Hosszabbítók és elosztók a munkahelyen – mikor jelentenek valódi veszélyt?

Egy hosszabbító önmagában nem rendellenes és nem feltétlenül veszélyes. Sok munkahelyen szükség van rá egy ideiglenesen használt kéziszerszám, takarítógép, mérőműszer, informatikai eszköz vagy más villamos berendezés működtetéséhez.

A probléma általában nem ott kezdődik, hogy valaki bedug egy hosszabbítót.

A veszély akkor alakul ki, amikor az ideiglenes megoldásból állandó rendszer lesz, amikor a hosszabbítót nem az adott környezethez választják ki, túl sok fogyasztót csatlakoztatnak rá, vagy a kábel olyan helyen vezet, ahol megsérülhet, víz érheti, túlmelegedhet vagy botlásveszélyt okozhat.

A hosszabbító sok munkahelyen szinte észrevétlenné válik. Hónapokig vagy akár évekig ugyanott marad az asztal alatt, a konyhaszekrény mögött, a raktárban, a műhely padlóján vagy az udvaron. 

Mivel a csatlakoztatott berendezés működik, gyakran senki nem teszi fel a kérdést:Biztonságos is így használni?

Ahogyan a Működik? Attól még nem biztos, hogy biztonságos. című írásunkban is bemutattuk, a működőképesség és a biztonság nem ugyanaz. Egy hosszabbító attól még lehet túlterhelt, sérült vagy rosszul elhelyezett, hogy a rá csatlakoztatott berendezés továbbra is működik.

Mit látunk a fő képen?

A cikk fő képén egy munkahelyi konyha  (strand lángossütő) közlekedési útvonalán keresztben vezetett kábel látható.

Első pillantásra talán csak egy hosszabbítónak tűnik, amelyet át lehet lépni. Munkavédelmi szempontból azonban azonnal több kérdés is felmerül:

• hány munkavállaló közlekedik naponta ezen az útvonalon;
• vihetnek-e közben edényt, élelmiszert vagy forró folyadékot;
• ráléphetnek-e a kábelre;
• elakadhat-e benne egy cipő;
• megsérülhet-e a kábel burkolata;
• érheti-e felmosóvíz vagy más folyadék;
• és megoldható lenne-e a villamos ellátás biztonságosabban.

A kép jól példázza azt a szemléletet, amelyről a Mit lát egy munkavédelmi szakember, amit mások nem? című cikkünkben is írtunk. A munkavédelmi szakember nemcsak azt látja, hogy egy kábel fekszik a padlón, hanem azt is megpróbálja előre felmérni, mi történhet, ha valaki megbotlik benne, rálép vagy a vezeték megsérül, vagy emiatt magára ünti a forró olajat.

A hosszabbító alapvetően ideiglenes megoldás

A hosszabbító elsődleges feladata, hogy egy villamos fogyasztó átmenetileg olyan helyen is használható legyen, ahol nincs megfelelő közelségben csatlakozóaljzat.

Ez nem jelenti azt, hogy minden hosszabbító csak néhány percre használható. Egy megfelelően kiválasztott, sérülésmentes és rendeltetésszerűen alkalmazott hosszabbító hosszabb időn keresztül is használható lehet. Munkavédelmi szempontból azonban mindig meg kell vizsgálni:

• alkalmi vagy rendszeres-e a használat;
• mekkora teljesítményű fogyasztót táplál;
• milyen környezetben helyezték el;
• éri-e mechanikai igénybevétel;
• érheti-e víz vagy más folyadék;
• ellenőrizhető-e az állapota;
• akadályozza-e a közlekedést;
• és nem lenne-e biztonságosabb rögzített csatlakozóaljzatot kialakítani.

Ha egy irodai munkaasztal, konyhai berendezés vagy műhelyben használt gép évek óta kizárólag hosszabbítóról kap áramot, az már nem valódi ideiglenes megoldás. Ilyenkor meg kell vizsgálni a tartós villamos kialakítás lehetőségét.

Nem minden hosszabbító egyforma

A hosszabbítók és elosztók között jelentős műszaki különbségek lehetnek.Eltérhet például:

• a vezeték keresztmetszete;
• a kábel hossza;
• a megengedett terhelés;
• a csatlakozók kialakítása;
• az érintés elleni védelem;
• az IP-védettség;
• a mechanikai ellenálló képesség;
• a kábel anyaga és hajlékonysága;
• a kültéri használhatóság;
• valamint az, hogy a terméket milyen környezetre tervezték.

Egy könnyű, beltéri háztartási elosztó nem válik ipari használatra alkalmassá attól, hogy egy műhelyben helyezték el.

Ugyanígy egy beltéri hosszabbító sem lesz kültéri eszköz attól, hogy az eső elől egy láda, raklap vagy műanyag zacskó alá teszik.

A hosszabbítót mindig a tényleges használati környezet, a csatlakoztatott fogyasztó és a várható igénybevétel alapján kell kiválasztani.

A hosszabbító a közlekedési útvonalon

A földön futó kábelek egyik legnyilvánvalóbb veszélye a botlás.A munkavállaló nem feltétlenül nézi folyamatosan a padlót. Munka közben figyelhet:

• a kezében tartott tárgyra;
• a kollégájára;
• a munkafolyamatra;
• a közlekedő targoncára;
• az ajtón belépő személyre;
• vagy akár egy forró edényre.

Egyetlen rossz lépés elegendő lehet ahhoz, hogy elakadjon a kábelben.A következmény nem feltétlenül csak egy kisebb megbotlás. Bekövetkezhet:

• bokaficam;
• csonttörés;
• esés;
• éles vagy forró tárgynak ütközés;
• forró folyadék kiömlése;
• a csatlakoztatott készülék lerántása;
• a dugvilla kitépődése;
• vagy a hosszabbító sérülése.

A földön futó vezetékek nem véletlenül szerepelnek az A 10 leggyakoribb munkavédelmi hiányosság, amit szemléinken találunk című összeállításunk első pontjai között. A dolgozók idővel megszokják a kábelt, rendszeresen átlépik, ezért a veszély lassan a mindennapi környezet részévé válik.

A „majd átlépik” nem munkavédelmi intézkedés

Gyakori válasz egy földön vezetett kábelre:

„Mindenki tud róla, majd figyelnek.”

Ez azonban nem megfelelő megelőző intézkedés.

A munkavédelemben elsősorban nem arra kell építeni, hogy minden dolgozó minden pillanatban észreveszi a veszélyt. A veszélyforrást lehetőség szerint meg kell szüntetni, vagy olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely csökkenti a baleset valószínűségét. A munkavállalók figyelme fontos, de nem helyettesíti:

• a megfelelő kábelvezetést;
• a mechanikai védelmet;
• a csatlakozóaljzat megfelelő elhelyezését;
• vagy a közlekedési útvonal szabaddá tételét.

Taposó kábelcsatorna: hasznos, de nem mindenre megoldás

Ha egy vezetéket átmenetileg közlekedési útvonalon kell átvezetni, megfelelő kialakítású taposó kábelcsatornára lehet szükség.A megoldásnak egyszerre kell:

• csökkentenie a botlásveszélyt;
• védenie a kábelt a rálépéstől;
• ellenállnia a várható mechanikai igénybevételnek;
• stabilan a helyén maradnia;
• és nem szabad újabb veszélyes szintkülönbséget létrehoznia.

A kiválasztásnál figyelembe kell venni:

• gyalogos vagy járműforgalom halad-e át rajta;
• mekkora terhelés várható;
• hány kábel fut benne;
• beltéri vagy kültéri környezetben használják;
• csúszásmentes-e;
• jól látható-e;
• és megfelelően fekszik-e fel a padlóra.

Egy könnyű, irodai kábelrendező nem feltétlenül alkalmas üzemi konyhában, műhelyben vagy olyan helyen, ahol targoncák, kézikocsik vagy raklapemelők közlekednek. A taposó kábelcsatorna azonban nem teszi automatikusan elfogadhatóvá a tartósan rosszul kialakított villamos ellátást. Ha a berendezés állandóan ugyanazon a helyen működik, a végleges villamos kiépítés lehetőségét kell elsőként megvizsgálni.

Nem elég leragasztani a padlóra

A hosszabbítót sok helyen ragasztószalaggal rögzítik a padlóhoz. Ez bizonyos körülmények között átmenetileg csökkentheti a kábel elmozdulását, de önmagában nem biztosít megfelelő mechanikai védelmet.

A ragasztószalag:

• felválhat;
• szennyeződhet;
• a felmosástól elengedhet;
• nem védi meg a kábelt a rálépéstől;
• nem akadályozza meg az összenyomódást;
• és maga is csúszós vagy botlást okozó felületet képezhet.

A leragasztás ezért nem azonos a megfelelő kábelátvezetéssel.

Hosszabbító a céges konyhában

A céges teakonyhák és üzemi konyhák gyakori problémája, hogy kevés a csatlakozóaljzat, miközben egyre több villamos berendezést használnak.

Egyetlen területen jelenhet meg:

• vízforraló;
• mikrohullámú sütő;
• kávéfőző;
• hűtőszekrény;
• mosogatógép;
• kenyérpirító;
• melegszendvicssütő;
• elektromos főzőlap;
• automata kávégép;
• italhűtő;
• vagy más hőtermelő berendezés.

Ha ezek közül több készüléket közös elosztóba csatlakoztatnak, könnyen jelentős terhelés alakulhat ki.Különösen kockázatos lehet, ha:

• az elosztó a mosogató mellett vagy alatt található;
• a hosszabbító a munkalapon fekszik;
• a csatlakozásokra víz fröccsenhet;
• a kábel a mosogatógép vagy a hűtő mögött összenyomódik;
• az elosztó a padlón, felmosásnak kitett helyen van;
• több nagy teljesítményű hőtermelő berendezést működtetnek egyszerre;
• vagy az elosztót egy másik elosztóba csatlakoztatják.

A cikk fő képén látható helyzetben a botlásveszély mellett azt is vizsgálni kell, hogy a kábel konyhai környezetben fut. Itt számolni kell takarítással, folyadékkal, élelmiszer-szennyeződéssel, a berendezések mozgatásával és azzal is, hogy a dolgozók gyakran valamit a kezükben tartva közlekednek.

A mosogató közelében elhelyezett elosztó

Az elosztó nem feltétlenül csak akkor veszélyes, ha közvetlenül vízbe esik.Problémát okozhat:

• a fröccsenő víz;
• a kifolyó folyadék;
• a csöpögő csővezeték;
• a vizes kézzel történő csatlakoztatás;
• a felmosóvíz;
• vagy az elosztó burkolatába jutó szennyeződés.

A mosogató közelében ezért nem elegendő azt mondani, hogy az elosztót „olyan helyre tették, ahol elvileg nem éri víz”.

A tényleges használatot kell megfigyelni:

• hogyan mosogatnak;
• hová teszik az edényeket;
• hogyan takarítanak;
• elmozdítható-e az elosztó;
• és milyen folyadék kerülhet a környezetébe.

Hőtermelő készülékek egy közös elosztón

A vízforraló, mikrohullámú sütő, kávéfőző, kenyérpirító vagy elektromos főzőlap jelentős teljesítményű fogyasztó lehet.

Ha több ilyen készülék egyidejűleg ugyanarról az elosztóról működik, a terhelés összeadódik. Például előfordulhat, hogy valaki bekapcsolja a vízforralót, miközben működik a mikrohullámú sütő és melegszik a kávéfőző is. A dolgozók ebből csak annyit látnak, hogy minden készülék működik. A vezeték, a dugvilla, az elosztó és a fali csatlakozóaljzat azonban közben jelentős terhelést kaphat.

A veszélyt növelheti:

• a kis vezeték-keresztmetszet;
• a hosszú kábel;
• a laza csatlakozás;
• az elhasználódott aljzat;
• a gyenge minőségű elosztó;
• a sérült dugvilla;
• vagy a kábel rossz hőleadása.

A csatlakozó melegedése nem feltétlenül azonnal jelentkezik. Előfordulhat, hogy csak hosszabb használat után válik észrevehetővé.

Milyen jelek utalhatnak túlmelegedésre?

Figyelmeztető jel lehet:

• az égett szag;
• a barnult vagy elszíneződött műanyag;
• a megolvadt burkolat;
• a szokatlanul meleg dugvilla;
• a pattogó vagy sercegő hang;
• a laza csatlakozás;
• a villódzó berendezés;
• vagy a többször leoldó túláramvédelem.

Az ilyen jelenségeket nem szabad egyszerűen azzal elintézni, hogy a csatlakozót visszadugják vagy másik aljzatot keresnek.

A berendezést ki kell vonni a használatból, és szakemberrel kell megvizsgáltatni a hiba okát.

Egymásba kapcsolt elosztók

Az egymásba dugott elosztókat rendszerint azért alkalmazzák, mert nincs elegendő csatlakozóhely. Ez azonban nem növeli a rendelkezésre álló villamos teljesítményt. Ha egy fali csatlakozóaljzathoz több elosztót kapcsolnak, a teljes terhelés továbbra is ugyanazon a csatlakozási ponton, vezetéken és villamos áramkörön keresztül folyik.

A kockázatot növeli:

• a csatlakozások számának emelkedése;
• a laza érintkezés lehetősége;
• a túlterhelés;
• a melegedés;
• a gyenge minőségű elosztók használata;
• valamint az, hogy a felhasználó már nem látja át, melyik fogyasztó melyik elosztóhoz tartozik.

Különösen veszélyes lehet ez hőtermelő készülékek, fűtőberendezések, vízforralók, mikrohullámú sütők és nagyobb teljesítményű gépek esetén.

Feltekert kábeldob használata

A kábeldob megengedett terhelése általában attól is függ, hogy a kábel teljesen le van-e tekerve, vagy részben a dobon maradt. Nagyobb terhelésnél a feltekert kábel hőleadása korlátozott. A vezeték melegedhet, a szigetelése károsodhat, a hővédelem leoldhat, szélsőséges esetben pedig tűzveszély is kialakulhat.Ezért minden esetben ellenőrizni kell:

• a gyártói jelölést;
• a feltekert állapotra megadott terhelhetőséget;
• a teljesen letekert állapotra megadott terhelhetőséget;
• a csatlakoztatott fogyasztó teljesítményét;
• és a használati utasítást.

A „csak egy gép van rajta” nem elegendő információ. Nem mindegy, hogy az az egy gép egy kisebb kéziszerszám vagy egy hosszú időn keresztül nagy teljesítménnyel működő berendezés.

Hosszabbító kültéren

Kültéri használatnál a hosszabbítót és valamennyi csatlakozási pontot a környezeti hatások alapján kell megválasztani.

Figyelembe kell venni:

• az esőt;
• a fröccsenő vizet;
• a talajon összegyűlő vizet;
• a havat és a jeget;
• az UV-sugárzást;
• a port és szennyeződést;
• a járműforgalmat;
• a mechanikai sérülést;
• a hőmérsékletet;
• és a csatlakozók elhelyezését.

Nem megfelelő megoldás, ha a csatlakozást:

• nejlonzacskóba csomagolják;
• vödör alá teszik;
• raklappal takarják le;
• a fűben hagyják;
• vagy olyan helyre helyezik, ahol víz gyűlhet össze.

A rögtönzött takarás nem helyettesíti a megfelelő kültéri kivitelű eszközt és a biztonságos elhelyezést.

Mit jelent az IP-védettség?

Az IP-jelölés azt mutatja meg, hogy egy villamos szerkezet milyen mértékben védett a szilárd idegen testek és a víz behatolásával szemben.A megfelelő védettséget mindig a tényleges környezet alapján kell meghatározni.Más követelmények lehetnek:

• egy száraz irodában;
• egy üzemi konyhában;
• egy műhelyben;
• kültéri munkaterületen;
• mosóhelyen;
• öltözőben;
• vagy olyan helyen, ahol fröccsenő vízzel kell számolni.

Az IP44 jelölés önmagában nem jelenti azt, hogy a hosszabbító bármilyen kültéri vagy vizes környezetben korlátozás nélkül használható.A csatlakoztatott állapotot, a dugvillát, az aljzatot, a csatlakozás helyzetét és a gyártói előírásokat együtt kell értékelni.

Hosszabbító mosdóban, zuhanyzóban vagy öltözőben

A zuhanyzókban, mosdókban és más vizes helyiségekben a villamos berendezések elhelyezésére és használatára különleges követelmények vonatkozhatnak. A veszély nemcsak akkor áll fenn, ha egy hosszabbító közvetlenül a zuhanytálcában vagy a vizes padlón fekszik.Kockázatot jelenthet az is, ha:

• a hosszabbítót az ajtón keresztül vezetik be;
• a csatlakozási pontot víz érheti;
• a padlón rendszeresen megáll a víz;
• felmosóvíz kerülhet az elosztóra;
• hajszárítót vagy hősugárzót használnak róla;
• sérült a kábel burkolata;
• vagy a helyiség villamos kialakítása eredetileg nem erre a használatra készült.

Egy vizes helyiség villamos biztonsága nem intézhető el egy általános hosszabbító elhelyezésével. A szükséges villamos kialakítást szakemberrel kell megvizsgáltatni.

Ajtón és ablakon átvezetett kábel

Gyakori ideiglenes megoldás, hogy a hosszabbítót egy ajtón vagy ablakon keresztül vezetik.

Ennek veszélyei lehetnek:

• a kábel becsípődése;
• a külső köpeny sérülése;
• az ismétlődő hajlítás;
• az ajtó nem zárható megfelelően;
• a tűzgátló ajtó működése akadályozott;
• a menekülési útvonal leszűkül;
• vagy kültéri szakaszon víz juthat a csatlakozásba.

Különösen veszélyes lehet, ha a kábel rendszeresen egy nehéz ajtószárny, fémajtó vagy kapu alatt halad át.

A látható külső sérülés hiánya nem bizonyítja, hogy a kábel belső szerkezete nem károsodott.

Szőnyeg, bútor vagy gép alatt vezetett hosszabbító

A szőnyeg alatt vezetett hosszabbító elrejti a kábelt, de nem oldja meg a problémát.Sőt, újabb veszélyeket hozhat létre:

• romlik a hőleadás;
• a kábel tartós nyomás alá kerül;
• a sérülés nem látható;
• a bútor lába összenyomhatja;
• a szigetelés károsodhat;
• és a meghibásodás csak akkor válik észrevehetővé, amikor már komolyabb probléma alakult ki.

Ugyanez vonatkozik a szekrény, hűtőgép, munkaasztal vagy gyártóberendezés alá szorított vezetékekre.

Jármű- és targoncaforgalomnak kitett kábelek

Egy hosszabbítót nem szabad védelem nélkül olyan helyen vezetni, ahol:

• gépkocsi;
• targonca;
• raklapemelő;
• kézikocsi;
• takarítógép;
• vagy más nehéz eszköz haladhat át rajta.

A kerék terhelése összenyomhatja a vezetéket, károsíthatja a szigetelést és a belső ereket.

A kábel kívülről akár épnek is tűnhet, miközben belül már kialakult a sérülés. Ilyen környezetben megfelelő mechanikai védelemre vagy más nyomvonalra van szükség. Az sem megfelelő, ha a dolgozóknak szóban azt mondják, hogy lehetőleg ne hajtsanak rá.

Sérült hosszabbító javítása szigetelőszalaggal

Gyakori megoldás a sérült kábel szigetelőszalaggal történő körbetekerése. Ez azonban nem tekinthető automatikusan megfelelő javításnak.A sérülés érintheti:

• a külső köpenyt;
• az egyes erek szigetelését;
• a vezetőszálakat;
• a húzásmentesítést;
• a dugvillát;
• vagy az elosztó belső csatlakozásait.

A sérült hosszabbítót ki kell vonni a használatból, meg kell vizsgálni, majd csak szakszerű javítás vagy csere után szabad ismét alkalmazni. A ragasztószalag nem állapotvizsgálat és nem bizonyítja a villamos biztonságot.

A saját otthoni elosztó behozatala

Irodákban gyakran előfordul, hogy a munkavállaló saját hosszabbítót vagy elosztót hoz be otthonról.Ennek oka általában egyszerű:

• kevés a csatlakozóaljzat;
• telefontöltőt szeretne használni;
• ventilátort vagy fűtőberendezést hoz;
• az asztala messze van a faltól;
• vagy több informatikai eszközt kell csatlakoztatnia.

A munkáltató azonban nem veszíti el a felelősségét attól, hogy az eszköz a dolgozó tulajdona.Ezért célszerű szabályozni:

• behozható-e saját villamos eszköz;
• ki ellenőrzi az állapotát;
• milyen elosztó használható;
• milyen fogyasztó csatlakoztatható;
• és milyen esetben kell az eszközt kivonni a használatból.

Az ismeretlen eredetű, sérült vagy jelöletlen elosztót nem szabad csak azért elfogadni, mert a dolgozó szerint otthon jól működött.

Mire figyeljen a munkáltató?

A hosszabbítók és elosztók használatára célszerű belső szabályokat kialakítani.Meg kell határozni például:

• ki vásárolhat hosszabbítót;
• milyen típusok használhatók;
• engedélyezett-e saját eszköz behozatala;
• hogyan történik az állapotellenőrzés;
• kinek kell jelenteni a sérülést;
• hol tilos hosszabbítót használni;
• milyen berendezések nem működtethetők róla;
• mikor szükséges villamos szakember bevonása;
• és mikor kell végleges csatlakozóaljzatot kialakítani.

A biztonságos rendszer nem ott kezdődik, hogy a dolgozók kapnak egy általános utasítást: „Vigyázzanak a hosszabbítókkal.” A szabályoknak konkrétnak és a valós munkahelyi körülményekhez igazodónak kell lenniük.

Munkavédelmi oktatás a hosszabbítók használatáról

Az oktatás során nem elegendő annyit mondani, hogy sérült hosszabbítót használni tilos. A munkavállalóknak fel kell ismerniük például:

• a túlmelegedés jeleit;
• a sérült húzásmentesítést;
• a laza dugvillát;
• az elszíneződött csatlakozót;
• a nem megfelelő kábelvezetést;
• a feltekert kábeldob veszélyét;
• a víz közelében lévő elosztó kockázatát;
• és az egymásba kapcsolt elosztók problémáját.

A munkavállalónak azt is tudnia kell:

• hol jelentheti a hibát;
• kihez fordulhat;
• mit kell azonnal kivonni a használatból;
• és milyen helyzetben tilos saját maga javítást végeznie.

Mit vizsgál egy munkavédelmi szakember?

Egy munkavédelmi szemle során nem pusztán azt nézzük meg, hogy található-e hosszabbító a munkahelyen. A kérdés az, hogy:

• miért van rá szükség;
• milyen környezetben használják;
• milyen fogyasztót táplál;
• mekkora terhelést kap;
• hogyan vezették el;
• érheti-e víz;
• megsérülhet-e;
• botlásveszélyt okoz-e;
• alkalmas-e a környezetre;
• és szükség lenne-e tartós műszaki átalakításra.

A munkavédelmi szakember általában nem a hosszabbító villamos műszaki megfelelőségét minősíti. A szemle során azonban felismerheti azokat a körülményeket, amelyek további villamos szakmai vizsgálatot indokolnak.Ilyen lehet például:

• az égett szag;
• a megolvadt csatlakozó;
• a sérült burkolat;
• a házilagos javítás;
• a túlterhelt elosztó;
• vagy az ismételten leoldó védelem.

Nem elég a jogszabályi minimumot keresni

Gyakran felmerül a kérdés:

„Hol van pontosan leírva, hogy ez a hosszabbító itt nem lehet?”

A megfelelő munkavédelmi gondolkodás azonban nem mindig egyetlen tiltó mondat keresésével kezdődik. 

Azt kell megvizsgálni:

• milyen veszélyt okozhat a kialakítás;
• mekkora a baleset valószínűsége;
• milyen súlyos lehet a következmény;
• van-e biztonságosabb megoldás;
• és megtette-e a munkáltató az észszerűen elvárható megelőző intézkedéseket.

Erről a szemléletről részletesebben a Munkavédelem és tűzvédelem: miért nem elég csak megfelelni az előírásoknak? című cikkünkben írtunk. A biztonság nem kizárólag a dokumentáció vagy a jogszabályi minimum kipipálását jelenti, hanem a tényleges munkahelyi veszélyek felismerését és megszüntetését is.

Mikor kell villamos szakembert bevonni?

Villamos szakember bevonása indokolt lehet többek között akkor, ha:

• tartósan hosszabbítóról működik egy berendezés;
• rendszeresen túlterhelődik az áramkör;
• melegszik a dugvilla vagy az aljzat;
• elszíneződés vagy olvadás látható;
• sérült a vezeték;
• bizonytalan a védővezető folytonossága;
• gyakran leold a túláramvédelem vagy az áram-védőkapcsoló;
• kültéri vagy vizes környezetben kell áramellátást kialakítani;
• nagy teljesítményű fogyasztót használnak;
• vagy új csatlakozóaljzat kialakítása szükséges.

A munkavédelmi szemle felismerheti és jelezheti a problémát, a villamos műszaki vizsgálatot és a szükséges javítást azonban megfelelő képesítéssel rendelkező szakembernek kell elvégeznie.

Gyakori hibák röviden

A munkahelyeken leggyakrabban az alábbi hiányosságokkal találkozhatunk:

• közlekedési útvonalon keresztben vezetett kábel;
• egymásba kapcsolt elosztók;
• feltekerten terhelt kábeldob;
• sérült vagy ragasztott vezeték;
• beltéri hosszabbító kültéren;
• víz közelében elhelyezett elosztó;
• hőtermelő berendezés gyenge minőségű hosszabbítón;
• ajtó alatt becsípett kábel;
• szőnyeg alatt vezetett hosszabbító;
• túl sok fogyasztó egyetlen elosztón;
• járművek által taposott vezeték;
• tartósan ideiglenes kialakítás;
• ismeretlen eredetű vagy jelöletlen termék;
• laza, melegedő vagy elszíneződött csatlakozó;
• saját, ellenőrizetlen elosztó behozatala;
• és a sérülések bejelentésének hiánya.

Munkáltatói ellenőrzőlista

Érdemes rendszeresen ellenőrizni:

☐ Található-e hosszabbító közlekedési útvonalon?

☐ Megfelelően védettek-e a padlón átvezetett kábelek?

☐ Használnak-e egymásba kapcsolt elosztókat?

☐ Teljesen letekerik-e a terhelt kábeldobokat?

☐ Van-e sérült, ragasztott vagy megtört kábel?

☐ Található-e elosztó víz, mosogató vagy felmosásnak kitett terület közelében?

☐ Működik-e hőtermelő berendezés hosszabbítóról?

☐ Megfelelő-e a kültéren használt eszköz kivitele?

☐ Halad-e jármű vagy targonca a kábeleken?

☐ Engedélyezett és szabályozott-e a saját elosztók behozatala?

☐ Tudják-e a dolgozók, kinek kell jelenteniük a hibát?

☐ Indokolt lenne-e végleges csatlakozóaljzat kialakítása?

Gyakran ismételt kérdések

Tilos hosszabbítót használni a munkahelyen?

Nem. A hosszabbító használata önmagában nem tiltott, de az eszköznek alkalmasnak kell lennie a feladatra és a környezetre, továbbá megfelelő állapotban kell lennie.

Használható több elosztó egymásba csatlakoztatva?

Ez általában kerülendő. Nem növeli a rendelkezésre álló teljesítményt, viszont növeli a csatlakozási hibák, a túlterhelés és a melegedés kockázatát.

Használható hosszabbító a céges konyhában?

Csak akkor, ha a kialakítás, a környezet, a terhelés és a víz elleni védelem ezt lehetővé teszi. A mosogató vagy csap közvetlen közelében elhelyezett általános beltéri elosztó különösen kockázatos lehet.

Jó megoldás a kábel leragasztása a padlóra?

A ragasztószalag önmagában nem biztosít megfelelő mechanikai védelmet, és nem feltétlenül szünteti meg a botlásveszélyt. Ideiglenes átvezetéshez megfelelő taposó kábelcsatorna vagy más műszaki megoldás szükséges lehet.

Használható hosszabbító szőnyeg alatt?

Nem megfelelő megoldás. A kábel sérülése rejtve maradhat, tartós nyomás alá kerülhet, és romolhat a hőleadása.

Mikor kell a hosszabbítót azonnal kivonni a használatból?

Többek között akkor, ha sérült, megtört, megolvadt, égett szagú, melegszik, laza a csatlakozója, hiányos a burkolata vagy víz érte.

Elég, ha a dolgozók tudják, hogy át kell lépni a kábelt?

Nem. A veszély ismerete nem helyettesíti a veszélyforrás megszüntetését vagy a megfelelő műszaki védelmet.

Összefoglalás

A hosszabbító nem tiltott eszköz, de nem használható gondolkodás nélkül minden helyzetben.A biztonságos használat feltétele:

• a megfelelő termék kiválasztása;
• a környezet figyelembevétele;
• a terhelés ellenőrzése;
• a kábel mechanikai védelme;
• a közlekedési útvonalak szabadon tartása;
• a rendszeres állapotellenőrzés;
• a dolgozók megfelelő oktatása;
• valamint annak felismerése, amikor már nem ideiglenes megoldásra, hanem végleges villamos kiépítésre van szükség.

Egy hosszabbító sokszor csak apró részletnek tűnik.Munkavédelmi szempontból azonban egyszerre okozhat:

• áramütési veszélyt;
• túlmelegedést;
• tüzet;
• botlásos balesetet;
• mechanikai sérülést;
• és üzemeltetési problémát.

A cikk fő képén látható kábel sem azért jelent problémát, mert már történt miatta baleset.

Azért kell foglalkozni vele, mert a baleset lehetősége már jelen van. A problémát nem akkor kell észrevenni, amikor valaki elesett, megolvadt a csatlakozó vagy megsérült a vezeték. A biztonság a veszély időben történő felismerésével és a megfelelő intézkedéssel kezdődik.

A cikk általános szakmai tájékoztatás. Nem helyettesíti a vonatkozó jogszabályok, szabványok, gyártói előírások, villamos dokumentációk, helyszíni adottságok és az adott munkáltató kockázatértékelésének ismeretét. 

Konkrét villamos kialakítás vagy rendellenesség esetén megfelelő képesítéssel rendelkező villamos szakember, szükség szerint munkavédelmi és tűzvédelmi szakember bevonása szükséges.