A baleset után gyakran nem a jegyzőkönyv az első kérdés, hanem az, hogy:

„Miből fog megélni a sérült, amíg nem tud dolgozni?”

Sokan automatikusan úgy gondolják, hogy munka közben történt sérülés esetén minden munkavállalónak 100 százalékos baleseti táppénz jár. Ez azonban nem minden esetben igaz.A jogosultság attól függ többek között, hogy:

• a balesetet üzemi balesetként elismerik-e;
• a sérült biztosítottnak minősül-e;
• melyik jogviszonyban történt a baleset;
• a keresőképtelenség összefügg-e a balesettel;
• milyen dokumentumokat nyújtottak be;
• és az igényt határidőben érvényesítették-e.

Különösen sok félreértés kapcsolódik az alkalmi, köznyelven „napi bejelentéses” foglalkoztatáshoz. Az ilyen munkavállaló balesete ugyanis lehet munkabaleset, miközben az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján mégsem jár számára baleseti táppénz.

Mi a baleseti táppénz?

A baleseti táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, amely az elismert üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő keresőképtelenség idejére járhat.Nem minden baleset alapoz meg baleseti táppénzt.A jogosultsághoz főszabály szerint szükséges, hogy:

1. a sérült baleseti táppénzre jogosító biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen;
2. a baleset üzemi jellegét az arra jogosult szerv határozattal elismerje;
3. a sérült a baleset következtében keresőképtelenné váljon;
4. az igényt a szükséges dokumentumokkal benyújtsák.

([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; Magyar Államkincstár – Baleseti táppénz])A munkabaleseti jegyzőkönyv fontos bizonyíték, de önmagában nem jelenti azt, hogy a baleseti táppénz automatikusan jár.Az üzemi jelleget:

• a társadalombiztosítási kifizetőhely;
• vagy kifizetőhely hiányában az egészségbiztosítási feladatkörben eljáró vármegyei, illetve fővárosi kormányhivatal

állapítja meg határozatban.([Forrás: Magyar Államkincstár – Baleseti táppénz])

Munkabaleset és baleseti táppénz: két külön döntés

A munkáltató munkavédelmi szempontból azt vizsgálja, hogy az esemény munkabalesetnek minősül-e.A társadalombiztosítási szerv ettől elkülönülten azt vizsgálja, hogy:

• üzemi baleset történt-e;
• a sérült jogosult-e baleseti ellátásra;
• a keresőképtelenség az elismert balesettel okozati kapcsolatban áll-e.

Ezért elképzelhető, hogy:

• az esemény munkabaleset és üzemi baleset is;
• az esemény úti üzemi baleset, de nem munkabaleset;
• az esemény munkabaleset, de az adott jogviszony alapján baleseti táppénz nem jár;
• vagy a munkáltató munkabalesetként dokumentálja, de a társadalombiztosítási szerv az üzemi jelleget nem ismeri el.

Ha a baleset üzemi jellegét elutasítják, de a sérült egyébként táppénzre jogosult, a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemként kell kezelni. ([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény, az üzemi jelleg elutasítására vonatkozó rendelkezések])

Jár-e betegszabadság a baleseti táppénz előtt?

Elismert üzemi balesetből eredő keresőképtelenségnél nem kell először a betegség esetén alkalmazott betegszabadságot igénybe venni.A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától járhat. A betegszabadságra vonatkozó szabályokat a baleseti táppénzre való jogosultságnál nem kell alkalmazni. ([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §; Magyar Államkincstár – Táppénz, betegszabadság])Ez jelentős különbség a saját betegség miatti keresőképtelenséghez képest, amelynél a munkaviszonyban álló dolgozót főszabály szerint évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Táppénz, betegszabadság])

Fontos gyakorlati helyzet

Ha az üzemi jelleg még nincs elismerve, az ügyintézés átmenetileg bizonytalan lehet.Ilyenkor nem helyes azt mondani a dolgozónak, hogy:

„Amíg nincs határozat, semmilyen ellátás nem jár.”

A benyújtott igényt el kell bírálni, és az ellátás jogcímét a határozatok, az orvosi dokumentumok és a biztosítási jogviszony alapján kell rendezni.

Mekkora a baleseti táppénz összege?

A baleseti táppénz mértéke főszabály szerint:

• munka közbeni vagy más, nem úti üzemi balesetnél a napi alap 100 százaléka;
• úti üzemi balesetnél a napi alap 90 százaléka.

([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény; Magyar Államkincstár – Baleseti táppénz])A „100 százalék” vagy „90 százalék” nem feltétlenül a munkaszerződés szerinti havi bruttó munkabér egyszerű százalékát jelenti.Az ellátás alapját a jogszabály szerinti, naptári napi jövedelem alapján állapítják meg.A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell meghatározni, ahol az üzemi baleset bekövetkezett. ([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §])Ez többes jogviszony esetén különösen fontos lehet.

Miért nem lehet a havi bérből egyszerűen kiszámolni?

Tegyük fel, hogy a munkavállaló havi bruttó bére 450 000 Ft.Nem helyes automatikusan azt mondani, hogy:

• 100 százalékos baleseti táppénznél havi 450 000 Ft-ot kap;
• úti balesetnél pedig 405 000 Ft-ot.

Az ellátás:

• naptári napi alapon számított;
• a figyelembe vehető jövedelmi időszakhoz kapcsolódik;
• adó- és levonási szabályok érinthetik;
• a folyósított napok száma hónaponként eltérhet.

A pontos összeget ezért a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy az illetékes kormányhivatal állapítja meg.

Meddig járhat a baleseti táppénz?

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási idő és a korábbi táppénzfolyósítás időtartamától függetlenül főszabály szerint legfeljebb egy éven keresztül járhat.A folyósítás orvosszakértői feltételek mellett legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. ([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (3) bekezdés])Ez nem jelenti azt, hogy minden baleset után automatikusan egy évig jár az ellátás.A folyósítás addig tarthat, amíg:

• a keresőképtelenség fennáll;
• az az elismert üzemi balesettel összefügg;
• és a törvényi időtartamot nem merítették ki.

Ha a sérült korábban keresőképessé válik, az ellátás megszűnik.

Mi történik, ha a sérült később ugyanazon baleset miatt ismét keresőképtelen lesz?

Egy üzemi baleset következményei nem mindig gyógyulnak meg véglegesen az első keresőképtelenségi időszak végére.Előfordulhat például:

• újabb műtét;
• implantátum eltávolítása;
• szövődmény;
• rehabilitáció;
• a sérülés későbbi rosszabbodása.

Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy az újabb keresőképtelenség ugyanazzal az elismert üzemi balesettel áll-e összefüggésben.Ezért különösen fontos megőrizni:

• az üzemiséget elismerő határozatot;
• a munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvet;
• az orvosi dokumentációt;
• a korábbi keresőképtelenségi igazolásokat.

Hogyan kell igényelni a baleseti táppénzt?

Munkaviszonyban álló biztosított főszabály szerint a foglalkoztatójánál nyújtja be a baleseti táppénz megállapításához szükséges iratokat.A foglalkoztató:

• társadalombiztosítási kifizetőhely esetén elbírálhatja az igényt;
• kifizetőhely hiányában továbbítja az ügyet az illetékes kormányhivatalhoz.

Az üzemi baleset elismeréséhez, illetve a baleseti táppénzhez szükség lehet többek között:

• keresőképtelenségi igazolásra;
• munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvre;
• a baleset körülményeit igazoló dokumentumokra;
• foglalkoztatói adatokra;
• szükség esetén rendőrségi vagy más hatósági iratokra.

A baleset üzemi jellegének elismerése akkor is külön kérhető, ha a sérült nem vált keresőképtelenné. Erre a Magyar Államkincstár elektronikus eljárást biztosít. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Üzemi baleset])

Mennyi időre visszamenőleg igényelhető?

A baleseti táppénz iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.Az ellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultsági feltételek akkor is fennálltak. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Baleseti táppénz])Ez nem azt jelenti, hogy érdemes hat hónapot várni.A késlekedés miatt:

• elveszhetnek a bizonyítékok;
• nehezebb lehet az üzemi jelleg igazolása;
• hiányozhatnak az orvosi előzmények;
• a munkáltató vagy a tanúk emlékezete bizonytalanabbá válhat.

Próbaidő alatt is járhat baleseti táppénz?

Igen.A próbaidő nem szünteti meg a munkavállaló biztosítási jogviszonyát.Ha a munkavállalót próbaidő alatt üzemi baleset éri, és a jogosultság egyéb feltételei fennállnak, baleseti táppénzre jogosult lehet.A próbaidő azonban munkajogi szempontból különleges helyzet, mert a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetéssel, indokolás nélkül megszüntethető.Ez nem változtatja meg visszamenőleg a már bekövetkezett baleset minősítését, és nem mentesíti a munkáltatót:

• a kivizsgálás;
• a jegyzőkönyv elkészítése;
• az iratok továbbítása;
• vagy a szükséges adatszolgáltatás alól.

Mi történik, ha a munkaviszony megszűnik?

A munkaviszony megszűnése nem teszi semmissé a korábban bekövetkezett munkabalesetet.A munkáltatónak akkor is teljesítenie kell a balesettel kapcsolatos kötelezettségeit, ha a munkavállaló:

• felmond;
• közös megegyezéssel távozik;
• határozott idejű munkaviszonya lejár;
• próbaidő alatt megszűnik a jogviszonya;
• vagy a munkáltató később megszűnik.

A baleseti táppénz folyósítása azonban biztosítási és eljárási szempontból külön vizsgálatot igényel. A 2026-tól alkalmazandó kifizetőhelyi eljárások külön szabályozzák azokat az ügyeket, amelyeknél a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosítási jogviszony már megszűnt. ([Forrás: Magyar Államkincstár – tájékoztató a biztosítási jogviszony megszűnését követő baleseti táppénzes ügyekről])Ezért a munkaviszony megszűnésekor nem elegendő azt mondani:

„Már nem dolgozik nálunk, intézze maga.”

A korábbi foglalkoztatónak továbbra is lehet dokumentációs, adattovábbítási és együttműködési kötelezettsége.

Többes jogviszony esetén mi történik?

Előfordulhat, hogy a sérült egyszerre több helyen dolgozik.Például:

• hétköznap teljes munkaidős munkaviszonyban áll;
• hétvégén egy másik cégnél részmunkaidőben dolgozik;
• emellett időnként egyszerűsített foglalkoztatás keretében vállal munkát.

A baleseti táppénz alapját annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset történt. ([Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §])A keresőképtelenséget jogviszonyonként is értékelni kell, mert elképzelhető, hogy a sérült:

• az egyik munkakörét nem képes ellátni;
• egy másik, könnyebb munkakört viszont igen.

A többes jogviszonyos ügyeket ezért nem célszerű általános sablon alapján kezelni.

A legfontosabb külön fejezet

Napi bejelentéses dolgozó balesete

A „napi bejelentés” nem önálló jogi fogalom. A köznyelvben általában az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett alkalmi vagy idénymunkát értik alatta.Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a felek megállapodása és a munkáltató jogszabály szerinti bejelentése alapján jön létre. A bejelentésnek főszabály szerint a munkavégzés megkezdése előtt meg kell történnie. ([Forrás: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról, 3. és 11. §])Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó személy:

• munkavállaló;
• szervezett munkavégzés keretében dolgozik;
• a munkavédelmi szabályok védelme alatt áll;
• de e jogviszony alapján nem minősül teljes körűen biztosítottnak.

A NAV hivatalos tájékoztatása szerint az egyszerűsített foglalkoztatott nem számít biztosítottnak; e jogviszony alapján nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. ([Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Az egyszerűsített foglalkoztatás])

Lehet-e munkabaleset a napi bejelentéses dolgozó sérülése?

Igen.Ha az egyszerűsített foglalkoztatottat a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri baleset, az munkabaleset lehet.A munkáltatónak ugyanúgy:

• intézkednie kell a sérült ellátásáról;
• rögzítenie kell az eseményt;
• ki kell vizsgálnia a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet;
• el kell készítenie a munkabaleseti jegyzőkönyvet;
• szükség esetén értesítenie kell a munkavédelmi hatóságot;
• és meg kell határoznia a megelőző intézkedéseket.

A Magyar Államkincstár kifejezetten rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatott üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Üzemi baleset, baleseti táppénz, gyakran ismételt kérdések])A munkáltató tehát nem mondhatja:

„Csak egy napra volt bejelentve, ezért nem munkabaleset.”

A foglalkoztatás rövid időtartama nem szünteti meg a munkavédelmi kötelezettségeket.

Jár-e baleseti táppénz a napi bejelentéses dolgozónak?

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján főszabály szerint nem.Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó személy nem biztosított, ezért ebből a jogviszonyból baleseti táppénz nem állapítható meg számára.Baleseti egészségügyi szolgáltatásra ugyanakkor jogosult lehet. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Üzemi baleset, baleseti táppénz; Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Az egyszerűsített foglalkoztatás])Ez a különbség a gyakorlatban rendkívül jelentős.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás lehet például

Az elismert üzemi balesettel összefüggő, társadalombiztosítás által támogatott:

• orvosi ellátás;
• kórházi kezelés;
• gyógyszer;
• gyógyászati segédeszköz;
• fogászati ellátás

a baleseti ellátásokra vonatkozó kedvezőbb szabályok szerint vehető igénybe.Ez azonban nem azonos a keresetpótló pénzbeli ellátással.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Egy napi bejelentéses dolgozó munka közben eltöri a lábát, és három hónapig nem tud dolgozni.Az esemény:

• munkabaleset lehet;
• üzemi balesetként elismerhető;
• a balesettel összefüggő egészségügyi ellátásra jogosultságot alapozhat meg;
• de az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján baleseti táppénz nem jár.

Ez komoly jövedelemkiesést okozhat.A munkáltatói kártérítési felelősség ettől még külön vizsgálható. A baleseti táppénz hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy a sérültnek semmilyen más igénye nem lehet.

1. eset: a napi bejelentéses dolgozó munka közben sérül meg

A munkavállaló alkalmi munkában rakodást végez. Egy nem megfelelően rögzített anyag lezuhan, és eltöri a lábát.

Munkavédelmi szempontból

Az esemény munkabaleset lehet.A munkáltató köteles:

• elsősegélyt biztosítani;
• szükség esetén mentőt hívni;
• a helyszínt biztosítani;
• a balesetet kivizsgálni;
• munkabaleseti jegyzőkönyvet készíteni;
• az okokat feltárni;
• megelőző intézkedést hozni.

Társadalombiztosítási szempontból

A sérült az egyszerűsített foglalkoztatás alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult lehet, de baleseti táppénzre nem. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Üzemi baleset, baleseti táppénz])

2. eset: a dolgozót munkakezdés előtt szabályosan bejelentették

A munkáltató reggel 6 óra 40 perckor bejelenti az alkalmi munkavállalót. A munka 7 órakor kezdődik. A baleset 10 órakor történik.Ebben az esetben az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony fennállása igazolható lehet.A baleset munkabaleseti minősítését azonban nem a NAV-bejelentés önmagában dönti el.Azt is vizsgálni kell:

• ténylegesen munkát végzett-e;
• kinek az utasítására;
• milyen feladatot;
• hol és milyen körülmények között.

A szabályos bejelentés igazolja a foglalkoztatási jogviszony egyik fontos elemét, de nem helyettesíti a baleset kivizsgálását.

3. eset: a munkáltató csak a baleset után jelenti be

Ez különösen súlyos helyzet.Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a jogszabályban meghatározott bejelentéssel jön létre, amelyet a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesíteni. ([Forrás: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról])Ha a dolgozó már megkezdte a munkát, de még nem jelentették be, majd balesetet szenved, a későbbi bejelentés nem feltétlenül teszi szabályossá visszamenőleg a foglalkoztatást.Felmerülhet:

• be nem jelentett foglalkoztatás;
• munkaügyi vagy adóhatósági jogsértés;
• munkavédelmi felelősség;
• kártérítési felelősség;
• súlyosabb esetben más jogi felelősség is.

A munkáltató a bejelentés hiánya miatt sem tagadhatja le a balesetet.Ha a sérült ténylegesen a munkáltató szervezésében dolgozott, az esemény munkabaleseti kivizsgálása akkor is szükséges lehet.

A szabálytalan foglalkoztatás nem szünteti meg a sérült munkavédelmi védelmét.

4. eset: a napi bejelentéses dolgozót munkába menet éri baleset

A munkavállaló reggel saját autójával az alkalmi munkavégzés helyére tart, és közlekedési balesetet szenved.Ez főszabály szerint:

• nem munkabaleset;
• úti üzemi balesetként vizsgálható lehet;
• de az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján baleseti táppénz nem jár.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az egyszerűsített foglalkoztatott munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó, de üzemi balesetként vizsgálható esetéről üzemi baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. ([Forrás: Magyar Államkincstár – Üzemi baleset, baleseti táppénz, gyakran ismételt kérdések])

De mikor kezdődik az egynapos jogviszony?

Ez különösen fontos kérdés.Ha a dolgozó még nincs szabályosan bejelentve, amikor munkába indul, vitássá válhat, hogy az úti baleseti védelem milyen jogviszonyhoz kapcsolódhat.Ezért az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését nem szabad a munkakezdés utáni adminisztrációként kezelni.

5. eset: a munkába menet kitérőt tesz

A napi bejelentéses dolgozó munkába menet először egy ismerőséhez megy, majd onnan indul tovább a munkavégzés helyére.A baleset megítélésénél ugyanazokat a szempontokat kell értékelni, mint más úti balesetnél:

• honnan indult;
• hová tartott;
• mekkora kitérőt tett;
• mi volt a kitérő célja;
• mikor történt a baleset;
• fennállt-e még a munkába vezető út közvetlen kapcsolata.

Az egyszerűsített foglalkoztatás önmagában nem teszi automatikusan üzemi balesetté az eseményt.

6. eset: a munka befejezése után még a telephelyen sérül meg

A dolgozó befejezte az aznapi alkalmi munkát, átöltözik, majd a munkáltató udvarán a kijárat felé haladva elesik.A baleset munkabaleset lehet, mert a munkavállaló még a munkáltató területén, a munkavégzéshez kapcsolódó távozás során sérült meg.Más lehet a helyzet, ha a munka befejezése után:

• hosszabb ideig magáncélból maradt ott;
• engedély nélkül saját munkát végzett;
• vagy a munkáltatói tevékenységtől teljesen független programon vett részt.

A döntéshez a pontos körülményeket kell kivizsgálni.

7. eset: a dolgozónak van másik biztosított jogviszonya

A sérült hétköznap teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik egy cégnél, hétvégén pedig egyszerűsített foglalkoztatás keretében vállal alkalmi munkát.Az alkalmi munka során balesetet szenved.Fontos különbség:

• az egyszerűsített foglalkoztatásból baleseti táppénz nem jár;
• a sérült azonban a másik munkaviszonyában biztosított lehet;
• keresőképtelensége a másik munkakör ellátását is akadályozhatja.

A pénzbeli ellátás megállapítása ilyenkor összetett, mert vizsgálni kell:

• melyik jogviszonyban történt a baleset;
• mely jogviszonyokban keresőképtelen;
• milyen ellátásra jogosult a másik biztosítási jogviszony alapján;
• hogyan igazolták a keresőképtelenséget.

Nem helyes automatikusan kijelenteni, hogy a másik munkaviszony miatt az alkalmi munkából is baleseti táppénz jár.Az ellátásokat jogviszonyonként kell elbírálni.

8. eset: hosszú keresőképtelenség

A napi bejelentéses dolgozó egyetlen napot dolgozott, de a baleset miatt hat hónapig nem képes fizikai munkát végezni.Az egyszerűsített foglalkoztatásból baleseti táppénz ebben az esetben sem jár.Ez jól mutatja az alkalmi munkavégzés egyik jelentős kockázatát:

a munkavállaló munkabaleseti védelme fennáll, de a pénzbeli társadalombiztosítási védelem jóval szűkebb.

A sérültnek ettől függetlenül lehet:

• más jogviszonyból eredő ellátási jogosultsága;
• munkáltatóval szembeni kártérítési igénye;
• biztosítási szerződésből eredő követelése;
• vagy más jogcímen érvényesíthető igénye.

Ezeket azonban külön kell megvizsgálni.

9. eset: A munkáltató nem akarja bejelenteni a balesetet

Sajnos a gyakorlatban ez nem ritka.Jellemző mondatok:

• „Csak egy napra volt bejelentve.”
• „Nem akarunk hatósági ügyet.”
• „Úgysem jár neki táppénz.”
• „Mondja azt az orvosnak, hogy otthon esett el.”
• „Ha nem lesz jegyzőkönyv, nem lesz probléma.”

Ez nemcsak szakmailag hibás, hanem komoly jogkövetkezményekkel is járhat.A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeit nem az határozza meg, hogy milyen ellátás jár a sérültnek.A munkáltató kötelezettségeit az határozza meg, hogy munkabaleset történt-e.Ha igen, akkor a munkáltató köteles:

• gondoskodni a sérült ellátásáról;
• megőrizni a helyszínt (ha szükséges);
• kivizsgálni az eseményt;
• rögzíteni a bizonyítékokat;
• elkészíteni a munkabaleseti jegyzőkönyvet;
• nyilvántartásba venni a balesetet;
• meghatározni a megelőző intézkedéseket.

(Forrás: 1993. évi XCIII. törvény 64–65. §; 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet)

Mi történhet, ha a munkáltató eltitkolja a balesetet?

Ha később kiderül, hogy a baleset valóban megtörtént, a munkáltató számára többféle következmény is felmerülhet.

Munkavédelmi hatósági eljárás

A hatóság vizsgálhatja például:

• a kivizsgálás elmulasztását;
• a nyilvántartás hiányát;
• a jegyzőkönyv hiányát;
• a bejelentési kötelezettség elmulasztását;
• a munkavédelmi rendszer hiányosságait.

Kártérítési per

Ha a dolgozó maradandó egészségkárosodást szenved,akkor évekkel később is előfordulhat, hogy a bíróság előtt kell bizonyítani:

• mi történt;
• milyen munkát végzett;
• volt-e oktatás;
• megfelelő volt-e a munkaeszköz;
• készült-e kivizsgálás.

Ha nincs dokumentáció,akkor a munkáltató bizonyítási helyzete lényegesen rosszabb lehet.

Büntetőjogi következmények

Súlyos vagy halálos munkabaleset esetén előfordulhat, hogya rendőrség is vizsgálódik.Ilyenkor a hiányzó dokumentáció önmagában is komoly problémát jelenthet.

10. eset: Késedelmes bejelentés

A dolgozó hétfőn megsérül.Dolgozik még két napot.Szerdán már annyira fáj a keze, hogy orvoshoz megy.Csütörtökön szól a munkáltatónak.Ilyenkor gyakori reakció:

"Most már késő."

Valójában nem ilyen egyszerű.

Miért késhet a bejelentés?

A gyakorlatban sok oka lehet.Például:

• a dolgozó azt hitte, csak meghúzta magát;
• nem akarta cserbenhagyni a kollégáit;
• félt az állása miatt;
• nem akart táppénzre menni;
• később derült ki a törés;
• csak MRI vagy CT mutatta ki a sérülést;
• fokozatosan romlott az állapota.

Ezért minden esetet külön kell értékelni.

Mit kell ilyenkor vizsgálni?

A munkáltató ne azt vizsgálja elsőként,hogy "miért nem szólt",hanem azt,hogy

• valóban történhetett-e a sérülés;
• mikor kezdődtek a panaszok;
• ki látta;
• kinek szólt először;
• milyen orvosi dokumentum készült;
• vannak-e tanúk;
• egyezik-e a sérülés jellege az előadott történettel.

Mire figyeljen a dolgozó?

Ha valamilyen okból csak később jelentette be,akkor különösen fontos:

• minden orvosi papírt megőrizni;
• a baleset körülményeit részletesen leírni;
• megnevezni a tanúkat;
• jelezni, miért késett a bejelentés.

A napi bejelentéses dolgozó munkába menet sérül meg

Ez az egyik legbonyolultabb eset.Példa:A dolgozót reggel 7 órára hívták.6:40-kor kerékpárral indul.Útközben autó elé hajt.Súlyosan megsérül.

Mit kell ilyenkor vizsgálni?

Elsőként:

• létrejött-e szabályosan az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony;
• mikor történt a NAV-bejelentés;
• valóban munkába tartott-e;
• volt-e kitérő;
• milyen bizonyítékok vannak.

Mire nem jogosít automatikusan?

Sokan azt gondolják:

"Be volt jelentve, akkor jár a 90%-os baleseti táppénz."

Ez nem helyes.Az egyszerűsített foglalkoztatásból főszabály szerintnem keletkezik baleseti táppénzre jogosultság.Viszontaz üzemi baleset vizsgálata,illetve a baleseti egészségügyi szolgáltatás kérdése ettől még fennállhat.

Mi történik, ha több munkáltató is érintett?

Példa.Egy építkezésen dolgozik:

• fővállalkozó;
• alvállalkozó;
• munkaerő-kölcsönző;
• darus cég;
• villanyszerelő;
• gépkölcsönző.

Az alkalmi munkavállaló megsérül.Azonnal elkezdődik a felelősség tologatása.

„Nem a mi emberünk volt.”

„Őket a másik cég irányította.”

„A gépet nem mi adtuk.”

Ez rendkívül gyakori.Pedig a kivizsgálás célja nem a felelősség gyors áthárítása,hanema tényleges körülmények feltárása.Vizsgálni kell többek között:

• ki szervezte a munkát;
• ki adott utasítást;
• ki biztosította a munkaeszközt;
• ki felügyelte a munkát;
• ki rendelkezett a munkaterülettel;
• ki tartotta az oktatást;
• ki végezte a kockázatértékelést.

Hogyan segítünk mi?

A Munkavédelem Borsodnál nem csupán egy nyomtatványt töltünk ki.A célunk, hogy egy későbbi hatósági ellenőrzés, társadalombiztosítási eljárás vagy akár bírósági ügy során is megállja a helyét a dokumentáció.Szolgáltatásunk során:

• kivizsgáljuk a munkabalesetet a jogszabályoknak megfelelően;
• elkészítjük a munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvet;
• dokumentáljuk a bizonyítékokat;
• segítünk a tanúk meghallgatásában;
• ellenőrizzük az oktatási dokumentációt;
• átvizsgáljuk a kockázatértékelést;
• megvizsgáljuk a használati utasításokat és a műszaki dokumentációt;
• javaslatot készítünk a megelőző intézkedésekre;
• igény esetén felkészítjük a munkáltatót egy esetleges hatósági ellenőrzésre is.

Tapasztalatunk szerint egy jól dokumentált kivizsgálás nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a munkáltató egyik legerősebb bizonyítéka is lehet egy későbbi vita során.

Gyakran ismételt kérdések

A napi bejelentéses dolgozó balesete is munkabaleset?

Igen, ha a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

Jár neki baleseti táppénz?

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján főszabály szerint nem, mert ez a jogviszony nem hoz létre teljes biztosítotti jogállást.

Akkor semmit sem kap?

Nem.Jogosult lehet baleseti egészségügyi szolgáltatásra, és más jogviszonya vagy egyéb jogcíme alapján is keletkezhetnek jogosultságai.

Ha csak délután jelentették be a NAV-nál?

Ha a munkát már korábban megkezdte, az utólagos bejelentés nem teszi automatikusan szabályossá a foglalkoztatást. Ettől azonban a munkáltató munkavédelmi kötelezettségei nem szűnnek meg.

A munkáltató mondhatja azt, hogy "ne írjuk le"?

Nem.A munkabaleset kivizsgálása és dokumentálása jogszabályi kötelezettség. Ennek elmulasztása önmagában is jogsértő lehet.

Ha a dolgozó hibázott, akkor sem kell kivizsgálni?

De igen.A kivizsgálás célja nem a hibás személy kijelölése, hanem annak feltárása, hogy miért következhetett be a baleset, és hogyan lehet megelőzni a hasonló eseményeket.

Ki dönt, milyen jogorvoslat van, mikor felel a munkáltató, és mit kell tenni vita esetén?

A munkabaleset után több, egymással párhuzamos eljárás is indulhat.Ugyanarról az eseményről dönthet:

• a munkáltató;
• a munkavédelmi hatóság;
• a társadalombiztosítási kifizetőhely;
• az egészségbiztosítási feladatkörben eljáró kormányhivatal;
• a rendőrség vagy az ügyészség;
• a biztosító;
• végül pedig akár a bíróság is.

Ezek az eljárások nem ugyanazt vizsgálják.Előfordulhat, hogy egy esemény:

• munkavédelmi értelemben munkabaleset;
• társadalombiztosítási értelemben üzemi baleset;
• közlekedési szempontból a sérült hibájából következett be;
• munkajogi szempontból pedig mégis megalapozza a munkáltató kártérítési felelősségét.

Ezért veszélyes az a leegyszerűsítés, hogy:

„A dolgozó volt a hibás, ezért semmi sem jár neki.”

A munkabaleseti minősítés, az üzemi jelleg, a közlekedési felelősség és a kártérítés négy külön kérdés.

1. Ki dönti el, hogy munkabaleset történt?

🟢 Munkavédelmi jog – a munkáltató elsődleges feladata

A munkáltatónak minden olyan balesetről, amelyről tudomást szerez, meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, a kivizsgálás eredményét pedig munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

(Forrás: 1993. évi XCIII. törvény 64. §; 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet)A munkáltató tehát elsőként állást foglal:

• történt-e baleset;
• a baleset szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt-e;
• munkabalesetként kell-e nyilvántartani;
• szükséges-e munkabaleseti jegyzőkönyvet készíteni;
• milyen bejelentési kötelezettség áll fenn.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató döntése minden más szervet feltétlenül köt.

2. Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem ismeri el a balesetet?

A munkáltató nem intézheti el szóban az ügyet azzal, hogy:

„Szerintünk ez nem munkabaleset.”

Ha a munkáltató a bejelentett eseményt nem tekinti munkabalesetnek, erről és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatnia kell a sérültet, halálos baleset esetén pedig a hozzátartozót.A sérült a munkavédelmi hatósághoz fordulhat, ha vitatja például:

• a munkáltató minősítését;
• a kivizsgálás elmaradását;
• a baleset nyilvántartásba vételének hiányát;
• a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalmát;
• a jegyzőkönyv megküldésének elmulasztását;
• a baleset bejelentésének elmaradását.

(Forrás: 1993. évi XCIII. törvény 68. §)

Fontos különbség

A munkavédelmi hatósághoz fordulás elsősorban arra irányulhat, hogy:

• a munkáltató megfelelően teljesítette-e munkavédelmi kötelezettségeit;
• történt-e megfelelő kivizsgálás;
• helyes volt-e a munkabaleseti minősítés;
• elkészültek-e a szükséges dokumentumok.

A munkavédelmi hatóság azonban nem ugyanabban az eljárásban dönt a baleseti táppénz összegéről vagy a munkavállaló teljes kártérítési igényéről.

Mit tegyen a sérült, ha a munkáltató nem akar jegyzőkönyvet készíteni?

A sérült lehetőleg írásban jelentse be:

• a baleset pontos időpontját;
• helyét;
• az általa végzett munkát;
• a történtek rövid leírását;
• a sérülés jellegét;
• a tanúk nevét;
• az orvosi ellátás helyét;
• azt, hogy kinek és mikor jelentette korábban az eseményt.

Érdemes megőrizni:

• az elküldött elektronikus levelet;
• az átvételi igazolást;
• az üzenetváltásokat;
• az orvosi iratokat;
• a fényképeket;
• a tanúk elérhetőségét;
• a műszakbeosztást;
• a jelenléti adatokat.

Ha a munkáltató szóban arra kéri a dolgozót, hogy az orvosnál más történetet mondjon, azt nem szabad elfogadni.A valótlan baleseti előzmény később:

• az üzemi jelleg elutasításához;
• biztosítási vitához;
• bizonyítási nehézséghez;
• vagy akár büntetőjogi problémához is vezethet.

3. Ki dönti el, hogy üzemi baleset történt?

🔵 Társadalombiztosítás – külön határozat szükséges

A bejelentett baleset üzemi jellegéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.Ez lehet:

• a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely;
• vagy ennek hiányában az egészségbiztosítási feladatkörben eljáró vármegyei, illetve fővárosi kormányhivatal.

Az eljáró szerv az üzemi jellegről határozatot hoz.

(Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 64. §; Magyar Államkincstár – Baleseti táppénz)A határozatban többek között azt vizsgálják:

• a baleset mikor és hol történt;
• milyen tevékenység közben következett be;
• fennállt-e a biztosítási jogviszony;
• a baleset kapcsolatban állt-e a munkával;
• úti balesetnél valóban munkába vagy hazafelé tartott-e a sérült;
• történt-e indokolatlan kitérő vagy megszakítás;
• fennáll-e valamely törvényi kizáró ok.

Meddig lehet kérni az üzemi jelleg elismerését?

A baleset üzemi jellegének elismerése iránti kérelmet főszabály szerint legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani.Ez jogvesztő határidő: a törvény szerint elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

(Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2) bekezdés)Ezt nem szabad összekeverni:

• a munkabalesetek munkavédelmi nyilvántartására vonatkozó hároméves szabállyal;
• vagy a baleseti táppénz visszamenőleges igénylésére vonatkozó hat hónapos szabállyal.

Három különböző határidő

Egy év

Az üzemi jelleg elismerése iránti kérelem benyújtásának főszabály szerinti határideje.

Hat hónap

A baleseti táppénz iránti igény visszamenőleges érvényesítésének korlátja.

Három év

A munkabaleset bekövetkezésétől számított három év után a munkáltató a munkavédelmi törvény alapján már nem köteles azt bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

(Forrás: 1993. évi XCIII. törvény 67. §)A három szabály eltérő eljárásokhoz kapcsolódik, ezért nem helyettesítik egymást.

Mi történik, ha nem ismerik el üzemi balesetnek?

Ha az eljáró szerv megállapítja, hogy a baleset nem üzemi baleset, de a sérült egyébként táppénzre jogosult, a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemként kell kezelni.Vagyis az üzemi jelleg elutasítása nem jelenti feltétlenül azt, hogy a keresőképtelen személy minden pénzbeli ellátás nélkül marad.

(Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény)A különbség azonban jelentős lehet:

• más lehet az ellátás mértéke;
• betegszabadság is felmerülhet;
• eltérhet a folyósítás időtartama;
• más számítási szabályok alkalmazandók.

Az üzemi balesetet elismerő határozatot meg kell őrizni

Az üzemi balesetet elismerő határozat nem egyszer használatos irat.A baleset következményei később is jelentkezhetnek:

• újabb műtétre lehet szükség;
• szövődmény alakulhat ki;
• ismételt keresőképtelenség jelentkezhet;
• gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre lehet szükség;
• felmerülhet baleseti járadék iránti igény.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a határozatot a sérültnek meg kell őriznie, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia.

(Forrás: Magyar Államkincstár – Üzemi baleset)

4. Ki állapítja meg a közlekedési felelősséget?

Úti balesetnél gyakran közúti közlekedési baleset is történik.Ilyenkor a rendőrség, a szabálysértési hatóság, a biztosító vagy a bíróság vizsgálhatja:

• ki sértette meg a közlekedési szabályokat;
• ki okozta az ütközést;
• fennáll-e szabálysértési vagy büntetőjogi felelősség;
• melyik biztosító köteles helytállni.

Ez nem azonos az üzemi jelleg vizsgálatával.

Példa

A munkavállaló munkába menet elsőbbséget nem adva ütközik egy másik gépjárművel.Lehetséges, hogy:

• közlekedési szempontból ő a felelős;
• a közlekedési szabályszegés miatt szankciót kap;
• ugyanakkor a balesetet mégis úti üzemi balesetként ismerik el, mert közvetlenül a munkába vezető úton történt.

A sérült saját hibája tehát önmagában nem minden esetben zárja ki az üzemi jelleget.

5. Mikor merülhet fel a munkáltató kártérítési felelőssége?

🟠 Munka Törvénykönyve – a kártérítés külön kérdés

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.A munkáltató akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy:

• a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható a körülmény bekövetkezésének elkerülése vagy a kár elhárítása; vagy
• a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(Forrás: 2012. évi I. törvény 166. §)Ez a felelősségi rendszer szigorúbb annál, mint amit sok munkáltató feltételez.Nem elegendő egyszerűen azt állítani:

„A dolgozó is hibázott.”

A teljes mentesüléshez a törvényi feltételeket a munkáltatónak kell bizonyítania.

Mit jelent az ellenőrzési kör?

Az ellenőrzési körbe tartozhatnak különösen azok a körülmények, amelyekre a munkáltatónak tényleges ráhatása van.Például:

• a munkahely kialakítása;
• a gépek és munkaeszközök állapota;
• a munkaszervezés;
• a munkautasítás;
• a munkaidő-beosztás;
• a munkatempó;
• a létszám;
• az oktatás;
• az ellenőrzés;
• a karbantartás;
• az egyéni védőeszközök biztosítása;
• a veszélyes gyakorlatok megtűrése;
• az alvállalkozók koordinációja.

Egy műszaki meghibásodás sem feltétlenül esik automatikusan a munkáltató ellenőrzési körén kívülre.Vizsgálni kell például:

• megfelelően választották-e ki az eszközt;
• elvégezték-e a karbantartást;
• megtörténtek-e a szükséges felülvizsgálatok;
• korábban észlelték-e a hibát;
• kivonták-e a veszélyes eszközt a használatból.

A dolgozó közrehatása csökkentheti a kártérítést?

Igen, bizonyos esetekben.Ha a munkavállaló vétkesen közrehatott a kár kialakulásában vagy növekedésében, az a kártérítés mértékét befolyásolhatja.De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy semmilyen kártérítés nem jár.

Példa

A munkáltató megfelelő védőszemüveget biztosított, megtartotta a gépspecifikus oktatást, rendszeresen ellenőrizte a használatot, a dolgozó azonban a konkrét munkaművelet előtt szándékosan levette a szemüveget.Ez a munkavállaló közrehatásaként értékelhető.Más lehet a megítélés, ha:

• a szemüveg párásodott és használhatatlan volt;
• nem illett össze a légzésvédővel;
• a munkavezető is eltűrte a viselés mellőzését;
• a munkáltató csak papíron adta át;
• nem volt megfelelő védelmi képességű;
• más dolgozók sem használták, és ezt senki nem ellenőrizte.

A védőeszköz átadását igazoló aláírás ezért nem feltétlenül zárja le a felelősség kérdését.

Milyen károk megtérítése merülhet fel?

A konkrét eset függvényében felmerülhet többek között:

• elmaradt jövedelem;
• indokolt gyógykezelési költség;
• gyógyszerköltség;
• utazási költség;
• rehabilitáció költsége;
• gyógyászati segédeszköz költsége;
• ápolás és segítség költsége;
• ruházatban vagy személyes tárgyban keletkezett kár;
• tartós keresetveszteség;
• járadékigény;
• sérelemdíj;
• hozzátartozó kára halálos baleset esetén.

A társadalombiztosítási ellátás és a munkáltatói kártérítés nem feltétlenül zárja ki egymást.Ugyanakkor ugyanazt a kárt kétszer nem lehet megtéríttetni, ezért az egyes ellátásokat és kártérítési tételeket össze kell hangolni.

Úti balesetnél mindig felel a munkáltató?

Nem.Az úti üzemi baleset társadalombiztosítási minősítés, és nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége is fennáll.

Példa

A munkavállaló saját autójával, saját maga által választott útvonalon, saját figyelmetlensége miatt balesetet szenved munkába menet.Az esemény úti üzemi baleset lehet, és megalapozhatja a 90 százalékos baleseti táppénzt.Ettől még nem feltétlenül áll fenn a munkáltató kártérítési felelőssége, hiszen a munkáltató nem feltétlenül szervezte, irányította vagy ellenőrizte a közlekedést.Más lehet a helyzet, ha:

• a munkáltató saját járművével szállította a dolgozókat;
• a sofőrt a munkáltató jelölte ki;
• a jármű műszaki hibás volt;
• a dolgozót munkafeladatként küldték másik helyszínre;
• a munkáltató által meghatározott, veszélyes munkaszervezés vezetett a balesethez.

6. Mikor merülhet fel büntetőjogi felelősség?

🔴 Büntetőjog – súlyos kötelezettségszegés esetén

Nem minden munkabaleset bűncselekmény.Büntetőjogi felelősség akkor merülhet fel, ha például valamely személy:

• foglalkozási szabályt szeg meg;
• ezzel más életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki;
• vagy sérülést, maradandó fogyatékosságot, illetve halált okoz.

Vizsgálható például:

• a vezető;
• a munkairányító;
• a karbantartó;
• a gép kezelője;
• a munkavédelmi feladatot ellátó személy;
• vagy más, konkrét döntési és intézkedési jogosultsággal rendelkező személy felelőssége.

A büntetőjogi felelősség mindig személyhez kötődik.Nem elegendő pusztán azt állítani, hogy „a cég hibázott”. A hatóságnak azt is meg kell állapítania, hogy mely személy:

• milyen kötelezettséggel rendelkezett;
• mit mulasztott el;
• milyen okozati kapcsolat állt fenn;
• és milyen eredmény következett be.

A munkavédelmi szakember automatikusan felel?

Nem.A munkavédelmi szakember felelőssége attól függhet:

• milyen feladatot vállalt;
• milyen információk álltak rendelkezésére;
• jelezte-e a feltárt hiányosságokat;
• volt-e döntési vagy intézkedési jogosultsága;
• a munkáltató végrehajtotta-e a javaslatait;
• közreműködött-e a konkrét veszélyes állapot kialakulásában.

A munkáltató a munkavédelmi szakember megbízásával nem ruházza át automatikusan minden felelősségét.A munkáltató alapvető kötelezettsége továbbra is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.

7. Mi történik hatósági ellenőrzéskor?

A munkavédelmi hatóság a baleset kapcsán vizsgálhatja például:

• a baleset kivizsgálását;
• a munkabaleseti jegyzőkönyvet;
• a helyszín állapotát;
• a gép vagy munkaeszköz megfelelőségét;
• a kockázatértékelést;
• az oktatási dokumentációt;
• a gép használati utasítását;
• a karbantartást;
• a felülvizsgálatokat;
• a munkaszervezést;
• az egyéni védőeszközök biztosítását;
• a munkavédelmi képviselő bevonását;
• a korábbi hasonló eseményeket;
• a megelőző intézkedéseket.

A hatóság számára nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy a munkáltató rendelkezik-e egy aláírt papírral.Azt is vizsgálhatja, hogy:

• a dokumentum megfelel-e a valóságnak;
• a munkavállaló ténylegesen megkapta-e az oktatást;
• a munkafolyamat elvégezhető volt-e szabályosan;
• a kockázatértékelés felismerte-e az érintett veszélyt;
• végrehajtották-e az előírt intézkedéseket.

Gyakorlati tanács munkáltatóknak

Ne a baleset után kezdjék el összeállítani azokat a dokumentumokat, amelyeknek már korábban is létezniük kellett volna.Különösen kockázatos utólag:

• oktatási tematikát készíteni;
• jelenléti ívet pótolni;
• a gépkönyv tartalmára hivatkozni anélkül, hogy azt korábban ismertették volna;
• kockázatértékelést visszadátumozni;
• tanúktól egységes történetet kérni;
• a baleset helyszínét dokumentálás nélkül megváltoztatni.

Az utólag készített, valótlan vagy visszadátumozott dokumentáció sokszor nagyobb problémát okoz, mint az eredeti hiányosság őszinte feltárása.

8. Miért fontos a jó munkabaleseti kivizsgálás?

A megfelelő kivizsgálás egyszerre szolgálja:

A sérült érdekeit

• tisztázza a baleset körülményeit;
• segítheti az üzemi jelleg elismerését;
• megalapozhatja az ellátási igényt;
• bizonyítékot adhat későbbi egészségkárosodás esetére.

A munkáltató érdekeit

• bizonyíthatja a megtett intézkedéseket;
• feltárhatja a dolgozó vagy más személy közrehatását;
• elválaszthatja a tényeket a feltételezésektől;
• csökkentheti a későbbi vita bizonytalanságát;
• megalapozhatja a valós megelőző intézkedéseket.

A többi munkavállaló biztonságát

• feltárhatja a rendszerhibákat;
• megakadályozhatja a hasonló balesetet;
• javíthatja a munkafolyamatot;
• korrigálhatja az oktatást;
• szükségessé tehet műszaki beavatkozást.

A balesetvizsgálat célja nem az, hogy mindenáron valakit hibásnak nevezzen.A legfontosabb kérdés:

Mi tette lehetővé, hogy a baleset bekövetkezzen, és mit kell megváltoztatni ahhoz, hogy ne történjen meg újra?

Hogyan segítünk mi?

A Munkavédelem Borsod munkabalesetek és vitás baleseti esetek kivizsgálásában is segítséget nyújt Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, valamint egyedi megállapodás alapján más területeken is.Nem pusztán egy formanyomtatvány kitöltését vállaljuk.A kivizsgálás során szükség szerint:

• helyszíni szemlét tartunk;
• rögzítjük a munkakörnyezet állapotát;
• meghallgatjuk a sérültet és a tanúkat;
• áttekintjük a gép vagy munkaeszköz használati utasítását;
• ellenőrizzük a munkavédelmi oktatás tartalmát;
• összevetjük a kockázatértékelést a tényleges munkafolyamattal;
• megvizsgáljuk a védőeszköz biztosítását és használatát;
• feltárjuk a műszaki, szervezési és személyi okokat;
• elkészítjük a munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvet;
• meghatározzuk a szükséges megelőző intézkedéseket;
• segítjük a munkáltatót a szükséges hatósági és társadalombiztosítási dokumentáció összeállításában.

Nem sablonokból dolgozunk

A munkavédelmi dokumentáció akkor ér valamit, ha a tényleges munkahelyről szól.Ezért a munkavédelmi oktatást és a kapcsolódó dokumentációt:

• a vállalkozás tevékenységéhez;
• az alkalmazott gépekhez;
• a valós munkafolyamatokhoz;
• és a dolgozók tényleges tapasztalataihoz igazítjuk.

A gépet használó munkavállalók bevonása sokszor olyan veszélyeket tár fel, amelyek:

• a gépkönyvből;
• az irodai folyamatleírásból;
• vagy egy általános kockázatértékelési sablonból

nem láthatók.Az általunk összeállított oktatás szükség szerint:

• projektoros előadást;
• videókat;
• gyakorlati példákat;
• gépspecifikus tudnivalókat;
• és írásbeli tudásellenőrzést

is tartalmazhat.A dokumentáltság mellett azt tartjuk fontosnak, hogy a munkavállaló valóban értse:

• mit kell tennie;
• mit nem szabad tennie;
• és miért veszélyes egy látszólag jelentéktelen eltérés.

9. Teljes összehasonlítás

Az üzemi baleset fogalmát, ideértve az úti balesetet is, az egészségbiztosítási törvény határozza meg. A baleseti ellátások körébe a baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz és a baleseti járadék tartozik.

(Forrás: 1997. évi LXXXIII. törvény 51–52. §)

10. Munkáltatói ellenőrzőlista munkabaleset után

Azonnali teendők

• □ A sérült biztonságba helyezése megtörtént.
• □ Elsősegélyt nyújtottak.
• □ Szükség esetén mentőt hívtak.
• □ A további veszélyt megszüntették.
• □ A helyszínt biztosították.
• □ Súlyos munkabaleset gyanújánál értesítették a hatóságot.
• □ Értesítették a munkavédelmi szakembert.
• □ Azonosították a tanúkat.
• □ Megőrizték a kamerafelvételeket.
• □ Dokumentálták a gép és a helyszín eredeti állapotát.

A kivizsgálás során

• □ Meghallgatták a sérültet.
• □ Külön-külön meghallgatták a tanúkat.
• □ Készítettek fényképet és helyszínrajzot.
• □ Ellenőrizték a gépkönyvet.
• □ Ellenőrizték a kockázatértékelést.
• □ Ellenőrizték az oktatási dokumentációt.
• □ Ellenőrizték a karbantartást és a felülvizsgálatokat.
• □ Megvizsgálták a valós munkafolyamatot.
• □ Feltárták a műszaki okokat.
• □ Feltárták a szervezési okokat.
• □ Feltárták a személyi okokat.
• □ Rögzítették az eltérő nyilatkozatokat.
• □ Konkrét megelőző intézkedést határoztak meg.
• □ Kijelölték a felelőst és a határidőt.

Dokumentálás és ügyintézés

• □ Elkészítették a megfelelő jegyzőkönyvet.
• □ A jegyzőkönyvet megküldték az előírt címzetteknek.
• □ A sérült megkapta a dokumentumot.
• □ Az üzemi jelleg elismeréséhez szükséges iratokat továbbították.
• □ A munkabaleseti nyilvántartást frissítették.
• □ Az intézkedések teljesítését utólag ellenőrizték.

11. Ellenőrzőlista munkavállalóknak

• □ A balesetet azonnal jelentettem.
• □ Orvosi ellátást kértem.
• □ Az orvosnak pontosan elmondtam, hol és hogyan történt.
• □ Feljegyeztem a baleset időpontját és helyét.
• □ Megneveztem a tanúkat.
• □ Fényképet készítettem, ha biztonságosan lehetséges volt.
• □ Megőriztem az orvosi iratokat.
• □ Megőriztem a rendőrségi vagy mentőszolgálati iratokat.
• □ Úti balesetnél dokumentáltam az útvonalat.
• □ Megőriztem a jegyet, bérletet vagy utazási bizonylatot.
• □ Pontosan jeleztem az esetleges kitérőt vagy megállást.
• □ Átvettem a jegyzőkönyvet.
• □ Ellenőriztem, hogy a nyilatkozatom helyesen szerepel-e.
• □ Megőriztem az üzemi balesetet elismerő határozatot.
• □ Határidőben benyújtottam az ellátás iránti igényt.

12. Gyakran ismételt kérdések

Ki dönti el véglegesen, hogy munkabaleset történt?

Elsőként a munkáltató minősíti és vizsgálja ki az eseményt. Ha a sérült vitatja a döntést vagy a kivizsgálást, a munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A jogvita végső soron bíróság elé is kerülhet.

Ki dönti el, hogy üzemi baleset történt?

A baleseti táppénz megállapítására jogosult társadalombiztosítási szerv, vagyis a kifizetőhely vagy az illetékes kormányhivatal. A döntésről határozat születik.

A munkabaleseti jegyzőkönyv automatikusan 100 százalékos táppénzt jelent?

Nem. A munkabaleseti jegyzőkönyv fontos bizonyíték, de a baleset üzemi jellegét külön határozattal kell elismerni, és a sérültnek biztosítottnak kell lennie.

Az orvos eldöntheti, hogy üzemi baleset történt?

Az orvos rögzíti a baleseti előzményt és megállapíthatja a keresőképtelenséget, de az üzemi jellegről nem ő hozza meg a végleges társadalombiztosítási határozatot.

Mi történik, ha a dolgozó volt a hibás?

A munkavállaló hibája önmagában nem zárja ki a munkabaleseti vagy üzemi baleseti minősítést. A közrehatása azonban befolyásolhatja a kártérítés mértékét és más felelősségi kérdéseket.

Nem használtam a kiadott védőeszközt. Akkor semmi sem jár?

Ezt nem lehet automatikusan kijelenteni. Vizsgálni kell az eszköz megfelelőségét, az oktatást, a munkáltatói ellenőrzést, a kialakult gyakorlatot és a munkavállaló magatartását is.

A munkáltató megtagadhatja a jegyzőkönyv átadását?

A sérült részére a rá vonatkozó munkabaleseti dokumentációt a jogszabályi szabályok szerint meg kell küldeni. Ha ez elmarad, a munkavállaló írásban kérheti, és szükség esetén a munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

Mennyi időn belül kell kérni az üzemi jelleg elismerését?

Főszabály szerint a balesettől számított egy éven belül. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Három év után is kivizsgálható a munkabaleset?

A munkavédelmi törvény alapján három év után a munkáltató már nem köteles a balesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Ez azonban nem feltétlenül azonos minden más polgári jogi vagy kártérítési igény elévülésével.

Baleseti táppénzt meddig lehet visszamenőleg kérni?

Főszabály szerint legfeljebb hat hónapra visszamenőleg. Ettől függetlenül az üzemi jelleg elismerésének egyéves határidejét is figyelembe kell venni.

Úti baleset után mindig 90 százalék jár?

Csak akkor, ha az eseményt úti üzemi balesetként elismerik, a sérült biztosított, és a keresőképtelenség az elismert balesettel összefügg.

Munka közbeni baleset után mindig 100 százalék jár?

Nem automatikusan. Szükséges az üzemi jelleg elismerése, a biztosítotti jogállás és a balesettel összefüggő keresőképtelenség.

Napi bejelentéses dolgozó balesete munkabaleset?

Igen, lehet munkabaleset, ha szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

Napi bejelentéses dolgozónak jár baleseti táppénz?

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján főszabály szerint nem, mert e jogviszony nem hoz létre teljes biztosítotti jogállást. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra ugyanakkor jogosultság keletkezhet.

Ha a dolgozót csak a baleset után jelentették be, akkor nem kell kivizsgálni?

De igen. A szabálytalan vagy késedelmes foglalkoztatási bejelentés nem szünteti meg a munkáltató munkavédelmi kötelezettségeit.

A munkáltató kártérítési felelőssége automatikus?

Nem automatikus, de a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltatónak kell bizonyítania a törvényben meghatározott mentesülési okot.

Az üzemi baleset elismerése automatikusan bizonyítja a munkáltató felelősségét?

Nem. Az üzemi jelleg társadalombiztosítási kérdés. A munkáltatói kártérítési felelősséget külön kell vizsgálni.

Lehet egyszerre rendőrségi, munkavédelmi és társadalombiztosítási eljárás?

Igen. A három eljárás eltérő kérdéseket vizsgál, és egymással párhuzamosan is folyhat.

13. Összefoglalás

A munkabaleset, az üzemi baleset és az úti baleset egymáshoz kapcsolódó, de nem azonos fogalmak.

Munkabaleset

Munkavédelmi fogalom.Akkor állhat fenn, ha a sérültet a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri baleset, függetlenül annak helyétől, időpontjától és a sérült közrehatásának mértékétől.

Üzemi baleset

Társadalombiztosítási fogalom.Az elismeréséről a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy az illetékes kormányhivatal dönt.

Úti baleset

Az üzemi baleset egyik esete.A biztosított munkába vagy onnan lakására, illetve szállására vezető útján következhet be, ha a munkával fennálló kapcsolatot nem szakította meg indokolatlan kitérő vagy hosszabb magánprogram.

A legfontosabb gyakorlati tanulságok

• Nem minden munkabaleset történik a munkáltató telephelyén.
• Nem minden üzemi baleset munkabaleset.
• A munkába menet történt saját közlekedési baleset főszabály szerint nem munkabaleset, de úti üzemi baleset lehet.
• A munkáltató által szervezett személyszállítás során történt baleset munkabaleset is lehet.
• A dolgozó hibája önmagában nem zárja ki a munkabalesetet.
• A munkabaleseti jegyzőkönyv nem azonos az üzemi jelleget elismerő határozattal.
• Az elismert munka közbeni üzemi balesetnél a baleseti táppénz általában a napi alap 100 százaléka.
• Az elismert úti üzemi balesetnél általában a napi alap 90 százaléka.
• Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a baleset munkabaleset lehet, de az adott jogviszonyból főszabály szerint nem jár baleseti táppénz.
• A kivizsgálás célja nem csupán a felelős keresése, hanem a hasonló baleset megelőzése.

Kapcsolódó cikkek

A témához szorosan kapcsolódó további tartalmak:

• Munkabaleset kivizsgálása lépésről lépésre
• Munkára képes állapot: alkohol, gyógyszer, fáradtság és betegség
• Munkavédelmi oktatás: mikor megfelelő és hogyan bizonyítható?
• Kockázatértékelés készítése: nem sablon, hanem megelőzési rendszer
• Kapott védőeszközt, de nem használta – ki felel a balesetért?
• Munkavállalói szabályszegés és munkáltatói felelősség
• Elsősegélynyújtás a munkahelyen
• Elektromos roller használata munkahelyen és munkába járáskor
• Saját tulajdonú roller használata a munkáltató területén

Segítség munkabaleset után

Egy baleset után az első órákban meghozott döntések hosszú időre meghatározhatják:

• a bizonyíthatóságot;
• a hatósági eljárást;
• a társadalombiztosítási ügyintézést;
• és a munkáltató későbbi jogi helyzetét.

A Munkavédelem Borsod segít:

• a munkabaleset szakszerű kivizsgálásában;
• a helyszíni bizonyítékok rögzítésében;
• a munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyv elkészítésében;
• a jogszabályi kötelezettségek áttekintésében;
• a munkavédelmi dokumentáció felülvizsgálatában;
• a megelőző intézkedések kidolgozásában;
• és a munkáltató hatósági ellenőrzésre történő felkészítésében.

Ne akkor derüljön ki, hogy hiányos a dokumentáció, amikor már a hatóság, a biztosító vagy a bíróság kéri.

A cikk általános munkavédelmi tájékoztatás, nem helyettesíti az adott munkabaleset teljes körű szakmai és jogi vizsgálatát. A konkrét ügy megítélése mindig a tényállástól, a bizonyítékoktól és a baleset idején hatályos szabályoktól függ.

_{Jogszabályok}

1. _{1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrőlKülönösen releváns rendelkezések:}
   • 
     
     2. _{§ – a munkáltató felelősségének alapelve;}
   • 
     
     42. _{§ – a biztonságos munkavégzés egyes követelményei;}
   • 
     
     54. _{§ – a megelőzés általános követelményei, kockázatértékelés és rendszeres ellenőrzés;}
   • 
     
     55. _{§ – munkavédelmi oktatás;}
   • 
     
     56. _{§ – az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendje;}
   • 
     
     60. _{§ – a munkavállaló kötelezettségei, ezen belül a védőeszköz rendeltetésszerű használata;}
   • _{63–64. § – a munkabaleset bejelentése és kivizsgálása;}
   • 
     
     82. _{§ – munkavédelmi bírság;}
   • 
     
     84. _{§ – a munkavédelmi hatóság intézkedési lehetőségei.}
   • A törvény hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.
2. _{65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirőlA rendelet részletesen szabályozza többek között:}
   • _{a védőeszköz alkalmazásának feltételeit;}
   • _{a kockázat és a védőeszköz értékelését;}
   • _{a megfelelő eszköz kiválasztását;}
   • _{a rendelkezésre bocsátást;}
   • _{a használat feltételeit;}
   • _{a tájékoztatást és oktatást;}
   • _{a karbantartás, tisztítás és csere követelményeit.}
   • A hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.
3. _{2012. évi I. törvény a Munka TörvénykönyvérőlKülönösen:}
   • 
     
     52. _{§ – a munkavállaló alapvető kötelezettségei;}
   • 
     
     78. _{§ – azonnali hatályú felmondás feltételei;}
   • 
     
     166. _{§ – a munkáltató kártérítési felelőssége és mentesülése;}
   • 
     
     167. _{§ – a megtérítendő kár, a munkavállaló vétkes közrehatása és a kárenyhítés.}
4. _{2012. évi C. törvény a Büntető TörvénykönyvrőlKülönösen a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre vonatkozó rendelkezések, amennyiben a foglalkozási szabály megszegése más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, illetve sérülést okoz.}
5. _{5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásárólKülönösen a munkabalesetek bejelentésére, kivizsgálására, nyilvántartására és a munkabaleseti jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések és mellékletek.}
6. _{Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete az egyéni védőeszközökrőlA rendelet az egyéni védőeszközök tervezésére, gyártására, megfelelőségértékelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó uniós követelményeket tartalmazza. Az Mvt. fogalmai között is megjelenik az egyéni védőeszköz EU-típusvizsgálati tanúsítványa.}

_{Kúriai és bírósági források}

7. _{Kúria: 89. számú közzétett döntésA döntés egyik lényeges megállapítása, hogy a munkáltató ellenőrzési körébe tartozhat a munkavégzés megszervezése, személyi körülményei és a munkavégzéssel összefüggő magatartás. A munkáltató nem mentesülhetett kizárólag a munkavállaló magatartására hivatkozva, mert saját mulasztása is közrehatott.}
8. _{Kúria: 160. számú közzétett döntésA Kúria összefoglalása szerint a munkavállalónak kell bizonyítania a munkaviszonyt, a kárt és annak munkaviszonnyal való okozati összefüggését.}
9. _{Kúria: 245. számú közzétett döntésA határozat az Mt. 166. §-a szerinti munkáltatói mentesülés feltételeit, az ellenőrzési körön kívüli körülményt, az előreláthatóságot, valamint az elkerülhetőség és elháríthatóság követelményét értelmezi.}
10. _{1/2018. (VI. 25.) KMK vélemény a munkáltató kártérítési felelősségének egyes kérdéseirőlA kollégiumi vélemény részletesen foglalkozik a munkáltató ellenőrzési körével, és rögzíti, hogy általában a telephelyen kívül végzett munka kijelölt, körülhatárolt helyszíne is ebbe a körbe tartozhat.}
11. _{Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.166/2014. számú ügyének anonimizált határozataA korábban bemutatott ügyben a bíróság a munkáltató mentesülése, a munkavédelmi oktatás, a kockázatértékelés és az egyéni védőeszközök dokumentációjának hiányosságait is értékelte.Ezt a döntést példaként, az adott ügy egyedi tényállásának hangsúlyozásával érdemes hivatkozni. Egyetlen ítéletből nem vezethető le minden munkabalesetre automatikusan alkalmazható szabály.}