
A munkavédelmi kockázatértékelés az egyik legfontosabb alapdokumentum, amelyet egy hatósági ellenőrzés során is vizsgálhatnak. De önmagában egy papír még nem előz meg balesetet.
Mi felmérjük a munkahelyi környezetet, a munkafolyamatokat és az esetleges veszélyforrásokat, majd ezek alapján, a valós működésre épülő kockázatértékelést készítünk.
Nem sablonokat használunk – a dokumentáció az Ön vállalkozására készül.
Ha szeretné részletesebben megismerni, hogy mikor kötelező kockázatértékelést készíteni, mikor szükséges azt felülvizsgálni, hogyan történik a veszélyek azonosítása és melyek a leggyakoribb hibák, olvassa el a Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül és miért buknak el rajta a cégek? című részletes Tudástár-cikkünket.
✔ a munkahelyi környezet részletes felmérését
✔ a munkafolyamatok tényleges vizsgálatát
✔ a veszélyforrások azonosítását
✔ a kockázatok értékelését
✔ a szükséges intézkedések meghatározását
✔ a vállalkozás tényleges működését tükröző, naprakész dokumentációt
A kockázatértékelés nálunk nem csak kötelező papír, hanem olyan eszköz, amelyre a munkavédelem számos további eleme épülhet.
A feltárt veszélyek ugyanis hatással lehetnek többek között a munkavédelmi oktatás tartalmára, az alkalmazandó védelmi megoldásokra, az egyéni védőeszközök kiválasztására és a munkavégzés szabályaira is.
A kockázatértékelés célja nem ér véget a veszélyek felsorolásával.
A feltárt kockázatok alapján egyértelmű, a gyakorlatban is megvalósítható javaslatokat adunk:
✔ szükséges intézkedések meghatározása
✔ védelmi megoldások javaslata
✔ a feltárt hiányosságok fontossági sorrendjének meghatározása
✔ szükség esetén további munkavédelmi feladatok kijelölése
Így pontosan látható:
mit szükséges javítani,
mi igényel gyors intézkedést,
mi kezelhető hosszabb távon,
és milyen intézkedésekkel csökkenthető a munkavállalók kockázata.
Gyakori probléma, hogy a vállalkozás rendelkezik ugyan kockázatértékeléssel, de az:
❌ elavult,
❌ nem követi a technológia vagy a munkakörülmények változását,
❌ nem a tényleges munkavégzést tükrözi,
❌ általános, sablonos megállapításokat tartalmaz,
❌ vagy a feltárt kockázatokhoz nem kapcsolódnak tényleges intézkedések.
A dokumentáció és a munkahely valós állapota között ezért összhangnak kell lennie.
Ez különösen fontossá válik egy munkavédelmi hatósági ellenőrzés során. Arról, hogy az ellenőrzés során mire számíthat a munkáltató, milyen dokumentumokat és körülményeket vizsgálhatnak, valamint miért nem elegendő önmagában a hibátlan papírmunka, a Munkavédelmi hatósági ellenőrzés: mire számíthat a munkáltató, és hogyan készüljön fel? című Tudástár-cikkünkben írunk részletesen.
A munkahelyek változnak.
Új gép érkezhet, megváltozhat egy technológia, új munkakör jöhet létre, átalakulhat a munkaterület, vagy olyan tapasztalat merülhet fel, amely miatt a korábbi kockázatértékelést ismét át kell gondolni.
Ezért a jó kockázatértékelés nem egy fiókban őrzött dokumentum, hanem a működő munkavédelmi rendszer egyik alapja.
Munkavédelem, ami működik.