„Csak egy gyors cigaretta az ajtó előtt.”

„Ez nem dohányzás, csak e-cigaretta.”

„A munkáltató köteles dohányzóhelyet biztosítani.”

„Az udvaron bárhol rá lehet gyújtani.”

Ezek gyakran elhangzó, de sok esetben téves kijelentések. A munkahelyi dohányzás szabályai nemcsak a hagyományos cigarettára vonatkoznak. A korlátozás kiterjed az elektronikus cigarettára és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatára is.A munkáltatónak azt is el kell döntenie, hogy kijelöl-e szabályos dohányzóhelyet, vagy az egész munkahelyet – az udvart is beleértve – nemdohányzó munkahellyé nyilvánítja.A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy a munkavállalók szeretnének-e dohányzóhelyet, hanem az, hogy:

• mit enged meg a jogszabály;
• mit tilt a tűzvédelem;
• mit határozott meg a munkáltató;
• és a kijelölt hely valóban megfelel-e a követelményeknek.

Kötelező dohányzóhelyet biztosítania a munkáltatónak?

Nem, a munkáltató általános szabály szerint nem köteles dohányzóhelyet kijelölni.

A munkáltató dönthet úgy, hogy a munkahely teljes területét nemdohányzó munkahellyé nyilvánítja. Ebben az esetben a tilalom nemcsak az épület zárt helyiségeire, hanem például az udvarra, parkolóra és más, a munkahelyhez tartozó szabadtéri területre is kiterjedhet. A nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás tényét jól látható és egyértelmű jelzéssel fel kell tüntetni. A dohányzás lehetősége tehát nem munkavállalói alanyi jog. A munkáltató nem köteles pusztán azért dohányzóhelyet kialakítani, mert a munkavállalók egy része dohányzik.

Hol tilos dohányozni a munkahelyen?

A munkahely zárt légterű helyiségeiben főszabály szerint tilos dohányozni. A tilalom nemcsak az irodára vagy a műhelyre vonatkozik, hanem például:

• az öltözőre;
• az étkezőre;
• a mosdóra;
• a folyosóra;
• a lépcsőházra;
• a raktárra;
• a tárgyalóra;
• a pihenőhelyiségre;
• a szolgálati gépjármű zárt utasterére, amennyiben az munkahelynek minősül;
• és más zárt munkahelyi helyiségekre.

A nyitott ablak, az elszívó ventilátor vagy a „csak egy ember használja az irodát” körülmény nem szünteti meg automatikusan a jogszabályi tilalmat. A munkahely zárt légterű helyiségeiben a dohányzás, az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használata egyaránt tiltott.

Kijelölhető-e dohányzóhely az épületen belül?

Általános munkahelyen főszabály szerint nem.

A munkahelyi dohányzóhelyet rendszerint nyílt légtérben, például az udvaron lehet kijelölni. Zárt légterű munkahelyi dohányzóhely csak szűk körű, különleges esetekben és hatósági engedéllyel alakítható ki. Ilyen kivétel lehet például egyes különösen meleg munkahely vagy olyan tűz- és robbanásveszélyes létesítmény, ahol szabadtéri dohányzóhely kijelölése más módon nem oldható meg biztonságosan. Egy hétköznapi iroda, üzlet, műhely vagy raktár esetében ezért nem jogszerű megoldás:

• a mosdóban kijelölni egy sarkot;
• az étkező egyik részét dohányzóvá tenni;
• külön „dohányzószobát” kialakítani;
• az ablak mellett engedélyezni a dohányzást;
• vagy egy ventilátorral felszerelt helyiséget dohányzóhelynek nevezni.

Az e-cigaretta használata nem dohányzás?

A hétköznapi szóhasználatban sokan különbséget tesznek a cigarettázás és a „vaporizálás” között, a munkahelyi használati korlátozás szempontjából azonban ez nem jelent szabad felhasználást.Az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára főszabály szerint ugyanazok a helyhez kötött tilalmak és korlátozások vonatkoznak, mint a dohányzásra. Ez azt jelenti, hogy e-cigaretta sem használható:

• zárt munkahelyi helyiségben;
• az irodában;
• a mosdóban;
• az öltözőben;
• a raktárban;
• a folyosón;
• vagy a szabályosan kijelölt helyen kívül.

Ha a munkáltató kijelölt szabadtéri dohányzóhelyet biztosít, az e-cigaretta használata is ott megengedett. Ha a teljes munkahely nemdohányzó, akkor az e-cigaretta használata is megtiltható az egész területen.

Mi a helyzet a nikotinmentes e-cigarettával?

Az, hogy egy folyadék vagy patron nikotinmentes, nem jelenti automatikusan azt, hogy az eszköz bárhol használható.A szabályozás nemcsak a nikotint tartalmazó elektronikus cigarettára, hanem a dohányzást imitáló elektronikus eszközökre is kiterjed. Ezért a munkavállaló nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy az eszközben nincs nikotin, ha azt zárt munkahelyen vagy a kijelölt helyen kívül használja.

A hevített dohánytermék használható az irodában?

Nem.A hevített dohánytermék használata sem tekinthető olyan kivételnek, amely miatt a munkavállaló az irodában, műhelyben vagy más zárt munkahelyen használhatná az eszközt.A „nem ég, csak hevít” érvelés nem írja felül a munkahelyi korlátozást. A munkáltató belső szabályozásában célszerű egyértelműen felsorolni:

• a hagyományos dohánytermékeket;
• az elektronikus cigarettát;
• a hevített dohánytermékeket;
• a dohányzást imitáló elektronikus eszközöket;
• és más, hasonló használatú termékeket.

Így elkerülhető, hogy a szabályzat csak a „cigaretta” kifejezést használja, amelyet egyes dolgozók túl szűken értelmeznek.

Hol jelölhető ki szabadtéri dohányzóhely?

A munkahely területén a dohányzás főszabály szerint csak nyílt légtérben, szabályosan kijelölt helyen engedhető meg. A hely kiválasztásakor nem elegendő egy hamutartót kitenni.Figyelembe kell venni:

• a nemdohányzók védelmét;
• az ajtók, ablakok és légbevezetők helyét;
• a gyalogos és járműforgalmat;
• a menekülési útvonalakat;
• a tűz- és robbanásveszélyes területeket;
• az éghető anyagok tárolását;
• a technológiai veszélyeket;
• az időjárási körülményeket;
• valamint az adott intézményre vonatkozó különleges távolsági szabályokat.

A dohányzóhelyet nem célszerű olyan helyen kialakítani, ahol a füst nyitott ablakon, ajtón vagy szellőzőrendszeren keresztül visszajut az épületbe.Közforgalmú intézmények esetében az épület közforgalom számára nyitva álló bejáratától számított öt méteren belül főszabály szerint tilos a dohányzás. Egészségügyi szolgáltatóknál a bejárattól számított tízméteres korlátozás is érvényesülhet.

Elég egy hamutartó a dohányzóhely kijelöléséhez?

Nem.A hamutartó önmagában nem teszi a területet kijelölt dohányzóhellyé. A dohányzásra kijelölt helyet szembetűnő, jól látható és egyértelmű felirattal vagy jelzéssel kell megjelölni.Ugyanígy jelölni kell:

• a dohányzási korlátozással érintett helyeket;
• a dohányzóhelyeket;
• valamint azt is, ha a munkáltató az egész munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.

Tűzvédelmi tilalom esetén szabványos tiltó táblára vagy piktogramra is szükség lehet. A hivatalos tájékoztató szerint a jelzéseket a hely adottságaihoz igazodóan, jól látható módon kell elhelyezni.

Lehet a dohányzóhely a bejárat mellett?

Nem minden esetben.Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a dohányzóhely közvetlenül a főbejárat mellett található. Ennek következtében:

• az érkezőknek füstön kell áthaladniuk;
• a füst bejut az épületbe;
• a dolgozók eltorlaszolhatják a bejáratot;
• a hely közforgalmú intézménynél az ötméteres tilalmi zónába eshet;
• egészségügyi szolgáltatónál pedig a tízméteres korlátozás is sérülhet.

A dohányzóhely kijelölésekor ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az épület munkahelyen kívül közforgalmú intézménynek vagy egészségügyi szolgáltatónak is minősül-e.

Kijelölhető-e dohányzóhely tűzveszélyes terület mellett?

Csak akkor, ha az tűzvédelmi szempontból is megengedett.A dohányzóhely nem jelölhető ki például olyan helyen, ahol:

• éghető folyadékot vagy gázt tárolnak;
• fokozott tűz- vagy robbanásveszély áll fenn;
• nagy mennyiségű éghető hulladék található;
• gázpalackokat tárolnak;
• akkumulátort töltenek;
• porrobbanás veszélye áll fenn;
• a technológia nyílt láng vagy gyújtóforrás használatát tiltja;
• vagy a dohányzás mások menekülését akadályozhatná.

A nemdohányzók védelméről szóló szabályok betartása nem helyettesíti a tűzvédelmi vizsgálatot. Egy terület attól még nem válik biztonságos dohányzóhellyé, hogy nyitott és távol van az irodaajtótól.A kijelölést ezért a tűzvédelmi szabályokkal és a létesítmény kockázataival is össze kell hangolni.

Jár-e külön cigarettaszünet a dohányzó dolgozónak?

A dohányzás ténye önmagában nem keletkeztet külön, törvényileg garantált cigarettaszünetet.A munkavállaló a munkaközi szünetre vonatkozó szabályok, a munkáltatói utasítások, a kollektív szerződés vagy a helyi munkarend alapján hagyhatja el a munkavégzési helyét.A munkáltató meghatározhatja például:

• mikor vehető igénybe a munkaközi szünet;
• elhagyható-e közben a munkaterület;
• milyen gyakorisággal lehet a kijelölt helyre kimenni;
• hogyan biztosítják a folyamatos munkavégzést;
• és miként kezelik a munkaidőn belüli egyéb eltávozásokat.

A dohányzó munkavállaló nem követelhet automatikusan több pihenőidőt, mint a nemdohányzó kollégája. A munkáltatónak ugyanakkor következetesen és hátrányos megkülönböztetés nélkül kell kialakítania a szabályokat.

A dohányzási idő munkaidőnek számít?

Ez a munkarendtől, a munkaközi szünet szabályaitól és a munkáltatói rendelkezéstől függ.Nem helyes gyakorlat, ha a munkahelyen teljesen szabályozatlanul, korlátlan gyakorisággal lehet dohányozni, miközben más munkavállalók nem kapnak hasonló rövid megszakításokat.A munkáltatónak célszerű egyértelműen szabályoznia:

• milyen szünetekben engedélyezett a dohányzóhely használata;
• hogyan történik a ki- és belépés;
• szükséges-e átöltözés vagy tisztálkodás;
• mely munkakörökben nem hagyható felügyelet nélkül a munkafolyamat;
• és hogyan kerülhető el a munkaszervezési zavar.

Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozó munkaidőben dohányozzon?

A munkáltató a munkavégzés szervezése érdekében meghatározhatja, hogy a munkavállaló mikor hagyhatja el a munkavégzés helyét, illetve mikor használhatja a dohányzóhelyet.Nem mindegy azonban, hogy a munkáltató:

• az egész munkahelyet nemdohányzóvá nyilvánítja;
• a munkaidő alatti dohányzást szabályozza;
• vagy a munkavállaló magánéleti dohányzását próbálja korlátozni.

A munkahely területén és munkaidőben a munkáltató jogosult a munkarendet, a biztonsági szabályokat és a dohányzóhely használatát meghatározni. A munkahelyen kívüli, munkaidőn kívüli dohányzás általános megtiltása azonban más jogi megítélés alá esik.

Mi történik, ha valaki nem a kijelölt helyen dohányzik?

A munkáltatónak vagy az általa kijelölt, intézkedésre jogosult személynek fel kell lépnie a jogsértéssel szemben.A helyes intézkedési rend lehet:

1. a jogsértő felszólítása a dohányzás vagy az e-cigaretta használatának azonnali befejezésére;
2. figyelmeztetés a kijelölt hely használatára;
3. az eset dokumentálása;
4. ismételt vagy súlyos szabályszegés esetén munkajogi intézkedés;
5. szükség esetén hatósági eljárás kezdeményezése.

A munkáltató nem elégedhet meg azzal, hogy kitette a tiltó táblát, ha tudomása van a rendszeres szabályszegésről, de semmilyen intézkedést nem tesz. Az NNGYK tájékoztatója szerint az intézkedésre jogosultnak a jogsértés befejezésére fel kell hívnia az érintettet, és eredménytelenség esetén további intézkedésre is szükség lehet.

Kaphat-e bírságot a munkavállaló?

Igen.A dohányzási korlátozásokat a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási vagy fővárosi kerületi hivatal ellenőrizheti.A hivatalos tájékoztató szerint egészségvédelmi bírság szabható ki:

• a tiltott helyen dohányzó vagy e-cigarettát használó természetes személyre;
• a szabályok betartásáért és betartatásáért felelős személyre;
• valamint az intézményre, szervezetre, üzemeltetőre vagy gazdasági társaságra.

A közzétett bírságtartomány természetes személynél 20 000–50 000 forint, a betartatásért felelős személynél 100 000–250 000 forint, az intézménynél vagy gazdasági társaságnál pedig 1 000 000–2 500 000 forint lehet. A bírság mértéke és alkalmazása mindig az adott ügy körülményeitől és a hatályos szabályoktól függ.

Munkajogi következménye is lehet?

Igen.Ha a munkáltató megfelelően meghatározta és ismertette a dohányzás rendjét, a munkavállaló pedig azt megszegi, a magatartás munkajogi kötelezettségszegésnek is minősülhet.Különösen súlyos lehet a helyzet, ha a dolgozó:

• tűz- vagy robbanásveszélyes területen dohányzik;
• ismételten megszegi a szabályt;
• figyelmen kívül hagyja a vezető felszólítását;
• dohányzás miatt felügyelet nélkül hagy egy veszélyes technológiát;
• vagy magatartásával közvetlen veszélyt idéz elő.

A munkáltatói intézkedésnek mindig arányosnak, dokumentáltnak és a belső szabályozással összhangban állónak kell lennie.

Mi a munkáltató feladata?

A munkáltató feladata nem merül ki egy hamutartó kihelyezésében.

1. Döntés a munkahely dohányzási rendjéről

El kell döntenie, hogy:

• teljesen nemdohányzó munkahelyet működtet;
• vagy szabadtéri dohányzóhelyet jelöl ki.

2. A helyszín kockázatainak értékelése

Vizsgálni kell:

• a passzív dohányzás lehetőségét;
• a tűz- és robbanásveszélyt;
• az éghető anyagokat;
• a közlekedési útvonalakat;
• a bejáratok és légbevezetők helyét;
• a menekülési útvonalakat;
• a munkafolyamatok biztonságát.

3. A kijelölt hely megfelelő jelölése

A dohányzóhelyet és a dohányzási tilalommal érintett területeket jól látható, egyértelmű jelzésekkel kell ellátni.

4. Belső szabályozás kialakítása

A szabályzatban célszerű meghatározni:

• a dohányzóhely pontos helyét;
• a használatára jogosultak körét;
• a használat megengedett időpontját;
• az e-cigarettára és hevített termékekre vonatkozó szabályt;
• a hamu és csikk biztonságos elhelyezését;
• a szabályszegés esetén követendő eljárást;
• az ellenőrzésért felelős személyt.

5. A munkavállalók tájékoztatása

Az új belépőknek is ismerniük kell:

• hol tilos dohányozni;
• hol található a kijelölt hely;
• mikor használható;
• milyen eszközökre terjed ki a tilalom;
• és milyen következménye lehet a szabályszegésnek.

6. A szabály betartatásának ellenőrzése

A munkáltató felelőssége nem szűnik meg a tábla kihelyezésével. A rendszeres szabályszegést fel kell tárni, dokumentálni és kezelni.

Mi a munkavédelmi szakember feladata?

A dohányzás szabályozása elsősorban népegészségügyi, munkáltatói és részben tűzvédelmi kérdés, de a munkavédelmi szakembernek is fontos feladatai lehetnek.

A kockázatok feltárása

A munkavédelmi szakember vizsgálhatja:

• éri-e dohányfüst a nemdohányzó dolgozókat;
• visszajut-e a füst az épületbe;
• biztonságos helyen van-e a dohányzóhely;
• keresztezi-e a munkagépek vagy járművek útvonalát;
• akadályozza-e a menekülést;
• szabályosan történik-e a csikkek gyűjtése;
• fennáll-e tűz- vagy robbanásveszély.

Közreműködés a kockázatértékelésben

A passzív dohányzásból, a nem megfelelő elhelyezésből és a dohányzás miatti munkaszervezési problémákból származó kockázatokat szükség szerint a kockázatértékelésben is kezelni kell.

A helyszíni gyakorlat ellenőrzése

Nem elég, hogy a dokumentumban szerepel egy kijelölt hely. Meg kell nézni, hogy:

• a dolgozók valóban ott dohányoznak-e;
• a jelzés látható-e;
• van-e eldobált csikk;
• bejut-e a füst az épületbe;
• nincs-e a közelben veszélyes anyag;
• és az e-cigarettát nem használják-e az öltözőben vagy mosdóban.

Együttműködés a tűzvédelmi szakemberrel

A dohányzóhely tűzvédelmi megfelelőségének meghatározásához megfelelő tűzvédelmi szaktudás is szükséges lehet. A munkavédelmi képesítés önmagában nem tesz valakit minden tűzvédelmi szakkérdés eldöntésére jogosulttá.

Oktatás és tájékoztatás

A munkavédelmi oktatásban vagy külön munkáltatói tájékoztatásban célszerű tisztázni, hogy:

• az e-cigaretta sem használható bárhol;
• a nikotinmentes patron nem jelent automatikus kivételt;
• a dohányzóhely használata nem írhatja felül a munkarendet;
• tűzveszélyes helyen a szabályszegés súlyos következményekkel járhat.

Hol hibáznak leggyakrabban a munkáltatók?

„Kötelesek vagyunk dohányzóhelyet biztosítani”

Nem. A munkahely teljes területe nemdohányzóvá nyilvánítható.

A bejárat mellé teszik a hamutartót

Ez közforgalmú intézménynél sértheti az ötméteres korlátozást, és a füst közvetlenül bejuthat az épületbe.

Csak a hagyományos cigarettát tiltják

A szabályzat nem tér ki az e-cigarettára, a hevített dohánytermékre és a dohányzást imitáló eszközökre.

Zárt dohányzószobát alakítanak ki engedély nélkül

Általános munkahelyen a zárt dohányzószoba nem jogszerű megoldás.

A tűzvédelmi kockázatot nem vizsgálják

A hely ugyan szabadtéri, de éghetőanyag-tároló, gázpalack vagy akkumulátortöltő mellett található.

Nincs egyértelmű jelölés

A dolgozók megszokás alapján használnak egy területet, de az hivatalosan nincs kijelölve.

A mosdóban eltűrik az e-cigarettát

Az e-cigaretta használata zárt munkahelyen nem válik jogszerűvé attól, hogy nem keletkezik hagyományos cigarettafüst.

Nincs következetes ellenőrzés

A vezető látja a szabályszegést, de nem intézkedik, ezért a tiltás csak papíron létezik.

Korlátlan cigarettaszünetet engednek

Ez munkaszervezési és munkajogi konfliktust okozhat a dohányzó és nemdohányzó munkavállalók között.

A kijelölt hely rosszul megközelíthető

A dolgozók ezért közelebbi, de tiltott helyet kezdenek használni.

Gyakran ismételt kérdések

Kötelező minden munkahelyen dohányzóhelyet kialakítani?

Nem. A munkáltató a teljes munkahelyet – a szabadtéri részeket is – nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja.

Dohányozhat a dolgozó bárhol az udvaron?

Nem. Ha a munkahely nem teljesen nemdohányzó, a dohányzás főszabály szerint a szabályosan kijelölt nyílt légterű helyen engedhető meg.

Használható e-cigaretta a munkahelyi mosdóban?

Nem. A mosdó zárt munkahelyi helyiség, ezért ott az e-cigaretta használata is tilos.

Használható nikotinmentes e-cigaretta az irodában?

Nem abból kell kiindulni, hogy van-e benne nikotin. A dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára is vonatkozhat a tilalom.

Kell külön e-cigarettás helyet kijelölni?

Nem feltétlenül. Az e-cigaretta használata a kijelölt dohányzóhelyen engedélyezhető. A munkáltató dönthet szigorúbb szabályozásról is.

Lehet a dohányzóhely fedett?

A nyílt légterű jelleg és a megfelelő szellőzés megtartása mellett időjárás elleni részleges védelem kialakítható lehet, de a teljesen körbezárt, zárt helyiség már más jogi megítélés alá eshet. A konkrét kialakítást helyszíni vizsgálattal kell értékelni.

Lehet dohányzóhely a raktárkapu mellett?

Csak akkor, ha nem sérülnek a népegészségügyi, tűzvédelmi és közlekedésbiztonsági követelmények. A füst nem juthat vissza a raktárba, és a dolgozók nem akadályozhatják a járműforgalmat.

Jár külön cigarettaszünet?

Nem. A dohányzás önmagában nem teremt külön munkaközi szünetre való jogosultságot.

Megtilthatja a munkáltató az udvari dohányzást is?

Igen. A teljes munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja.

Büntethető az, aki tiltott helyen e-cigarettázik?

Igen. Az egészségvédelmi bírság az e-cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz tiltott helyen történő használatára is vonatkozhat.

Ki ellenőrizheti a szabályok betartását?

A dohányzási korlátozásokat népegészségügyi feladatkörben a járási, illetve fővárosi kerületi hivatal ellenőrizheti. A munkáltatón belül a vezető vagy a kijelölt intézkedésre jogosult személy is köteles lehet fellépni a szabályszegéssel szemben.

Elég szóban megmondani, hol lehet dohányozni?

Nem ajánlott. A kijelölt helyet és a tiltott területeket jól látható, egyértelmű jelzéssel kell ellátni. A belső szabályozást és a dolgozók tájékoztatását dokumentálni is célszerű.

Szabályozható a dohányzás a munkavédelmi szabályzatban?

Igen, de a kérdés érintheti a munkarendet, a tűzvédelmi szabályozást és más belső dokumentumokat is. Lényeges, hogy a különböző szabályzatok ne mondjanak egymásnak ellent.

Dohányozhat-e egyedül dolgozó személy a saját irodájában?

Nem. A zárt munkahelyi helyiségre vonatkozó tilalom nem attól függ, hogy más tartózkodik-e éppen a helyiségben.

Mi történik, ha a munkavállaló rendszeresen megszegi a szabályt?

A munkáltatónak dokumentáltan fel kell lépnie. A szabályszegés munkajogi következményt és hatósági bírságot is maga után vonhat, különösen ismétlődő vagy tűzveszélyt okozó magatartás esetén.

Összefoglalás

A munkáltató nem köteles dohányzóhelyet biztosítani. Dönthet úgy, hogy a teljes munkahelyet, az udvart is beleértve, nemdohányzó munkahellyé nyilvánítja.Ha mégis kijelöl dohányzóhelyet, annak:

• főszabály szerint nyílt légtérben kell lennie;
• jól láthatóan jelöltnek kell lennie;
• védenie kell a nemdohányzókat;
• meg kell felelnie a tűzvédelmi követelményeknek;
• nem akadályozhatja a közlekedést vagy menekülést;
• és a használat rendjét a dolgozóknak ismerniük kell.

Az e-cigaretta, a nikotinmentes elektronikus eszköz és a hevített dohánytermék nem használható szabadon az irodában vagy más zárt munkahelyen. A munkahelyi szabályozásban ezeket külön is érdemes megnevezni.A munkavédelmi szakember feladata nem pusztán egy tábla kihelyezésének ellenőrzése. Vizsgálnia kell a passzív dohányzás, a tűzveszély, a közlekedés, a menekülés és a munkaszervezés összefüggéseit, és szükség esetén tűzvédelmi szakember bevonását kell kezdeményeznie.

_{Felhasznált jogszabályok és szakmai források}

1. _{1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.}
2. _{39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól.}
3. _{Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: Az Nvt. rendelkezései közérthetően – dohányzási tilalmak, kijelölt helyek, e-cigaretta, jelölések, ellenőrzés és bírságok.}
4. _{1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – a munkáltató felelőssége, kockázatértékelés és a biztonságos munkakörnyezet követelményei.}
5. _{54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, Országos Tűzvédelmi Szabályzat – a dohányzás és gyújtóforrások tűzvédelmi korlátozásai.}
6. _{2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – munkaközi szünet, munkáltatói utasítás és munkavállalói kötelezettségek.}

A cikk általános szakmai tájékoztatás. A dohányzóhely kijelölését minden esetben az adott ingatlan rendeltetése, a munkafolyamatok, a tűzvédelmi kockázatok és a helyi körülmények alapján kell elvégezni.