Mi számít valójában veszélyes munkaeszköznek? Elég, ha egy gép veszélyesnek tűnik, vagy jogszabály alapján kell eldönteni a besorolását? Ebben a cikkben bemutatjuk a munkaeszköz és a veszélyes munkaeszköz fogalmát, a kapcsolódó jogszabályokat, a leggyakoribb tévhiteket, és azt is, miért fontos a helyes besorolás minden munkáltató számára.

A legtöbb munkáltató már az első kérdésnél bizonytalan

Ha megkérdezünk tíz vállalkozót:

„Van Önöknél veszélyes munkaeszköz?”

a legtöbben gondolkodás nélkül felsorolnak néhány gépet:

• targonca;
• körfűrész;
• daru;
• prés;
• hegesztőgép.

Mások viszont azt válaszolják:

„Nálunk nincsenek veszélyes gépek.”

Mindkét válasz lehet helyes – és lehet teljesen hibás is.A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy a köznyelvben használt „veszélyes gép” kifejezés nem ugyanaz, mint a munkavédelmi jogszabályok szerinti veszélyes munkaeszköz.Ez nem pusztán elméleti kérdés.A besorolástól függhet többek között:

• szükséges-e munkavédelmi üzembe helyezés;
• kell-e előzetes munkavédelmi vizsgálat;
• kötelező-e időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• milyen dokumentációt kell vezetni;
• milyen oktatás szükséges;
• milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak;
• és egy hatósági ellenőrzés során mit kérhet számon az ellenőr.

Ezért a cikksorozat első részében nem a gépeket fogjuk felsorolni.Először azt kell megérteni, hogyan gondolkodik erről a jogszabály, és milyen logika alapján kell egy munkaeszközt besorolni.

Mi számít munkaeszköznek?

Sokan úgy gondolják, hogy a munkaeszköz egyenlő a géppel.A munkavédelmi szabályozás ennél jóval tágabb fogalmat használ.A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint munkaeszköz minden olyan gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során használnak. A rendelet a munkaeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit határozza meg, és gyakorlatilag minden munkáltatót érint. A rendelet a 2009/104/EK európai irányelv hazai végrehajtását is szolgálja.Ez azt jelenti, hogy munkaeszköz lehet például:

• egy kézi csavarhúzó;
• egy sarokcsiszoló;
• egy oszlopos fúrógép;
• egy CNC megmunkáló központ;
• egy targonca;
• egy emelőasztal;
• egy létra;
• egy állvány;
• egy mérőműszer;
• egy laboratóriumi készülék;
• egy kézi raklapemelő;
• vagy akár egy számítógép is.

A jogszabály tehát nem a veszélyességből indul ki.Először azt vizsgálja, hogy munkaeszközről van-e szó.Jogszabályi háttér

• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet – a munkaeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.
• 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

Nem minden munkaeszköz veszélyes munkaeszköz

Ez az egyik legfontosabb gondolat.A munkáltatók gyakran összekeverik a két fogalmat.Például egy kézi csavarhúzó is okozhat súlyos sérülést.Egy kalapács szintén.Egy létra használata során pedig akár halálos baleset is bekövetkezhet.Ennek ellenére ezek nem automatikusan minősülnek veszélyes munkaeszköznek a munkavédelmi jogszabályok szerint.A másik oldalon ott vannak olyan berendezések, amelyek első ránézésre teljesen hétköznapinak tűnnek, mégis olyan munkavédelmi kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk, amelyeket sok munkáltató nem ismer.Ezért nem lehet pusztán józan ész alapján eldönteni a besorolást.A jogszabályi háttér ismerete elengedhetetlen.

Mit jelent a „veszélyes munkaeszköz” kifejezés?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) külön kezeli a veszélyes munkaeszközöket.A törvény egyik legfontosabb rendelkezése ezzel kapcsolatban a 21. §, amely a munkavédelmi üzembe helyezésről rendelkezik.A jogszabály kimondja, hogy a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz és technológia üzemeltetését a munkáltatónak írásban kell elrendelnie.Ennek feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amelynek során meg kell állapítani, hogy:

• a munkaeszköz megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek;
• rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentumok;
• teljesülnek-e a személyi, szervezési és műszaki feltételek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos munkaeszközök használata előtt nem elegendő a gépet bekapcsolni.Előtte munkavédelmi szempontból is vizsgálni kell a megfelelőségét.Jogszabályi háttér

• 
  
  1993. évi XCIII. törvény 21. §.

A leggyakoribb tévhit

Az egyik leggyakoribb félreértés így hangzik:

„Ha veszélyes, akkor biztosan veszélyes munkaeszköz.”

Ez nem igaz.A veszélyesség önmagában még nem dönti el a jogi besorolást.Például:

• egy létra veszélyes lehet;
• egy kézi körfűrész veszélyes lehet;
• egy magasnyomású mosó veszélyes lehet;
• egy kézi láncfűrész veszélyes lehet.

Mégsem ugyanazok a munkáltatói kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk.A besorolás során mindig a teljes jogszabályi környezetet kell vizsgálni.Ezért veszélyes csak internetes listák vagy fórumhozzászólások alapján eldönteni, hogy egy adott munkaeszköz milyen kategóriába tartozik.

Miért fontos a helyes besorolás?

A helytelen besorolás nemcsak adminisztratív hiba lehet.Komoly következményei is lehetnek.Ha egy munkáltató tévesen úgy gondolja, hogy egy munkaeszközre nem vonatkoznak külön munkavédelmi követelmények, akkor előfordulhat, hogy:

• elmarad a munkavédelmi üzembe helyezés;
• nem készül el az előzetes vizsgálat;
• nem történik meg az időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• hiányos lesz a kockázatértékelés;
• nem megfelelő a munkavédelmi oktatás;
• hiányoznak a szükséges dokumentumok.

Egy hatósági ellenőrzés során ezek külön-külön is problémát jelenthetnek.Egy munkabaleset után pedig különösen fontossá válik annak vizsgálata, hogy a munkáltató megfelelően azonosította-e a munkaeszközzel kapcsolatos kötelezettségeit.Erről részletesen írtunk a Munkavédelmi hatósági ellenőrzés – Mire számíthat a munkáltató? című cikksorozatunkban.

Munkaeszköz vagy veszélyes munkaeszköz? – Ne találgasson!

A következő részben egy olyan döntési rendszert mutatunk be, amelynek segítségével lépésről lépésre eldönthető:

• valóban veszélyes munkaeszközről van-e szó;
• milyen jogszabályok vonatkoznak rá;
• szükséges-e munkavédelmi üzembe helyezés;
• kell-e időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• milyen dokumentációt kell vezetni;
• és melyek a leggyakoribb munkáltatói hibák.

Nem általános tanácsokat adunk, hanem a hatályos jogszabályokra épülő, gyakorlati szempontrendszert mutatjuk be.

Ellenőrizze saját vállalkozását!

Mielőtt továbblépne a cikksorozat következő részére, érdemes végiggondolnia az alábbi kérdéseket:☐ Tudjuk pontosan, milyen munkaeszközök vannak a vállalkozásunknál?☐ Készült naprakész munkaeszköz-nyilvántartás?☐ Biztosan helyesen soroltuk be a veszélyes munkaeszközöket?☐ Tudjuk, hogy mely eszközöknél kell munkavédelmi üzembe helyezés?☐ Tudjuk, hogy mely eszközöknél kötelező az időszakos biztonsági felülvizsgálat?Ha ezek közül bármelyik kérdésre nem tud egyértelmű választ adni, akkor a cikksorozat következő része különösen hasznos lesz.

Hogyan dönthető el, hogy egy munkaeszköz veszélyesnek minősül-e?

A legtöbb munkáltató itt követi el az első hibát.Nem az a kérdés, hogy egy gép veszélyesnek tűnik-e, hanem az, hogy milyen munkavédelmi kötelezettségek vonatkoznak rá, és ezt milyen jogszabály írja elő.

Az előző részben megismertük a munkaeszköz fogalmát, és azt is, hogy nem minden munkaeszköz minősül automatikusan veszélyes munkaeszköznek.Most nézzük meg azt a gondolkodási folyamatot, amelyet egy munkáltatónak célszerű végigkövetnie minden új vagy meglévő munkaeszköz esetében.

Első lépés: Valóban munkaeszközről beszélünk?

Ez elsőre furcsa kérdésnek tűnhet.Pedig a gyakorlatban sok félreértés innen indul.A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint munkaeszköz minden olyan gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során használnak.Ez nagyon tág fogalom.Például munkaeszköz lehet:

• kézi kalapács;
• csavarhúzó;
• létra;
• guruló állvány;
• kézi fúrógép;
• hegesztőgép;
• kompresszor;
• CNC gép;
• targonca;
• mérőműszer;
• számítógép;
• nyomtató;
• laborberendezés.

Már ebből is látszik, hogy a munkaeszköz nem egyenlő az ipari géppel.Jogszabályi háttér

• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet.

Második lépés: Milyen veszélyeket hordoz?

A munkavédelem alapelve nem az, hogy minden gépet egyformán kezel.A munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy az adott munkaeszköz milyen veszélyforrásokat jelent.Például:

Mechanikai veszélyek

• forgó alkatrészek;
• mozgó elemek;
• szorítás;
• nyírás;
• vágás;
• ütés;
• leeső alkatrészek.

Villamos veszélyek

• áramütés;
• zárlat;
• ívkisülés;
• hibás szigetelés.

Erről bővebben olvashat a Munkahelyi aljzatok feliratozása – Miért fontos a 230 V-os jelölés? című cikkünkben.

Hőhatás

• forró felület;
• olvadt fém;
• gőz;
• láng.

Nyomás

• hidraulika;
• pneumatikus rendszerek;
• nyomástartó edények.

Leesés

• létrák;
• állványok;
• emelőkosarak.

A témát részletesen bemutatjuk a Mit lát egy munkavédelmi szakember? – Létrák cikksorozatban.

Harmadik lépés: Mit ír elő a jogszabály?

Ez az a pont, ahol sok vállalkozás hibázik.Nem elegendő megállapítani, hogy

"Ez veszélyes."

A következő kérdés mindig az legyen:

Melyik jogszabály vonatkozik rá?

Például:

• Mvt.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
• külön ágazati rendeletek
• emelőgépekre vonatkozó előírások
• villamos biztonsági előírások
• nyomástartó berendezések szabályai
• gépspecifikus szabványok.

Ezért nem lehet egyetlen internetes lista alapján eldönteni minden munkaeszköz besorolását.

Negyedik lépés: Kell munkavédelmi üzembe helyezés?

Ez az egyik legfontosabb kérdés.Az 1993. évi XCIII. törvény 21. §-a kimondja, hogy a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz és technológia üzemeltetését a munkáltató írásban rendeli el.Ezt nevezzük munkavédelmi üzembe helyezésnek.A munkavédelmi üzembe helyezést minden esetben meg kell előznie egy munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak.A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy:

• a gép megfelel-e a jogszabályoknak;
• rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentumok;
• biztosítottak-e a biztonságos használat feltételei.

Ez azonban nem minden munkaeszközre kötelező.Pontosan ezért fontos a helyes besorolás.Jogszabályi háttér

• Mvt. 21. §.

Ötödik lépés: Kell időszakos biztonsági felülvizsgálat?

Ez egy másik gyakori félreértés.Sokan úgy gondolják, hogy minden gépet évente felül kell vizsgálni.Ez nem igaz.A felülvizsgálati kötelezettséget meghatározhatja:

• jogszabály;
• gyártói előírás;
• szabvány;
• munkáltatói kockázatértékelés;
• üzemeltetési környezet.

Ezért fordulhat elő, hogy két hasonló gépnél eltérő követelmények érvényesek.

Hatodik lépés: Kell külön kezelői jogosultság?

Nem minden munkaeszköz használatához szükséges külön jogosítvány.Más esetekben viszont jogszabály írja elő.Például:

• targoncák;
• daruk;
• emelőgépek;
• egyes mezőgazdasági gépek.

Más berendezéseknél elegendő lehet a megfelelő munkavédelmi oktatás és a munkáltató által dokumentált betanítás.Erről részletesen írtunk a Munkavédelmi oktatás – Mit ír elő a jogszabály, és mitől lesz valóban hatékony? című cikkünkben.

A leggyakoribb munkáltatói hibák

A munkavédelmi felmérések során rendszeresen találkozunk ezekkel a problémákkal:

„Régen sem kellett.”

A jogszabályok és a technológia folyamatosan változnak.Egy húsz éve használt gépre ma már más követelmények is vonatkozhatnak.

„Van rajta CE matrica.”

A CE-jelölés fontos, de önmagában nem mentesíti a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségei alól.A munkáltatónak az üzemeltetés során is biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

„Még soha nem volt baleset.”

Ez örömteli, de nem bizonyítja, hogy minden megfelel a jogszabályoknak.Sok hiányosság csak egy hatósági ellenőrzés vagy egy baleset során derül ki.Erről részletesen írtunk a Munkavédelmi hatósági ellenőrzés – Mire számíthat a munkáltató? cikksorozatban.

„A gépet mindig így használtuk.”

A megszokás nem munkavédelmi szabály.Egy korábban elfogadott gyakorlat ma már lehet jogszabályellenes vagy műszakilag nem megfelelő.

Gyakorlati példa

Képzeljünk el egy kisebb lakatosműhelyt.A műhelyben található:

• oszlopos fúrógép;
• szalagfűrész;
• hegesztőgép;
• sarokcsiszoló;
• kézi fúrógép;
• kompresszor;
• létra;
• kézi emelő.

Első ránézésre minden "veszélyesnek" tűnhet.Mégsem ugyanazok a munkáltatói kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk.Van olyan eszköz, amelynél munkavédelmi üzembe helyezés szükséges, másnál a gyártói karbantartási előírások betartása a meghatározó, megint másnál pedig elsősorban a megfelelő oktatás és használat a kulcskérdés.Ezért nem létezik olyan egyszerű szabály, hogy "minden forgó gép egyforma".A pontos besorolást mindig a jogszabályok, a műszaki kialakítás és a használat módja alapján kell elvégezni.

Ellenőrizze saját vállalkozását!

Mielőtt tovább olvasná a cikksorozat következő részét, gondolja végig az alábbi kérdéseket:☐ Minden munkaeszközükről tudják, milyen jogszabályok vonatkoznak rá?☐ Tudják, mely berendezéseknél kötelező a munkavédelmi üzembe helyezés?☐ Ismerik, hogy mely eszközöknél szükséges időszakos biztonsági felülvizsgálat?☐ A dolgozók megfelelő oktatást kaptak az adott munkaeszközök használatára?☐ A kockázatértékelés ténylegesen tartalmazza valamennyi használt munkaeszközt?Ha bármelyik kérdés bizonytalanságot okoz, érdemes még egy hatósági ellenőrzés előtt átvizsgálni a dokumentációt és a munkaeszközök besorolását.

Jogszabályi háttér

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 54. § –  A munkáltató megelőzési kötelezettségei.
• 55. § –  Munkavédelmi oktatás.
• 21. § – Munkavédelmi üzembe helyezés.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet – A munkaeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.

Pontosan mely munkaeszközök minősülnek veszélyesnek?

Az előző részekben bemutattuk a munkaeszköz és a veszélyes munkaeszköz közötti különbséget, valamint azt, hogy miért nem lehet pusztán a gép kinézete vagy a sérülés lehetősége alapján eldönteni a jogi besorolást.Most elérkeztünk a legfontosabb gyakorlati kérdéshez:

Pontosan mely munkaeszközök minősülnek veszélyes munkaeszköznek a magyar munkavédelmi szabályok alapján?

A válasz összetettebb annál, mint hogy egyszerűen felsorolunk néhány veszélyesnek tűnő gépet.A veszélyes munkaeszközök körét több forrás együttesen határozza meg:

1. a munkavédelemről szóló törvény fogalmi meghatározása;
2. az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tételes jegyzéke;
3. más, egyes gépcsoportokra vonatkozó külön jogszabályok;
4. a hatósági felügyelet alá tartozás;
5. a munkáltató saját, dokumentált veszélyessé minősítése.

Ez azt jelenti, hogy van jogszabályi lista, de a munkáltató nem állhat meg annak mechanikus ellenőrzésénél.

A veszélyes munkaeszközök besorolásának jogi alapja

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. § (2) bekezdése szerint a munkavédelmi üzembe helyezés alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül:

• az Mvt. 87. § 11. pontja alapján veszélyesnek minősülő munkaeszköz;
• a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott munkaeszköz;
• más jogszabály alapján veszélyesnek minősített munkaeszköz;
• a munkáltató által veszélyesnek minősített munkaeszköz;
• a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

Ez a rendelkezés különösen fontos, mert megmutatja, hogy az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet melléklete nem feltétlenül tartalmaz minden olyan munkaeszközt, amelyet egy konkrét munkahelyen veszélyes munkaeszközként kell kezelni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy gép szerepel a jogszabályi jegyzékben, akkor a veszélyes besorolás nem mérlegelés kérdése.Ha viszont nem szerepel a jegyzékben, abból még nem következik automatikusan, hogy nem veszélyes munkaeszköz.Meg kell vizsgálni:

• tartozik-e más külön jogszabály hatálya alá;
• hatósági felügyelet alá tartozik-e;
• műszaki kialakítása és alkalmazása alapján megfelel-e az Mvt. veszélyes fogalmának;
• a munkáltató a kockázatértékelésben vagy más belső dokumentumban veszélyesnek minősítette-e;
• történt-e olyan átalakítás vagy rendeltetéstől eltérő használat, amely új kockázatot eredményez.

Jogszabályi háttér:

• 
  
  1993. évi XCIII. törvény 21. § (2) bekezdés.
• 
  
  1993. évi XCIII. törvény 87. § 11. pont.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1. § és 1/a. melléklet.

A jogszabályban tételesen felsorolt veszélyes munkaeszközök

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklete 23 fő csoportot sorol fel. Egyes pontok több altípust is tartalmaznak.Az alábbi felsorolás nem egyszerű szakmai ajánlás, hanem a hatályos jogszabály szerinti jegyzék közérthető bemutatása.

1. Meghatározott körfűrészek

A jegyzék nem minden olyan eszközt sorol automatikusan ebbe a pontba, amelynek kör alakú fűrészlapja van.A jogszabály a famegmunkálásra, fához hasonló tulajdonságú anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra, illetve húshoz hasonló anyagok feldolgozására szolgáló meghatározott körfűrészgépeket nevesíti.Ide tartozhatnak például:

• asztali körfűrészgépek;
• lapszabász körfűrészek;
• kézi előtolással működő rögzített körfűrészek;
• mozgó fűrészlappal rendelkező gépek;
• olyan körfűrészgépek, amelyeknél a munkadarabot kézzel helyezik be vagy veszik ki;
• húsipari körfűrészgépek.

A pontos besorolásnál vizsgálni kell:

• a fűrészlap mozgását;
• a gépágy és a munkadarab mozgatásának módját;
• a kézi vagy gépi előtolást;
• a kézi behelyezést és kivételt;
• a feldolgozott anyagot.

Nem automatikusan ugyanaz a kategória

Egy kézi elektromos körfűrész súlyos sérülést okozhat, de a jogszabályi besorolásánál nem elegendő azt mondani, hogy „körfűrész”. Meg kell vizsgálni, megfelel-e a mellékletben leírt géptípusnak, vagy más jogcímen kell-e veszélyesnek minősíteni.

2. Kézi előtolású faipari gyalugépek

Ide tartoznak azok a faipari gyalugépek, amelyeknél a munkadarabot a kezelő kézzel továbbítja a forgó szerszám felé.Tipikus példa:

• faipari egyengető gyalugép;
• kézi előtolású kombinált gyalugép megfelelő üzemmódban.

A fő veszélyek:

• a forgó késhenger elérése;
• a munkadarab visszalökődése;
• a kéz behúzása;
• a védőberendezés helytelen beállítása;
• a munkadarab megcsúszása.

3. Meghatározott faipari vastagsági gyalugépek

A jegyzék az egyoldali megmunkálásra szolgáló, beépített mechanikus előtolással rendelkező faipari vastagsági gyalugépet sorolja ide, ha a munkadarab behelyezése vagy kivétele kézzel történik.Fontos, hogy a gép:

• mechanikus előtolással működik;
• egyoldali megmunkálást végez;
• a kezelő kézzel adagolja vagy veszi ki a munkadarabot.

4. Meghatározott szalagfűrészek

A veszélyes munkaeszközök között szerepelnek a kézi behelyezéssel vagy kivétellel működő, famegmunkálásra, fához hasonló anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy húshoz hasonló anyagok feldolgozására szolgáló meghatározott szalagfűrészek.Ide tartozhat például:

• faipari asztali szalagfűrész;
• húsipari csontfűrész;
• mozgó kocsival rendelkező szalagfűrész;
• rögzített asztallal működő kézi adagolású szalagfűrész.

A besorolásnál vizsgálni kell:

• a szalagfűrészlap és a gépágy mozgását;
• a kézi adagolást;
• a munkadarab kézi kivételét;
• a gép rendeltetését.

5. Kombinált faipari gépek

Veszélyes munkaeszköznek minősülhetnek az előző pontokban felsorolt egyes géptípusokat kombináló faipari gépek.Például:

• kombinált gyalu- és körfűrészgép;
• körfűrész-marógép;
• többműveletes faipari kombinált gép.

A kombinált gép különös kockázata, hogy:

• többféle üzemmódban használható;
• az egyik üzemmódban szükséges védőelem a másikban eltávolítható;
• gyakori lehet az átállítás;
• a használaton kívüli szerszám is hozzáférhető maradhat.

6. Több szerszámtartós, kézi előtolású faipari csapmarógépek

Ezeknél a gépeknél a munkadarabot kézzel továbbítják, miközben több szerszámtartó végezhet forgácsoló megmunkálást.A fő kockázatok:

• forgó szerszámok;
• a munkadarab kicsapódása;
• kézsérülés;
• helytelen befogás;
• hiányzó vagy rosszul beállított védőburkolat.

7. Kézi előtolású függőleges faipari marógépek

Ide tartoznak a fa vagy fához hasonló anyagok megmunkálására szolgáló, kézi előtolással működő függőleges marógépek.Tipikus példa:

• asztalos marógép;
• kézi munkadarab-előtolású függőleges tengelyű marógép.

A forgó marószerszám nagy sebessége miatt egy kisebb védelmi hiányosság is súlyos sérülést okozhat.

8. Faipari kézi láncfűrészgépek

A jogszabály kifejezetten felsorolja a faipari kézi láncfűrészgépet.Ide tartozhat például:

• benzinmotoros láncfűrész;
• elektromos láncfűrész;
• akkumulátoros láncfűrész,

ha azt munkavégzés keretében faipari vagy erdészeti jellegű célra alkalmazzák.A veszélyes besorolás mellett a munkáltatónak vizsgálnia kell:

• a kezelő alkalmasságát;
• a szükséges oktatást és gyakorlatot;
• a visszacsapás elleni védelmet;
• a láncfék működését;
• a megfelelő védőruházatot;
• az alkalmazás környezetét.

9. Meghatározott fémipari sajtók és élhajlítók

A jegyzék a kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására szolgáló sajtókat sorolja ide, beleértve azt az élhajlítógépet is, amelynél:

• a mozgó elem elmozdulása meghaladhatja a 6 millimétert;
• és a sebesség meghaladhatja a 30 milliméter/másodperc értéket.

Ez tehát nem egyszerűen minden prés vagy minden élhajlító automatikus besorolása.Vizsgálni kell:

• kézi-e az adagolás és az ürítés;
• hidegalakítás történik-e;
• mekkora a mozgó rész elmozdulása;
• milyen sebességgel mozog;
• hozzáférhető-e a veszélyes tér.

Tipikus példák:

• mechanikus excenterprés;
• hidraulikus fémalakító prés;
• kézzel adagolt élhajlító;
• kézi munkadarab-kezelésű kivágóprés.

10. Műanyagipari fröccsöntőgépek és formázóprések

A veszélyes jegyzékbe azok a műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek és formázóprések tartoznak, amelyeknél a munkadarab kézi behelyezése vagy kivétele történik.Fő veszélyek:

• szerszámzárás;
• forró műanyag;
• magas nyomás;
• hidraulikus energia;
• automatikus mozgás;
• a veszélyes térbe történő benyúlás.

11. Gumiipari fröccsöntőgépek és formázóprések

A szabály hasonló a műanyagipari gépekhez.A kézi behelyezés vagy kivétel miatt a kezelő közvetlenül megközelítheti:

• a záródó szerszámot;
• a forró felületeket;
• a mozgó géprészeket;
• a nyomás alatt álló rendszert.

12. Egyes föld alatti munkára szolgáló gépek

A jogszabály ide sorolja:

• a föld alatti munkára szolgáló mozdonyokat és fékezőkocsikat;
• a hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosítóberendezéseket.

Ezek tipikusan bányászati vagy föld alatti technológiai környezetben használt munkaeszközök.A munkáltatónak itt az általános munkavédelmi szabályokon túl a külön bányászati és ágazati rendelkezéseket is vizsgálnia kell.

13. Kézi adagolású, présmechanizmussal felszerelt hulladékgyűjtő járművek

Ide tartoznak a kézzel adagolt háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek, amelyek présmechanizmussal rendelkeznek.A veszélyek között szerepelhet:

• behúzás;
• zúzás;
• becsípődés;
• a prés váratlan működése;
• a jármű elindulása;
• a munkavállaló leesése;
• közúti forgalom.

14. Járműemelők

A járműemelőket a jogszabály egyértelműen felsorolja a veszélyes munkaeszközök között.Ide tartozhat például:

• kétoszlopos autóemelő;
• négyoszlopos autóemelő;
• ollós járműemelő;
• szerelőaknánál alkalmazott járműemelő;
• vasúti vagy nehézgépjármű-emelő, ha a külön szabályozás szerinti körbe tartozik.

Fontos különbség:A „járműemelő” nem azonos automatikusan minden olyan eszközzel, amellyel egy járművet meg lehet emelni.Egy kézi autóemelő vagy krokodilemelő esetében a pontos besorolást és a vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségeket külön kell megvizsgálni.

15. Három méternél nagyobb leesési veszéllyel járó személyemelő szerkezetek

Veszélyesnek minősülnek azok a személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél több mint három méter magasságból történő leesés veszélye áll fenn.Példák lehetnek:

• egyes személyemelő munkaállványok;
• karos emelőkosarak;
• ollós személyemelők;
• építési személy- és teherfelvonók;
• szerelőállványként használt gépi emelőberendezések.

A pontos besoroláshoz a szerkezet:

• rendeltetését;
• emelési magasságát;
• kialakítását;
• személyszállítási engedélyét;
• gyártói dokumentációját

is ellenőrizni kell.

16. Hordozható patronos rögzítő- és összekapcsoló gépek

Ide tartoznak azok a hordozható berendezések, amelyek robbanótöltet vagy patron energiájával rögzítőelemet lőnek vagy sajtolnak az anyagba.Tipikus példa:

• patronos szögbelövő;
• patronos rögzítőpisztoly;
• robbanótöltettel működő összekapcsoló gép.

Nem azonos kategória minden pneumatikus vagy akkumulátoros szögbelövő. A hajtási elv és a jogszabályi meghatározás döntő jelentőségű.

17. Gépi meghajtású daruk és futómacskák

A rendelet kifejezetten veszélyes munkaeszköznek minősíti a gépi meghajtású darukat és futómacskákat.Példák:

• híddaru;
• bakdaru;
• forgódaru;
• toronydaru;
• autódaru;
• konzoldaru;
• gépi hajtású futómacska;
• egyes rakodódaruk.

Az emelőgépek esetében az 5/1993. MüM rendelet mellett az Emelőgép Biztonsági Szabályzat rendelkezéseit is figyelembe kell venni.A külön szabályzat az emelőgépek körét szélesebben határozhatja meg, mint az 1/a. melléklet veszélyes munkaeszköz-jegyzéke. Emiatt nem helyes kizárólag az 1/a. mellékletet használni az emelőgépek munkáltatói kötelezettségeinek megállapítására.

18. Gépi hajtású emelőtargoncák

A gépi hajtású emelőtargoncák veszélyes munkaeszköznek minősülnek.Példák:

• homlokvillás targonca;
• tolóoszlopos targonca;
• vezetőüléses magasemelésű targonca;
• gyalogkíséretű, gépi hajtású magasemelő targonca;
• oldalvillás targonca;
• teleszkópos emelőtargonca, a kialakítástól függően.

Nem minden raklapmozgató automatikusan azonos az emelőtargoncával.A kézi raklapemelő és az alacsony emelésű elektromos raklapmozgató pontos jogi és műszaki besorolását az adott típus, az emelési funkció és a külön emelőgép-szabályok alapján kell meghatározni.

19. Villamos emelődobok

A villamos emelődob a veszélyes munkaeszközök tételes jegyzékében szerepel.A berendezés tipikusan:

• villamos hajtással;
• kötéldobbal vagy hasonló felcsévélő szerkezettel;
• teher emelésére vagy mozgatására

szolgál.A pontos megnevezés és kialakítás a gyártói dokumentációból állapítható meg.

20. Rakodógépek és jövesztő-rakodógépek

Ide sorolhatók például:

• homlokrakodók;
• forgórakodók;
• csúszókormányzású rakodók;
• egyes teleszkópos rakodók;
• bányászati jövesztő-rakodógépek;
• kombinált földmunka- és rakodógépek.

Nem minden földmunkagép azonos kategória.Egy kotrógép, árokásó vagy dózer esetében külön meg kell vizsgálni:

• szerepel-e a veszélyes jegyzék megfelelő pontjában;
• rakodógépként is alkalmazzák-e;
• külön jogszabály vagy hatósági felügyelet alá tartozik-e;
• a munkáltató veszélyesnek minősítette-e.

21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok

A mezőgazdasági és erdészeti traktorokat a jogszabály kifejezetten veszélyes munkaeszköznek minősíti.Példák:

• univerzális mezőgazdasági traktor;
• erdészeti traktor;
• csuklós erdészeti vontató;
• traktor alapú munkagép, a pontos kialakítástól függően.

A traktorhoz csatlakoztatott munkaeszközök besorolását külön is meg kell vizsgálni.A traktor veszélyes besorolása nem jelenti automatikusan azt, hogy minden vontatott vagy függesztett adapter ugyanabba a kategóriába tartozik.

22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései

Ez a csoport olyan különleges berendezéseket foglalhat magában, amelyek járművek:

• ürítését;
• billentését;
• elmozdítását;
• továbbítását;
• pozicionálását

végzik.Példák lehetnek:

• vagonbillentők;
• járműfordító berendezések;
• különleges ürítőállomások;
• helyhez kötött járműmozgató rendszerek;
• egyes konténerkezelő és ürítőberendezések.

A pontos besorolás itt különösen műszaki dokumentációt igényel.

23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések

A jogszabály veszélyesnek minősíti a személyszállításra alkalmazott folyamatos szállítóberendezéseket.Példák:

• mozgólépcső;
• mozgójárda;
• egyes folyamatos személyszállító pályák;
• sí- vagy turisztikai személyszállító berendezések, ha más külön szabályozás hatálya alá nem tartoznak.

A teherszállításra szolgáló szállítószalag ettől még jelentős veszélyforrás lehet, de nem pusztán a 23. pont alapján minősül veszélyes munkaeszköznek, mivel ez a pont kifejezetten személyszállítást említ.

Az 1/b. melléklet külön esetei

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b. melléklete három olyan munkaeszköz-csoportot határoz meg, amelyeknél a helyszíni összeszereléshez, illetve a személyemelésre történő ideiglenes felhasználáshoz kapcsolódóan külön üzembe helyezési szabályok érvényesülnek.Ezek:

1. helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk;
2. járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései;
3. személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések.

Ezeknél a helyszíni összeszerelés vagy az eredetitől eltérő személyemelési funkció új, külön ellenőrzendő kockázatot jelenthet.

Fontos: ami nincs a listán, attól még lehet veszélyes munkaeszköz

Ez a teljes cikk egyik legfontosabb megállapítása.Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyes munkaeszköz lehet olyan eszköz is, amely:

• más jogszabály alapján veszélyes;
• hatósági felügyelet alá tartozik;
• az Mvt. fogalmi meghatározásának megfelel;
• a munkáltató által veszélyesnek minősített.

Ezért szakmailag hibás lenne például azt állítani:

„Az oszlopos fúrógép nincs a listán, tehát biztosan nem veszélyes munkaeszköz.”

A helyes megközelítés:

„Az oszlopos fúrógép nem szerepel név szerint az 5/1993. MüM rendelet 1/a. mellékletében. Ettől még meg kell vizsgálni az Mvt. fogalmát, más jogszabályokat, a gép kialakítását, a hatósági felügyeletet, valamint azt, hogy a munkáltató a kockázatértékelés alapján veszélyesnek minősítette-e.”

Gyakori munkaeszközök, amelyek nem szerepelnek név szerint az 1/a. mellékletben

Az alábbi táblázat nem azt jelenti, hogy ezek biztosan nem veszélyes munkaeszközök.Azt mutatja, hogy nem lehet kizárólag a nevük alapján, az 1/a. mellékletből automatikus igen vagy nem választ adni.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat szabálya

Az Mvt. 23. § (1) bekezdése szerint időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni:

• a veszélyes technológiát;
• az Mvt. 21. § (2) bekezdése szerinti veszélyes munkaeszközt;
• továbbá azt a munkaeszközt, amelynél a felülvizsgálatot jogszabály, szabvány vagy a biztonságos használatra vonatkozó dokumentáció előírja.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálatot főszabály szerint ötévente kell elvégezni, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb időszakot nem ír elő.Ez fontos pontosítás.Nem helyes általánosan kijelenteni, hogy minden veszélyes munkaeszközt évente kell felülvizsgálni.A tényleges időköz lehet:

• jogszabályban rögzített;
• szabvány által meghatározott;
• gyártói dokumentációban előírt;
• az általános ötéves időszaknál rövidebb.

Ellenőrizze a saját dokumentumait!

Vegye elő a vállalkozás:

• munkaeszköz-nyilvántartását;
• kockázatértékelését;
• munkavédelmi üzembe helyezési dokumentumait;
• időszakos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyveit;
• gyártói használati utasításait;
• megfelelőségi dokumentumait;
• karbantartási nyilvántartását.

Ezután ellenőrizze az alábbiakat:☐ Szerepel minden ténylegesen használt munkaeszköz a nyilvántartásban?☐ Az 5/1993. MüM rendelet 1/a. mellékletében felsorolt összes érintett gépet azonosították?☐ Megvizsgálták azokat a gépeket is, amelyek nincsenek név szerint a mellékletben?☐ Dokumentálták, hogy melyik gép mi alapján minősül veszélyesnek?☐ Van írásos munkavédelmi üzembe helyezési rendelkezés?☐ Megtörtént a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat?☐ Megvan a magyar nyelvű használati dokumentáció?☐ Megvannak a megfelelőségi dokumentumok?☐ Érvényes az időszakos biztonsági felülvizsgálat?☐ A jegyzőkönyv valóban az adott gépre, gyártási számra vagy egyedi azonosítóra vonatkozik?☐ Kijavították a korábbi vizsgálatban feltárt hibákat?☐ A kockázatértékelés tartalmazza a gép tényleges veszélyeit?☐ A munkavédelmi oktatás kitér a gép biztonságos használatára?☐ A kezelők rendelkeznek a szükséges képesítéssel vagy jogosultsággal?☐ A gép átalakítása után újraértékelték a megfelelőséget?Ha ezek közül valamelyik kérdésre nem tud egyértelmű igen választ adni, a dokumentáció további ellenőrzést igényelhet.

Nem biztos a besorolásban? Kérjen ingyenes felmérést!

A veszélyes munkaeszközök azonosítása nem mindig oldható meg pusztán egy géplista alapján.A pontos megítéléshez szükség lehet:

• a gép adattáblájára;
• a gyártói használati utasításra;
• a megfelelőségi nyilatkozatra;
• a gép műszaki kialakításának vizsgálatára;
• a tényleges használat megismerésére;
• a külön jogszabályok ellenőrzésére;
• a meglévő munkavédelmi dokumentáció áttekintésére.

A Munkavédelem-Borsod ingyenes előzetes felmérés keretében áttekinti a vállalkozás munkaeszközeit és a hozzájuk tartozó dokumentumokat.A felmérés során megvizsgáljuk többek között:

• mely gépek minősülhetnek veszélyes munkaeszköznek;
• megvannak-e a szükséges üzembe helyezési iratok;
• érvényesek-e a felülvizsgálatok;
• megfelelő-e a munkaeszköz-nyilvántartás;
• tartalmazza-e a gépeket a kockázatértékelés;
• megfelelő-e a munkavédelmi oktatás;
• milyen hiányosság jelenthet problémát egy hatósági ellenőrzés során.

A cél nem felesleges dokumentumok készítése, hanem annak tisztázása, hogy a vállalkozásnál alkalmazott munkaeszközök és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek valóban rendben vannak-e.

Jogszabályi háttér

• 1993. évi XCIII. törvény 21. § (1)–(5): munkavédelmi üzembe helyezés, veszélyes munkaeszközök és az előzetes vizsgálat.
• 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1): időszakos biztonsági felülvizsgálat.
• 1993. évi XCIII. törvény 87. § 11. pont: veszélyes fogalma.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1. §: az 1/a. melléklet alkalmazása.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. §: az 1/b. melléklet alkalmazása.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. §: az időszakos biztonsági felülvizsgálat főszabály szerinti gyakorisága és dokumentálása.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. melléklet: a tételesen felsorolt veszélyes munkaeszközök jegyzéke.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b. melléklet: egyes helyszíni összeszerelésű és személyemelésre használt veszélyes munkaeszközök.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: valamennyi munkaeszköz és használatuk minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.
• 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet: Emelőgép Biztonsági Szabályzat.

Szakmai megjegyzés: A felsorolás a hatályos jogszabályok általános értelmezését segíti, de nem helyettesíti az adott munkaeszköz egyedi műszaki és munkavédelmi vizsgálatát. A besorolást befolyásolhatja a gép pontos típusa, műszaki kialakítása, rendeltetése, alkalmazási környezete, átalakítása, gyártói dokumentációja, valamint a rá vonatkozó külön jogszabály vagy hatósági felügyelet. 

A munkáltatói kötelezettségeket minden esetben a konkrét munkaeszköz és a hatályos előírások alapján kell meghatározni.

Milyen dokumentumok, vizsgálatok és munkáltatói intézkedések szükségesek?

Az előző részben tételesen áttekintettük azokat a munkaeszközöket, amelyeket az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet veszélyes munkaeszközként felsorol. Azt is tisztáztuk, hogy a jogszabályi jegyzék nem minden esetben ad teljes választ: egy munkaeszköz más jogszabály, hatósági felügyelet vagy a munkáltató saját minősítése alapján is veszélyesnek minősülhet.A besorolás azonban csak az első lépés. 

A munkáltató valódi feladata ezután kezdődik:

• össze kell gyűjtenie a munkaeszköz dokumentumait;
• ellenőriznie kell a műszaki és munkavédelmi megfelelőséget;
• szükség esetén el kell végeznie a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot;
• írásban el kell rendelnie az üzemeltetést;
• meg kell határoznia a felülvizsgálatok rendszerét;
• biztosítania kell a karbantartást;
• oktatnia kell a munkavállalókat;
• rendszeresen ellenőriznie kell a biztonságos használatot.

A munkáltató tehát nem teljesíti valamennyi kötelezettségét azzal, hogy a gép rendelkezik CE-jelöléssel, használati utasítással vagy egy korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel.A teljes dokumentációs és ellenőrzési láncnak rendezettnek kell lennie.

A négy fogalom, amelyet nem szabad összekeverni

A veszélyes munkaeszközökkel kapcsolatban legalább négy, hasonlóan hangzó eljárás fordulhat elő:

1. munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
2. munkavédelmi üzembe helyezés;
3. időszakos biztonsági felülvizsgálat;
4. ellenőrző, illetve időszakos ellenőrző felülvizsgálat.

Ezek nem egymás szinonimái.Más az eljárás célja, jogalapja, időpontja és esetenként az azt végző személyre vonatkozó követelmény is.

Rövid áttekintés

A pontos kötelezettséget minden munkaeszköznél egyedileg kell meghatározni.

1. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat

A veszélyes munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezését munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell megelőznie.Ennek jogalapját az Mvt. 21. §-a adja.Az előzetes vizsgálat célja nem kizárólag a gép szemrevételezése. A vizsgálat során azt kell megállapítani, hogy a veszélyes munkaeszköz, illetve annak üzemeltetése megfelel-e:

• a munkavédelmi jogszabályoknak;
• az alkalmazandó szabványoknak;
• a gyártói előírásoknak;
• a biztonságos munkavégzés műszaki követelményeinek;
• az adott munkahelyi környezet feltételeinek;
• a személyi és szervezési követelményeknek.

Az Mvt. szerint az előzetes vizsgálat munkabiztonsági szaktevékenység. Veszélyes technológia esetén munkaegészségügyi szaktevékenység bevonása is szükségessé válhat.

Mit kell vizsgálni?

A vizsgálat tartalma az adott munkaeszköztől függ, de jellemzően ki kell térni legalább az alábbiakra.

A munkaeszköz azonosítása

• gyártó;
• típus;
• gyártási szám;
• gyártási év;
• egyedi vállalati azonosító;
• telepítés helye;
• rendeltetés;
• fő műszaki adatok.

A dokumentációnak egyértelműen azonosítható munkaeszközre kell vonatkoznia.Nem megfelelő az olyan jegyzőkönyv, amelyen csak annyi szerepel, hogy:

„1 db körfűrész”
„1 db présgép”
„1 db targonca”

Ha a vállalkozásnál több hasonló gép található, később nem lehet egyértelműen megállapítani, melyiket vizsgálták.

A megfelelőségi dokumentáció

Vizsgálandó lehet:

• EU-megfelelőségi nyilatkozat;
• korábbi gépeknél a rájuk irányadó megfelelőségi dokumentum;
• CE-jelölés;
• magyar nyelvű használati utasítás;
• beépítési és szerelési dokumentáció;
• villamos, hidraulikus vagy pneumatikus rajzok;
• tartozékok és védőberendezések dokumentumai;
• szükséges tanúsítványok.

A CE-jelölés önmagában nem bizonyítja, hogy a gépet az adott munkahelyen biztonságosan telepítették vagy használják. A munkáltatónak az üzemeltetés feltételeit is meg kell vizsgálnia.

A gép műszaki állapota

Ellenőrizhető például:

• a védőburkolatok megléte;
• a biztonsági reteszelések működése;
• a vészleállító berendezések;
• az indítás és újraindítás feltételei;
• az energiaellátás leválasztása;
• a vezérlőelemek azonosíthatósága;
• a veszélyes mozgások;
• a zaj- és rezgésterhelés;
• a forró felületek;
• a nyomás alatt álló rendszerek;
• a stabilitás és rögzítés;
• a megvilágítás;
• a karbantartási hozzáférés.

A telepítés környezete

Egy önmagában megfelelő gép is veszélyessé válhat, ha rossz helyre telepítik.Vizsgálandó például:

• elegendő-e a kezelési terület;
• biztosított-e a biztonságos anyagbeadás és -elvétel;
• megközelíthető-e a főkapcsoló;
• akadálymentes-e a menekülés;
• megfelelő-e a padló;
• van-e elegendő hely a karbantartáshoz;
• okozhat-e veszélyt más gép vagy jármű;
• biztosított-e az elszívás;
• megfelelő-e a világítás;
• illetéktelen személy hozzáférhet-e.

A személyi feltételek

Ellenőrizni kell többek között:

• ki kezelheti a gépet;
• szükséges-e szakképesítés vagy gépkezelői jogosultság;
• megtörtént-e az elméleti és gyakorlati oktatás;
• biztosított-e a munkaköri alkalmasság;
• szükséges-e irányító vagy felügyelő személy;
• végezhető-e a munka egyedül.

A szervezési feltételek

Szükséges lehet:

• kezelési utasítás;
• karbantartási rend;
• hibaelhárítási eljárás;
• zárolási és energia-leválasztási eljárás;
• ellenőrzési napló;
• védőeszköz-juttatási rend;
• mentési terv;
• munkaterület-elhatárolás;
• több munkáltató munkájának összehangolása.

2. Munkavédelmi üzembe helyezés

A munkavédelmi üzembe helyezés nem maga a vizsgálat.Ez a munkáltató írásbeli döntése arról, hogy a veszélyes munkaeszköz üzemeltetése megkezdhető.Az Mvt. 21. §-a alapján a veszélyes munkaeszköz üzemeltetését az üzemeltető munkáltatónak írásban kell elrendelnie. Ennek előfeltétele a megfelelő eredményű munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

Ki rendeli el?

Az üzemeltető munkáltató.A munkavédelmi szakember:

• elvégezheti vagy közreműködhet az előzetes vizsgálatban;
• szakvéleményt adhat;
• feltételeket határozhat meg;
• hiányosságokat rögzíthet.

A használatot azonban a munkáltató rendeli el.Ez fontos felelősségi különbség.

Mit tartalmazzon az írásbeli elrendelés?

A dokumentum célszerűen tartalmazza:

• a munkáltató adatait;
• a munkaeszköz pontos azonosítását;
• a telepítés és üzemeltetés helyét;
• az előzetes vizsgálat hivatkozási számát és dátumát;
• a használat megkezdésének időpontját;
• az engedélyezett rendeltetést;
• az esetleges korlátozásokat;
• az üzemeltetés feltételeit;
• a felelős személyeket;
• a munkáltatói aláírást;
• a keltezést.

Feltételes üzembe helyezés

Előfordulhat, hogy a gép használata csak meghatározott feltételekkel engedhető meg.Például:

• kizárólag meghatározott munkaműveletre;
• csak kijelölt dolgozók számára;
• csak ideiglenes műszaki védelemmel;
• meghatározott terhelési korlátozással;
• csak a hiányzó dokumentum pótlásáig;
• csak fokozott felügyelet mellett.

A feltételes vagy ideiglenes üzemeltetés azonban nem használható tartós megoldásként egy súlyos műszaki hiányosság elfedésére.

Újra szükséges lehet-e az üzembe helyezés?

Igen.Új vizsgálat vagy új munkáltatói elrendelés válhat szükségessé például:

• jelentős átalakítás után;
• rendeltetés megváltoztatásakor;
• hosszabb leállást követően;
• súlyos meghibásodás után;
• balesetet követő helyreállításkor;
• új telephelyre történő áttelepítés után;
• olyan javítás után, amely a biztonsági funkciót érinti;
• ha a korábbi megfelelőség megítélése bizonytalanná vált.

3. Időszakos biztonsági felülvizsgálat

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat jogalapját az Mvt. 23. §-a adja.A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a veszélyes munkaeszköz a használat, kopás, átalakítás, javítás és a környezeti hatások mellett továbbra is alkalmas-e a biztonságos üzemeltetésre.Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni:

• a veszélyes technológiát;
• az Mvt. szerinti veszélyes munkaeszközt;
• azt a munkaeszközt, amelynél a vizsgálatot jogszabály előírja;
• azt a munkaeszközt, amelynél szabvány írja elő;
• azt a munkaeszközt, amelynél a gyártói vagy üzemeltetési dokumentáció előírja.

Milyen gyakran?

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet főszabályként ötéves gyakoriságot állapít meg, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél rövidebb időszakot nem határoz meg.Ez azt jelenti, hogy az öt év felső határként alkalmazható főszabály, nem automatikus időköz minden gépnél.Lehet ennél gyakoribb vizsgálat például:

• emelőgépeknél;
• nagy igénybevételű berendezéseknél;
• korróziós környezetben;
• kültéri használatnál;
• váltott műszakban üzemeltetett gépnél;
• gyártói előírás alapján;
• korábbi vizsgálati megállapítás miatt;
• gyakori áthelyezés esetén.

Ki végezheti?

Az Mvt. szerint az időszakos biztonsági felülvizsgálat munkabiztonsági szaktevékenység.Ezen túl az adott munkaeszközre vonatkozó külön szabály további szakmai jogosultságot írhat elő.Ezért nem minden esetben elegendő általános munkavédelmi képesítéssel rendelkezni.Szükséges lehet például:

• emelőgép-szakértő;
• emelőgép-ügyintéző;
• villamos felülvizsgáló;
• nyomástartóberendezés-szakértő;
• adott géptípushoz értő műszaki szakember;
• gyártói vagy szervizjogosultság.

Mit kell vizsgálni?

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat nem azonos egy gyors szemrevételezéssel.Tartalmazhatja például:

• dokumentáció ellenőrzését;
• védőberendezések működéspróbáját;
• vészleállítás vizsgálatát;
• mechanikai állapot ellenőrzését;
• stabilitás vizsgálatát;
• kopott alkatrészek felmérését;
• villamos biztonsági állapot ellenőrzését;
• hidraulikus és pneumatikus rendszerek vizsgálatát;
• terhelési próbát;
• biztonsági funkciók tesztelését;
• rendeltetésszerű használat ellenőrzését;
• az üzemeltetési környezet vizsgálatát;
• a kezelők és karbantartók felkészültségének értékelését.

Mi történik, ha hibát találnak?

A jegyzőkönyvnek egyértelműen meg kell határoznia:

• a feltárt hibát;
• annak kockázatát;
• a szükséges intézkedést;
• a teljesítési határidőt;
• azt, hogy a gép használható-e;
• a használat korlátozását;
• az ismételt vizsgálat szükségességét.

A „megfelelő, kisebb hibákkal” megfogalmazás önmagában kevés lehet, ha nem derül ki, mik a hibák és meddig kell azokat kijavítani.

4. Ellenőrző felülvizsgálat

Az ellenőrző felülvizsgálat tipikusan azoknál a munkaeszközöknél válik szükségessé, amelyek biztonsága függ a szerelés, összeállítás vagy telepítés körülményeitől.Ilyen lehet például:

• helyszínen összeszerelt állvány;
• áttelepített gépsor;
• telepített emelőberendezés;
• helyszínen összeszerelt daru;
• rögzített munkaeszköz;
• új helyen felállított berendezés.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján a munkaeszköz szerelését követően és az üzemeltetés megkezdése előtt ellenőrizni kell a biztonságos szerelést és a működés feltételeit, ha a munkaeszköz biztonsága függhet a szerelés körülményeitől. A vizsgálat módját a munkáltatónak írásban kell meghatároznia, az eredményt és az intézkedéseket pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.Ez veszélyesnek nem minősített munkaeszköznél is szükséges lehet.

5. Időszakos ellenőrző felülvizsgálat

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálat elsősorban azokra a munkaeszközökre vonatkozik, amelyek az elhasználódás, korrózió, mechanikai igénybevétel vagy más károsodás miatt idővel veszélyessé válhatnak.A munkáltatónak írásban kell meghatároznia:

• mely munkaeszközöket kell vizsgálni;
• milyen gyakorisággal;
• milyen módszerrel;
• ki végezheti;
• hogyan dokumentálják;
• hogyan követik nyomon a javításokat.

A felülvizsgálat gyakoriságának meghatározásakor figyelembe kell venni:

• a használat intenzitását;
• a munkakörnyezetet;
• a gyártó előírásait;
• az alkalmazandó szabványokat;
• a korábbi meghibásodásokat;
• a munkaeszköz életkorát;
• a telephelyen kívüli használatot.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet előírja a megállapítások és intézkedések jegyzőkönyvezését, valamint a jegyzőkönyv megőrzését a következő felülvizsgálatig. Telephelyen kívüli használat esetén a legutóbbi vizsgálat elvégzéséről jól látható jelzéssel is tájékoztatást kell adni.

Példák

Időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kijelölhető például:

• létra;
• gurulóállvány;
• kézi villamos szerszám;
• hosszabbító;
• mobil munkadobogó;
• kézi raklapemelő;
• bak;
• emelőasztal;
• mobil elszívó;
• műhelyprés, ha nem tartozik más kötelező felülvizsgálati rendszerbe.

A konkrét kötelezettséget mindig egyedileg kell meghatározni.

Az időszakos biztonsági és az időszakos ellenőrző felülvizsgálat különbsége

Ez az egyik leggyakoribb dokumentációs hiba.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat

• elsődleges jogalapja az Mvt. 23. §;
• veszélyes munkaeszközökre és egyéb előírt eszközökre vonatkozik;
• munkabiztonsági szaktevékenység;
• átfogó biztonsági értékelés;
• külön jogosultság is szükséges lehet;
• főszabály szerinti felső időköze öt év, ha nincs szigorúbb előírás.

Időszakos ellenőrző felülvizsgálat

• részletes szabályait a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet tartalmazza;
• nem veszélyes munkaeszköznél is szükséges lehet;
• célja az elhasználódás és károsodás felismerése;
• körét és gyakoriságát a munkáltató írásban határozza meg;
• a leghosszabb időköz nem haladhatja meg az öt évet;
• a végző személy szakmai feltételeit az eszköz és a vizsgálat jellege alapján kell meghatározni.

A két eljárást nem helyes ugyanazzal a sablonjegyzőkönyvvel automatikusan kiváltani.

Milyen dokumentumokat kell megőrizni?

A veszélyes munkaeszköz dokumentációja célszerűen külön gépdossziéban vagy jól kereshető elektronikus rendszerben legyen elérhető.

A gépdosszié javasolt tartalma

Azonosító dokumentumok

• adattábla fényképe;
• gyártó és típus;
• gyártási szám;
• gyártási év;
• belső eszközazonosító;
• telepítés helye.

Gyártói dokumentumok

• magyar nyelvű használati utasítás;
• karbantartási előírás;
• szerelési útmutató;
• alkatrészjegyzék;
• biztonsági utasítások;
• megfelelőségi nyilatkozat;
• tanúsítványok.

Munkavédelmi dokumentumok

• veszélyességi besorolás;
• munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• írásos üzembe helyezés;
• időszakos biztonsági felülvizsgálatok;
• ellenőrző felülvizsgálatok;
• időszakos ellenőrző felülvizsgálatok;
• soron kívüli vizsgálatok;
• villamos biztonsági dokumentumok;
• terhelési próbák;
• emelőgép-dokumentumok, ahol releváns.

Üzemeltetési dokumentumok

• kezelői névsor;
• képesítések és jogosultságok;
• oktatási dokumentáció;
• gépkezelési utasítás;
• karbantartási napló;
• javítási munkalapok;
• alkatrészcserék;
• meghibásodások;
• üzemzavarok;
• balesetek és majdnem-balesetek;
• hatósági intézkedések.

Kockázatkezelési dokumentumok

• kockázatértékelés vonatkozó része;
• egyéni védőeszköz-juttatási rend;
• munkakörnyezeti mérési eredmények;
• zaj-, rezgés-, por- vagy expozíciós vizsgálatok;
• mentési terv;
• energia-leválasztási eljárás;
• veszélyes terület elhatárolásának rendje.

A kockázatértékelésben is szerepelnie kell a munkaeszköznek

Gyakori hiba, hogy a vállalkozás rendelkezik gépdokumentációval, de a kockázatértékelés csak általánosságban említi a géphasználatot.A kockázatértékelésnek nem feltétlenül kell minden kisebb kéziszerszámot külön oldalon bemutatnia, de az érdemi gépkockázatokat azonosítania kell.Vizsgálni kell például:

• mechanikai veszélyeket;
• behúzás és becsípődés veszélyét;
• vágást és nyírást;
• kirepülő munkadarabot;
• villamos veszélyt;
• zajt és rezgést;
• port, füstöt és veszélyes anyagokat;
• forró felületeket;
• nyomás alatti rendszereket;
• karbantartás és tisztítás veszélyeit;
• rendellenes működést;
• váratlan újraindulást;
• ergonómiai terhelést;
• a környezetben tartózkodók veszélyeztetését.

A kockázatértékelés elkészítésének és felülvizsgálatának részletes szabályait a Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság? című cikkünk ismerteti.

A munkavédelmi oktatás nem lehet általános

Egy veszélyes munkaeszköz kezelőjének nem elegendő kizárólag egy általános munkavédelmi oktatáson részt vennie.Az oktatásnak ki kell térnie legalább:

• a gép rendeltetésére;
• a kezelőszervekre;
• a biztonsági berendezésekre;
• az indítás és leállítás módjára;
• a vészleállításra;
• a tiltott beavatkozásokra;
• a munkadarab biztonságos adagolására;
• az anyagelakadás kezelésére;
• a tisztításra;
• a karbantartás korlátaira;
• az energia-leválasztásra;
• az egyéni védőeszközökre;
• a hiba jelentésére;
• a munkabaleset esetén követendő eljárásra.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet külön is előírja, hogy a munkavállaló megfelelő tájékoztatást és oktatást kapjon a munkaeszköz használatával összefüggő veszélyekről és szabályokról.A munkakörre és munkaeszközre szabott oktatás felépítését a Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás című cikkünkben mutatjuk be részletesebben.

A karbantartás nem helyettesíti a felülvizsgálatot

A karbantartás és a biztonsági felülvizsgálat eltérő célú tevékenység.

Karbantartás

Célja például:

• a működőképesség fenntartása;
• kopóalkatrész cseréje;
• kenés;
• beállítás;
• tisztítás;
• meghibásodás javítása.

Biztonsági felülvizsgálat

Célja annak megállapítása, hogy:

• a gép biztonságosan használható-e;
• a védelmi funkciók megfelelőek-e;
• a korábbi javítás nem hozott-e létre új veszélyt;
• a gép megfelel-e a rá vonatkozó követelményeknek;
• folytatható-e az üzemeltetés.

Az éves szervizszámla ezért nem feltétlenül helyettesíti az időszakos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvet.Ugyanez fordítva is igaz: a felülvizsgálat nem helyettesíti a gyártó által előírt karbantartást.

Mi történjen átalakított vagy dokumentáció nélküli gépnél?

Sok vállalkozásnál találhatók:

• régi gépek;
• ismeretlen eredetű berendezések;
• használtan vásárolt munkaeszközök;
• egyedi gyártású gépek;
• házilag átalakított vezérlések;
• utólag felszerelt biztonsági eszközök;
• dokumentáció nélkül átvett munkaeszközök.

Ezek automatikus használatba vétele kockázatos.

Meg kell vizsgálni:

• azonosítható-e a gyártó és a típus;
• ismert-e az eredeti rendeltetés;
• elérhető-e használati utasítás;
• van-e megfelelőségi dokumentum;
• történt-e lényeges átalakítás;
• megváltozott-e a vezérlés;
• kiiktattak-e biztonsági funkciót;
• megfelel-e a jelenlegi műszaki állapot;
• szükséges-e szakértői vizsgálat;
• szükséges-e új megfelelőségértékelés;
• biztonságosan kialakítható-e az üzemeltetés.

A dokumentáció hiányát nem lehet minden esetben egy rövid belső nyilatkozattal pótolni.Különösen körültekintően kell kezelni azt a gépet, amelynek:

• nincs adattáblája;
• nem ismert a gyártója;
• nem állapítható meg az eredeti rendeltetése;
• átalakították a vezérlését;
• hiányzik a védőberendezése;
• biztonsági kapcsolóját áthidalták;
• nincs magyar nyelvű használati utasítása.

Mit kérhet a munkavédelmi hatóság?

Egy ellenőrzés során a hatóság a konkrét munkaeszköz és tevékenység alapján kérheti többek között:

• a munkaeszköz nyilvántartását;
• a veszélyességi besorolást;
• az előzetes munkavédelmi vizsgálatot;
• az írásbeli üzembe helyezést;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálatot;
• az ellenőrző felülvizsgálat dokumentumát;
• az időszakos ellenőrző felülvizsgálat jegyzőkönyvét;
• a magyar nyelvű használati utasítást;
• a megfelelőségi nyilatkozatot;
• a karbantartási dokumentumokat;
• a kezelők oktatását;
• a szükséges jogosultságokat;
• a kockázatértékelést;
• a védőeszköz-juttatási rendet;
• a korábbi hibák javításának igazolását;
• a munkabaleseti iratokat.

A dokumentumok megléte mellett a helyszíni állapotot is összevethetik az iratokkal.Ha a jegyzőkönyv szerint a védőburkolat megfelelő, a helyszínen azonban hiányzik, a korábbi papír nem igazolja a jelenlegi biztonságot.A formális megfelelés és a tényleges biztonság közötti különbségről az A megfelelés még nem jelent biztonságot című cikkünkben írtunk részletesen.

Ellenőrizze a saját vállalkozását!

Vegye elő a munkaeszköz-nyilvántartást, a gépdossziékat és a felülvizsgálati jegyzőkönyveket.Ezután gépenként válaszolja meg az alábbi kérdéseket.

Besorolás

☐ Pontosan azonosítottuk a munkaeszközt?

☐ Ellenőriztük az 5/1993. MüM rendelet jegyzékét?

☐ Megvizsgáltuk a külön jogszabályokat?

☐ Írásban rögzítettük a veszélyes vagy nem veszélyes besorolást?

☐ A besorolás megfelel a gép tényleges használatának?

Üzembe helyezés

☐ Készült munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat?

☐ A vizsgálat az adott gyártási számú gépre vonatkozik?

☐ Rendelkezésre áll a megfelelő dokumentáció?

☐ A feltárt hibákat kijavították?

☐ A munkáltató írásban elrendelte az üzemeltetést?

☐ Az elrendelés tartalmazza a szükséges korlátozásokat?

Felülvizsgálatok

☐ Meghatároztuk, melyik felülvizsgálat szükséges?

☐ Nem kevertük össze a biztonsági és az ellenőrző felülvizsgálatot?

☐ Érvényes a legutóbbi vizsgálat?

☐ A megfelelő jogosultságú személy végezte?

☐ A jegyzőkönyv tartalmazza a gép pontos azonosítóját?

☐ Kijavították a feltárt hibákat?

☐ Dokumentálták a visszaellenőrzést?

☐ Nyilvántartjuk a következő esedékességet?

Használati dokumentáció

☐ Van magyar nyelvű használati utasítás?

☐ Elérhető a dolgozók számára?

☐ Megvan a megfelelőségi nyilatkozat?

☐ Megvannak a szükséges rajzok és karbantartási előírások?☐ Dokumentáltak az átalakítások és javítások?

Munkavállalók

☐ A kezelők megfelelő oktatást kaptak?

☐ Az oktatás az adott gépre is kiterjed?

☐ Megtörtént a gyakorlati betanítás?

☐ Rendelkeznek a szükséges képesítéssel vagy jogosultsággal?

☐ Tudják, mit kell tenni meghibásodás esetén?

☐ Ismerik a vészleállítás módját?

☐ Tudják, mely beavatkozásokat nem végezhetik el?

Helyszíni állapot

☐ A védőburkolatok a helyükön vannak?

☐ Működnek a biztonsági kapcsolók? 

☐ Működik a vészleállítás?

☐ Megközelíthető az energia-leválasztás?

☐ Biztonságos a munkadarab adagolása?

☐ Megfelelő a világítás és az elszívás?

☐ Rendezett a gép környezete?

☐ A gépet valóban rendeltetésszerűen használják?

Ha bármely kérdésre nem tud egyértelmű igen választ adni, érdemes az adott gép dokumentációját és helyszíni állapotát részletesebben felülvizsgálni.

Nem biztos benne, hogy minden rendben van?

A munkaeszközök dokumentációjának ellenőrzése sokszor nem egyszerű iratrendezési feladat.Az értékeléshez szükség lehet:

• a gép helyszíni megtekintésére;
• a műszaki kialakítás megismerésére;
• a használati utasítás ellenőrzésére;
• az előző vizsgálatok áttekintésére;
• a kockázatértékelés vizsgálatára;
• a dolgozók oktatási dokumentumainak ellenőrzésére;
• az alkalmazandó külön jogszabályok azonosítására.

A Munkavédelem-Borsod díjmentes előzetes felmérés keretében segít áttekinteni:

• a vállalkozásnál használt munkaeszközöket;
• azok veszélyességi besorolását;
• az üzembe helyezési dokumentációt;
• a felülvizsgálatok érvényességét;
• a gépek nyilvántartását;
• a munkavédelmi oktatásokat;
• a kockázatértékelést;
• a helyszínen látható hiányosságokat.

A felmérés célja, hogy a munkáltató pontos képet kapjon arról:

• mi van rendben;
• mi hiányzik;
• mely dokumentum szorul frissítésre;
• mely gépnél szükséges további vizsgálat;
• milyen sorrendben érdemes intézkedni.

Nem minden hiányosság jelent azonnal súlyos veszélyeztetést. Az azonban fontos, hogy a problémák még egy munkabaleset vagy hatósági ellenőrzés előtt felismerhetők és rendezhetők legyenek.

Kapcsolódó tartalmak

• Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül, és mit ellenőriz a hatóság?
• Munkavédelmi oktatás: szabályok, tematika és dokumentálás
• Mi számít munkabalesetnek, és mi a teendő?
• Kézsérülések a munkahelyen – hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb baleseteket?
• A megfelelés még nem jelent biztonságot

A cikkben hivatkozott legfontosabb jogszabályok

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  • 18. § – A munkaeszközök biztonságos kialakításának és használatának általános követelményei.
  • 21. § – Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és munkavédelmi üzembe helyezés
  • 23. § – Időszakos biztonsági felülvizsgálat.
  • 54. § – Kockázatértékelés és munkáltatói megelőzési kötelezettségek.
  • 55. § – Munkavédelmi oktatás.
  • 87. § 11. pont – A veszélyes fogalma.
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
  • 1. § és 1/a. melléklet – Tételesen felsorolt veszélyes munkaeszközök.
  • 2. § és 1/b. melléklet – Egyes helyszíni összeszerelésű és személyemelésre használt munkaeszközök.
  • 3. § – Az időszakos biztonsági felülvizsgálat végrehajtási szabályai.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
  • A munkaeszközök és használatuk minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei.
  • Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok.
  • A munkavállalók tájékoztatása és oktatása.
• 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet
  • Emelőgép Biztonsági Szabályzat.
  • Emelőgépek üzemeltetésének, vizsgálatának és dokumentálásának speciális követelményei.

Szakmai és jogi megjegyzés

A cikk a veszélyes munkaeszközökre vonatkozó munkavédelmi követelmények általános szakmai értelmezését segíti.

Az ismertetett eljárások és ellenőrzőlisták nem alkalmazhatók automatikusan minden gépre és minden munkahelyre. A konkrét munkáltatói kötelezettségeket befolyásolhatja:

• a munkaeszköz pontos típusa;
• gyártási éve;
• műszaki kialakítása;
• rendeltetése;
• tényleges használata;
• telepítési környezete;
• átalakítása;
• a gyártói dokumentáció;
• az alkalmazandó szabvány;
• a külön ágazati jogszabály;
• a hatósági felügyelet;
• a munkáltatói kockázatértékelés.

Egy munkaeszköz veszélyességi besorolását, üzembe helyezését és felülvizsgálati rendszerét ezért minden esetben a hatályos jogszabályok, a gyártói előírások és a konkrét munkahelyi körülmények együttes vizsgálatával kell meghatározni.

A cikk nem helyettesíti a munkabiztonsági szaktevékenységet, a szükséges műszaki szakértői vizsgálatot vagy a hatósági állásfoglalást.