Saját tulajdonú elektromos roller, céges eszköz, kockázatértékelés és munkáltatói felelősség

Rövid leírás

Az elektromos roller gyors és praktikus közlekedési eszköz lehet egy nagyobb üzemben, raktárban vagy ipari telephelyen. A használata azonban új veszélyeket teremt: gyalogosokkal, targoncákkal és tehergépjárművekkel találkozik, miközben a kis kerekek érzékenyek a padlóhibákra, sínekre, kábelekre és szennyeződésekre. Különösen nehéz kérdés, amikor a munkavállaló nem céges, hanem saját tulajdonú rollerével közlekedik a munkaterületen.

Bevezetés: amikor a gyorsabb közlekedésből munkavédelmi probléma lesz

Egy többhektáros üzemben vagy logisztikai telephelyen nem mindegy, hogy a karbantartónak, műszakvezetőnek vagy biztonsági őrnek mennyi idő alatt sikerül eljutnia az egyik épületből a másikba. Emiatt egyre kézenfekvőbb megoldás lehet az elektromos roller.Könnyű, kis helyen tárolható, nincs helyi kipufogógáz-kibocsátása, és a használatához első látásra nincs szükség különösebb infrastruktúrára. A munkáltató ezért hajlamos lehet úgy tekinteni rá, mint egy egyszerű kényelmi eszközre.Munkavédelmi szempontból azonban a roller nem pusztán kényelmi kérdés.A használatával megváltozhat:

• a telephely közlekedési rendje;
• a munkavégzés sebessége;
• a gyalogosok veszélyeztetettsége;
• a targoncák és más járművek útvonalaival való találkozások száma;
• a munkavállalók elesési és ütközési kockázata;
• a telephelyi burkolatokkal szemben támasztott követelmény;
• a munkaeszközök ellenőrzésének és karbantartásának rendje;
• valamint a munkabalesetek kivizsgálásának köre.

A probléma általában nem ott kezdődik, amikor a munkáltató hivatalosan vásárol öt rollert. Sokkal gyakoribb, hogy egy dolgozó először csak egyszer viszi be a sajátját, majd mások is követik. A használat idővel megszokottá válik, miközben nincs róla döntés, nincs szabályozás, és a kockázatértékelés sem foglalkozik vele.Amikor baleset történik, már nem elegendő azt mondani:

„Ez a dolgozó saját rollere volt.”

A valódi kérdés az lesz:

A munkáltató tudott-e a telephelyi használatról, felismerte-e a kockázatokat, és megtette-e a szükséges megelőző intézkedéseket?

Miért nincs szükség külön „rollertörvényre” ahhoz, hogy a munkáltatónak feladata legyen?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény nem sorolja fel egyenként az összes olyan eszközt és tevékenységet, amely a munkahelyen veszélyt okozhat. Ehelyett általános kötelezettséget állapít meg: a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók saját kötelezettségei ezt a munkáltatói felelősséget nem szüntetik meg. (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 2. § (2)–(3) bekezdés;Nemzeti Jogszabálytár)Ezért nem az a döntő kérdés, hogy szerepel-e az „elektromos roller” kifejezés valamely munkavédelmi rendeletben. Azt kell vizsgálni, hogy a használata:

• veszélyeztethet-e munkavállalót;
• érinti-e a munkavégzés szervezését;
• megváltoztatja-e a telephelyi közlekedést;
• szükségessé tesz-e műszaki, szervezési vagy egyéni védelmi intézkedést.

Ha igen, akkor a munkáltatónak foglalkoznia kell vele.

1. Valóban szükség van rollerre a telephelyen?

A kockázatkezelés első lépése nem feltétlenül a sisak vagy a sebességhatár meghatározása. Először azt kell megvizsgálni, hogy a roller használata egyáltalán indokolt-e.A munkavédelem megelőzési logikája szerint elsősorban a veszély elkerülésére kell törekedni. Nem az a helyes kiindulópont, hogy a rollert mindenképpen használni fogják, és ehhez utólag keresünk védőeszközöket. Előbb azt kell eldönteni, hogy az adott telephelyen biztonságosan beilleszthető-e a közlekedési rendszerbe.

Mikor lehet indokolt?

A roller használata szakmailag védhető lehet például:

• nagy kiterjedésű, részben szabadtéri telephelyen;
• egymástól távol lévő épületek között;
• hosszú, elkülönített belső úthálózaton;
• olyan területen, ahol nincs intenzív gyalogos- vagy targoncaforgalom;
• gyors helyszíni beavatkozást végző karbantartók esetében;
• biztonsági vagy üzemeltetési ellenőrzések során.

Mikor lehet inkább kerülendő?

A használat megtiltása vagy jelentős korlátozása lehet indokolt például:

• zsúfolt gyártócsarnokban;
• szűk raktári folyosókon;
• intenzív targoncaforgalom mellett;
• beláthatatlan polcsorok között;
• lépcsők, rámpák és szintkülönbségek közelében;
• nedves, olajos vagy poros padlón;
• olyan területen, ahol gyakran kerülnek kábelek, tömlők vagy anyagok a közlekedési útvonalra;
• robbanásveszélyes térben;
• olyan helyen, ahol a roller akkumulátorának bevitele vagy töltése további tűzvédelmi kockázatot jelenthet.

Nem elég az, hogy gyorsabb

Egy eszköz üzleti előnye nem írja felül a munkavédelmi követelményeket. Az sem elegendő indok, hogy a dolgozók korábban kerékpárral közlekedtek, ezért a roller is biztosan használható.A roller eltérő tulajdonságokkal rendelkezik:

• kisebb a kerékátmérője;
• érzékenyebb a burkolati hibákra;
• gyorsabban gyorsulhat;
• álló testhelyzetből vezetik;
• az irányváltás és fékezés eltérő;
• a vezető gyakran egy kézzel próbál tárgyat vinni;
• a jármű szinte hangtalanul közelíthet a gyalogoshoz.

Ezért a roller használatáról külön döntést kell hozni, és nem célszerű automatikusan átvenni a kerékpárra kialakított szabályokat.

2. Szerepel a roller a kockázatértékelésben?

Ez a teljes kérdéskör központi eleme.A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A kockázatértékelés során különösen vizsgálni kell az alkalmazott munkaeszközöket, a veszélyes anyagokat, a munkavállalókat érő terheléseket, valamint a munkahely kialakítását. (Mvt. 54. §;Nemzeti Jogszabálytár)Amennyiben a roller rendszeresen vagy akár időszakosan megjelenik a szervezett munkavégzésben, nem célszerű azt a „közlekedés” általános megnevezése mögé elrejteni.A kockázatértékelésnek a tényleges helyzetet kell bemutatnia.Ha a karbantartók naponta húsz alkalommal rollerrel mennek át egyik csarnokból a másikba, akkor nem elég annyit írni:

„Telephelyen belüli közlekedés során elütés veszélye.”

Meg kell vizsgálni többek között:

• milyen roller használható;
• ki használhatja;
• saját vagy céges eszközről van-e szó;
• hol közlekedhet;
• milyen sebességgel;
• mely pontokon találkozik gyalogossal vagy targoncával;
• milyen a burkolat;
• milyen a megvilágítás;
• szükséges-e védőeszköz;
• hogyan ellenőrzik a műszaki állapotot;
• hol és hogyan tölthető az akkumulátor;
• milyen időjárási körülmények között tilos a használat;
• hogyan történik a meghibásodott eszköz kivonása.

Mikor szükséges felülvizsgálni a meglévő kockázatértékelést?

Nem kizárólag akkor, amikor a munkáltató hivatalosan bevezeti a rollert. Felülvizsgálatot indokolhat az is, ha a tényleges munkavégzés változik meg.Ilyen lehet, amikor:

• a munkáltató rollereket vásárol;
• a dolgozóknak engedélyezi saját rollerük használatát;
• korábban tiltott gyakorlatot kezdenek megtűrni;
• egyre többen közlekednek rollerrel;
• új csarnokot vagy útvonalat nyitnak meg;
• a roller útvonala targoncaforgalmat keresztez;
• rolleres baleset vagy veszélyes esemény történik;
• megváltoztatják a sebességhatárt;
• új, nagyobb teljesítményű rollereket kezdenek használni.

Az Mvt. alapján a kockázatértékelést indokolt esetben felül kell vizsgálni, különösen akkor, ha megváltoznak a munkakörülmények, a technológia vagy a munkaeszközök, illetve ha a korábbi értékelés hiányosságára baleset vagy más körülmény hívja fel a figyelmet.

A saját tulajdonú roller is a kockázatértékelés része lehet

Gyakori tévedés, hogy a munkáltató csak a saját tulajdonában álló eszközöket köteles értékelni.Munkavédelmi szempontból nem önmagában a tulajdonjog a döntő, hanem az, hogy az eszközt:

• a munkavégzés során;
• a munkáltató területén;
• a munkáltató tudtával;
• vagy a munkáltató érdekében használják-e.

Ha a dolgozó a saját rollerével végzi a telephelyen belüli munkaközi közlekedést, az ebből származó kockázat attól még valós. Nem tűnik el azért, mert a számlán nem a munkáltató neve szerepel.A saját tulajdon azonban több bizonytalanságot hoz létre:

• nem ismert a roller előélete;
• nem ismert a karbantartása;
• lehet, hogy módosították;
• különböző lehet a végsebessége;
• eltérhet a fékrendszere;
• lehet nem gyári akkumulátora vagy töltője;
• nem biztos, hogy a munkáltató ellenőrizheti vagy javíttathatja;
• kérdéses lehet, ki viseli az ellenőrzés és karbantartás költségét.

Ezeket nem lehet egyetlen mondattal elintézni:

„A saját eszközért a dolgozó felel.”

A munkavállaló felelőssége és közrehatása vizsgálható, de a munkavállalói kötelezettségek nem szüntetik meg a munkáltató alapvető munkavédelmi felelősségét. (Mvt. 2. § (2) bekezdés.)

Példa: egyszerű kockázatértékelési részlet

Ez még nem önmagában a teljes kockázatértékelés. A helyi viszonyok alapján meg kell határozni a kockázat súlyosságát, valószínűségét, a szükséges intézkedések felelősét és határidejét is.

3. Ugyanúgy kezelhető-e a roller, mint a kerékpár?

Nem automatikusan

A kerékpár jó összehasonlítási alap lehet, de a két eszköz nem tekinthető egyszerűen azonosnak.A KRESZ kerékpárfogalma meghatározott szerkezeti és hajtási tulajdonságokra épül. Az elektromos rásegítésű kerékpár akkor tartozhat ebbe a körbe, ha megfelel a jogszabályi feltételeknek. A tipikus, gázkarral vagy más kezelőszervvel önállóan hajtott elektromos roller azonban nem válik kerékpárrá pusztán azért, mert két kereke és kormánya van.A közúti jogi besorolás ráadásul nem oldja meg automatikusan a munkavédelmi kérdéseket. A cikk szempontjából fontosabb, hogy a telephely:

• közforgalom elől elzárt magánterület-e;
• közútnak vagy közforgalom számára megnyitott magánútnak minősül-e;
• milyen belső közlekedési rendet állapítottak meg;
• milyen munkaeszközök és járművek mozognak rajta.

Miben hasonlíthat a kerékpárhoz?

A kerékpárra már kialakított telephelyi szabályok jó kiindulópontot adhatnak például:

• az útvonalak kijelöléséhez;
• a gyalogos elsőbbségéhez;
• a sebesség korlátozásához;
• a láthatósági szabályokhoz;
• a rakomány szállításának tiltásához;
• az egykezes vezetés elkerüléséhez;
• a műszaki állapot ellenőrzéséhez;
• a téli vagy csúszós körülmények közötti tiltáshoz.

Miben kell szigorúbb vagy eltérő szabály?

A roller kis kereke miatt fokozott jelentősége lehet:

• a dilatációs hézagoknak;
• a vízelvezető rácsoknak;
• a sínkeresztezéseknek;
• a kábelvédőknek;
• a küszöböknek;
• az útburkolaton lévő kisebb tárgyaknak;
• a hirtelen fékezésnek;
• a vezető előreesésének.

A roller gyorsulása és végsebessége is jelentősen eltérhet az egyes típusok között. Két külsőre hasonló eszköz közül az egyik korlátozott, városi modell lehet, a másik pedig lényegesen nagyobb teljesítményű, módosított vagy „tuningolt” jármű.Ezért egy olyan szabály, amely csupán annyit mond:

„A telephelyen kerékpár és roller használata engedélyezett”,

munkavédelmi szempontból túl általános lehet.Meg kell határozni legalább:

• milyen eszköz engedélyezett;
• mekkora lehet a teljesítménye vagy tervezési sebessége;
• szükséges-e sebességkorlátozás;
• használható-e üléses változat;
• engedélyezett-e saját tulajdonú eszköz;
• szükséges-e előzetes műszaki szemle;
• hol közlekedhet;
• hol kell tolni;
• milyen védőeszköz szükséges.

A kerékpáros tapasztalat hasznos, de nem mentesít az új értékelés alól

Ha egy telephelyen évek óta biztonságosan használnak kerékpárokat, az jó alap. Ebből azonban nem következik, hogy a roller automatikusan bevezethető.A munkáltatónak azt kell vizsgálnia, hogy az új eszköz sajátosságai miatt:

• nő-e az ütközés valószínűsége;
• változik-e a fékút;
• új burkolati veszélyek jelennek-e meg;
• módosítani kell-e az útvonalakat;
• szükséges-e további oktatás;
• indokolt-e más egyéni védőeszköz.

A helyes megközelítés tehát nem az, hogy:

„A roller ugyanaz, mint a bicikli.”

Hanem:

„A kerékpáros közlekedési rendből mit lehet megtartani, és mit kell a roller sajátosságai miatt újraértékelni?”

4. Használható-e saját tulajdonú roller a munkaterületen?

A saját tulajdonú roller használata az egyik legnehezebb kérdés, mert a munkavállaló tulajdonában álló eszköz a munkáltató által szervezett munkavégzés és a munkáltató által ellenőrzött terület részévé válhat.A tulajdonjog önmagában nem dönti el a munkavédelmi felelősséget.A következő körülményeket kell külön-külön vizsgálni:

• a rollerrel csak munkába érkezik-e a munkavállaló;
• a kapun belül is használja-e;
• munkafeladat végrehajtására használja-e;
• a munkáltató kifejezetten engedélyezte-e;
• a közvetlen vezető adott-e rá utasítást;
• a használat rendszeres és mindenki számára ismert gyakorlat-e;
• a munkáltató érdekében történik-e;
• a munkáltató ellenőrizheti-e az eszközt;
• a roller töltése is a telephelyen történik-e.

Nem ugyanaz a helyzet, amikor valaki a rollerét a kerékpártárolóig tolja, mint amikor a műszak során naponta többször azzal közlekedik a csarnokok között.

Négy alaphelyzetet érdemes megkülönböztetni

1. A munkavállaló csak a munkába járáshoz használja

A munkavállaló saját rollerrel érkezik, a bejáratnál leszáll, majd az eszközt a kijelölt tárolóhelyen elhelyezi.Ebben az esetben a roller általában nem válik a telephelyi munkavégzés eszközévé. A munkáltatónak azonban ekkor is szabályoznia kellhet:

• hol lehet bevinni;
• hol kell leszállni;
• hol tárolható;
• bevihető-e az épületbe;
• kivehető-e az akkumulátora;
• tölthető-e a munkahelyen;
• nem akadályozhatja-e a menekülési útvonalat;
• nem növeli-e a tűzterhelést vagy más veszélyt.

A kapun belüli tiltás ezért lehet teljesen ésszerű akkor is, ha a munkáltató nem tiltja meg, hogy a munkavállaló rollerrel járjon munkába.

2. A munkáltató kifejezetten engedélyezi a telephelyi használatot

Ebben az esetben az engedélyezést célszerű írásban, meghatározott feltételekkel megadni.Az engedélynek nem kell feltétlenül külön szerződésnek lennie. Szerepelhet például:

• telephelyi közlekedési szabályzatban;
• munkavédelmi szabályzatban;
• vezetői utasításban;
• belső eljárásrendben;
• egyedi használati engedélyben.

Az engedélyezés előtt azonban a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a saját roller használata összeegyeztethető-e a biztonságos munkavégzéssel. A munkáltató határozza meg – a jogszabályok és szabványok keretei között – a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítási módját, ezért jogosult a telephelyi közlekedés feltételeit is meghatározni. Az engedély feltétele lehet például:

• előzetes regisztráció;
• az eszköz műszaki adatainak megadása;
• használat előtti szemle;
• sebességkorlátozás;
• kijelölt útvonal;
• meghatározott védőeszköz használata;
• írásbeli oktatás és számonkérés;
• a tuningolt vagy átalakított eszközök kizárása;
• a munkahelyi töltés külön engedélyhez kötése.

3. A munkáltató megtiltja a használatot

A munkáltató a munkaterületen megtilthatja a saját roller használatát, ha azt a kockázatok, a telephely kialakítása vagy a munkaszervezés indokolja.A tiltás azonban csak akkor működik megfelelően, ha:

• világosan megfogalmazták;
• az érintettekkel közölték;
• az oktatás részét képezi;
• a területre belépő külső személyek is megismerhetik;
• a vezetők ellenőrzik a betartását;
• a szabályszegésnek következménye van.

Egy fiókban lévő szabályzat kevés, ha a gyakorlatban mindenki látja, hogy a vezetők is rollerrel járnak a tiltott területen.A munkavállaló köteles megtartani a munkavédelmi szabályokat és utasításokat, valamint csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban dolgozhat. Ezért a megfelelően közölt telephelyi rollerhasználati szabály megszegése munkavállalói kötelezettségszegést is jelenthet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy baleset után a munkáltató automatikusan mentesülhet azzal, hogy a munkavállaló megszegte a tiltást. A kivizsgálás során azt is vizsgálni kell:

• valóban ismert volt-e a tiltás;
• ellenőrizték-e;
• korábban is előfordult-e hasonló szabályszegés;
• tudtak-e róla a vezetők;
• következetesen felléptek-e ellene;
• a munkáltató szervezési hiányossága hozzájárult-e a balesethez.

4. Nincs írásos engedély, de a használatot mindenki ismeri és eltűri

Ez a legkockázatosabb helyzet.A „hallgatólagos engedély” nem külön munkavédelmi jogi kategória. Egy baleset kivizsgálásakor azonban jelentős tény lehet, hogy:

• a dolgozók hónapok vagy évek óta rollerrel járnak;
• a vezetők rendszeresen látják őket;
• a rollerhasználat a gyorsabb munkavégzést szolgálja;
• a dolgozók a munkáltató utasítására vagy érdekében közlekednek;
• senki nem tiltja vagy korlátozza a gyakorlatot;
• a rollereket a munkahelyen tárolják vagy töltik.

Ilyen körülmények között nehezen védhető az az álláspont, hogy a munkáltatónak semmi köze nem volt a használathoz, mert az eszköz magántulajdonban állt.A munkavédelmi felelősség szempontjából a tényleges működés fontosabb lehet, mint az, hogy készült-e formális engedély.

Ha egy munkáltató ismer egy rendszeresen alkalmazott munkavégzési gyakorlatot, és azt nem szünteti meg, a gyakorlatból eredő kockázatokat nem célszerű figyelmen kívül hagynia.

Ez az Mvt. általános munkáltatói felelősségéből és kockázatértékelési kötelezettségéből következő szakmai álláspont, nem pedig egy kifejezetten rollerre megfogalmazott törvényi mondat.

Megoldás lehet-e egy munkavállalói felelősségvállaló nyilatkozat?

Gyakori elképzelés, hogy a dolgozó aláír egy dokumentumot:

„A saját rolleremet kizárólag saját felelősségemre használom.”

Egy ilyen nyilatkozat önmagában nem oldja meg a munkavédelmi problémát.Lehet bizonyító jelentősége annak igazolására, hogy a munkavállaló:

• ismerte a szabályokat;
• nyilatkozott az eszköz állapotáról;
• vállalta az előírások betartását;
• tudomásul vette a használat korlátait.

A nyilatkozat azonban nem helyettesíti:

• a kockázatértékelést;
• a munkavédelmi oktatást;
• a biztonságos útvonal kialakítását;
• a munkáltatói ellenőrzést;
• a szükséges műszaki intézkedéseket;
• a baleset kivizsgálását.

Az Mvt. szerint a munkavállalói kötelezettségek nem érintik a munkáltató felelősségét, és a munkáltatói munkavédelmi feladatok költségeit sem lehet egyszerűen a dolgozóra hárítani. Ezért nem javasolt olyan nyilatkozat használata, amely azt sugallja, hogy a munkáltató minden felelősséget kizár.Helyesebb megfogalmazás lehet:

„A munkavállaló tudomásul veszi, hogy saját tulajdonú rollerét kizárólag a munkáltató által meghatározott feltételekkel, kijelölt útvonalon, megfelelő műszaki állapotban és az előírt védőeszközök használatával vezetheti.”

Ez azonban csak egy eleme lehet a szabályozásnak.

Ki ellenőrizheti a saját rollert?

A munkáltató csak olyan feltétellel engedélyezze a saját eszköz használatát, amelyet ténylegesen ellenőrizni is tud.Nem feltétlenül kell teljes körű járműdiagnosztikát végeznie. A munkáltatónak azonban célszerű meghatároznia az elfogadás minimumfeltételeit.Ezek lehetnek például:

• a kormány és a kormányszár szilárd rögzítése;
• a kormánycsapágy rendellenes holtjátékának hiánya;
• mindkét fék megfelelő működése;
• megfelelő gumiabroncs;
• sérülésmentes váz és fellépő;
• működő első és hátsó világítás;
• jól hallható hangjelző;
• biztonságos kitámasztó;
• sértetlen akkumulátorház;
• sérülésmentes töltőkábel;
• gyári vagy igazolhatóan megfelelő töltő;
• látható átalakítás vagy tuning hiánya.

Az ellenőrzésnek arányosnak kell lennie a kockázattal. Egy intenzív targoncaforgalmú gyárban szigorúbb rendszer lehet indokolt, mint egy zárt, elkülönített, kis forgalmú udvaron.

Mit jelenthet a gyakorlatban az ellenőrzés?

Háromszintű rendszer alakítható ki.

Használat előtti munkavállalói ellenőrzés

Minden indulás előtt:

• fékpróba;
• kormány ellenőrzése;
• gumik szemrevételezése;
• világítás ellenőrzése;
• akkumulátortöltöttség;
• látható sérülések keresése.

Időszakos dokumentált ellenőrzés

Meghatározott időközönként:

• fékek;
• kerék- és kormányrögzítések;
• gumik;
• váz;
• világítás;
• akkumulátor;
• töltő;
• engedélyezett sebességbeállítás.

Rendkívüli ellenőrzés

Szükséges lehet:

• esés vagy ütközés után;
• fékhiba észlelésekor;
• rendellenes hang esetén;
• akkumulátor-melegedés után;
• vízbe merülést vagy jelentős elázást követően;
• átalakítás gyanúja esetén.

A hibás eszközt azonnal ki kell vonni a használatból. Nem megfelelő megoldás az, hogy a dolgozó majd „óvatosabban megy vele”.

Ki fizeti a saját roller javítását?

Ez munkajogi és polgári jogi kérdéseket is felvethet, ezért nem minden helyzetre adható azonos válasz.Munkavédelmi szempontból azonban az alapelv egyszerű:

A biztonságos használat feltételeit nem lehet arra alapozni, hogy a munkavállaló talán majd saját költségén megjavítja az eszközt.

Ha a munkáltató a munkavégzéshez megengedi vagy elvárja a saját roller használatát, előzetesen rendezni kell:

• ki viseli a karbantartás költségét;
• milyen hibával tilos használni;
• ki jogosult javítást végezni;
• kell-e javítási bizonylat;
• mikor szükséges újraengedélyezés;
• biztosít-e a munkáltató alternatív közlekedési módot.

Különösen problémás lenne, ha a munkáltató a munkafeladat gyors elvégzéséhez elvárná a roller használatát, miközben minden beszerzési, karbantartási és biztonsági költséget a dolgozóra hárítana. Az Mvt. kimondja, hogy a munkáltatói munkavédelmi feladatok teljesítésével összefüggő költségeket és terheket nem szabad a munkavállalóra áthárítani.

Tuningolt vagy átalakított roller

A saját tulajdonú eszközök egyik legjelentősebb bizonytalansága az átalakítás.Előfordulhat például:

• szoftveres sebességkorlátozás feloldása;
• nagyobb teljesítményű vezérlő;
• nem gyári akkumulátor;
• utólagos ülés;
• módosított fékrendszer;
• eltérő kerékméret;
• nem megfelelő töltő használata;
• házilagos vezetékjavítás;
• sérült akkumulátorcellák cseréje.

A munkáltatónak nem kell minden esetben műszaki szakértőként szétszerelnie az eszközt. Ugyanakkor joga és munkavédelmi szempontból indoka lehet arra, hogy:

• az átalakított eszköz használatát megtiltsa;
• gyártói adatokat kérjen;
• műszaki dokumentumot vagy szervizigazolást kérjen;
• szemmel látható eltérés esetén megtagadja a használati engedélyt;
• meghatározza a telephelyen elfogadott legnagyobb sebességet.

A „tuningolt roller” nem azért problémás, mert feltétlenül minden átalakítás jogellenes, hanem azért, mert a munkáltató már nem biztos, hogy ismeri az eszköz:

• végsebességét;
• fékútját;
• tömegét;
• akkumulátorának biztonságát;
• gyártó által megengedett terhelését;
• műszaki megfelelőségét.

Ha ezek nem tisztázhatók, a használat megtiltása indokolható.

Saját roller töltése a munkahelyen

A telephelyi használat szabályozásából nem maradhat ki a töltés.A munkavállaló gyakran abból indul ki, hogy ha egy konnektor szabad, akkor a roller is tölthető róla. Ez azonban nem megfelelő munkáltatói eljárás.Szabályozni kell legalább:

• engedélyezett-e egyáltalán a töltés;
• melyik helyiségben történhet;
• milyen felületen állhat a roller;
• maradhat-e felügyelet nélkül;
• tölthető-e munkaidőn kívül;
• használható-e hosszabbító;
• elfogadható-e nem gyári töltő;
• mi történik sérült akkumulátor esetén;
• ki intézkedik túlmelegedés, füstölés vagy szokatlan szag esetén;
• elkülönítették-e az éghető anyagoktól és a menekülési útvonaltól.

A munkavállaló saját irodájában, íróasztal alatt vagy öltözőszekrény mellett végzett, szabályozatlan töltés nehezen tekinthető megfelelő megoldásnak.A töltési hely kialakítását a villamos biztonsági és tűzvédelmi követelményekkel együtt kell megvizsgálni. Ez már túlmutathat egy általános rollerhasználati szabályzaton, ezért célszerű bevonni a munkavédelmi, tűzvédelmi és szükség szerint villamos szakembert.

5. Ki használhatja a rollert, és milyen feltételekkel?

A rollerhasználatot nem célszerű minden munkavállaló számára automatikusan megengedni.A munkáltatónak meg kell határoznia:

• mely munkakörökben indokolt;
• ki adhat használati engedélyt;
• milyen oktatás szükséges;
• milyen állapotban tilos használni;
• kell-e gyakorlati próba;
• mikor vonható vissza az engedély.

Nem elég, hogy a dolgozó közúton is használ rollert

A telephelyi környezet eltérhet a közúttól.A munkavállalónak ismernie kell például:

• a targoncák holtterét;
• a telephely elsőbbségi szabályait;
• a tiltott útvonalakat;
• a gyalogos zónákat;
• a kapuk és csarnokajtók veszélyeit;
• a rakodási területeket;
• a megállási és parkolási szabályokat;
• a csúszásveszélyes helyeket;
• a baleseti bejelentési rendet.

Ezért az a kijelentés, hogy „tudok rollerezni”, nem helyettesíti a telephely-specifikus oktatást.

Munkavédelmi oktatás

Az Mvt. alapján a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Új vagy megváltozott munkaeszköz, illetve munkakörülmény bevezetésekor az oktatás aktualizálása szükséges lehet. A rollerhasználati oktatás tartalmazhatja:

1. az engedélyezett eszközök körét;
2. a használat előtti ellenőrzést;
3. a kijelölt útvonalakat;
4. a sebességhatárokat;
5. a gyalogosok elsőbbségét;
6. a targoncás kereszteződések szabályait;
7. a kötelező megállási helyeket;
8. a telefon- és fejhallgatóhasználat tilalmát;
9. a rakományszállítás szabályait;
10. a védőeszközök használatát;
11. a rossz időjárás miatti korlátozásokat;
12. a műszaki hiba bejelentését;
13. a balesetek és majdnem-balesetek jelentését;
14. a töltés szabályait;
15. a szabályszegés következményeit.

Gyakorlati próba

Nagyobb vagy veszélyesebb telephelyen célszerű lehet rövid gyakorlati ellenőrzést is tartani.Ennek során megfigyelhető, hogy a munkavállaló:

• biztonságosan indul-e el;
• képes-e megfelelően fékezni;
• megtartja-e az egyenes haladási irányt;
• tud-e körültekintően kereszteződést megközelíteni;
• leszáll-e ott, ahol tolni kell;
• megfelelően reagál-e váratlan akadályra;
• képes-e mindkét kezét a kormányon tartani.

A gyakorlati próba nem sportteljesítmény. A cél annak ellenőrzése, hogy a munkavállaló képes-e az adott munkakörnyezetben biztonságosan használni az eszközt.

Munkára képes állapot

Rollert csak olyan személy vezessen, aki fizikailag és mentálisan is képes a biztonságos használatra.Kockázatot jelenthet:

• alkohol vagy kábítószer hatása;
• reakcióidőt befolyásoló gyógyszer;
• jelentős fáradtság;
• szédülés;
• látászavar;
• egyensúlyzavar;
• rosszullét;
• alsó vagy felső végtag mozgásának átmeneti korlátozottsága;
• olyan sérülés, amely a biztonságos irányítást akadályozza.

Az Mt. szerint a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, az Mvt. pedig a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotot és a szabályok megtartását is megköveteli. Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátlanul kezelhet egészségügyi adatokat. A szabályozásnak elsősorban a biztonságos használathoz szükséges állapotra és az észlelhető veszélyre kell összpontosítania.

Szállíthat-e utast?

Telephelyi használat során célszerű egyértelműen megtiltani más személy szállítását, kivéve, ha az adott eszközt a gyártó kifejezetten több személy szállítására tervezte, és a használatot a kockázatértékelés is megfelelőnek ítélte.A tipikus álló elektromos rollert egy személy használatára alakították ki. Második személy szállítása:

• megnöveli a fékutat;
• rontja az irányíthatóságot;
• túlterhelheti az eszközt;
• akadályozhatja a vezetőt;
• jelentősen növeli az elesés következményeit.

Szállíthat-e szerszámot vagy anyagot?

A kézben, vállon vagy kormányra akasztva szállított tárgy veszélyeztetheti az irányítást.Különösen tiltandó lehet:

• hosszú cső vagy rúd;
• létra;
• nyitott szerszámosláda;
• kézben tartott mérőműszer;
• vállon vitt nagy táska;
• kormányra akasztott szatyor;
• folyadékkal töltött edény;
• veszélyes anyag;
• éles vagy hegyes szerszám.

Kisebb eszköz csak akkor szállítható, ha arra megfelelően rögzített, terhelésre alkalmas tartó vagy zárt hátizsák áll rendelkezésre, és a teher nem befolyásolja a vezetést.

6. Hol és milyen sebességgel közlekedhet?

A „lassan kell menni” nem megfelelően ellenőrizhető szabály.A munkáltatónak lehetőség szerint konkrét sebességhatárokat és területi szabályokat kell meghatároznia.

Nincs minden telephelyre megfelelő általános sebességhatár

A biztonságos sebességet befolyásolja:

• az út szélessége;
• a burkolat minősége;
• a gyalogosok száma;
• a targoncaforgalom;
• a látótávolság;
• a megvilágítás;
• a kereszteződések száma;
• a lejtés;
• az időjárás;
• a roller fékhatása;
• az útvonalon lévő akadályok.

Ezért nem lehet minden munkahelyre általánosan kijelenteni, hogy például 10 km/h mindig biztonságos.Egy lehetséges telephelyi rendszer:

Ezek nem jogszabályban rögzített országos roller-sebességhatárok, hanem a helyi kockázatértékelés alapján alkalmazható szervezési példák.

A műszaki sebességkorlátozás előnye

A kizárólag táblával vagy oktatással előírt sebességhatár betartása nehezen ellenőrizhető.Céges roller esetén célszerű lehet:

• korlátozott üzemmód;
• gyári sebességbeállítás;
• adminisztrátori zárolás;
• telephelyi profil alkalmazása.

Saját roller esetén ez nehezebb. Ez is érv lehet arra, hogy:

• csak meghatározott típusokat engedélyezzenek;
• maximális tervezési sebességet határozzanak meg;
• a gyorsabb eszköz használatát megtiltsák;
• kizárólag céges, egységesen korlátozott rollereket alkalmazzanak.

A gyalogos elsőbbsége

A rollerhasználati szabályzatban célszerű egyértelművé tenni, hogy a roller vezetője nem kényszerítheti a gyalogost hirtelen irányváltoztatásra vagy félreugrásra.A gyalogos:

• nem mindig hallja a közeledő rollert;
• kiléphet egy ajtón;
• rakományt vihet;
• hallásvédőt használhat;
• hátrafelé haladhat;
• figyelme a munkafeladatra irányulhat.

Ezért nem elegendő a roller csengőjének használata. A vezetőnek olyan sebességet kell választania, hogy szükség esetén meg tudjon állni.

Targonca és roller

A targonca–roller találkozás a telephely egyik legsúlyosabb kockázata lehet.A roller vezetője:

• kisebb és nehezebben észlelhető;
• gyorsan beléphet a targonca útvonalába;
• a rakomány mögött eltűnhet;
• nem feltétlenül ismeri a targonca holttereit;
• a targonca vezetőjének látóteréből könnyen kieshet.

Elsődleges megoldás az útvonalak fizikai vagy időbeli elkülönítése.Amennyiben a kereszteződés nem kerülhető el, mérlegelhető:

• teljes megállási kötelezettség a roller számára;
• kapu vagy sorompó;
• közlekedési tükör;
• fény- vagy hangjelzés;
• padlójelölés;
• sebességcsökkentő kialakítás;
• a rálátást akadályozó tárgyak eltávolítása;
• a roller tolásának előírása.

A tábla önmagában nem mindig elegendő, ha a kereszteződés szerkezetileg beláthatatlan.

7. Kell-e bukósisak, láthatósági ruházat vagy más védőeszköz?

Nincs olyan általános munkavédelmi szabály, amely minden telephelyi rollerhasználatra automatikusan ugyanazt a védőeszközt írná elő.A szükséges intézkedéseket a konkrét kockázatok alapján kell meghatározni.

Először a veszélyt kell csökkenteni

A védősisak nem helyettesíti:

• a biztonságos útvonalat;
• a targonca és a roller elkülönítését;
• a padlóhibák javítását;
• a sebességkorlátozást;
• a megfelelő megvilágítást;
• a műszaki ellenőrzést;
• az oktatást.

Az egyéni védőeszköz a megelőzési rendszer egyik eleme, nem az összes többi intézkedés pótléka.

Bukósisak

A sisak előírása különösen indokolt lehet:

• szabadtéri használatnál;
• nagyobb haladási sebességnél;
• hosszabb útvonalon;
• egyenetlen burkolaton;
• lejtős területen;
• ütközésveszélyes környezetben;
• olyan munkakörben, ahol a roller napi rendszerességgel használt közlekedési eszköz.

A kockázatértékelés során azt kell meghatározni:

• milyen típusú sisak nyújt megfelelő védelmet;
• illeszkedik-e más védőeszközökhöz;
• szükséges-e állszíj;
• hogyan tisztítják;
• mikor kell cserélni;
• sérülés vagy ütés után kivonják-e;
• a saját sisak használata elfogadható-e.

Nem megfelelő gyakorlat, ha a szabályzat csak annyit ír:

„Sisak használata ajánlott.”

Ha a kockázatértékelés alapján szükséges, akkor egyértelműen kötelezővé kell tenni, és a használatát ellenőrizni kell.

Láthatósági ruházat

Indokolt lehet:

• kamionforgalmú udvaron;
• targoncás területen;
• alkonyatban vagy éjszaka;
• rosszul megvilágított csarnokrészen;
• szabadtéri rakodási területen;
• olyan útvonalon, ahol a háttér miatt a roller használója nehezen észlelhető.

A láthatósági mellény azonban nem teszi biztonságossá a veszélyes kereszteződést. A megfelelő látási viszonyokat, útvonalakat és elsőbbségi szabályokat ettől függetlenül biztosítani kell.

Lábbeli

A roller használójának olyan lábbelire van szüksége, amely:

• stabilan rögzül a lábon;
• megfelelő tapadást ad a fellépőn;
• nem akad bele a jármű részeibe;
• megfelel a munkaterület egyéb kockázatainak.

Nem megfelelő lehet például:

• papucs;
• laza szandál;
• erősen csúszó talpú cipő;
• sérült lábbeli.

Ipari környezetben a rollerhasználat nem írhatja felül az adott területen egyébként kötelező munkavédelmi lábbeli használatát.

Szem- és kézvédelem

A kézvédő kesztyű bizonyos eséseknél mérsékelheti a kézsérülést, ugyanakkor nem akadályozhatja a fék és a kezelőszervek biztonságos használatát.Szemvédelem akkor lehet szükséges, ha az adott területen egyébként is fennáll:

• por;
• felverődő szemcse;
• rovar;
• vegyi anyag;
• erős menetszéllel együtt jelentkező szennyeződés veszélye.

A védőeszközöket tehát nem „rolleres csomagként”, hanem a rollerhasználat és az adott munkaterület együttes kockázatai alapján kell kiválasztani.

8. Ki felel a roller műszaki állapotáért?

A roller biztonságos műszaki állapota nem kezelhető pusztán magánügyként akkor, ha az eszközt szervezett munkavégzés során vagy a munkáltató érdekében használják.A legfontosabb különbség az, hogy:

• a roller a munkáltató tulajdonában áll;
• a munkavállaló saját tulajdonú eszközét a munkáltató kifejezetten engedélyezte;
• vagy a saját roller használata engedély nélkül, esetleg hallgatólagosan megtűrt módon történik.

A felelősség konkrét megítélése mindig az adott eset körülményeitől függ, de a munkáltató munkavédelmi kötelezettsége nem szűnik meg pusztán attól, hogy a roller magántulajdonban van. Az Mvt. szerint a munkáltató felelős a biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósításáért, és a munkavállalók kötelezettségei ezt a felelősséget nem érintik.

Céges roller esetén

A munkáltató feladata lehet többek között:

• megfelelő eszköz kiválasztása;
• a használati feltételek meghatározása;
• az üzembe helyezés előtti ellenőrzés;
• a gyártói előírások beszerzése és megismerhetővé tétele;
• a karbantartás megszervezése;
• a használat előtti ellenőrzési rend kialakítása;
• a hibás eszköz kivonása;
• a javítás és az újbóli használat feltételeinek meghatározása;
• a dolgozók oktatása;
• a dokumentáció megőrzése.

Amennyiben a roller a szervezett munkavégzés során használt eszközzé válik, a munkaeszközökre vonatkozó általános munkavédelmi követelményeket is vizsgálni kell. A jelenleg hatályos, munkaeszközökre vonatkozó alapvető szabályokat a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet tartalmazza. A rendelet nem kifejezetten elektromos rollerekre készült, ezért minden előírását nem lehet automatikusan, változtatás nélkül rájuk vetíteni. Azt azonban alátámasztja, hogy a munkavégzéshez használt eszköz biztonságos állapotáról, megfelelő használatáról és szükséges ellenőrzéséről gondoskodni kell.

Saját roller esetén

Saját tulajdonú roller engedélyezésekor előre rendezni kell:

• milyen eszköz fogadható el;
• ki végzi az első ellenőrzést;
• milyen dokumentumot kérhet a munkáltató;
• milyen rendszerességgel kell ismételt szemlét tartani;
• milyen hibával tilos tovább használni;
• ki viseli a javítás költségét;
• milyen átalakítás kizáró ok;
• tölthető-e az eszköz a munkahelyen;
• hogyan vonható vissza az engedély.

A munkáltató nem feltétlenül köteles szétszerelni vagy műszaki vizsgáztatni minden saját rollert. Viszont olyan rendszert kell kialakítania, amely mellett az ismert vagy észlelhető hibás eszköz nem maradhat használatban.A dolgozó nyilatkozata arról, hogy a roller hibátlan, önmagában kevés. Lehet része a rendszernek, de nem helyettesíti az ésszerű munkáltatói ellenőrzést.

Milyen hibákat kell azonnal komolyan venni?

A roller használatát fel kell függeszteni például, ha:

• a fék hatása bizonytalan vagy jelentősen romlott;
• a kormány vagy a kormányszár mozog;
• a kerék rendellenesen kotyog;
• a gumi erősen kopott, sérült vagy nem megfelelő nyomású;
• a vázon, fellépőn vagy hajtási részen repedés látható;
• a világítás nem működik olyan útvonalon, ahol szükséges;
• a roller rendellenes hangot ad;
• az akkumulátor túlzottan melegszik;
• az akkumulátorház sérült, deformált vagy felpúposodott;
• égett szag, füst vagy szikrázás tapasztalható;
• a töltő vagy a kábel sérült;
• az eszköz jelentős ütközést, esést vagy elázást szenvedett;
• a sebességkorlátozást feloldották;
• nem igazolható átalakítást végeztek rajta.

Ilyen esetben nem megfelelő megoldás, ha a dolgozó saját belátása szerint tovább használja, vagy azt mondja:

„Még kibírja a műszak végéig.”

Használat előtti rövid ellenőrzés

Minden indulás előtt néhány másodperc alatt ellenőrizhető:

1. a fék működése;
2. a kormány rögzítettsége;
3. a kerekek és gumik állapota;
4. a világítás és a hangjelző;
5. a fellépő tisztasága;
6. az akkumulátor rendellenes melegedése;
7. a látható sérülések;
8. az útvonal járhatósága.

Ez nem helyettesíti az időszakos műszaki ellenőrzést, de sok hibát még indulás előtt felismerhetővé tesz.

9. Mikor minősülhet munkabalesetnek a rolleres baleset?

A munkabaleseti minősítésnél nem önmagában az számít, hogy kié volt a roller, illetve engedélyezett volt-e a használata.Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a baleset:

• szervezett munkavégzés során;
• vagy azzal összefüggésben következett-e be.

A munkavédelmi törvény munkabaleseti fogalma kiterjedhet a munkához kapcsolódó közlekedésre, anyagmozgatásra, tisztálkodásra, szervezett étkezésre és más kapcsolódó tevékenységekre is. A minősítéshez ezért az esemény teljes körülményeit kell feltárni.

Valószínűleg munkabaleset lehet például

• A karbantartó a munkáltató utasítására rollerrel megy át egy másik csarnokhoz.
• A műszakvezető ellenőrzési feladat közben elesik.
• A vagyonőr a telephelyi járőrözéshez biztosított rollerrel ütközik.
• A dolgozó saját rollerét a vezető tudtával és a munkáltató érdekében használja.
• A dolgozó munkaközi közlekedés során egy burkolati hibán elesik.
• A roller töltése közben, a munkahelyen akkumulátortűz történik, és a munkavállaló megsérül.

Nem automatikus a minősítés

Külön vizsgálni kell például azt az esetet, amikor a dolgozó:

• munkaidőn kívül, magáncélból használja a rollert;
• a munkáltató kifejezett és következetesen ellenőrzött tiltása ellenére önkényesen közlekedik;
• a munkavégzéstől teljesen független tevékenységet végez;
• a telephelyen kívül, a lakóhelyéről munkába menet szenved balesetet.

Az engedély nélküli használat sem zárja ki automatikusan a munkabaleseti minősítést. A szabályszegés a felelősség és a közrehatás vizsgálatában jelentős lehet, de a munkabaleseti minősítés alapja elsősorban a szervezett munkavégzéssel való összefüggés.

A munkába járás és a telephelyi közlekedés nem ugyanaz

A lakóhely és a munkahely közötti, saját rollerrel történő közlekedés általában más megítélés alá esik, mint a kapun belüli, munkafeladathoz kapcsolódó közlekedés.A társadalombiztosítási szabályok szerint a munkába vagy onnan hazafelé menet bekövetkező baleset bizonyos körülmények között üzemi balesetnek minősülhet. Ez azonban nem feltétlenül azonos a munkavédelmi törvény szerinti munkabalesettel.A cikk szempontjából ezért fontos elválasztani:

• a munkába járás során történt eseményt;
• a telephelyen, munkavégzéshez kapcsolódó közlekedést;
• a munkáltató által szervezett vagy biztosított utazást.

10. Mit kell vizsgálni egy rolleres munkabaleset után?

A kivizsgálás célja nem az, hogy a lehető leggyorsabban kijelöljenek egy hibást. Fel kell tárni az esemény valamennyi tárgyi, szervezési és személyi okát.Az Mvt. előírja, hogy a munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, majd ezek alapján megelőző intézkedéseket kell hozni. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Tárgyi okok

Vizsgálni kell többek között:

• a fék állapotát;
• a kormány és a kerekek rögzítését;
• a gumiabroncsokat;
• a világítást;
• az akkumulátort;
• az esetleges átalakításokat;
• a tényleges sebességet;
• a padló vagy útburkolat állapotát;
• a dilatációs hézagot;
• az olaj-, víz- vagy porszennyeződést;
• a megvilágítást;
• a közlekedési tükör, korlát vagy jelzés meglétét;
• a sérült személy védőeszközeit.

Szervezési okok

Különösen fontos lehet:

• engedélyezett volt-e a roller;
• volt-e kijelölt útvonal;
• meghatároztak-e sebességhatárt;
• elkülönítették-e a targonca- és gyalogosforgalomtól;
• volt-e közlekedési szabályzat;
• ismerték-e a szabályt a dolgozók;
• ellenőrizték-e a betartását;
• volt-e előzetes kockázatértékelés;
• történt-e korábban hasonló majdnem-baleset;
• intézkedtek-e korábbi panasz vagy veszélyjelzés után;
• megfelelő volt-e a karbantartási rendszer;
• engedélyezett volt-e a saját eszköz töltése.

Személyi okok

Vizsgálni lehet például:

• a dolgozó oktatását;
• a rollerhasználatban szerzett gyakorlatát;
• a munkára képes állapotát;
• a fáradtságot;
• a figyelemelvonást;
• a telefon vagy fejhallgató használatát;
• a sebesség megválasztását;
• az utas vagy rakomány szállítását;
• a közlekedési szabályok ismeretét;
• az előírt védőeszköz használatát.

A személyi okok feltárása nem jelentheti azt, hogy a vizsgálat kizárólag a sérült magatartására koncentrál. Például a „túl gyorsan ment” megállapítás mellett azt is vizsgálni kell:

• volt-e meghatározott sebességhatár;
• ismert volt-e;
• ellenőrizték-e;
• műszakilag korlátozható lett volna-e a sebesség;
• biztonságosan kialakították-e az útvonalat.

Milyen bizonyítékokat kell összegyűjteni?

Egy rolleres balesetnél különösen hasznos lehet:

• helyszínrajz;
• fényképek és videók;
• kamerafelvételek;
• tanúnyilatkozatok;
• a sérült meghallgatása;
• a roller műszaki adatlapja;
• gyári használati útmutató;
• vásárlási vagy szervizdokumentum;
• karbantartási nyilvántartás;
• használat előtti ellenőrzési lap;
• a kockázatértékelés érintett része;
• közlekedési szabályzat;
• oktatási tematika és jelenléti ív;
• egyedi használati engedély;
• a saját eszköz regisztrációja;
• útvonal- és sebességjelzések;
• korábbi majdnem-balesetek dokumentációja;
• a töltési hely ellenőrzési iratai.

A munkabaleseti dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, hogy a megállapítások, összefüggések és körülmények tényszerűen alátámaszthatók legyenek.

Gyakorlati esetek

1. Saját roller, ismert és megtűrt használat

Egy karbantartó saját rollerével közlekedik a telephelyen. A vezetők ezt hónapok óta látják, és azért nem tiltják, mert a dolgozó így gyorsabban ér a hibák helyszínére.Egy napon a dolgozó egy targoncával ütközik.A vizsgálat során nem elegendő azt rögzíteni, hogy a roller magántulajdonban volt. Vizsgálni kell:

• a munkáltató tudott-e a használatról;
• a munkáltató számára előnyös volt-e;
• volt-e kijelölt útvonal;
• történt-e kockázatértékelés;
• volt-e oktatás;
• hogyan választották el a targoncaforgalmat;
• ellenőrizte-e bárki a roller állapotát.

Ebben a helyzetben a hallgatólagos eltűrés komoly szervezési hiányosságot jelezhet.

2. Írásban tiltott, de ténylegesen eltűrt használat

A szabályzat szerint a csarnokban tilos rollerrel közlekedni. A műszakvezetők azonban rendszeresen látják a szabályszegést, mégsem intézkednek.Baleset esetén a munkáltató nem feltétlenül hivatkozhat sikerrel pusztán a tiltó mondatra. Vizsgálni kell, hogy:

• a szabályt ténylegesen betartatták-e;
• a szabályszegés ismert volt-e;
• milyen ellenőrzési rendszer működött;
• a vezetők magatartása milyen gyakorlatot alakított ki.

A papíron létező szabály és a valós működés közötti különbség a kivizsgálás egyik legfontosabb megállapítása lehet.

3. Tuningolt saját roller

A munkavállaló olyan saját rollert használ, amelynek sebességkorlátozását szoftveresen feloldották. Az eszköz a telephelyen engedélyezett sebességnél lényegesen gyorsabban képes haladni.A munkavállaló szabályszegése nyilvánvaló lehet, de azt is vizsgálni kell:

• létezett-e engedélyezési eljárás;
• kérték-e az eszköz műszaki adatait;
• észlelhető volt-e az átalakítás;
• ellenőrizték-e a tényleges sebességet;
• engedélyezett volt-e egyáltalán saját roller használata;
• korábban jelezték-e a veszélyes közlekedést.

4. Burkolathiba miatt bekövetkező esés

A roller első kereke megakad egy dilatációs hézagban. A dolgozó előre esik, és csuklótörést szenved.Vizsgálni kell:

• megfelelő volt-e a roller számára az útvonal;
• szerepelt-e a burkolat állapota a kockázatértékelésben;
• korábban jelezték-e a hibát;
• lett volna-e másik útvonal;
• szükséges lett volna-e a rollert azon a szakaszon tolni;
• előírták-e a sisakot vagy más védelmet;
• indokolt volt-e egyáltalán az adott szakaszon a rollerhasználat.

5. Akkumulátortűz az öltözőben

A dolgozó saját rollerét az öltözőben, hosszabbítóról tölti. A töltő vagy az akkumulátor túlmelegszik, és tűz keletkezik.Vizsgálni kell:

• a munkáltató engedélyezte-e a töltést;
• volt-e kijelölt töltési hely;
• ellenőrizték-e a töltőt;
• szabályozták-e a hosszabbító használatát;
• tudtak-e a rendszeres öltözői töltésről;
• elhelyezték-e az eszközt menekülési útvonal közelében;
• szerepelt-e az akkumulátortöltés a kockázatértékelésben és a tűzvédelmi szabályozásban.

Mit kérdezhet a munkavédelmi hatóság?

Egy súlyos rolleres baleset után várhatóan nem az lesz az első kérdés, hogy:

„Volt-e külön rollerjogszabály?”

Sokkal inkább az alábbiakra kell számítani:

1. Miért volt szükség rollerre?
2. Ki engedélyezte a használatát?
3. Céges vagy saját eszköz volt?
4. A munkáltató tudott a saját roller használatáról?
5. Szerepelt a kockázatértékelésben?
6. Milyen veszélyeket azonosítottak?
7. Milyen intézkedéseket hoztak?
8. Volt kijelölt útvonal?
9. Hogyan választották el a targoncaforgalomtól?
10. Volt sebességkorlátozás?
11. Milyen oktatást kapott a dolgozó?
12. Hogyan ellenőrizték a műszaki állapotot?
13. Mikor történt az utolsó ellenőrzés?
14. Történt-e korábban veszélyes esemény?
15. Ellenőrizték-e a szabályok betartását?
16. Mit tettek a baleset után a megismétlődés megelőzésére?

23 pontos telephelyi roller-ellenőrzőlista

A használat engedélyezése

☐ Írásban eldöntöttük, hogy engedélyezett-e a roller használata.☐ Meghatároztuk, hogy céges, saját vagy mindkét típusú eszköz használható-e.☐ Meghatároztuk, mely munkakörökben indokolt.☐ A saját roller használata előzetes engedélyhez kötött.☐ Az átalakított vagy tuningolt eszközöket kizártuk.

Kockázatértékelés

☐ A rollerhasználat szerepel a kockázatértékelésben.☐ Azonosítottuk a gyalogos- és targoncaforgalommal való találkozási pontokat.☐ Felmértük a burkolathibákat, küszöböket, síneket és dilatációkat.☐ Értékeltük a szabadtéri időjárási kockázatokat.☐ Értékeltük az akkumulátor töltésének és tárolásának veszélyeit.

Közlekedési rend

☐ Kijelöltük az engedélyezett útvonalakat.☐ Meghatároztuk a tiltott területeket.☐ Egyértelmű sebességhatárokat vezettünk be.☐ A veszélyes kereszteződéseknél megállási vagy leszállási kötelezettséget írtunk elő.☐ A gyalogosok elsőbbségét egyértelműen szabályoztuk.

Személyi feltételek

☐ Csak oktatott és engedéllyel rendelkező dolgozó használhat rollert.☐ Az oktatás elméleti és szükség esetén gyakorlati részt is tartalmaz.☐ Szabályoztuk a telefon, fejhallgató, utasszállítás és kézben vitt rakomány kérdését.☐ Meghatároztuk a szükséges sisakot, láthatósági ruházatot vagy más védőeszközt.

Műszaki biztonság

☐ Van használat előtti ellenőrzési rend.☐ Meghatároztuk az időszakos ellenőrzés módját.☐ A hibás roller azonnali kivonása szabályozott.☐ A töltés csak kijelölt és engedélyezett helyen történhet.

Gyakran ismételt kérdések

Megtilthatja-e a munkáltató a saját roller használatát?

Igen. A munkáltató a munkaterület és a szervezett munkavégzés biztonsága érdekében meghatározhatja a telephelyi közlekedés feltételeit, és indokolt esetben teljesen megtilthatja a saját roller használatát. Az Mvt. alapján a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítási módját – a jogszabályi és szabványi keretek között – a munkáltató határozza meg.

Elég kiírni a kapura, hogy „rollerrel behajtani tilos”?

Nem feltétlenül. A szabályt közölni, oktatni és ellenőrizni is kell. Ha a munkáltató a tiltás ellenére hosszú időn keresztül eltűri a használatot, a tábla önmagában nem bizonyítja a megfelelő megelőző tevékenységet.

Lehet-e munkabaleset, ha a roller a dolgozó saját tulajdona?

Igen. A tulajdonjog önmagában nem zárja ki a munkabaleseti minősítést. A döntő kérdés az, hogy a baleset szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt-e.

Mentesíti-e a munkáltatót a „saját felelősségre használom” nyilatkozat?

Nem. A nyilatkozat igazolhatja, hogy a dolgozó bizonyos szabályokat megismert, de nem szünteti meg a munkáltató kockázatértékelési, oktatási, ellenőrzési és megelőzési kötelezettségeit. Az Mvt. kifejezetten kimondja, hogy a munkavállaló kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.

Kötelező-e a bukósisak?

Telephelyi rollerhasználatra nincs minden munkahelyen automatikusan alkalmazható, egységes sisakszabály. A szükségességét a helyi kockázatértékelés alapján kell meghatározni. Ha a kockázatértékelés szükségesnek ítéli, a sisak használatát egyértelműen kötelezővé kell tenni.

Ugyanazok a szabályok alkalmazhatók, mint a kerékpárra?

Nem automatikusan. A kerékpáros szabályozás jó kiindulópont lehet, de a roller kis kereke, gyorsulása, fékezése, stabilitása és eltérő műszaki kialakítása miatt külön értékelés szükséges.

Használható-e roller csarnokban?

Csak akkor, ha a helyi adottságok alapján biztonságosan elkülöníthető a gyalogosoktól, targoncáktól, gépektől és más veszélyforrásoktól. Szűk, zsúfolt vagy intenzív forgalmú csarnokban a teljes tiltás lehet az indokolt intézkedés.

Kell-e külön oktatás?

Amennyiben a roller a munkavégzés vagy a telephelyi munkaközi közlekedés része, a használatára és a helyi közlekedési rendre vonatkozó ismereteket oktatni kell. Az Mvt. szerint a munkavállalónak rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

Ki ellenőrzi a saját rollert?

Ezt a munkáltatónak előre kell szabályoznia. Lehetséges a használó által végzett napi ellenőrzés és egy dokumentált munkáltatói vagy szakember által végzett időszakos vizsgálat kombinációja. A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hibás eszköz ne maradjon használatban.

Töltheti-e a dolgozó az irodában vagy az öltözőben?

Csak akkor, ha a munkáltató ezt kifejezetten engedélyezte, és a töltés helyét, eszközeit, felügyeletét, villamos és tűzvédelmi feltételeit megfelelően szabályozta. A szabad konnektor önmagában nem jelent töltési engedélyt.

Megtagadhatja-e a dolgozó a hibás céges roller használatát?

Ha az eszköz használata a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, az utasítás teljesítése megtagadható. Ha más személyt veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a munkavállaló köteles lehet megtagadni az utasítást.

Összefoglalás

Az elektromos roller önmagában nem tiltott eszköz, és megfelelő körülmények között hasznos lehet nagyobb telephelyeken. A probléma nem a roller megjelenése, hanem a szabályozatlan használat.A munkáltatónak nem kell megvárnia, amíg külön jogszabály születik minden rollerfajtára és minden telephelyi helyzetre. A meglévő magyar munkavédelmi szabályok alapján már most is vizsgálnia kell:

• szükséges-e a használat;
• milyen veszélyeket teremt;
• hogyan illeszthető be a telephely közlekedési rendjébe;
• mely útvonalakon engedélyezhető;
• milyen sebesség mellett biztonságos;
• ki használhatja;
• milyen oktatás és védőeszköz szükséges;
• hogyan ellenőrizhető a műszaki állapot;
• milyen feltételekkel engedélyezhető saját roller;
• hogyan történhet a tárolás és töltés;
• mit kell tenni baleset vagy veszélyes esemény után.

A saját tulajdonú roller különösen kényes kérdés. A magántulajdon nem jelenti azt, hogy a munkáltató figyelmen kívül hagyhatja az eszközt, ha azt a munkaterületen, a munkáltató tudtával vagy a munkáltató érdekében használják.A legrosszabb megoldás az, amikor:

mindenki használhat rollert, de hivatalosan senki nem engedélyezte, nem tiltották meg, nem ellenőrizték, és a kockázatértékelés sem foglalkozik vele.

A megfelelő munkavédelmi rendszer nem feltétlenül jelent bonyolult adminisztrációt. Sok esetben elegendő lehet egy helyszínre szabott kockázatértékelés, világos közlekedési rend, dokumentált oktatás, műszaki ellenőrzési rendszer és következetes vezetői ellenőrzés.A lényeg, hogy a papíron leírt szabály és a telephely tényleges működése egyezzen.

Munkavédelmi segítség telephelyi rollerhasználathoz

Az elektromos roller telephelyi bevezetése nem oldható meg egy internetről letöltött általános szabályzattal. Más kockázatok vannak egy gyártócsarnokban, egy logisztikai központban, egy szabadtéri telephelyen vagy egy néhány fős vállalkozás udvarán.A megfelelő szabályozáshoz fel kell mérni:

• a tényleges útvonalakat;
• a gyalogos- és járműforgalmat;
• a burkolatot;
• a kereszteződéseket;
• a használt rollerek típusát;
• a saját eszközök engedélyezésének lehetőségét;
• a munkaköröket;
• a töltési és tárolási körülményeket.

A Munkavédelem Borsod segítséget nyújt a rollerhasználat munkavédelmi feltételeinek kialakításában, a kockázatértékelés felülvizsgálatában, a telephelyi közlekedési szabályok elkészítésében és a munkavállalók oktatásában.

_{Források és jogszabályi háttér}

• _{1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről}
  • _{munkáltatói felelősség;}
  • _{kockázatértékelés;}
  • _{munkavédelmi oktatás;}
  • _{munkavállalói kötelezettségek;}
  • _{munkabalesetek bejelentése és kivizsgálása;}
  • _{a munkabaleset fogalma.}
• _{2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről}
  • _{munkára képes állapot;}
  • _{munkáltatói utasítás;}
  • _{veszélyes utasítás megtagadása.}
• _{10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet}
  • _{a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintje.}
• _{5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet}
  • _{a munkavédelmi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtása;}
  • _{a munkabalesetek kivizsgálásának és dokumentálásának részletes szabályai.}
• _{63/2013. (XII. 17.) NGM rendelet}
  • _{a munkabaleseti vizsgálat megállapításainak részletes, bizonyítható rögzítése.}