sérült;
• több alkalommal átalakították;
• nem ismert a biztonsági rendszer eredeti kialakítása.

Egy ilyen gép nem feltétlenül tiltott vagy automatikusan használhatatlan.A munkáltatónak azonban szakmailag meg kell vizsgálnia, hogy:

• biztonságosan azonosítható-e;
• rekonstruálható-e az eredeti rendeltetés;
• megfelel-e a használat idején és jelenleg alkalmazandó követelményeknek;
• kialakítható-e rajta megfelelő védelem;
• elvégezhető-e a szükséges vizsgálat;
• készíthető-e biztonságos üzemeltetési dokumentáció;
• indokolt-e a további használat.

Nem elfogadható megoldás az, hogy:

Régi gép, ezért nem vonatkoznak rá munkavédelmi követelmények.

A munkáltató felelőssége a régi munkaeszköz biztonságos használatára is kiterjed.

Átalakított gép

Egy látszólag kisebb módosítás is jelentősen megváltoztathatja a gép biztonságát.Például:

• új vezérlés beépítése;
• lábpedál felszerelése;
• kétkezes indítás átalakítása;
• burkolat eltávolítása;
• biztonsági kapcsoló áthidalása;
• nagyobb teljesítményű motor beépítése;
• automatikus adagoló felszerelése;
• robot vagy szállítószalag csatlakoztatása;
• új munkafolyamatra történő használat.

Átalakítás után meg kell vizsgálni:

• megváltoztak-e a veszélyek;
• érvényes maradt-e a korábbi megfelelőség;
• szükséges-e új kockázatértékelés;
• kell-e új előzetes munkavédelmi vizsgálat;
• kell-e új üzembe helyezés;
• szükséges-e új használati utasítás;
• szükséges-e soron kívüli felülvizsgálat;
• megváltozott-e az oktatás tartalma.

A korábbi vizsgálati jegyzőkönyv nem feltétlenül alkalmazható egy jelentősen átalakított gépre.

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat

A veszélyes munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.Az Mvt. 21. § (3) bekezdése szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkaeszköz és üzemeltetésének körülményei megfelelnek-e a szükséges tárgyi, személyi, szervezési és munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.

Az előzetes vizsgálat nem azonos a gyártói átadással

Előfordulhat, hogy a gépet a gyártó vagy forgalmazó:

• összeszerelte;
• beállította;
• próbaüzemeltette;
• átadta a munkáltatónak.

Ez műszaki átadásnak vagy üzembe helyezési szolgáltatásnak minősülhet, de nem feltétlenül helyettesíti a munkavédelmi törvény szerinti előzetes munkavédelmi vizsgálatot és a munkáltató írásbeli üzembe helyezési döntését.A munkavédelmi vizsgálatnak az adott munkahely körülményeit is értékelnie kell.

Mit vizsgáljon az előzetes vizsgálat?

1. Dokumentáció

• gépazonosító adatok;
• használati utasítás;
• megfelelőségi nyilatkozat;
• telepítési dokumentáció;
• kapcsolási rajzok;
• szükséges tanúsítványok;
• karbantartási előírások.

2. Műszaki állapot

• védőburkolatok;
• reteszelések;
• vészleállítók;
• indítási és leállítási funkciók;
• energia-leválasztás;
• vezérlőszervek;
• stabilitás;
• villamos állapot;
• hidraulikus és pneumatikus rendszer;
• forró felületek;
• kirepülő anyag elleni védelem.

3. Telepítés

• rögzítés;
• kezelési tér;
• közlekedési útvonalak;
• megvilágítás;
• elszívás;
• zajvédelem;
• menekülési lehetőség;
• karbantartási hozzáférés;
• más munkaeszközökkel való kapcsolat.

4. Személyi feltételek

• kezelői képesítés;
• szükséges jogosultság;
• munkaköri alkalmasság;
• oktatás;
• gyakorlati betanítás;
• felügyelet.

5. Szervezési feltételek

• kezelési utasítás;
• tisztítási rend;
• karbantartási rend;
• hibaelhárítás;
• energia-leválasztás;
• védőeszköz-használat;
• veszélyes terület kijelölése;
• ellenőrzési rendszer.

Mi legyen a vizsgálati dokumentumban?

Az előzetes vizsgálati jegyzőkönyv célszerűen tartalmazza:

• a munkáltató adatait;
• a vizsgált gép pontos azonosítását;
• a vizsgálat helyét és időpontját;
• a vizsgálat jogalapját;
• a felhasznált dokumentumokat;
• a vizsgált műszaki és szervezési területeket;
• a mérések és próbák eredményeit;
• a feltárt hiányosságokat;
• a szükséges intézkedéseket;
• az üzemeltethetőségre vonatkozó szakmai álláspontot;
• a feltételeket és korlátozásokat;
• a vizsgálatot végző személyek adatait és jogosultságát.

A dokumentum végén egyértelműen ki kell derülnie:

• üzembe helyezhető;
• csak meghatározott feltételekkel helyezhető üzembe;
• vagy a hiányosságok megszüntetéséig nem helyezhető üzembe.

Munkavédelmi üzembe helyezés

A munkavédelmi üzembe helyezés a munkáltató írásbeli döntése.Nem azonos az előzetes vizsgálattal, és nem azonos a gép első bekapcsolásával sem.A munkáltató az előzetes vizsgálat alapján rendeli el a veszélyes munkaeszköz üzemeltetését. Az Mvt. ezt kifejezetten írásbeli elrendeléshez köti.

Az írásbeli elrendelés javasolt tartalma

• munkáltató neve;
• telephely;
• gép megnevezése;
• gyártó, típus és gyártási szám;
• belső azonosító;
• előzetes vizsgálat száma és dátuma;
• engedélyezett rendeltetés;
• üzemeltetés megkezdésének időpontja;
• kezelői feltételek;
• használati korlátozások;
• előírt felülvizsgálatok;
• felelős vezető;
• munkáltatói aláírás.

Gyakori hiba

A vállalkozás rendelkezik előzetes vizsgálati jegyzőkönyvvel, de nincs külön munkáltatói üzembe helyezési dokumentuma.A vizsgálat és a munkáltatói döntés két külön lépés.

Ellenőrizze a saját dokumentumait!

Vegye elő egy veszélyes munkaeszköz teljes dokumentációját.

Próbálja meg tíz percen belül megválaszolni az alábbi kérdéseket.

☐ Pontosan azonosítható a gép?

☐ Megvan a magyar nyelvű használati utasítás?

☐ Megvan a megfelelőségi nyilatkozat?

☐ Dokumentálták a veszélyes besorolást?

☐ Készült munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat?

☐ A vizsgálat az adott gyártási számú gépre vonatkozik?

☐ A munkáltató írásban elrendelte az üzemeltetést?

☐ A gép szerepel a kockázatértékelésben?

☐ A kezelők oktatása kitér az adott gépre?

☐ Nyilvántartják a szükséges felülvizsgálatokat?

☐ Dokumentálják a karbantartást és javítást?

☐ Minden korábbi vizsgálati hibát kijavítottak?

☐ A jelenlegi helyszíni állapot megfelel a dokumentumoknak?

Ha ezek közül valamelyik kérdésre nem tud egyértelmű választ adni, a gépdokumentáció valószínűleg további felülvizsgálatot igényel.

Kapcsolódás a munkavédelmi oktatáshoz

A gépdokumentáció és a munkavédelmi oktatás nem választható el egymástól.A használati utasításban és a kockázatértékelésben meghatározott veszélyeket be kell építeni az oktatásba.A munkavállalónak tudnia kell:

• hogyan indíthatja és állíthatja le a gépet;
• milyen ellenőrzést kell munkakezdés előtt elvégeznie;
• mely védőberendezéseket nem iktathatja ki;
• mit tegyen rendellenesség esetén;
• mikor kell leállítania a munkát;
• milyen védőeszközöket kell használnia;
• milyen beavatkozást nem végezhet el;
• hogyan kell leválasztani az energiaforrásokat.

A munkakörre szabott oktatás követelményeit a Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkünk mutatja be.

Kapcsolódás a kockázatértékeléshez

A kockázatértékelésnek a ténylegesen használt munkaeszközökre és technológiákra kell épülnie.Nem elegendő általánosan leírni, hogy:

Géphasználat során sérülésveszély áll fenn.

Az értékelésnek azonosítania kell például:

• a forgó és mozgó alkatrészeket;
• a behúzás, becsípődés és zúzás veszélyét;
• a munkadarab kicsapódását;
• a váratlan elindulást;
• a villamos veszélyeket;
• a zajt és rezgést;
• a port, füstöt vagy veszélyes anyagokat;
• a karbantartás veszélyeit;
• a tisztítás és hibaelhárítás kockázatait;
• a környezetben dolgozók veszélyeztetését.

A kockázatértékelés elkészítéséről és felülvizsgálatáról a Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság? című útmutatónkban található részletesebb összefoglaló.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálatok és határidők

Az eddigiekben részben bemutattuk, milyen dokumentumokra lehet szükség egy veszélyes munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezéséhez. Részletesen foglalkoztunk a gép azonosításával, a gyártói dokumentációval, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal és az üzemeltetés munkáltatói elrendelésével.A munkaeszköz biztonságáért viselt munkáltatói felelősség azonban nem ér véget az üzembe helyezéskor.A gép használat közben:

• kopik;
• elállítódhat;
• megsérülhet;
• módosíthatják;
• más célra kezdhetik használni;
• megváltozhat a környezete;
• elveszítheti valamely biztonsági funkcióját;
• vagy olyan hibát mutathat, amely az üzembe helyezéskor még nem állt fenn.

Ezért a munkáltatónak a munkaeszköz teljes használati ideje alatt gondoskodnia kell arról, hogy annak biztonságos állapota ellenőrizhető és igazolható legyen.A leggyakoribb félreértés, hogy a vállalkozások minden gépvizsgálatot egyszerűen „felülvizsgálatnak” neveznek.Pedig nem ugyanaz:

• az időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• az ellenőrző felülvizsgálat;
• az időszakos ellenőrző felülvizsgálat;
• a soron kívüli ellenőrzés;
• a karbantartás;
• a javítás;
• és a munkakezdés előtti kezelői állapotellenőrzés.

Más a céljuk, más lehet a jogalapjuk, és nem feltétlenül ugyanaz a személy végezheti őket.

Mi az időszakos biztonsági felülvizsgálat?

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkaeszköz a használat, az elhasználódás, a környezeti hatások, a javítások és az esetleges átalakítások mellett továbbra is biztonságosan üzemeltethető-e.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdése alapján időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni:

• a veszélyes technológiát;
• az Mvt. 21. § (2) bekezdése szerinti veszélyes munkaeszközt;
• azt a munkaeszközt, amelynél ezt jogszabály előírja;
• azt a munkaeszközt, amelynél ezt szabvány írja elő;
• azt a munkaeszközt, amelynél ezt a biztonságos üzemeltetésre vagy használatra vonatkozó dokumentáció előírja.

Ez a felsorolás azért fontos, mert az időszakos biztonsági felülvizsgálat kötelezettsége nem kizárólag az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. mellékletében név szerint felsorolt gépekre vonatkozhat.Egy másik munkaeszköznél is kötelező lehet, ha:

• külön jogszabály írja elő;
• az alkalmazandó szabvány meghatározza;
• a gyártó vagy az üzemeltetési dokumentáció elrendeli;
• a munkáltató veszélyesnek minősítette.

Ha még nem egyértelmű, hogy az adott eszköz veszélyes munkaeszköznek minősül-e, először a Veszélyes munkaeszközök – Mi minősül annak, és hogyan dönthető el? című alapcikk besorolási fejezeteit érdemes áttekinteni.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat nem egyszerű szemrevételezés

Gyakori, hogy egy vállalkozás a gép éves műszaki átnézését vagy a karbantartó rövid ellenőrzését időszakos biztonsági felülvizsgálatként kezeli.Ez nem feltétlenül megfelelő.Az időszakos biztonsági felülvizsgálatnak a gép teljes biztonsági állapotára és az üzemeltetés feltételeire kell kiterjednie.Vizsgálni kellhet többek között:

• a gép azonosíthatóságát;
• a dokumentáció meglétét;
• a dokumentáció és a tényleges állapot egyezőségét;
• a védőburkolatokat;
• a reteszeléseket;
• a vészleállítókat;
• a biztonsági vezérlési funkciókat;
• a gép stabilitását;
• a kopást és korróziót;
• a villamos biztonsági állapotot;
• a hidraulikus és pneumatikus rendszereket;
• a rögzítéseket és csatlakozásokat;
• a túlterhelés elleni védelmet;
• a kezelőhelyet;
• a gép környezetét;
• a karbantartási és javítási előzményeket;
• az esetleges átalakításokat;
• a kezelőkkel szemben támasztott követelményeket.

Emelőgépeknél például az Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírja annak ellenőrzését is, hogy a dokumentáció megfelel-e a gép tényleges állapotának, valamint szükséges-e a berendezés korszerűsítése a veszélyek csökkentése érdekében. A vizsgálatról hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni.

Milyen gyakran kell elvégezni?

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek főszabály szerint ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.Az öt év tehát nem minden gépnél automatikusan alkalmazandó határidő.Elsőként mindig azt kell ellenőrizni, hogy van-e ennél szigorúbb követelmény.

Gyakoribb időszakot határozhat meg

• külön jogszabály;
• ágazati biztonsági szabályzat;
• alkalmazandó szabvány;
• a gyártói használati utasítás;
• az üzembe helyezési dokumentáció;
• egy korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyv;
• a munkáltató kockázatértékelése.

Példák gyakoribb ellenőrzés indokaira

• intenzív, több műszakos használat;
• kültéri üzemeltetés;
• korróziós környezet;
• jelentős por- vagy nedvességterhelés;
• gyakori áthelyezés;
• nagy dinamikus terhelés;
• rendszeres szétszerelés és újraépítés;
• korábbi meghibásodás;
• biztonsági funkciót érintő javítás;
• idősebb munkaeszköz;
• a gyártó által meghatározott rövidebb periódus.

A munkáltató nem hosszabbíthatja meg önkényesen a jogszabályban, szabványban vagy gyártói dokumentációban előírt időtartamot.Rövidebb időközt azonban indokolt esetben meghatározhat.

Mikortól kell számítani a határidőt?

A felülvizsgálati határidők nyilvántartásakor pontosan meg kell határozni, mely időponttól számítják a következő esedékességet.Ez lehet például:

• az első üzembe helyezés időpontja;
• az előző időszakos biztonsági felülvizsgálat napja;
• egy külön jogszabályban meghatározott referencia-időpont;
• a gyártó által meghatározott üzemóra;
• egy jelentős javítást követő vizsgálat időpontja;
• az újbóli üzembe helyezés időpontja.

A dokumentációban nem elegendő annyit feltüntetni, hogy:

„Felülvizsgálat: 2026.”

Szükség van pontos dátumra, és célszerű előre rögzíteni a következő esedékességet is.

Ki végezheti az időszakos biztonsági felülvizsgálatot?

Az Mvt. az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzését munkabiztonsági szaktevékenységként nevesíti.Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden veszélyes munkaeszközt bármely munkavédelmi végzettségű személy önállóan felülvizsgálhat.A konkrét munkaeszközre vonatkozóan további feltételeket írhat elő:

• külön jogszabály;
• ágazati biztonsági szabályzat;
• szabvány;
• a gép műszaki jellege;
• a szükséges mérés vagy próbaterhelés;
• a felülvizsgáló szakmai jogosultsága.

Szükség lehet például:

• megfelelő munkavédelmi szakképesítésre;
• gépészeti vagy villamos szakirányú végzettségre;
• emelőgép-szakértői jogosultságra;
• emelőgép-ügyintéző közreműködésére;
• villamos biztonsági felülvizsgálói képesítésre;
• nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos jogosultságra;
• roncsolásmentes anyagvizsgálati jogosultságra;
• gyártói vagy típusismeretre.

A munkáltatónak ezért nemcsak a felülvizsgálati jegyzőkönyvet kell megőriznie, hanem célszerű ellenőriznie és dokumentálnia a vizsgálatot végző személy jogosultságát is.

Milyen egy megfelelő jegyzőkönyv?

Egy megfelelő időszakos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvből legalább az alábbiaknak egyértelműen ki kell derülniük:

A vizsgált eszköz azonosítása

• megnevezés;
• gyártó;
• típus;
• gyártási szám;
• gyártási év;
• belső azonosító;
• telepítési hely.

A vizsgálat adatai

• vizsgálat dátuma;
• vizsgálat jogalapja;
• alkalmazott szabvány vagy módszer;
• vizsgálatot végző személy neve;
• képesítése és jogosultsága;
• felhasznált műszerek;
• mérési eredmények.

A megállapítások

• dokumentáció állapota;
• műszaki állapot;
• biztonsági berendezések működése;
• környezeti feltételek;
• kezelési és karbantartási feltételek;
• feltárt hibák;
• a hibák kockázati jelentősége.

A végső minősítés

Egyértelműen meg kell állapítani, hogy a munkaeszköz:

• biztonságosan tovább üzemeltethető;
• meghatározott feltételekkel használható;
• korlátozott ideig használható;
• csak a hibák kijavítása után használható;
• vagy azonnal kivonandó a használatból.

Határidők

• javítási határidő;
• visszaellenőrzés szükségessége;
• következő felülvizsgálat időpontja.

Milyen a használhatatlan jegyzőkönyv?

Problémát jelenthet, ha a jegyzőkönyv:

• nem azonosítja pontosan a gépet;
• nem tartalmaz gyártási számot;
• nem nevezi meg a vizsgálat jogalapját;
• nem derül ki, mit ellenőriztek;
• csak egy kipipált általános listát tartalmaz;
• nem rögzíti a méréseket;
• nem tartalmaz egyértelmű végső minősítést;
• nem határozza meg a hibák kijavításának határidejét;
• nincs aláírva;
• nem igazolható a felülvizsgáló jogosultsága;
• nem a gép jelenlegi állapotára vonatkozik;
• egy másik gép adatait tartalmazza;
• az átalakítást nem veszi figyelembe.

Egy vastag, sokoldalas dokumentum sem megfelelő, ha nem állapítható meg belőle, hogy a konkrét munkaeszköz biztonságosan használható-e.

Mi az ellenőrző felülvizsgálat?

Az ellenőrző felülvizsgálat olyan munkaeszközöknél válhat szükségessé, amelyek biztonsága függ a szerelés, a telepítés vagy az összeállítás körülményeitől.Ilyen lehet például:

• helyszínen összeszerelt daru;
• állvány;
• telepített emelőberendezés;
• áttelepített gépsor;
• új helyen felállított munkaeszköz;
• szerelés után rögzített berendezés;
• ideiglenesen kialakított emelőrendszer.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a biztonság szempontjából a szerelés körülményeitől függő munkaeszközt:

• a szerelés után;
• az üzemeltetés megkezdése előtt;
• más munkahelyre vagy helyszínre történő áthelyezés után

ellenőrizzék.A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy:

• megfelelő volt-e az összeszerelés;
• biztonságos-e a rögzítés;
• megfelelő-e az alap;
• helyesen csatlakoztatták-e az energiaellátást;
• alkalmas-e a környezet;
• működnek-e a biztonsági funkciók.

Az ellenőrzés módját a munkáltatónak írásban kell meghatároznia, a megállapításokat és a megtett intézkedéseket pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Mi az időszakos ellenőrző felülvizsgálat?

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálat olyan munkaeszközöknél szükséges, amelyek az elhasználódás, kopás, korrózió, mechanikai igénybevétel vagy más károsító hatás miatt idővel veszélyessé válhatnak.Ez a kötelezettség nem kizárólag a jogszabály szerint veszélyes munkaeszközöket érintheti.Nem veszélyesnek minősített munkaeszköznél is szükség lehet rá.Ilyen lehet például:

• hordozható létra;
• gurulóállvány;
• mobil munkadobogó;
• kézi villamos szerszám;
• hosszabbító;
• kézi raklapemelő;
• műhelybak;
• hordozható elszívó;
• gyakran mozgatott munkaeszköz.

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatnál a munkáltató feladata meghatározni:

• mely eszközöket kell vizsgálni;
• milyen módszerrel;
• milyen gyakorisággal;
• ki végezheti;
• milyen hibák esetén kell kivonni az eszközt;
• hogyan dokumentálják a vizsgálatot;
• hogyan jelölik a vizsgált eszközöket.

A megállapításokat és az intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következő felülvizsgálatig meg kell őrizni. Telepített munkaeszköz esetén egy példányt a helyszínen kell tartani. Ha a munkaeszközt telephelyen kívül használják, a legutóbbi vizsgálat elvégzéséről jól látható jelzéssel kell tájékoztatást adni.

Milyen gyakori legyen az időszakos ellenőrző felülvizsgálat?

A gyakoriságot a munkáltatónak a kockázatok alapján kell meghatároznia.Figyelembe kell venni:

• a gyártói előírást;
• az alkalmazandó szabványt;
• a használat intenzitását;
• az eszköz korát;
• az üzemeltetési környezetet;
• a mozgatás gyakoriságát;
• a mechanikai igénybevételt;
• a korábbi hibákat;
• a várható következmény súlyosságát.

Például egy ritkán használt, száraz, zárt helyen tárolt létra ellenőrzési gyakorisága eltérhet egy olyan létráétól, amelyet naponta szállítanak külső helyszínekre, jármű tetején visznek, és építési munkánál használnak.A létra kiválasztásának és használhatóságának kérdéséről a Hogyan válasszuk ki a megfelelő létrát? című cikkünkben írtunk részletesen. A cikk egyik fő tanulsága, hogy nem önmagában az eszközt, hanem az adott munkafeladathoz való alkalmasságát kell vizsgálni.

Időszakos biztonsági vagy időszakos ellenőrző felülvizsgálat?

A két eljárást nem szabad összekeverni.

Ugyanazon munkaeszközre akár több vizsgálati rendszer is vonatkozhat.Például egy emelőgép esetében szükség lehet:

• időszakos biztonsági felülvizsgálatra;
• szerkezeti vizsgálatra;
• fővizsgálatra;
• időszakos vizsgálatra;
• műszakkezdés előtti ellenőrzésre;
• karbantartásra;
• javítás utáni vizsgálatra.

Ezeket nem szabad egyetlen általános „gépfelülvizsgálattal” kiváltottnak tekinteni.

Mi a soron kívüli vizsgálat?

Az Mvt. 23. § (2) bekezdése szerint a munkahelyet, munkaeszközt, technológiát vagy egyéni védőeszközt soron kívül ellenőrizni kell, ha az:

• rendeltetésszerű használat mellett közvetlen veszélyt jelentett;
• munkabalesettel függött össze;
• foglalkozási megbetegedéssel vagy fokozott expozícióval függött össze;
• meghibásodott;
• olyan esemény érte, amely a biztonságot befolyásolhatta.

A munkavédelmi szakember feladatai között az Mvt. külön nevesíti a soron kívüli ellenőrzésben való közreműködést.Soron kívüli vizsgálat válhat szükségessé például:

• géptörés után;
• védőburkolat meghibásodásakor;
• biztonsági kapcsoló hibája után;
• túlterhelés után;
• ütközést vagy eldőlést követően;
• tűz vagy beázás után;
• villamos zárlat után;
• balesetet követően;
• jelentős javítás után;
• hosszabb leállás után;
• rendellenes zaj vagy rezgés észlelésekor;
• ismeretlen eredetű meghibásodás esetén.

A soron kívüli vizsgálat eredményét dokumentálni kell, és a munkaeszköz csak akkor helyezhető vissza használatba, ha a biztonságos állapot igazolható.

A karbantartás nem felülvizsgálat

Ezt különösen fontos hangsúlyozni.A karbantartás célja:

• a működőképesség fenntartása;
• az elhasználódott alkatrész cseréje;
• a kenés;
• a beállítás;
• a tisztítás;
• a javítás;
• a meghibásodás megelőzése.

A biztonsági felülvizsgálat célja ezzel szemben annak értékelése, hogy a munkaeszköz:

• megfelel-e a biztonsági követelményeknek;
• működőképes védelmi rendszerekkel rendelkezik-e;
• biztonságosan tovább használható-e;
• igényel-e korlátozást, javítást vagy kivonást.

Egy szervizszámla vagy karbantartási munkalap nem feltétlenül helyettesíti az előírt biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvet.Ugyanakkor a felülvizsgálati jegyzőkönyv sem helyettesíti a gyártó által előírt karbantartást.Mindkettő szükséges lehet.

Munkakezdés előtti ellenőrzés

A gépkezelő napi vagy műszakkezdés előtti ellenőrzése szintén nem azonos a hivatalos felülvizsgálatokkal.A kezelőnek a tőle elvárható módon meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotban van, és azt rendeltetésszerűen kell használnia. Az Mvt. a munkavállalói kötelezettségek között ezt külön is megfogalmazza.A kezelő ellenőrizheti például:

• látható sérüléseket;
• hiányzó burkolatot;
• szivárgást;
• meglazult alkatrészt;
• kábel- vagy csatlakozósérülést;
• a vészleállító hozzáférhetőségét;
• a munkaterület rendezettségét;
• rendellenes hangot;
• a jelzőberendezéseket;
• az egyéni védőeszköz meglétét.

A kezelő azonban nem végezhet olyan műszaki vizsgálatot vagy javítást, amelyhez nincs megfelelő jogosultsága.Az észlelt hibát jelentenie kell, és közvetlen veszély esetén a munkaeszközt nem használhatja tovább.

A felülvizsgálatok nyilvántartása

A vállalkozásnak érdemes központi felülvizsgálati nyilvántartást vezetnie.Ez lehet táblázat, munkavédelmi szoftver vagy más ellenőrizhető rendszer.

Javasolt adatok

A nyilvántartásnak nemcsak azt kell mutatnia, mikor esedékes a következő vizsgálat.Azt is nyomon kell követnie, hogy a korábbi vizsgálatok során feltárt hibákat kijavították-e.

Mit jelent a hibák lezárása?

Egy felülvizsgálati jegyzőkönyvben szereplő hiányosság nem tekinthető lezártnak attól, hogy valaki szóban közölte:

Megjavítottuk.

A lezárás célszerűen tartalmazza:

• a javítás pontos leírását;
• a javítás dátumát;
• a javítást végző személy vagy vállalkozás nevét;
• a felhasznált alkatrészt;
• szükség esetén fényképet;
• munkalapot vagy számlát;
• visszaellenőrzést;
• a használat újraengedélyezését.

Biztonsági funkciót érintő javítás után külön vizsgálat vagy működéspróba is indokolt lehet.

Tipikus dokumentációs hibák

1. A felülvizsgálat lejárt

A gépet tovább használják, mert:

• még nem történt baleset;
• nincs idő a leállításra;
• a felülvizsgáló később ér rá;
• „csak néhány napot csúszik”.

A lejárt felülvizsgálat mellett történő továbbüzemeltetés kockázatos, különösen veszélyes munkaeszköznél.

2. Nem a megfelelő vizsgálat készült

Például:

• karbantartási lapot kezelnek biztonsági felülvizsgálatként;
• villamos mérést tekintenek teljes gépbiztonsági vizsgálatnak;
• szemrevételezési lapot használnak időszakos biztonsági felülvizsgálatként;
• egy általános munkavédelmi bejárásra hivatkoznak.

3. Nem azonosítható a gép

A jegyzőkönyv nem tartalmaz:

• gyártási számot;
• típust;
• belső azonosítót;
• telepítési helyet.

4. Nincs igazolva a felülvizsgáló jogosultsága

A dokumentumon szerepel egy aláírás, de nem derül ki:

• ki végezte;
• milyen végzettséggel;
• milyen műszaki területen jogosult;
• szükséges volt-e külön szakértő.

5. A hibát nem javították ki

A jegyzőkönyv feltárta a problémát, de:

• nem jelöltek ki felelőst;
• nem határoztak meg határidőt;
• nem állították le a gépet;
• nem történt visszaellenőrzés.

6. Az átalakítás után a régi jegyzőkönyvet használják

A gépen megváltozott:

• a vezérlés;
• a védőburkolat;
• az adagolás;
• a hajtás;
• a rendeltetés.

A korábbi vizsgálat azonban még az eredeti állapotra vonatkozik.

Kapcsolódás a munkabalesetekhez

Egy munkabaleset után a hatóság megvizsgálhatja:

• mikor volt az utolsó felülvizsgálat;
• mit állapított meg;
• szerepelt-e benne a balesettel összefüggő hiba;
• kijavították-e a hibát;
• történt-e azóta átalakítás;
• a munkáltató betartotta-e a következő vizsgálati határidőt;
• a kezelő elvégezte-e a munkakezdés előtti ellenőrzést;
• korábban jelezték-e a rendellenességet.

A munkabalesetek minősítéséről és kivizsgálásáról a Mi számít munkabalesetnek, és mi a teendő? című cikkünkben található részletesebb összefoglaló.

A gépekhez kapcsolódó kézsérülések megelőzéséről a Kézsérülések a munkahelyen – hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb baleseteket? című cikkben írtunk.

Ellenőrizze saját vállalkozását!

Vegye elő a munkaeszközök nyilvántartását és a legutóbbi felülvizsgálati jegyzőkönyveket.

Felülvizsgálati kötelezettség

☐ Minden gépnél meghatározták a szükséges vizsgálat típusát?

☐ Ellenőrizték a jogszabályi előírásokat?

☐ Ellenőrizték a gyártói dokumentációt?

☐ Ellenőrizték az alkalmazandó szabványokat?

☐ Megkülönböztették a biztonsági és az ellenőrző felülvizsgálatot?

Határidők

☐ Pontosan nyilvántartják az utolsó vizsgálat dátumát?

☐ Meghatározták a következő esedékességet?

☐ Van előzetes figyelmeztetési rendszer?

☐ Nincs lejárt vizsgálatú, használatban lévő gép?

☐ Figyelembe vették a gyártó által előírt rövidebb időszakot?

Jogosultság

☐ Ellenőrizték a felülvizsgáló végzettségét?☐ Rendelkezik az eszközhöz szükséges külön jogosultsággal?☐ A jegyzőkönyvből azonosítható a vizsgálatot végző személy?

Jegyzőkönyv

☐ Pontosan azonosítja a gépet?

☐ Tartalmazza a vizsgálat jogalapját?

☐ Leírja a vizsgálat terjedelmét?

☐ Tartalmazza a mérési eredményeket?

☐ Egyértelmű a végső minősítés?

☐ Meghatározza a hibák javításának határidejét?

☐ Feltünteti a következő vizsgálat időpontját?

Hibajavítás

☐ Kijelöltek felelőst?

☐ Dokumentálták a javítást?

☐ Szükség esetén megtörtént a visszaellenőrzés?

☐ A veszélyes gépet a javításig kivonták a használatból?

Ha bármelyik kérdésnél bizonytalan, célszerű a munkaeszközök teljes felülvizsgálati rendszerét átvizsgálni.

Karbantartás, javítás, átalakítás, oktatás és a teljes gépdosszié

Az előző részben szétválasztottuk az időszakos biztonsági felülvizsgálatot, az ellenőrző felülvizsgálatot, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot, a soron kívüli vizsgálatot és a munkakezdés előtti kezelői ellenőrzést.Most azt vizsgáljuk meg, mi történik a két felülvizsgálat között.Egy veszélyes munkaeszköz biztonsága nem csak a vizsgálat napján dől el.A gépet közben:

• használják;
• tisztítják;
• beállítják;
• javítják;
• karbantartják;
• áthelyezik;
• alkatrészt cserélnek benne;
• vagy akár át is alakítják.

Ezek a beavatkozások mind hatással lehetnek arra, hogy a munkaeszköz továbbra is megfelel-e a biztonságos munkavégzés feltételeinek.A munkáltató egyik legfontosabb feladata ezért nem csupán a felülvizsgálatok időpontjának nyilvántartása, hanem a munkaeszköz teljes életútjának követése.

A karbantartás munkavédelmi jelentősége

A karbantartást sok vállalkozás kizárólag műszaki vagy termelési kérdésnek tekinti.A gépet akkor javítják meg, amikor:

• már nem indul;
• pontatlanul dolgozik;
• rendellenes hangot ad;
• szivárog;
• túlmelegszik;
• vagy nem tudja a szükséges teljesítményt.

Munkavédelmi szempontból azonban a karbantartás célja nem csupán a termelőképesség fenntartása.Azt is biztosítania kell, hogy a munkaeszköz a teljes használati idő alatt megőrizze a biztonságos állapotát.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján a munkaeszközt úgy kell karbantartani, hogy az a használat teljes időtartama alatt megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.

A karbantartási rendszernek ki kell terjednie például:

• a gyártó által előírt feladatokra;
• a kenési pontokra;
• a kopóalkatrészekre;
• a fékekre;
• a reteszelésekre;
• a biztonsági kapcsolókra;
• a vészleállítókra;
• a villamos csatlakozásokra;
• a hidraulikus és pneumatikus elemekre;
• a védőburkolatok rögzítésére;
• az érzékelőkre;
• a túlterhelés elleni védelemre;
• a biztonsági vezérlésre;
• az elszívó- és hűtőrendszerre.

A karbantartási tervet nem célszerű kizárólag naptári időszakokra építeni.Figyelembe vehető:

• az üzemóra;
• a műszakszám;
• az indítások száma;
• a terhelés;
• a környezeti hatás;
• a gyártói előírás;
• a korábbi meghibásodás;
• a gép életkora;
• a biztonsági funkció jelentősége.

Tervszerű és hibaelhárító karbantartás

A két fogalmat érdemes különválasztani.

Tervszerű megelőző karbantartás

Előre meghatározott időpontban vagy teljesítményadat alapján történik.Például:

• 500 üzemóránként;
• háromhavonta;
• évente;
• meghatározott ciklusszám után;
• a gyártó által előírt időpontban.

Célja, hogy a hibát még annak bekövetkezése előtt megelőzze.

Hibaelhárító karbantartás

Már bekövetkezett meghibásodás vagy rendellenesség miatt történik.Például:

• nem működő végálláskapcsoló;
• hidraulikaolaj-szivárgás;
• eltört burkolatrögzítés;
• hibás vészleállító;
• rendellenes zaj;
• túlmelegedő motor;
• meglazult szerkezeti elem.

Veszélyes munkaeszköznél nem minden hiba mellett engedhető meg az üzemeltetés folytatása.A munkáltatónak meg kell határoznia, mely hibák esetén:

• azonnal le kell állítani a gépet;
• korlátozott használat engedhető;
• csak meghatározott ideig folytatható a működés;
• vagy elegendő a következő tervszerű karbantartás során intézkedni.

Mikor kell azonnal leállítani a gépet?

A munkaeszközt azonnal ki kell vonni a használatból, ha állapota közvetlenül veszélyezteti a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét.Ilyen lehet például:

• hiányzó vagy eltört védőburkolat;
• áthidalt biztonsági kapcsoló;
• nem működő vészleállító;
• hozzáférhető, veszélyes mozgó alkatrész;
• sérült emelőelem;
• repedt teherhordó szerkezet;
• jelentős hidraulikaszivárgás;
• életveszélyes villamos állapot;
• instabil géprögzítés;
• váratlan önindulás;
• ellenőrizetlen túlterhelés;
• rendellenes, súlyos szerkezeti zaj;
• biztonsági fék meghibásodása;
• hiányzó vagy megbízhatatlan érzékelő.

Az Mvt. 54. §-a alapján a munkáltató köteles a munkavégzést leállítani, ha a veszély másként nem hárítható el. A munkáltatónak rendszeresen meg kell győződnie arról is, hogy a munkakörülmények és a munkaeszközök megfelelnek-e a követelményeknek.

A gép leállítását dokumentálni kell

Célszerű rögzíteni:

• az eszköz pontos azonosítóját;
• a hiba észlelésének idejét;
• a hiba leírását;
• a veszély jellegét;
• a leállítást elrendelő személyt;
• az alkalmazott fizikai lezárást;
• a javításért felelős személyt;
• a javítás határidejét;
• a visszahelyezés feltételeit.

A puszta szóbeli közlés nem mindig elegendő.Ha a gép leállítása után másik műszak vagy másik vezető érkezik, egyértelműen látnia kell, hogy az eszköz nem használható.

Fizikai kivonás a használatból

Egy egyszerű „ROSSZ” felirat sem minden esetben elegendő.A veszély súlyosságától függően szükség lehet:

• főkapcsoló lezárására;
• energiaforrás leválasztására;
• kulcs eltávolítására;
• biztosítóelem kivételére;
• fizikai elkerítésre;
• kezelőszerv lezárására;
• zároló címke alkalmazására;
• a gép kezelői hozzáférésének korlátozására.

A cél, hogy a hibás gépet ne lehessen tévedésből, megszokásból vagy termelési nyomás miatt újra elindítani.

Ki végezhet karbantartást és javítást?

Nem minden munkavállaló jogosult a gép burkolatának eltávolítására, villamos javítására, hidraulikus rendszerének megbontására vagy biztonsági funkcióinak beállítására.A karbantartást és javítást csak olyan személy végezheti, aki:

• rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel;
• ismeri a gépet;
• rendelkezik a szükséges képesítéssel vagy jogosultsággal;
• megkapta a szükséges utasításokat;
• képes a veszélyes energiaforrások biztonságos leválasztására;
• rendelkezik a megfelelő szerszámokkal és védőeszközökkel.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszköz használatába a javítást, átalakítást, karbantartást, szervizelést és tisztítást is beleérti. Ezekre a tevékenységekre tehát ugyanúgy vonatkoznak a biztonságos munkavégzés követelményei.

Gyakori hiba

A gép kezelője önállóan:

• eltávolítja az elakadt anyagot;
• leveszi a burkolatot;
• megfeszíti a hajtást;
• kicserél egy érzékelőt;
• áthidal egy biztonsági kapcsolót;
• villamos hibát javít;
• belenyúl a hidraulikus rendszerbe.

Az, hogy valaki hosszú ideje kezeli a gépet, nem jelenti automatikusan azt, hogy karbantartásra vagy javításra is jogosult.

A veszélyes energiaforrások leválasztása

A karbantartások egyik legsúlyosabb kockázata a gép váratlan elindulása vagy az eltárolt energia felszabadulása.Nem elegendő mindig a „STOP” gomb megnyomása.A gépben maradhat:

• villamos energia;
• hidraulikus nyomás;
• pneumatikus nyomás;
• gravitációs energia;
• megfeszített rugó;
• forgó tömeg mozgási energiája;
• hőenergia;
• vákuum;
• nyomás alatt álló folyadék vagy gáz.

A biztonságos beavatkozás előtt szükség lehet:

1. a gép szabályos leállítására;
2. valamennyi energiaforrás azonosítására;
3. az energiaforrások leválasztására;
4. a leválasztás fizikai lezárására;
5. az eltárolt energia megszüntetésére;
6. a feszültség- és nyomásmentes állapot ellenőrzésére;
7. az újraindítás megakadályozására;
8. a munkaterület átadására.

Ezt gyakran zárolási és kitáblázási eljárásként, vagy angol rövidítéssel LOTO-rendszerként említik.Nem minden vállalkozásnak kell bonyolult, több száz oldalas rendszert készítenie, de a veszélyes energiaforrások biztonságos leválasztásának szabályait egyértelműen meg kell határozni.

Tisztítás közben is történhet súlyos baleset

A géptisztítást gyakran nem tekintik veszélyes munkafolyamatnak.Pedig a dolgozó ilyenkor:

• benyúlhat a veszélyes térbe;
• eltávolíthatja a burkolatot;
• megközelítheti a vágó- vagy sajtolóelemet;
• tisztítószert használhat;
• csúszós felületen dolgozhat;
• sűrített levegőt alkalmazhat;
• érintkezhet forró vagy éles alkatrésszel.

A tisztítást ezért ugyanúgy meg kell tervezni.Meg kell határozni:

• le kell-e állítani a gépet;
• szükséges-e energia-leválasztás;
• milyen eszközzel tisztítható;
• használható-e sűrített levegő;
• milyen védőeszköz szükséges;
• ki végezheti;
• mikor helyezhető vissza a gép üzembe.

A javítás dokumentálása

A veszélyes munkaeszközön végzett javításoknak visszakövethetőknek kell lenniük.A javítási munkalap célszerűen tartalmazza:

• a gép azonosítóját;
• a bejelentett hibát;
• a hibafeltárás eredményét;
• az elvégzett munkát;
• a cserélt alkatrészeket;
• a javítást végző személyt vagy vállalkozást;
• a javítás dátumát;
• a működéspróba eredményét;
• a biztonsági funkciók ellenőrzését;
• a gép visszaadásának időpontját;
• a visszahelyezést engedélyező személyt.

Biztonsági berendezés javítása

Ha a javítás érintette:

• a reteszelést;
• a biztonsági relét;
• a vészleállítást;
• a féket;
• a túlterhelés elleni védelmet;
• a fényfüggönyt;
• a kétkezes indítást;
• a biztonsági vezérlést;
• a teherhordó szerkezetet;

akkor pusztán az alapműködés ellenőrzése nem feltétlenül elegendő.Szükség lehet:

• dokumentált működéspróbára;
• soron kívüli vizsgálatra;
• villamos mérésre;
• terhelési próbára;
• megfelelő jogosultságú szakember bevonására.

Mikor beszélünk átalakításról?

Nem minden alkatrészcsere jelent átalakítást.Egy azonos műszaki tulajdonságú, gyártói előírás szerinti kopóalkatrész cseréje általában karbantartás vagy javítás.Átalakításról lehet szó, ha megváltozik például:

• a gép rendeltetése;
• teljesítménye;
• sebessége;
• mozgástartománya;
• vezérlése;
• adagolási módja;
• védelmi rendszere;
• kezelési módja;
• energiaellátása;
• terhelhetősége;
• más gépekkel való kapcsolata.

Tipikus átalakítások

• kézi adagolás helyett automata adagoló;
• új lábpedál;
• kétkezes vezérlés átalakítása;
• nagyobb motor beépítése;
• vezérlőszekrény cseréje;
• programozható vezérlés beépítése;
• robot csatlakoztatása;
• biztonsági burkolat módosítása;
• mechanikus végálláskapcsoló cseréje más rendszerre;
• új technológiai célra történő használat.

Mi a teendő átalakítás után?

Az átalakítás után nem elegendő azt ellenőrizni, hogy a gép működik-e.Meg kell vizsgálni:

• megváltoztak-e a veszélyek;
• érvényes-e még az eredeti kockázatértékelés;
• megfelel-e még a korábbi használati utasítás;
• szükséges-e új műszaki dokumentáció;
• változott-e a megfelelőségi helyzet;
• kell-e új előzetes munkavédelmi vizsgálat;
• szükséges-e új munkavédelmi üzembe helyezés;
• kell-e soron kívüli biztonsági felülvizsgálat;
• szükséges-e új oktatás;
• szükséges-e új kezelői jogosultság vagy betanítás.

A korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyv az eredeti állapotot igazolja.Jelentős átalakítás után nem feltétlenül alkalmas a jelenlegi gép megfelelőségének igazolására.

A kockázatértékelés frissítése

Új munkaeszköz, technológiai változás vagy jelentős átalakítás esetén a kockázatértékelést is felül kell vizsgálni.Az Mvt. 54. §-a alapján a munkáltatónak értékelnie kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és a dokumentációt a megváltozott körülményekhez kell igazítania.A kockázatértékelés nem lehet olyan statikus dokumentum, amelyben évek óta olyan gépek szerepelnek, amelyeket már nem használnak, miközben az új munkaeszközök hiányoznak belőle.A felülvizsgálat során értékelni kellhet:

• új veszélyes mozgásokat;
• új kezelői helyzetet;
• megváltozott anyagmozgatást;
• zaj- és rezgésterhelést;
• port, füstöt vagy vegyi expozíciót;
• karbantartási veszélyeket;
• a környezetben tartózkodók kockázatát;
• az egyéni védőeszközök szükségességét;
• a mentési vagy vészhelyzeti feladatokat.

A kockázatértékelés tartalmát és felülvizsgálatát a Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság? című cikkünk részletesen bemutatja.

Munkavédelmi oktatás új gépnél vagy változás után

Az Mvt. 55. §-a alapján munkavédelmi oktatást kell biztosítani többek között:

• munkába álláskor;
• munkakör vagy munkahely megváltozásakor;
• új munkaeszköz üzembe helyezésekor;
• új technológia bevezetésekor.

Az oktatásnak nem általános gépbiztonsági mondatokból kell állnia.Az adott munkaeszközre kell vonatkoznia.

Az oktatás tartalmazza legalább:

• a gép rendeltetését;
• az engedélyezett felhasználást;
• a tiltott használatot;
• a kezelőszerveket;
• a munkakezdés előtti ellenőrzést;
• a védőberendezéseket;
• a vészleállítás módját;
• a biztonságos adagolást és anyagelvételt;
• a veszélyes géprészeket;
• a tisztítás szabályait;
• a karbantartási jogosultság határát;
• a hiba jelentését;
• az energia-leválasztás szabályát;
• az egyéni védőeszközöket;
• a baleset esetén követendő eljárást.

A munkavállaló az előírt ismeretek megszerzéséig önállóan nem foglalkoztatható.A munkakörre szabott oktatás felépítéséről a Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkünkben olvashat részletesen.

Elméleti oktatás vagy gyakorlati betanítás?

Veszélyes munkaeszköznél sok esetben mindkettő szükséges.

Elméleti oktatás

Tartalmazhatja:

• veszélyforrások;
• szabályok;
• tiltások;
• vészhelyzeti eljárások;
• dokumentáció;
• védőeszközök;
• felelősségi határok.

Gyakorlati betanítás

Bemutatja:

• a biztonságos indítást;
• a munkadarab kezelését;
• a leállítást;
• a vészleállítást;
• a munkakezdés előtti ellenőrzést;
• a rendellenesség felismerését;
• a tisztítás biztonságos módját;
• a gép biztonságos elhagyását.

Az oktatás akkor tekinthető eredményesnek, ha a munkavállaló nemcsak aláírta a jelenléti ívet, hanem igazolhatóan képes is biztonságosan használni a gépet.

Ki kezelheti a veszélyes munkaeszközt?

A válasz géptípusonként eltérhet.Szükséges lehet:

• szakirányú végzettség;
• gépkezelői jogosultság;
• hatósági képesítés;
• munkáltatói kijelölés;
• dokumentált betanítás;
• orvosi alkalmasság;
• meghatározott életkor;
• felügyelet melletti munkavégzés.

Például egy emelőgép vagy targonca kezelése nem azonos egy asztali körfűrész vagy műhelyprés kezelésével.A munkáltatónak gépenként meg kell határoznia:

• ki kezelheti;
• milyen feltételekkel;
• milyen oktatás után;
• szükséges-e külön igazolvány;
• meddig érvényes a jogosultság;
• szükséges-e ismétlő oktatás;
• ki helyettesítheti a kezelőt.

A jogosultságok nyilvántartása

Célszerű olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható:

A „mindenki használja, aki éppen ráér” gyakorlat veszélyes munkaeszköznél elfogadhatatlan lehet.

A teljes gépdosszié felépítése

Minden veszélyes munkaeszközhöz célszerű önálló gépdossziét kialakítani.Ez lehet:

• papíralapú iratgyűjtő;
• elektronikus mappa;
• vállalatirányítási rendszer;
• karbantartási szoftver;
• munkavédelmi nyilvántartás.

A lényeg, hogy a dokumentumok:

• egyértelműen azonosíthatók;
• naprakészek;
• visszakereshetők;
• jogosult személyek számára hozzáférhetők;
• ellenőrzéskor bemutathatók legyenek.

1. Alapadatok

• gép megnevezése;
• gyártó;
• típus;
• gyártási szám;
• gyártási év;
• belső azonosító;
• telepítési hely;
• fénykép;
• adattábla fényképe;
• rendeltetés.

2. Besorolási dokumentumok

• veszélyes munkaeszköz besorolása;
• jogszabályi indokolás;
• munkáltatói minősítés;
• külön hatósági vagy ágazati besorolás;
• vonatkozó szabványok listája.

3. Gyártói dokumentáció

• magyar nyelvű használati utasítás;
• megfelelőségi nyilatkozat;
• telepítési útmutató;
• kapcsolási rajzok;
• karbantartási utasítás;
• alkatrészlista;
• tanúsítványok;
• terhelési adatok;
• biztonsági utasítások.

4. Üzembe helyezési dokumentáció

• előzetes munkavédelmi vizsgálat;
• feltárt hiányosságok;
• javítások igazolása;
• munkáltatói írásos üzembe helyezés;
• feltételek és korlátozások;
• próbaüzemi dokumentumok.

5. Felülvizsgálatok

• időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• ellenőrző felülvizsgálat;
• időszakos ellenőrző felülvizsgálat;
• soron kívüli vizsgálat;
• villamos biztonsági vizsgálatok;
• emelőgép-vizsgálatok;
• terhelési próbák;
• következő esedékességek.

6. Karbantartás és javítás

• karbantartási terv;
• elvégzett karbantartások;
• hibabejelentések;
• javítási munkalapok;
• cserélt alkatrészek;
• szervizszámlák;
• visszaellenőrzések;
• biztonsági funkciók próbái.

7. Átalakítások

• átalakítás leírása;
• műszaki terv;
• kockázatértékelés;
• megfelelőségi vizsgálat;
• új használati utasítás;
• új üzembe helyezés;
• soron kívüli felülvizsgálat;
• oktatás.

8. Kezelői dokumentumok

• jogosult kezelők listája;
• képesítések;
• oktatási naplók;
• gyakorlati betanítás;
• kezelői kijelölés;
• alkalmassági korlátozások;
• ismétlő oktatások.

9. Események

• meghibásodások;
• üzemzavarok;
• majdnem-balesetek;
• munkabalesetek;
• hatósági intézkedések;
• munkavállalói hibajelzések;
• kapcsolódó intézkedési tervek.

Mit néz a hatóság a gépdossziében?

A munkavédelmi hatóság nem feltétlenül kér minden felsorolt dokumentumot minden ellenőrzés során.A konkrét gép és a feltárt helyzet alapján azonban vizsgálhatja:

• pontosan azonosítható-e a gép;
• veszélyesnek minősül-e;
• mi alapján történt a besorolás;
• megvan-e az előzetes vizsgálat;
• megvan-e az írásos üzembe helyezés;
• érvényes-e a felülvizsgálat;
• megfelelő jogosultságú személy végezte-e;
• kijavították-e a feltárt hibákat;
• dokumentált-e a karbantartás;
• történt-e átalakítás;
• a kezelő rendelkezik-e oktatással és jogosultsággal;
• szerepel-e a gép a kockázatértékelésben;
• a dokumentumok megfelelnek-e a helyszíni állapotnak.

A hatóság összehasonlítja a papírt a valósággal

Ez az egyik legfontosabb ellenőrzési szempont.Például a jegyzőkönyv szerint:

• a burkolat megfelelő;
• a vészleállító működik;
• a kezelők oktatást kaptak;
• az elszívás biztosított;
• a gép rendeltetésszerűen használható.

A helyszínen azonban:

• hiányzik a burkolat;
• a vészleállító le van takarva;
• a dolgozó nem ismeri a leállítás módját;
• az elszívó nincs bekapcsolva;
• a gépet más célra használják.

Ilyenkor a dokumentum megléte nem feltétlenül segíti a munkáltatót.Inkább azt mutatja, hogy a dokumentált és a tényleges állapot között eltérés van.A papíron történő megfelelés és a valódi biztonság közötti különbséget az A megfelelés még nem jelent biztonságot című cikkünk részletesebben is bemutatja.

Tipikus hatósági kérdések

Az ellenőr megkérdezheti:

• Ki kezelheti ezt a gépet?
• Hol található a használati utasítás?
• Mikor volt az utolsó felülvizsgálat?
• Ki végezte?
• Milyen jogosultsággal?
• Hol van az üzembe helyezési dokumentum?
• Miért hiányzik ez a burkolat?
• Ki engedélyezte az átalakítást?
• Mikor javították a biztonsági kapcsolót?
• Ki ellenőrizte a javítás után?
• Tudja-e a dolgozó, hogyan kell a gépet leválasztani?
• Miért nincs dokumentálva a meghibásodás?
• Miért használják a gépet lejárt felülvizsgálattal?
• Szerepel-e ez a gép a kockázatértékelésben?

A legjobb felkészülés nem a válaszok betanulása.A megfelelő felkészülés az, ha a rendszer valóban működik, és a dokumentáció a valós állapotot mutatja.

Ellenőrizze a saját gépdossziéit!

Válasszon ki három veszélyes munkaeszközt.

Próbálja meg 15 percen belül összegyűjteni az alábbi dokumentumokat.

☐ Pontos gépazonosítás.

☐ Veszélyességi besorolás.

☐ Magyar nyelvű használati utasítás.

☐ Megfelelőségi nyilatkozat.

☐ Előzetes munkavédelmi vizsgálat.

☐ Írásos munkavédelmi üzembe helyezés.

☐ Érvényes felülvizsgálati jegyzőkönyv.

☐ Karbantartási terv.

☐ Legutóbbi karbantartás dokumentuma.

☐ Javítási munkalapok.

☐ Átalakítások dokumentációja.

☐ Kockázatértékelés vonatkozó része.

☐ Oktatási dokumentáció.

☐ Jogosult kezelők listája.

☐ Feltárt hibák és javításuk igazolása.

Ezután menjen oda a géphez, és ellenőrizze:

☐ Megegyezik a gép a dokumentációval?

☐ A helyén vannak a burkolatok?

☐ Működnek a biztonsági berendezések?☐ A kezelő ismeri a gép veszélyeit?

☐ Rendeltetésszerűen használják?

☐ Nincs nem dokumentált átalakítás?

☐ A karbantartás és tisztítás biztonságosan történik?

Ha a dokumentáció és a valóság között eltérés van, azt még egy hatósági ellenőrzés előtt célszerű rendezni.

Felkészülés a hatósági ellenőrzésre: teljes munkáltatói ellenőrzőlista

Az előző részekben végigkövettük a veszélyes munkaeszköz teljes dokumentációs életútját:

• a gép pontos azonosítását;
• a veszélyességi besorolást;
• a gyártói és megfelelőségi dokumentumokat;
• a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot;
• a munkáltatói üzembe helyezést;
• az időszakos és soron kívüli felülvizsgálatokat;
• a karbantartásokat és javításokat;
• az átalakításokat;
• a kezelői oktatást és jogosultságokat;
• valamint a teljes gépdosszié kialakítását.

A záró rész legfontosabb kérdése:

Ha holnap megérkezne a munkavédelmi hatóság, a dokumentáció és a gép tényleges állapota ugyanazt mutatná?

A hatósági ellenőrzésre történő felkészülés nem jelentheti azt, hogy a munkáltató az ellenőr érkezése előtt gyorsan összegyűjti a papírokat, pótolja az elmaradt aláírásokat, vagy ideiglenesen elrejti a hibás gépeket.A cél egy olyan működő rendszer kialakítása, amelyben:

• minden munkaeszköz azonosítható;
• a veszélyes besorolás indokolható;
• a szükséges vizsgálatok érvényesek;
• a gép műszaki állapota megfelel a dokumentumoknak;
• a kezelők megfelelően felkészültek;
• a feltárt hibákat kijavítják;
• a javításokat és intézkedéseket visszaellenőrzik.

Mit vizsgálhat a munkavédelmi hatóság?

A munkavédelmi hatóság jogosult valamennyi munkahelyen külön engedély nélkül ellenőrzést tartani, dokumentumokat kérni, a munkabaleseteket kivizsgálni, valamint intézkedni a veszélyes állapotok megszüntetése érdekében. A hatóság alapvető ellenőrzési és intézkedési jogosultságait az Mvt. 84. §-a tartalmazza.A veszélyes munkaeszközöknél a hatóság nem feltétlenül egy előre meghatározott, minden vállalkozásnál azonos iratcsomagot kér.A vizsgálat terjedelmét befolyásolhatja:

• a gép típusa;
• a munkaeszköz veszélyességi besorolása;
• a végzett tevékenység;
• a helyszíni állapot;
• a munkavállalók válasza;
• egy korábbi hatósági intézkedés;
• egy bejelentés;
• vagy egy munkabaleset.

A hatóság kérheti például:

• a munkaeszköz-nyilvántartást;
• a veszélyességi besorolás dokumentumát;
• a gyártói használati utasítást;
• a megfelelőségi nyilatkozatot;
• a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot;
• az írásos munkavédelmi üzembe helyezést;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálatot;
• az ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálat dokumentumait;
• a soron kívüli vizsgálatokat;
• a karbantartási és javítási nyilvántartást;
• az átalakítások iratait;
• a kezelők oktatási dokumentumait;
• a gépkezelői jogosultságokat;
• a kockázatértékelést;
• az egyéni védőeszköz-juttatási rendet;
• a korábban feltárt hibák kijavításának igazolását;
• a munkabaleseti dokumentációt.

A hatóság a dokumentumokat összevetheti a gép tényleges állapotával, a munkavégzés módjával és a dolgozók által adott válaszokkal.

A hatósági ellenőrzés nem a gépdossziénál kezdődik

A munkáltatók gyakran úgy képzelik el az ellenőrzést, hogy az ellenőr először leül az irodában, és hosszasan tanulmányozza a dokumentumokat.A helyszíni ellenőrzés azonban akár a tényleges munkavégzés megfigyelésével is kezdődhet.Az ellenőr már az első percekben láthatja:

• a gépről hiányzó burkolatot;
• a nyitott villamos szekrényt;
• a földön fekvő kábeleket;
• a hozzáférhetetlen vészleállítót;
• a nem használt védőeszközt;
• a rendellenes anyagadagolást;
• a veszélyes kézi beavatkozást;
• a nem megfelelően lezárt hibás gépet;
• vagy azt, hogy a kezelő olyan munkát végez, amelyre nincs megfelelően felkészítve.

Ezután a dokumentumok már arra is választ adhatnak, hogy:

• a hiba korábban ismert volt-e;
• szerepelt-e valamely vizsgálati jegyzőkönyvben;
• kijelöltek-e felelőst a kijavítására;
• lejárt-e a javítási határidő;
• megfelelő volt-e az oktatás;
• a vezetők ellenőrizték-e a munkavégzést.

A Munkavédelmi ellenőrzésre felkészítés szolgáltatás bemutatásában is hangsúlyosan jelenik meg, hogy a megfelelő munkavédelem nem kizárólag dokumentációt, hanem a munkakörnyezet, a munkaeszközök és a munkafolyamatok helyszíni ellenőrzését is jelenti.

Az első kérdés: pontosan milyen gépeik vannak?

Egy munkáltató nem tud megfelelő felülvizsgálati és dokumentációs rendszert működtetni, ha nincs teljes, naprakész munkaeszköz-nyilvántartása.A nyilvántartásnak nem csak a nagy termelőgépeket kell tartalmaznia.Érdemes külön áttekinteni:

• helyhez kötött termelőgépeket;
• mobil gépeket;
• emelőgépeket;
• targoncákat;
• kézi villamos szerszámokat;
• létrákat és dobogókat;
• nyomástartó berendezéseket;
• hegesztőberendezéseket;
• karbantartási eszközöket;
• telephelyen kívül használt munkaeszközöket;
• bérelt gépeket;
• használtan vásárolt gépeket;
• alvállalkozó által tartósan a telephelyen használt eszközöket;
• ideiglenesen összeállított berendezéseket.

Tipikus nyilvántartási hiányosságok

• Az új gépet még nem vezették fel.
• A már selejtezett eszköz továbbra is szerepel.
• A gépet másik telephelyre helyezték át, de a nyilvántartás nem változott.
• Több azonos gép közül csak egy található a listában.
• Nincs gyártási szám vagy egyedi azonosító.
• A bérelt gépeket nem tartják nyilván.
• Az átalakított gép továbbra is az eredeti megnevezéssel szerepel.
• A felülvizsgálati határidő nem kapcsolható egyértelműen az adott eszközhöz.

Második kérdés: helyes a veszélyességi besorolás?

A gép besorolásánál nem elegendő kizárólag arra hagyatkozni, hogy veszélyesnek látszik-e.Vizsgálni kell:

• szerepel-e az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet veszélyes munkaeszközöket tartalmazó mellékletében;
• más jogszabály alapján veszélyesnek minősül-e;
• hatósági felügyelet alá tartozik-e;
• a munkáltató saját kockázatértékelése alapján veszélyesnek minősítette-e;
• milyen külön ágazati szabályozás vonatkozik rá;
• történt-e olyan átalakítás, amely megváltoztatja a korábbi besorolást.

A besorolás alapjait az első landing, a Veszélyes munkaeszközök – Mi minősül annak, és hogyan dönthető el? című cikk részletesen ismerteti.

A besorolást indokolni kell

A nyilvántartásban ne csak ez szerepeljen:

Veszélyes: igen.

Célszerű feltüntetni:

• a jogszabályi hivatkozást;
• a melléklet megfelelő pontját;
• a külön ágazati előírást;
• vagy a munkáltatói minősítés szakmai indokát.

Ez később a felülvizsgálatok és az üzembe helyezés szükségességének megállapítását is segíti.

Harmadik kérdés: megvan a munkavédelmi üzembe helyezés?

A veszélyes munkaeszköz üzemeltetését a munkáltatónak írásban kell elrendelnie, és ezt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell megelőznie.Az ellenőrzés során külön kell kezelni:

1. az előzetes vizsgálati dokumentumot;
2. a feltárt hiányosságok kijavítását;
3. a munkáltató írásos üzembe helyezési rendelkezését.

Gyakori, hogy ezek közül csak az egyik áll rendelkezésre.

Tipikus hibák

• Van vizsgálati jegyzőkönyv, de nincs munkáltatói elrendelés.
• Van egy általános üzembe helyezési lap, de nincs előzetes vizsgálat.
• A dokumentum nem azonosítja pontosan a gépet.
• A gépet a vizsgálat után átalakították.
• A vizsgálat feltételeket írt elő, de azok teljesítése nincs dokumentálva.
• A gépet másik telephelyre helyezték, de a telepítés megfelelőségét nem ellenőrizték újra.
• A gép használati módja megváltozott, de a korábbi dokumentumokat továbbra is változatlanul alkalmazzák.

Negyedik kérdés: érvényesek a felülvizsgálatok?

A felülvizsgálati nyilvántartásnak nemcsak azt kell mutatnia, hogy készült valamikor egy jegyzőkönyv.Ellenőrizni kell:

• a megfelelő vizsgálattípust végezték-e el;
• az adott gépre vonatkozik-e;
• megfelelő személy végezte-e;
• nem járt-e le;
• meghatározták-e a következő esedékességet;
• kijavították-e a feltárt hibákat;
• történt-e azóta javítás vagy átalakítás;
• szükségessé vált-e soron kívüli vizsgálat.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet külön fogalomként kezeli az ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatot, míg az Mvt. az időszakos biztonsági felülvizsgálatra külön szabályokat határoz meg.

Veszélyes figyelmeztető jelek a nyilvántartásban

• Nincs következő esedékesség.
• Minden géphez ugyanazt az éves határidőt írták.
• Nem található a felülvizsgáló képesítése.
• A jegyzőkönyv csak szemrevételezést tartalmaz.
• Nem azonosítható a gép.
• A dokumentum szerint „megfelelő”, de súlyos hibákat sorol fel.
• A hibák javításának nincs nyoma.
• Több különböző vizsgálatot egyetlen általános lappal próbálnak kiváltani.

Ötödik kérdés: a karbantartás igazolható?

A hatóság nem kizárólag azt vizsgálhatja, hogy készült-e időszakos felülvizsgálat.Azt is ellenőrizheti, hogyan tartja fenn a munkáltató a gép biztonságos állapotát a két vizsgálat között.A karbantartási dokumentációból célszerűen megállapítható:

• milyen karbantartás szükséges;
• milyen gyakran;
• ki végezheti;
• mikor történt meg;
• milyen hibát találtak;
• milyen alkatrészt cseréltek;
• érintett-e biztonsági funkciót;
• történt-e működéspróba;
• mikor adták vissza a gépet üzemeltetésre.

Nem elegendő kizárólag a számla

Egy szervizszámla igazolhatja, hogy külső vállalkozás munkát végzett.Nem feltétlenül derül ki belőle:

• melyik gépen dolgoztak;
• pontosan mit javítottak;
• ellenőrizték-e a biztonsági funkciókat;
• használható-e a gép;
• szükséges-e további vizsgálat.

Ezért a számla mellett javítási munkalapra vagy részletes szervizjelentésre is szükség lehet.

Hatodik kérdés: volt nem dokumentált átalakítás?

A hatóság vagy a munkavédelmi szakember gyakran már a helyszíni szemle során észlelheti, hogy a gép eltér az eredeti kialakítástól.Gyanút kelthet például:

• utólag felszerelt lábpedál;
• barkácsolt burkolat;
• átkötött vezeték;
• új kezelőpanel;
• kiiktatott érzékelő;
• leragasztott kapcsoló;
• nem eredeti motor;
• hegesztéssel módosított teherhordó elem;
• új adagoló vagy szállítószalag;
• megváltoztatott munkasebesség;
• robot vagy más gép utólagos csatlakoztatása.

Ilyenkor az ellenőrzés során felmerülhet:

• ki végezte az átalakítást;
• készült-e műszaki dokumentáció;
• megváltozott-e a kockázat;
• felülvizsgálták-e a kockázatértékelést;
• szükséges volt-e új megfelelőségértékelés;
• történt-e új üzembe helyezés;
• kaptak-e a dolgozók új oktatást;
• a korábbi vizsgálati dokumentumok továbbra is alkalmazhatók-e.

Hetedik kérdés: a kezelő valóban jogosult és felkészült?

A dokumentációban szereplő aláírás még nem bizonyítja, hogy a munkavállaló képes biztonságosan kezelni a gépet.Az ellenőr kérdéseket tehet fel például arról:

• hogyan kell a gépet szabályosan elindítani;
• mit kell ellenőrizni munkakezdés előtt;
• hol található a vészleállító;
• mit kell tenni anyagelakadásnál;
• ki végezhet karbantartást;
• hogyan kell az energiaforrást leválasztani;
• milyen védőeszközt kell használni;
• kinek kell jelenteni a rendellenességet;
• milyen hibánál kell azonnal leállítani a gépet.

A munkavédelmi oktatásnak a konkrét gépre és munkafolyamatra kell épülnie. Az oldal meglévő Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikke külön bemutatja a használati utasítás, a gyakorlati tapasztalatok és az ismeretek ellenőrzésének szerepét.

Ellenőrizendő

• Megvan a szükséges képesítés vagy jogosultság?
• Az adott géptípusra vonatkozik?
• Érvényes?
• Megtörtént a gyakorlati betanítás?
• Dokumentálták az oktatás tartalmát?
• Az oktatás nyelvét a dolgozó megértette?
• Átalakítás után megtörtént az ismételt oktatás?
• A munkavállaló tudja, hol végződik a kezelői jogosultsága és hol kezdődik a karbantartó feladata?

Nyolcadik kérdés: szerepel a gép a kockázatértékelésben?

A kockázatértékelés nem lehet általános, más vállalkozástól átvett géplista.A dokumentumnak a tényleges munkaeszközöket és munkafolyamatokat kell értékelnie.A Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság? című meglévő cikk külön hangsúlyozza, hogy a kockázatértékelésnek a vállalkozás valós tevékenységét kell tükröznie, és változás esetén felülvizsgálatra szorulhat.

A géphez kapcsolódó kockázatok között szerepelhet:

• forgó és mozgó géprész;
• behúzás;
• becsípődés;
• vágás;
• zúzás;
• munkadarab kicsapódása;
• váratlan elindulás;
• villamos veszély;
• zaj;
• rezgés;
• por;
• füst;
• hő;
• nyomás;
• veszélyes anyag;
• tisztítás;
• karbantartás;
• hibaelhárítás;
• kézi anyagmozgatás;
• a környezetben tartózkodók veszélyeztetése.

Kilencedik kérdés: kijavították a korábban feltárt hibákat?

Egy hatósági ellenőrzés során különösen kedvezőtlen, ha a gép jelenlegi hibája már szerepel egy korábbi:

• felülvizsgálati jegyzőkönyvben;
• karbantartási feljegyzésben;
• munkavállalói hibajelzésben;
• munkavédelmi bejárási jegyzőkönyvben;
• vagy hatósági határozatban.

Ez azt mutathatja, hogy a munkáltató:

• tudott a hibáról;
• mégsem intézkedett;
• tovább engedte a munkavégzést;
• vagy nem ellenőrizte vissza a javítást.

Minden feltárt hibához szükséges lehet:

• felelős;
• határidő;
• ideiglenes intézkedés;
• végleges javítás;
• dokumentált lezárás;
• visszaellenőrzés.

Milyen hiányosság miatt állíthatják le azonnal a gépet?

A hatóság közvetlen és súlyos veszély esetén megtilthatja a munkaeszköz használatát vagy a veszélyes tevékenység folytatását. Az Mvt. 84. §-a a munkavédelmi hatóság számára többek között a veszélyes állapot megszüntetését szolgáló intézkedési jogosultságokat biztosítja.Azonnali leállítást indokolhat például:

• hozzáférhető vágó-, zúzó- vagy forgó géprész;
• hiányzó védőburkolat;
• kiiktatott biztonsági reteszelés;
• nem működő vészleállító;
• váratlan gépindulás veszélye;
• életveszélyes villamos állapot;
• repedt vagy sérült teherhordó elem;
• hibás emelőfék;
• súlyos hidraulikaszivárgás;
• instabil gép;
• lejárt vizsgálat mellett fennálló látható műszaki hiba;
• jogosultság nélküli gépkezelés;
• súlyosan veszélyes, eltűrt munkamódszer.

Az, hogy korábban nem történt baleset, nem teszi elfogadhatóvá a veszélyes állapotot.

Munkavédelmi bírság

A súlyos veszélyeztetéssel összefüggő jogsértés munkavédelmi bírságot is eredményezhet. Az Mvt. 82. §-a szabályozza a bírság alkalmazását, a részletes számítási szabályokat pedig a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a munkavédelmi bírság főszabály szerinti összege 100 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedhet.A bírság mellett a hatóság:

• elrendelheti a hiba megszüntetését;
• megtilthatja a gép használatát;
• leállíthatja a munkafolyamatot;
• további dokumentumokat kérhet;
• vagy utóellenőrzést tarthat.

A bírság megfizetése nem helyettesíti a veszélyes állapot megszüntetését.

Hogyan készüljön fel a munkáltató?

1. Készítsen teljes munkaeszközlistát

A nyilvántartásban minden gép legyen egyedileg azonosítható.

2. Végezze el a besorolást

Minden gépnél rögzítse:

• veszélyes-e;
• milyen jogalapon;
• milyen felülvizsgálatok szükségesek;
• kell-e munkavédelmi üzembe helyezés.

3. Gyűjtse össze a dokumentumokat

Gépenként ellenőrizze:

• használati utasítás;
• megfelelőségi nyilatkozat;
• előzetes vizsgálat;
• üzembe helyezés;
• felülvizsgálatok;
• karbantartás;
• oktatás;
• jogosultság;
• kockázatértékelés.

4. Végezzen helyszíni bejárást

Ne csak a dokumentumokat ellenőrizze.Vizsgálja meg a gép tényleges állapotát is.

5. Kérdezze meg a kezelőket

Ne jogszabályhelyeket kérjen számon.Azt ellenőrizze, tudják-e:

• mit kell tenniük hibánál;
• mikor kell leállítaniuk a gépet;
• hogyan működik a vészleállítás;
• milyen beavatkozást nem végezhetnek.

6. Készítsen intézkedési tervet

Minden hiányossághoz tartozzon:

• kockázati besorolás;
• ideiglenes intézkedés;
• végleges megoldás;
• felelős;
• határidő;
• visszaellenőrzés.

Minta intézkedési terv

Teljes önellenőrző lista munkáltatóknak

Munkaeszköz-nyilvántartás

☐ Minden használt munkaeszköz szerepel a nyilvántartásban.

☐ Minden gép rendelkezik egyedi azonosítóval.

☐ A telepítési helyek naprakészek.

☐ A bérelt és ideiglenesen használt gépek is szerepelnek.

☐ A selejtezett munkaeszközöket kivezették.

Veszélyességi besorolás

☐ Minden eszköznél dokumentált a besorolás.

☐ Feltüntették a jogszabályi vagy szakmai indokot.

☐ Ellenőrizték a külön ágazati előírásokat.

☐ Az átalakított gépeket újraértékelték.

Gyártói dokumentáció

☐ Megvan a magyar nyelvű használati utasítás.

☐ Megvan a megfelelőségi nyilatkozat.

☐ Olvasható az adattábla.

☐ Elérhetők a karbantartási előírások.

☐ Megvannak a szükséges rajzok és telepítési dokumentumok.

Üzembe helyezés

☐ Készült munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

☐ A dokumentum pontosan azonosítja a gépet.

☐ A feltárt hibákat kijavították.

☐ A munkáltató írásban elrendelte az üzemeltetést.

☐ A feltételek és korlátozások szerepelnek a dokumentumban.

Felülvizsgálatok

☐ Meghatározták a szükséges vizsgálattípusokat.

☐ Érvényes az időszakos biztonsági felülvizsgálat.

☐ Elvégezték az ellenőrző felülvizsgálatokat.

☐ Meghatározták az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok gyakoriságát.

☐ Soron kívüli esemény után megtörtént a szükséges vizsgálat.

☐ A vizsgálatot megfelelő jogosultságú személy végezte.

☐ A jegyzőkönyvek pontosan azonosítják a gépet.

☐ A feltárt hibákat lezárták és visszaellenőrizték.

Karbantartás és javítás

☐ Van írásos karbantartási terv.

☐ Nyilvántartják az elvégzett munkákat.

☐ Dokumentálják a meghibásodásokat.

☐ Biztonsági funkció javítása után működéspróba történik.

☐ A hibás gépet fizikailag kivonják a használatból.

☐ A kezelők nem végeznek jogosulatlan javítást.

Átalakítás

☐ Minden átalakítás dokumentált.

☐ Megvizsgálták a megfelelőségi következményeket.

☐ Frissítették a kockázatértékelést.

☐ Szükség esetén új előzetes vizsgálat készült.

☐ Szükség esetén új üzembe helyezés történt.

☐ A kezelők új oktatást kaptak.

Munkavállalók

☐ A kezelők jogosultsága érvényes.

☐ Megtörtént a gépspecifikus oktatás.

☐ Megtörtént a gyakorlati betanítás.

☐ A dolgozók ismerik a vészleállítást.

☐ Tudják, mit kell tenni meghibásodáskor.

☐ Ismerik a karbantartási jogosultság határát.

☐ A megfelelő egyéni védőeszköz rendelkezésre áll.

Helyszíni állapot

☐ A védőburkolatok a helyükön vannak.

☐ A reteszelések működnek.

☐ A vészleállítók hozzáférhetők.

☐ Biztosított az energia-leválasztás.

☐ Megfelelő a gép körüli kezelési tér.

☐ Biztonságos az anyagbeadás és -elvétel.

☐ Megfelelő a megvilágítás és az elszívás.

☐ A gépet rendeltetésszerűen használják.

☐ A dokumentáció megfelel a tényleges állapotnak.

Nem biztos benne, hogy vállalkozásánál minden rendben van?

A veszélyes munkaeszközök teljes felülvizsgálata nem pusztán iratrendezés.A megfelelő értékeléshez egyszerre kell áttekinteni:

• a munkaeszközök listáját;
• a gépek műszaki állapotát;
• a veszélyességi besorolást;
• az üzembe helyezési dokumentumokat;
• a felülvizsgálati jegyzőkönyveket;
• a karbantartási előzményeket;
• az oktatásokat és jogosultságokat;
• a kockázatértékelést;
• valamint a helyszíni munkavégzést.

A Munkavédelem-Borsod oldalán elérhető díjmentes előzetes felmérés célja, hogy a vállalkozás valós képet kapjon a munkavédelmi rendszerének állapotáról. A szolgáltatás bemutatása szerint a felmérés része lehet a munkakörnyezet, a munkaeszközök, a munkafolyamatok és a dokumentáció áttekintése, majd az esetleges hiányosságokra szabott intézkedések meghatározása.

A felmérés során áttekinthetjük:

• mely eszközök minősülnek veszélyes munkaeszköznek;
• hiányzik-e valamely üzembe helyezési dokumentum;
• érvényesek-e a felülvizsgálatok;
• megfelelő-e a gépdosszié;
• dokumentáltak-e az átalakítások;
• naprakész-e a kockázatértékelés;
• megfelelő-e a kezelők oktatása;
• a dokumentáció és a helyszíni állapot összhangban van-e;
• mely hiányosságot kell azonnal rendezni;
• milyen sorrendben érdemes pótolni a dokumentumokat.

A cél nem az, hogy felesleges iratok készüljenek.A cél annak tisztázása, hogy:

• mi van rendben;
• mi hiányzik;
• hol áll fenn valódi veszély;
• és milyen intézkedés szükséges egy munkabaleset vagy hatósági probléma megelőzéséhez.

Kapcsolódó tartalmak

• Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság?
• Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás
• Munkavédelmi ellenőrzésre felkészítés
• Munkabaleset vagy úti baleset? Bejelentés, táppénz és felelősség
• Munkahelyi aljzatok feliratozása – Miért fontos a 230 V-os jelölés?

A cikkben hivatkozott legfontosabb jogszabályok

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  • 2. § – A munkáltató felelőssége.
  • 
    
    18. § – A munkahelyek és munkaeszközök biztonságos kialakítása.
  • 
    
    21. § – Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és üzembe helyezés.
  • 
    
    23. § – Időszakos és soron kívüli felülvizsgálatok.
  • 
    
    54. § – Kockázatértékelés és munkáltatói ellenőrzés.
  • 
    
    55. § – Munkavédelmi oktatás.
  • 
    
    60. § – A munkavállaló kötelezettségei.
  • 
    
    82. § – Munkavédelmi bírság.
  • 
    
    84. § – A munkavédelmi hatóság ellenőrzési és intézkedési jogosultságai.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
  • A veszélyes munkaeszközök tételes jegyzéke.
  • Az időszakos biztonsági felülvizsgálat végrehajtási szabályai.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
  • A munkaeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.
  • Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok.
  • Karbantartás, tájékoztatás és oktatás.
• 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet
  • Emelőgép Biztonsági Szabályzat.
  • Az emelőgépek vizsgálatának, üzemeltetésének és dokumentálásának külön követelményei.
• 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet
  • A munkavédelmi bírság mértéke és kiszabásának részletes szabályai.

Szakmai és jogi megjegyzés

A cikk a veszélyes munkaeszközök dokumentációjára, üzemeltetésére, felülvizsgálatára és hatósági ellenőrzésére vonatkozó követelmények általános szakmai értelmezését segíti. A leírt ellenőrzőlisták nem alkalmazhatók változtatás nélkül minden munkaeszközre és minden munkáltatóra.

A konkrét kötelezettségeket befolyásolhatja:

• a gép pontos típusa;
• műszaki kialakítása;
• gyártási éve;
• rendeltetése;
• tényleges használata;
• telepítési környezete;
• átalakítása;
• a gyártói dokumentáció;
• az alkalmazandó szabvány;
• a külön ágazati jogszabály;
• a hatósági felügyelet;
• valamint a munkáltató kockázatértékelése.

A cikk nem helyettesíti:

• a konkrét munkaeszköz műszaki vizsgálatát;
• a munkabiztonsági szaktevékenységet;
• a szükséges munkaegészségügyi értékelést;
• az emelőgép-, villamos vagy más speciális szakértő bevonását;
• a gyártói dokumentáció tanulmányozását;
• vagy a hatályos jogszabályok egyedi alkalmazását.

A felülvizsgálatok típusa, gyakorisága és a vizsgálatot végző személyre vonatkozó követelmények munkaeszközönként eltérhetnek. A megfelelő rendszer meghatározásához együtt kell vizsgálni a munkavédelmi törvényt, a végrehajtási és ágazati jogszabályokat, az alkalmazandó szabványokat, a gyártói dokumentációt, valamint a gép tényleges használatát és környezetét. 

A cikkben ismertetett szempontok nem helyettesítik az adott munkaeszköz egyedi szakmai vizsgálatát.

_{Jogszabályi háttér}

• _{1993. évi XCIII. törvény 2. § (2): a munkáltató felelőssége.}
• _{Mvt. 18. §: a munkaeszközök biztonságos kialakítása és használata.}
• _{Mvt. 21. §: veszélyes munkaeszköz, előzetes vizsgálat és munkavédelmi üzembe helyezés.}
• _{Mvt. 54. §: kockázatértékelés és munkáltatói ellenőrzés.}
• _{Mvt. 55. §: munkavédelmi oktatás.}
• _{10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: a munkaeszközök használatának, ellenőrzésének és a munkavállalók tájékoztatásának követelményei.}
• _{1993. évi XCIII. törvény 23. § (1): időszakos biztonsági felülvizsgálat.}
• _{Mvt. 23. § (2): soron kívüli ellenőrzés.}
• _{Mvt. 60. §: a munkavállaló kötelezettsége a munkaeszköz biztonságos használatával kapcsolatban.}
• _{5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. §: az időszakos biztonsági felülvizsgálat főszabály szerinti ötéves gyakorisága.}
• _{10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok, dokumentálás és jelölés.}
• _{47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet: az emelőgépek speciális vizsgálati és dokumentálási követelményei.}
• _{1993. évi XCIII. törvény 21. §: munkavédelmi üzembe helyezés és előzetes vizsgálat.}
• _{Mvt. 23. §: időszakos és soron kívüli vizsgálatok.}
• _{Mvt. 54. §: kockázatértékelés, rendszeres munkáltatói ellenőrzés és a veszélyes munkavégzés leállítása.}
• _{Mvt. 55. §: munkavédelmi oktatás.}
• _{Mvt. 60. §: a munkavállaló kötelezettségei.}
• _{10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: munkaeszközök használata, karbantartása, javítása, tisztítása, oktatása és ellenőrzése.}
• _{1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről}
  • _{2. § – A munkáltató felelőssége.}
  • _{18. § – A munkahelyek és munkaeszközök biztonságos kialakítása.}
  • _{21. § – Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és üzembe helyezés.}
  • _{23. § – Időszakos és soron kívüli felülvizsgálatok.}
  • _{54. § – Kockázatértékelés és munkáltatói ellenőrzés.}
  • _{55. § – Munkavédelmi oktatás.}
  • _{60. § – A munkavállaló kötelezettségei.}
  • _{82. § – Munkavédelmi bírság.}
  • _{84. § – A munkavédelmi hatóság ellenőrzési és intézkedési jogosultságai.}
• _{5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet}
  • _{A veszélyes munkaeszközök tételes jegyzéke.}
  • _{Az időszakos biztonsági felülvizsgálat végrehajtási szabályai.}
• _{10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet}
  • _{A munkaeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.}
  • _{Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok.}
  • _{Karbantartás, tájékoztatás és oktatás.}
• _{47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet}
  • _{Emelőgép Biztonsági Szabályzat.}
  • _{Az emelőgépek vizsgálatának, üzemeltetésének és dokumentálásának külön követelményei.}
• _{25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet}
  • _{A munkavédelmi bírság mértéke és kiszabásának részletes szabályai.}