Hogyan ellenőrizzük, hogy egy helyiségből vagy épületből biztonságosan ki lehet-e jutni?

A kiürítésszámítás első ránézésre tele van képletekkel, jelölésekkel és olyan fogalmakkal, mint:

• első szakasz;
• második szakasz;
• szabad szélesség;
• létszámsűrűség;
• átbocsátóképesség;
• menekülési útvonal;
• megengedett kiürítési idő.

Pedig a mögötte lévő gondolat egyszerű.

Azt kell igazolnunk, hogy az emberek megfelelő időn belül, elegendő szélességű útvonalon el tudnak jutni biztonságos helyre.

Az OTSZ szerint az épületet úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodók elegendő számú és megfelelő átbocsátóképességű kijáraton elhagyhassák tartózkodási helyüket, és a megengedett távolságon vagy időtartamon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe, szomszédos megfelelő tűzszakaszba vagy átmeneti védett térbe juthassanak. A számításnál tehát mindig három kérdésre keressük a választ:

Hány ember menekül?Milyen hosszú utat kell megtenniük?

Elég széles-e az útvonal ahhoz, hogy ennyi ember átjusson rajta?

1. lépés – először ne számoljunk semmit

Ez talán a legfontosabb tanács.Mielőtt elővesszük a képleteket, szükségünk van:

• alaprajzra;
• a helyiségek rendeltetésére;
• befogadóképességre;
• ajtók tényleges szabad szélességére;
• folyosók szabad szélességére;
• lépcsők szélességére;
• megtett útvonalhosszakra;
• kijáratok helyére;
• az épület kockázati osztályára;
• és arra, hogy vannak-e menekülésben korlátozott személyek.

A Kiürítés TvMI maga is ezzel kezdi a tervezési folyamatot: először az útvonalat, annak tényleges szabad szélességét és a kiürítendő létszámot kell meghatározni.

Mit jelent a „szabad szélesség”?

Nem feltétlenül az építészeti terven szereplő névleges méretet.Azt a tényleges szélességet kell vizsgálni, amelyen az ember valóban át tud haladni.

Például egy 100 cm névleges ajtónál nem abból indulunk ki automatikusan, hogy:ajtószélesség = 1,00 m.

A tok, az ajtólap helyzete, vasalat vagy más kialakítás miatt a tényleges szabad belméret kisebb lehet.Ugyanez igaz a folyosóra.

Ha egy 1,50 méteres folyosón:

• szekrény;
• nyomtató;
• raklap;
• irattartó;
• dekoráció;
• vagy más berendezés

szűkíti az útvonalat, akkor a rendelkezésre álló szabad szélességet kell figyelembe venni.Ezért kapcsolódik ehhez közvetlenül a már meglévő Menekülési jelek és biztonsági világítás című cikkünk is: hiába megfelelő matematikailag az útvonal, ha azt a valóságban leszűkítik vagy nem egyértelmű a menekülés iránya.

2. lépés – határozzuk meg a kiürítendő létszámot

Ez az egyik leggyakoribb hibaforrás.Nem biztos, hogy azzal a létszámmal számolunk, ahány munkavállaló éppen az adott napon bent van.

Az OTSZ szerint a helyiség, szabadtér vagy terület befogadóképességét alapvetően a nagyobb érték jelenti az alábbi kettő közül:

• tervezői vagy üzemeltetői adatszolgáltatás szerinti kiüríthető létszám;
• fajlagos érték alapján számított kiüríthető létszám.

Az üzemeltetői létszám akkor vehető alapul, ha az üzemeltető vállalja annak folyamatos biztosítását.

Egyszerű példa

Egy oktatóteremben fizikailag 84 szék található.Azt mondani, hogy:

„Általában csak 30-an vannak bent.”

nem feltétlenül elegendő.Ha a helyiség tényleges kialakítása 84 fő fogadására alkalmas, és nincs hitelesen korlátozva a befogadóképessége, akkor a kiürítést a megfelelő létszámra kell méretezni.

3. lépés – értsük meg az első és a második szakaszt

Ez elsőre bonyolultnak tűnik, pedig egyszerű.

Kiürítés első szakasza

Az OTSZ szerint az első szakasz:a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig tart.

Ha pedig nincs szükség külön menekülési útvonalra, akkor addig tart, amíg az ember:

• biztonságos térbe;
• vagy átmeneti védett térbe

jut.

Példa

Egy irodából kilépünk egy védett menekülési folyosóra. Az iroda legtávolabbi pontjától a folyosóig:első szakasz.

Kiürítés második szakasza

A menekülési útvonal elérésétől:

• a biztonságos térig;
• vagy átmeneti védett térig

tart. Például:iroda → folyosó = első szakaszfolyosó → lépcsőház → földszinti kijárat → szabad tér = második szakasz

4. lépés – válasszuk ki az ellenőrzési módszert

Az OTSZ két alapvető megoldást nevesít:geometriai módszer, vagy

számítás. A TvMI ezen kívül részletesen tárgyalja a számítógépes szimuláció lehetőségét is. Egy kiürítési egység első szakaszán belül ugyanazt a vizsgálati módszert kell követni; a második szakasznál pedig az érintett menekülési útvonal teljes hosszán egységes módszert kell alkalmazni. Ebben a cikkben most a két legjobban érthető módszert mutatjuk be:

1. geometriai ellenőrzés;
2. időtartam-számítás.

5. lépés – a legegyszerűbb: geometriai ellenőrzés

A geometriai módszernél nem azt számoljuk ki, hogy pontosan hány másodperc alatt jutnak ki az emberek. Azt ellenőrizzük, hogy:

• az útvonal nem hosszabb-e a megengedettnél;
• az ajtók elég szélesek-e;
• a folyosó megfelelő szélességű-e;
• a lépcső megfelelő szélességű-e.

Az OTSZ 7. melléklete például az alap menekülési út elérési távolságaként:

• NAK esetén 30 m;
• AK, KK és MK esetén 45 m

értéket tartalmaz, amely bizonyos feltételek mellett növelhető. A menekülési útvonal legnagyobb megengedett teljes hossza NAK esetén 200 m, AK–MK esetén 300 m. Ezért mindig szükségünk van a kockázati osztályra is.

6. lépés – 50 fő alatt és 50 fő felett nem ugyanaz a szélességi ellenőrzés

Ez különösen fontos.A TvMI geometriai módszerénél az első szakasz minimális szélességeit a kiürítendő létszám alapján adja meg.

0–10 fő

Az első szakaszban:

• útvonal: legalább 0,60 m;
• lépcsőkar: legalább 0,60 m;
• ajtó: legalább 0,60 m.

11–50 fő

• útvonal: legalább 1,10 m;
• lépcsőkar: legalább 1,10 m;
• ajtó: legalább 0,80 m.

50 fő felett

Itt már a szükséges méretet a létszámból számítjuk.Az első szakaszban a TvMI geometriai módszere szerint:vízszintes útvonal:

szükséges szélesség = létszám × 10 mm

de legalább 1,10 m.lépcsőkar:

szükséges szélesség = létszám × 12 mm

de legalább 1,10 m.ajtók összes szabad szélessége:

szükséges szélesség = létszám × 12 mm

és egyetlen ajtó szabad belmérete sem lehet 0,80 m-nél kisebb.

Nézzünk egy konkrét példát: 84 fős oktatóterem

Most kezdjük el ténylegesen végigszámolni.

Adatok

A helyiség befogadóképessége:N = 84 főTegyük fel, hogy:

• egyszintes épületben van;
• mindenki önállóan menekülésre képes;
• két kijárati ajtó van;
• az ajtók tényleges szabad szélessége egyenként 0,90 m;
• a helyiségből a folyosó felé menekülünk.

Első kérdés: elég széles-e az útvonal?

84 × 10 mm = 840 mmAz eredmény 0,84 m lenne.De a TvMI minimumot is előír:legalább 1,10 m.Tehát a vízszintes útvonal szükséges szabad szélessége:1,10 m.

Második kérdés: mennyi ajtószélesség kell?

84 × 12 mm = 1008 mmazaz:1,008 m összes szükséges szabad ajtószélesség.Van két darab 0,90 m-es ajtónk:0,90 + 0,90 = 1,80 mTehát pusztán a geometriai szélességi követelményt vizsgálva:1,80 m > 1,008 mígy ebből a szempontból megfelel.Fontos: nem azt mondjuk, hogy az épület ettől automatikusan megfelel.Csak ezt az egy ellenőrzési lépést teljesítettük.

7. lépés – a második szakasz szélessége

A második szakaszban más geometriai értékek használhatók.A TvMI szerint menekülési útvonalon:

0–50 fő esetén

• útvonal legalább 1,10 m;
• ajtó legalább 0,80 m.

50 fő felett

A vízszintes menekülési útvonal szükséges szélessége:

létszám × 5 mm,

de legalább 1,10 m.Az ajtók szükséges összes szélessége:

létszám × 5 mm,

miközben egyetlen ajtó sem lehet 0,80 m-nél keskenyebb.

84 fő példánál

84 × 5 mm = 420 mmA minimum azonban 1,10 m.Tehát:szükséges folyosószélesség = legalább 1,10 m.Látható tehát, hogy nem egyszerűen ugyanazt a számítást ismételjük meg az első és második szakaszban.

8. lépés – ha van lépcső

A lépcső külön vizsgálatot igényel.A TvMI szerint a lépcsőkar szabad szélessége a második szakaszban:

• önállóan menekülő személyeknél legalább 1,10 m;
• segítséggel menekülők ellátására szolgáló rendeltetésnél legalább 1,20 m;
• önállóan menekülni nem képes személyeknél legalább 1,50 m.

Többszintes épületnél azonban nem szabad pusztán ezt a minimumot használni.A lépcsőn egyszerre több szint létszáma is megjelenhet.A TvMI ezért az összes kiszolgált szint számától függő fajlagos lépcsőszélességet is meghatároz. Például ha 500 fő egyetlen emeletről használja ugyanazt a lépcsőt, a TvMI példája szerint 500 × 8 mm = 4,0 m összes szükséges lépcsőszélesség adódik. Ha ugyanez az 500 fő öt emeleten oszlik meg, a fajlagos érték 6,4 mm/fő, így 3,2 m összes szélesség adódik.

9. lépés – most jön az időalapú számítás

Ez már az igazi „kiürítésszámítás”.Az OTSZ 7. melléklete alaphelyzetben az első szakasz megengedett időtartamaként:

• NAK: 1,0 perc;
• AK, KK, MK: 1,5 perc

értéket ad.A második szakasz alap megengedett időtartama:

• NAK: 6,0 perc;
• AK, KK, MK: 8,0 perc.

Bizonyos tűzvédelmi megoldások, például tűzjelző, oltóberendezés, többirányú kiürítés vagy meghatározott ipari feltételek mellett ezek az alapértékek növelhetők. Ezeket azonban nem szabad automatikusan hozzáadni; csak akkor használhatók, ha az OTSZ feltétele valóban teljesül.

10. lépés – számítsuk ki a haladási időt

Egyszerű helyiség esetén:t₁a = Σ(sᵢ / vᵢ)ahol:

• t₁a = az útvonal alapján számított kiürítési idő [perc];
• sᵢ = az adott útszakasz hossza [m];
• vᵢ = az adott útszakaszhoz tartozó haladási sebesség [m/min].

Egyszerű példa

Legyen a legtávolabbi személy:18 méterre a kijárattól.Tegyük fel, hogy az adott létszámsűrűség mellett a TvMI szerinti vízszintes haladási sebesség:40 m/min.Ekkor:18 / 40 = 0,45 percEz:0,45 × 60 = 27 másodperc.Tehát az útvonalhossz alapján a személy 27 másodperc alatt érheti el a kijáratot.De ezzel még nincs kész a számítás.

11. lépés – honnan jön a haladási sebesség?

Nem tippeljük meg.A TvMI a haladási sebességet a létszámsűrűség függvényében határozza meg.Például vízszintes haladásnál:

• D < 0,5 fő/m² → 40 m/min;
• 0,5 ≤ D < 1 → 37 m/min;
• 1 ≤ D < 2 → 29 m/min;
• 2 ≤ D < 3 → 17 m/min;
• D ≥ 3 → 6 m/min.

Jól látható, mennyire számít a zsúfoltság.Ugyanazon a 20 méteres folyosón egészen más idővel halad:

• néhány ember;
• vagy egy tömött tömeg.

Létszámsűrűség képlete

D = N / Aahol:

• D = létszámsűrűség [fő/m²];
• N = az adott területen tartózkodó vagy azon áthaladó személyek száma;
• A = a ténylegesen mozgásra használható szabad alapterület.

És itt fontos a „szabad”.A TvMI szerint például nem számítható bele:

• raktározásra használt terület;
• géppel elfoglalt rész;
• irodai box;
• széksor;
• egyéb, mozgásra nem használható terület.

Példa

Egy 100 m²-es rendezvényteremben 84 ember van.De a székek és berendezések miatt ténylegesen csak 50 m² használható menekülési mozgásra.Ekkor nem:84 / 100 = 0,84 fő/m²,hanem:84 / 50 = 1,68 fő/m².Ez már más haladási sebességi kategóriát jelent.

12. lépés – ellenőrizzük az ajtó átbocsátóképességét is

Ez az a pont, amit nagyon sok leegyszerűsített számítás kihagy.Nem elég, hogy a legtávolabbi személy gyorsan odaér az ajtóhoz.A teljes létszámnak át is kell férnie rajta.A TvMI az átlagos átbocsátóképességre:k = 65 fő/(m·min)értéket alkalmaz. Egyszerű helyiségnél:t₁b = N / (k × Σl)ahol:

• t₁b = az ajtók átbocsátóképessége alapján számított idő;
• N = kiürítendő személyek száma;
• k = 65 fő/(m·min);
• Σl = számításba vett kijáratok összes szabad szélessége méterben.

Számoljuk ki a 84 fős terem ajtaját

Két kijáratunk van.Mindkettő:0,90 m.Összes szélesség:1,80 m.A képlet:84 / (65 × 1,80)65 × 1,80 = 117 fő/perc84 / 117 = 0,718 percMásodpercben:0,718 × 60 ≈ 43 másodperc.Tehát az ajtók átbocsátóképessége alapján körülbelül 43 másodperc szükséges.Korábban az útvonal alapján:27 másodpercet kaptunk.Most az ajtók alapján:43 másodpercet.Mi a tanulság?A nagyobb érték a kritikusabb.Ebben a példában nem a megtett út a meghatározó, hanem az ajtókon való áthaladás.

13. lépés – hasonlítsuk össze a megengedett idővel

Tegyük fel, hogy a vizsgált kockázati egység AK.Az OTSZ első szakaszra vonatkozó alap megengedett ideje:1,5 perc.A számított eredményeink:

• útvonal alapján: 0,45 perc;
• ajtók alapján: 0,718 perc.

Mindkettő kisebb, mint:1,5 perc.Tehát ebben az egyszerűsített példában az első szakasz időtartam szempontjából megfelelő.De ez még mindig csak egy oktatási példa. Valós tervnél vizsgálni kell:

• a pontos kockázati osztályt;
• tényleges létszámsűrűséget;
• valamennyi útvonalszakaszt;
• útvonalak megoszlását;
• szűkületeket;
• ajtónyitási feltételeket;
• lépcsőket;
• menekülési irányokat;
• és a második szakaszt is.

14. lépés – miért kell külön vizsgálni a szűkületeket?

Tegyük fel, hogy:

• a terem ajtaja 1,80 m összesen;
• a folyosó 1,50 m;
• de félúton van egy 0,90 m-es szűkület.

Hiába megfelelő minden más.A 0,90 m-es pont torlódást okozhat.Összetett helyiségcsoportnál ezért a TvMI már külön számításban veszi figyelembe:

• a legszűkebb keresztmetszet eléréséhez szükséges időt;
• azon áthaladó létszámot;
• a szűkület szélességét;
• majd az utána következő haladási időt.

Ezért nem elég csak a kijárati ajtót megmérni.A teljes útvonalat végig kell járni.

15. lépés – mikor használható az egyszerű helyiségszámítás?

A TvMI egyszerű helyiségre/helyiségcsoportra vonatkozó számítását többek között olyan esetben javasolja, ahol:

• egyetlen szűkületen sem halad át 25 főnél több ember;
• a helyiségcsoportban legfeljebb 100 fő tartózkodik.

Ettől eltérő összetettebb helyzetben már a szűkületek lassító hatását is figyelembe vevő módszert kell alkalmazni. Ez fontos a 84 fős példánknál is.Ha mind a 84 ember ugyanazon szűkületen halad keresztül, már nem feltétlenül használhatjuk gondolkodás nélkül a legegyszerűbb képletet.

16. lépés – mi történik 50 fő felett?

Az 50 fő nem egy mágikus határ, amely felett minden épületre ugyanaz a szabály lép életbe.Viszont több területen valóban megváltoznak a követelmények.A Kiürítés TvMI geometriai módszerénél például 50 fő felett már a létszám függvényében kell meghatározni több útvonalelem szükséges szélességét. Az 50 fő feletti befogadóképesség egyéb tűzvédelmi követelményeknél is megjelenhet, de mindig az adott rendeltetést és előírást kell megnézni. Ezt már részletesebben körbejártuk a Menekülési jelek és biztonsági világítás című Tudástár-cikkünkben.

17. lépés – mi van, ha mozgásában korlátozott személy is jelen lehet?

Itt már nem szabad kizárólag az átlagos haladási sebességekkel számolni.A TvMI külön foglalkozik:

• akadálymentes kiürítési útvonallal;
• lépcsőt önállóan használni nem képes személyekkel;
• segítséggel meneküléssel;
• átmeneti védett terekkel;
• menekülési felvonóval;
• mentést segítő eszközökkel.

Az OTSZ meghatározott rendeltetéseknél előírhatja, hogy a menekülésben korlátozott személy:

• kijárati szinten biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe;
• más szinten átmeneti védett térbe

jusson, vagy megfelelő többirányú menekülési lehetőség álljon rendelkezésre. Az átmeneti védett tér befogadóképességét az oda menekülő vagy menekített személyek maximális létszámára kell méretezni.

Fontos

Nem helyes az a gondolkodás, hogy:

„Van egy kerekesszékes kolléga, majd két ember leviszi a lépcsőn.”

Meg kell vizsgálni:

• a tényleges útvonalat;
• a lépcső használhatóságát;
• segítő személyek rendelkezésre állását;
• helyettesítést;
• mentési eszközt;
• átmeneti védett tér szükségességét;
• és azt, hogy a terv működik-e akkor is, amikor a kijelölt segítő nincs bent.

A TvMI kifejezetten figyelmeztet arra is, hogy szimuláció esetén nem szabad alapértelmezett átlagos mozgási paraméterekkel számolni a menekülésben korlátozott személyeknél.

Gyakorlati számítási sorrend

Ha holnap kapnál egy alaprajzot, én ezt a sorrendet követném:1. Határozd meg a rendeltetést.Iroda? Üzem? Oktatóterem? Raktár? Rendezvényterem?2. Határozd meg a kiürítendő létszámot.Ne az aktuális napi jelenléti ívből indulj ki automatikusan.3. Jelöld be az alaprajzon a tartózkodási helyeket és kijáratokat.4. Rajzold fel a tényleges menekülési útvonalakat.5. Mérd meg a legkedvezőtlenebb útvonal hosszát.6. Mérd meg valamennyi szűkület tényleges szabad szélességét.Különösen:

• ajtók;
• folyosók;
• lépcsők;
• előterek;
• kapuk.

7. Döntsd el, geometriai vagy számításos módszert használsz.8. Geometriai módszernél ellenőrizd:

• megengedett távolság;
• útvonalszélesség;
• ajtószélesség;
• lépcsőszélesség.

9. Számításos módszernél határozd meg a létszámsűrűséget.10. Válaszd ki a TvMI szerinti haladási sebességet.11. Számítsd ki az útvonal megtételéhez szükséges időt.12. Számítsd ki az ajtók és szűkületek átbocsátóképességét.13. A legkedvezőtlenebb eredményt hasonlítsd össze az OTSZ megengedett idejével.14. Ugyanezt végezd el a második szakaszra is, ha van.15. Külön ellenőrizd a menekülésben korlátozott személyeket.16. Végül menj ki a helyszínre, és nézd meg, hogy a terven szereplő állapot tényleg létezik-e.Ez az utolsó lépés legalább olyan fontos, mint maga a matematika.

A számítás nem menti meg a leszűkített kijáratot

Tegyük fel, hogy a dokumentáció szerint:folyosó = 1,20 m.Kimegyünk a helyszínre, és látjuk:

• 40 cm mély szekrény áll rajta.

A használható szélesség:0,80 m.A régi számítás attól még nem lesz érvényes, hogy gondosan le van fűzve egy mappába.A 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet azt is előírja, hogy a kiürítési útvonalak, közlekedők, lépcsők és kijáratok késedelem nélküli használhatóságát, valamint a szükséges szélességet folyamatosan biztosítani kell. Ezért a kiürítés üzemeltetési kérdés is, nem csak tervezési.

Miért nem elég azt mondani, hogy „van két kijárat”?

Mert két kijárat lehet:

• túl közel egymáshoz;
• túl keskeny;
• lezárt;
• beléptetőrendszerrel blokkolt;
• rossz irányba nyíló;
• eltorlaszolt;
• vagy ugyanabba a veszélyeztetett irányba vezető.

Nézőterek, előadótermek és rendezvénytermek bizonyos kialakításánál a TvMI külön is felhívja a figyelmet legalább két ajtóra és azok megfelelő elhelyezésére. A kijáratok száma tehát önmagában nem bizonyít semmit.

A számítás röviden egy mondatban

Ha valakinek nagyon egyszerűen kellene elmagyarázni:

Először meghatározzuk, hány embernek kell kijutnia és milyen útvonalon; utána ellenőrizzük, hogy az út elég rövid és elég széles-e, majd kiszámoljuk, hogy a haladási sebesség és a szűk keresztmetszetek mellett a teljes létszám a megengedett időn belül el tudja-e hagyni a veszélyeztetett területet.

Ez a kiürítésszámítás lényege.

Gyakran ismételt kérdések

Mindig kötelező kiürítésszámítást készíteni?

Nem minden esetben időalapú képletes számítással kell igazolni a megfelelőséget. Az OTSZ geometriai módszert és számítást is lehetővé tesz, a megfelelő módszert az adott kialakítás és követelmény alapján kell kiválasztani.

Ki készíthet kiürítésszámítást?

Új létesítésnél vagy tűzvédelmi tervezést igénylő átalakításnál ez tűzvédelmi tervezési feladat lehet, amely megfelelő jogosultságot igényel. A munkavédelmi szakember felismerheti és jelezheti a problémát, de nem helyettesíti automatikusan a jogosult tűzvédelmi tervezőt.

A munkavédelmi szakembernek kell értenie hozzá?

A képlet jogszerű tervezői alkalmazása és a tervezési jogosultság külön kérdés, de egy munkavédelmi szakember számára nagyon hasznos felismerni:

• a túl keskeny kijáratot;
• a leszűkített folyosót;
• a megnövekedett létszámot;
• a megváltozott helyiségfunkciót;
• a mozgáskorlátozott személy menekítésének hiányát;
• és azt, hogy mikor szükséges tűzvédelmi szakember bevonása.

50 főnél automatikusan két kijárat kell?

Nem szabad minden helyiségre általános szabályként ezt kijelenteni. A kijáratok szükséges számát az adott rendeltetés, geometria, kiürítési stratégia és az OTSZ/TvMI konkrét szabályai alapján kell meghatározni. Bizonyos helyiségtípusoknál azonban két vagy több kijárat kifejezett követelmény lehet.

Egy 90 cm-es ajtó 84 főre elegendő?

Ebből az egy adatból nem dönthető el. Az első szakasz geometriai módszerénél 84 főre az összes szükséges ajtószélesség 84 × 12 mm = 1,008 m lenne, tehát egyetlen 0,90 m-es ajtó ebből a szempontból nem lenne elegendő. A teljes megfelelőséghez azonban további feltételeket is vizsgálni kell.

Két 90 cm-es ajtó szélessége összeadható?

Bizonyos számításoknál az egyidejűleg és ténylegesen kiürítésre igénybe vehető kijáratok szabad szélessége összegezhető, de csak akkor, ha az útvonalak és a létszámeloszlás alapján valóban számításba vehetők. Nem lehet pusztán minden ajtó szélességét automatikusan összeadni.

Mi a leggyakoribb számítási hiba?

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy csak a legtávolabbi személy útidejét számítják ki, de az ajtó vagy szűkület átbocsátóképességét nem ellenőrzik. A TvMI mind az útvonal megtételéhez szükséges idő, mind az útvonal szélességének átbocsátóképessége szerinti ellenőrzést megköveteli a megfelelő módszernél.

Mi van, ha az épület használata megváltozik?

Új létszám, új rendeltetés, áthelyezett falak, új ajtók, leszűkített folyosók vagy más használati mód esetén a korábbi kiürítési igazolás már nem feltétlenül megfelelő. A TvMI külön is kitér arra, hogy átalakítás vagy a tűzvédelmi helyzet megváltozása esetén az aktuális követelményeket a változás körében figyelembe kell venni.

Összefoglalás

A kiürítésszámítás nem egyszerűen egy képlet kitöltése.A helyes sorrend:létszám → útvonal → távolság → szabad szélesség → létszámsűrűség → haladási sebesség → átbocsátóképesség → megengedett idő → megfelelőség.És ehhez mindig hozzá kell tenni:helyszíni valóság.Egy matematikailag tökéletes számítás sem ér sokat, ha:

• a kijárat zárva van;
• az útvonalat raklap szűkíti;
• az ajtó tényleges szélessége kisebb;
• megváltozott a befogadóképesség;
• vagy a segítségre szoruló személyek menekítésére nincs működőképes megoldás.

A kiürítés célja nem az, hogy egy tervlap megfeleljen.A cél az, hogy amikor valóban menni kell, mindenki el tudjon indulni, legyen helye haladni, és időben biztonságos helyre jusson.

Kapcsolódó cikkeink

Menekülési jelek és biztonsági világítás – merre van a kijárat? – különösen az 50 fő feletti befogadóképesség, a jelölések és a mozgásukban korlátozott személyek szempontjaihoz. Kell-e porral oltó egy irodába? Szabályok és ellenőrzés – a kapcsolódó tűzvédelmi kötelezettségekről és dokumentációról. Hatósági ellenőrzésekre való felkészítés – a dokumentált és tényleges helyszíni állapot összevetéséről.

Felhasznált jogszabályok és szakmai források

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – Országos Tűzvédelmi Szabályzat, különösen az 51–56. § és a 7. melléklet. Az OTSZ meghatározza a kiürítés alapkövetelményeit, a geometriai és számításos igazolás lehetőségét, a megengedett útvonalhosszakat és időtartamokat, valamint a menekülésben korlátozott személyekre vonatkozó követelményeket. Kiürítés TvMI 2.6:2024.02.01., BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A BM OKF hivatalos Kiürítés-oldala 2026 augusztusában ezt jelöli aktuális kiadásként. A TvMI részletezi többek között a szabad szélesség meghatározását, a geometriai módszert, a létszámsűrűséget, a haladási sebességet, az átbocsátóképességet, a kiürítési idő számítását és az akadálymentes menekülést. 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet – többek között előírja a kiürítésre szolgáló közlekedők, lépcsők és kijáratok folyamatos használhatóságát és a szükséges szélesség fenntartását. A cikk oktatási célú szakmai összefoglaló. Konkrét épület kiürítésének igazolása során az adott épületre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt, kockázati osztályt, rendeltetést, tényleges használatot és az alkalmazandó hatályos követelményeket egyedileg kell vizsgálni. Tűzvédelmi tervezési tevékenységet csak az arra jogosult szakember végezhet.