Jogszabályi háttér, a munkára képes állapot tartalma és a felismerhető kockázatok

Rövid leírás

A munkavállaló nemcsak akkor lehet munkára alkalmatlan, ha alkoholt vagy kábítószert fogyasztott. Betegség, kialvatlanság, gyógyszermellékhatás, hőség, rosszullét vagy jelentős fizikai és mentális kimerültség is veszélyeztetheti a biztonságos munkavégzést. Bemutatjuk, mit jelent a munkára képes állapot, milyen felelőssége van a munkáltatónak és a munkavállalónak, valamint mikor szükséges azonnal közbelépni.

Tartalom

1. Miért több a munkára képes állapot a józanságnál?
2. Mit mond a munkavédelmi törvény?
3. Mit ír elő a Munka Törvénykönyve?
4. Munkaköri alkalmasság és pillanatnyi munkaképesség
5. Miből áll a munkára képes állapot?
6. Alkohol, kábítószer és tudatmódosító szerek
7. Gyógyszerek és mellékhatások
8. Fáradtság, kialvatlanság és túlterheltség
9. Betegség, láz és hirtelen rosszullét
10. Hőség, kiszáradás és hidegterhelés
11. Milyen jelekből látható, hogy valaki nem dolgozhat biztonságosan?
12. Mit kell tenni közvetlen veszély esetén?

A munkára képes állapot nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki megjelent dolgozni

A munkavállaló időben megérkezik, felveszi a munkaruháját, átveszi a műszakot, majd munkához lát. Kívülről úgy tűnhet, hogy ezzel a munkavégzés minden feltétele teljesült.De valóban képes biztonságosan dolgozni?Lehet, hogy az előző éjszaka csak két órát aludt. Lehet, hogy lázas, szédül vagy erős fájdalomcsillapítót vett be. Előfordulhat, hogy még mindig alkohol van a szervezetében, vagy olyan gyógyszert szed, amely álmosságot és lassabb reakciót okoz. Az is lehet, hogy a hőség és a folyadékhiány miatt már nehezen koncentrál.Ezekben az esetekben a munkavállaló fizikailag jelen van, de nem biztos, hogy biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban van.Ez különösen súlyos kockázatot jelenthet, ha a dolgozó:

• gépet vagy emelőgépet kezel;
• targoncát, teherautót vagy más járművet vezet;
• magasban dolgozik;
• villamos berendezésen végez munkát;
• veszélyes anyaggal dolgozik;
• mások munkáját irányítja;
• olyan döntést hoz, amely több ember biztonságát befolyásolja.

A munkára képes állapot ezért nem magánügy abban a pillanatban, amikor annak hiánya saját vagy más személyek testi épségét veszélyeztetheti.

Mit ír elő a munkavédelmi törvény?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 60. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelmi szabályok és utasítások megtartásával, valamint a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Munkáját úgy kell ellátnia, hogy azzal saját vagy más személy egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Ez a rendelkezés két fontos kötelezettséget fogalmaz meg:

1. a munkavállalónak munkára képes állapotban kell munkába állnia;
2. ezt az állapotot a munkavégzés teljes időtartama alatt fenn kell tartania.

Nem elegendő tehát józanul megérkezni, ha a dolgozó munka közben alkoholt fogyaszt, olyan gyógyszert vesz be, amelytől elálmosodik, vagy a rosszullét ellenére tovább kezeli a gépet.A munkavédelmi törvény alapján a munkavállaló köteles együttműködni a munkatársaival, és jelezni azokat a rendellenességeket vagy veszélyeket, amelyeket saját maga nem tud megszüntetni. Ez a saját állapotára is vonatkozhat: ha szédül, rosszul lát, elgyengül vagy úgy érzi, hogy nem képes biztonságosan folytatni a munkát, ezt jeleznie kell.

Fontos: A munkára képes állapot nem egyenlő azzal, hogy a munkavállaló minden egészségügyi problémától mentes. Egy jól beállított krónikus betegséggel vagy rendszeresen szedett gyógyszer mellett is lehet valaki teljesen munkaképes. A döntő kérdés az, hogy az adott állapot az adott munkakör biztonságos ellátását befolyásolja-e.

Mit mond a Munka Törvénykönyve?

A 2012. évi I. törvény, vagyis a Munka Törvénykönyve 52. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt munkavégzés céljából munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Ez azt jelenti, hogy a követelmény nemcsak a tényleges munkavégzés néhány órájára vonatkozik. A munkavállalónak akkor is meg kell őriznie a munkára képes állapotát, amikor:

• munkahelyi készenlétben van;
• a következő feladat megkezdésére vár;
• átmenetileg nincs konkrét munkafeladata;
• a munkáltató utasítására rendelkezésre kell állnia;
• ügyeletet vagy készenlétet teljesít.

A Munka Törvénykönyve a készenlét és ügyelet ideje alatt is előírja a munkára képes állapot megőrzését. Ezért például nem tekinthető elfogadhatónak, ha valaki azzal indokolja az alkoholfogyasztást, hogy „éppen nem volt munkája”, miközben bármikor munkába hívhatták volna.

Munkaköri alkalmasság és munkára képes állapot: nem ugyanaz

A két fogalom könnyen összekeverhető, pedig eltérő kérdésre ad választ.

Munkaköri alkalmasság

A munkaköri alkalmasság azt vizsgálja, hogy a munkavállaló egészségi állapota alapján általánosságban alkalmas-e az adott munkakör ellátására.Az alkalmassági vélemény lehet például:

• alkalmas;
• ideiglenesen nem alkalmas;
• nem alkalmas;
• korlátozással alkalmas.

A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rendelkezik. A foglalkozás-egészségügyi orvos az adott munkakörre vonatkozóan állapítja meg az alkalmasságot, és szükség esetén korlátozást is előírhat. Az alkalmatlanság egészségügyi okát a munkáltató főszabály szerint nem ismerheti meg; vele az alkalmassági minősítés és az esetleges foglalkoztatási korlátozás közölhető.

Pillanatnyi munkára képes állapot

A pillanatnyi munkára képes állapot azt mutatja meg, hogy a dolgozó az adott napon, az adott időpontban és az adott munkafeladat elvégzésére képes-e biztonságosan.Egy érvényes „alkalmas” orvosi véleménnyel rendelkező munkavállaló is lehet átmenetileg munkára alkalmatlan, például:

• láz miatt;
• rosszullét következtében;
• alkoholos befolyásoltság miatt;
• gyógyszermellékhatás következtében;
• súlyos kialvatlanság miatt;
• kiszáradás vagy hőkimerülés miatt;
• sérülés következtében;
• akut látás- vagy egyensúlyzavar miatt.

Fordítva is igaz: attól, hogy valaki fáradtnak tűnik, még nem állapítható meg automatikusan, hogy egészségügyileg alkalmatlan. A munkáltatónak a biztonsági kockázatot kell értékelnie, az orvosi alkalmasság megítélése pedig az arra jogosult orvos feladata.

Miből áll a munkára képes állapot?

Nincs egyetlen, minden munkakörre alkalmazható mérőszám. A munkára képes állapot mindig az adott munkakör és feladat veszélyeihez viszonyítva értékelhető.Általában az alábbi feltételeknek kell teljesülniük.

Megfelelő fizikai állapot

A munkavállalónak rendelkeznie kell a feladat elvégzéséhez szükséges:

• mozgáskoordinációval;
• erőnléttel;
• egyensúlyérzékkel;
• látással és hallással;
• megfelelő reakcióidővel;
• kéz- és testmozgások feletti kontrollal.

Egy kisebb kézsérülés irodai munkánál nem feltétlenül okoz alkalmatlanságot, de veszélyessé teheti a kézi emelést, a gépkezelést vagy a villamos szerelést.

Megfelelő mentális állapot

A dolgozónak képesnek kell lennie:

• az utasítások megértésére;
• a veszélyek felismerésére;
• a figyelem fenntartására;
• megfelelő döntések meghozatalára;
• a váratlan helyzetek kezelésére.

A koncentrációt jelentősen ronthatja többek között az alváshiány, a gyógyszermellékhatás, a hőterhelés, az alkohol vagy más tudatmódosító szer.

Megfelelő viselkedési és együttműködési képesség

A munkavégzés biztonsága gyakran csapatmunkán alapul. A munkavállalónak képesnek kell lennie:

• a munkatársaival való együttműködésre;
• a vezetői utasítások követésére;
• a veszély jelzésére;
• a munkafolyamat szabályos végrehajtására.

A szélsőséges agresszivitás, zavartság vagy kiszámíthatatlan viselkedés önmagában is indokolhatja a veszélyes munkavégzés azonnali megszakítását, függetlenül attól, hogy mi okozza az állapotot.

Alkohol és munkára képes állapot

Az alkohol már kis mennyiségben is ronthatja:

• a reakcióidőt;
• a mozgáskoordinációt;
• az ítélőképességet;
• a veszélyérzetet;
• a figyelmet;
• az egyensúlyt.

A probléma nemcsak a munkaidő alatti alkoholfogyasztás lehet. Az előző esti ivás következtében a munkavállaló másnap reggel is lehet alkoholos befolyásoltság alatt, vagy alkohol nélkül is jelentkezhet nála másnaposság, fejfájás, hányinger, remegés, fáradtság és koncentrációzavar.Munkavédelmi szempontból nem az a döntő, hogy a dolgozó mikor ivott, hanem hogy a munkakezdéskor és a munkavégzés alatt képes-e biztonságosan ellátni a feladatát.A munkáltató a munkára képes állapot ellenőrzésére megfelelő, előzetesen szabályozott eljárást alakíthat ki. Az alkoholos ellenőrzés részletes szabályait célszerű belső szabályzatban rögzíteni, különös tekintettel az ellenőrzésre jogosult személyekre, a dokumentálásra és a munkavállaló személyiségi jogainak tiszteletben tartására.

Kábítószerek és új pszichoaktív anyagok

A kábítószerek és más tudatmódosító szerek hatásai rendkívül eltérőek lehetnek. Egyes szerek aluszékonyságot és lelassult reakciókat okozhatnak, mások túlzott aktivitással, agresszivitással, zavartsággal vagy kockázatkereső viselkedéssel járhatnak.Figyelmeztető jel lehet például:

• feltűnő zavartság;
• bizonytalan mozgás;
• szélsőséges hangulatingadozás;
• szokatlan pupillaméret;
• túlzott álmosság vagy indokolatlan aktivitás;
• összefüggéstelen beszéd;
• koordinációs zavar;
• kiszámíthatatlan viselkedés.

Ezek a jelek azonban nem bizonyítják a drogfogyasztást. Hasonló tünetet okozhat betegség, vércukorszint-ingadozás, gyógyszerhatás, kimerültség vagy más egészségügyi probléma.A vezető vagy a munkavédelmi szakember feladata ezért nem a diagnózis felállítása. Azt kell megítélniük, hogy a dolgozó biztonságosan folytathatja-e a munkát, és fennáll-e olyan közvetlen veszély, amely miatt azonnal intézkedni kell.

Gyógyszerszedés és munkavégzés

Egy jogszerűen felírt gyógyszer használata önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállaló munkára alkalmatlan.Bizonyos gyógyszerek azonban okozhatnak:

• álmosságot;
• szédülést;
• homályos látást;
• reakcióidő-romlást;
• figyelemzavart;
• izomgyengeséget;
• egyensúlyproblémát.

Ilyen mellékhatása lehet például egyes:

• altatóknak;
• nyugtatóknak;
• szorongásoldóknak;
• erős fájdalomcsillapítóknak;
• allergia elleni készítményeknek;
• izomlazítóknak;
• epilepszia elleni gyógyszereknek.

A munkavállalónak nem kell a munkáltatóval részletes diagnózist vagy teljes gyógyszerlistát közölnie. Ugyanakkor köteles figyelembe venni a gyógyszer betegtájékoztatóját, az orvos utasításait és azt, hogy a készítmény befolyásolhatja-e az adott munkafeladat biztonságos elvégzését.Kétség esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos tudja megítélni, hogy szükséges-e átmeneti korlátozás vagy más munkafeladat.

Gyakorlati példa: Egy allergiagyógyszert szedő irodai munkavállaló enyhe álmosság mellett még képes lehet biztonságosan ellátni a feladatát. Ugyanez az állapot targoncavezetőnél vagy magasban dolgozó személynél már elfogadhatatlan kockázatot jelenthet.

Fáradtság és kialvatlanság

A fáradtságot gyakran természetes, jelentéktelen állapotként kezeljük. Munkavédelmi szempontból azonban súlyos veszélyforrás lehet.A kialvatlanság következtében:

• lassul a reakcióidő;
• romlik a figyelem;
• gyakoribbá válnak a kihagyások;
• csökken a veszélyfelismerés;
• nő a hibás döntések száma;
• akár néhány másodperces mikroalvás is kialakulhat.

Különösen veszélyeztetettek lehetnek:

• több műszakban dolgozók;
• éjszakai munkát végzők;
• hivatásos vagy üzemi járművezetők;
• hosszú műszakban dolgozók;
• készenléti vagy ügyeleti munkát végzők;
• fizikailag és mentálisan egyaránt megterhelő munkakörökben foglalkoztatottak.

A munkavállaló fáradtsága nem minden esetben kizárólag az ő felelőssége. A munkáltatónak a munkaidő, a pihenőidő, a műszakbeosztás és a munkaterhelés megszervezésekor is figyelembe kell vennie a biztonságos munkavégzés követelményeit.

Betegség, láz és rosszullét

Nem minden betegség akadályozza a munkavégzést. Egy enyhe nátha mellett sok munkakör biztonságosan ellátható lehet.Más helyzetet jelent azonban például:

• láz;
• erős szédülés;
• hányás vagy hasmenés;
• mellkasi fájdalom;
• légszomj;
• látászavar;
• ájulásközeli állapot;
• erős fejfájás;
• fertőzésveszélyt jelentő állapot;
• hirtelen fellépő gyengeség.

A rosszullétet nem szabad pusztán teljesítménykérdésként kezelni. Egy szédülő munkavállaló nemcsak lassabban dolgozik: leeshet a létráról, belenyúlhat a gép veszélyes terébe, járművel balesetet okozhat vagy másokat is veszélyeztethet.Az akut rosszullét okának megállapítása nem a vezető vagy a munkavédelmi szakember feladata. Közvetlen veszély esetén a munkát meg kell szakítani, a dolgozót biztonságos helyre kell kísérni, és szükség szerint elsősegélyt vagy orvosi segítséget kell biztosítani.

Milyen tüneteknél kell azonnal megállítani a veszélyes munkát?

Különösen indokolt az azonnali beavatkozás, ha a dolgozónál az alábbiak közül egy vagy több jelentkezik:

• bizonytalan járás;
• ismételt egyensúlyvesztés;
• összefüggéstelen vagy nehezen érthető beszéd;
• feltűnően lassú reakció;
• zavartság;
• ájulás vagy ájulásközeli állapot;
• erős szédülés;
• látászavar;
• mellkasi fájdalom;
• légzési nehézség;
• görcsroham;
• ellenőrizhetetlen remegés;
• súlyos gyengeség;
• agresszív vagy kiszámíthatatlan viselkedés;
• a munkautasítások megértésének látható hiánya.

Ilyenkor elsődlegesen nem azt kell eldönteni, hogy alkohol, drog, gyógyszer vagy betegség okozza-e a tüneteket. A legfontosabb kérdés:

Folytatható-e a munka anélkül, hogy a dolgozó vagy más személy közvetlen veszélybe kerülne?

Ha a válasz nem, a munkavégzést meg kell szakítani.Az Mvt. alapján a munkavállaló jogosult megtagadni a munkát, ha annak végrehajtása saját életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné; mások közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén pedig köteles megtagadni az utasítás teljesítését.

Hőség, kiszáradás és munkára képes állapot

A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlenséget okoz. A tartós hőterhelés csökkentheti a koncentrációt, lassíthatja a reakcióidőt, gyengeséget, szédülést, fejfájást és rosszullétet idézhet elő.Különösen veszélyes lehet:

• szabadtéri fizikai munkánál;
• építkezésen;
• tetőn vagy állványon végzett munkánál;
• rosszul szellőző csarnokban;
• kemence, kazán vagy más hőforrás közelében;
• védőruházatban végzett megterhelő munkánál.

A dolgozó a műszak kezdetén még teljesen munkaképes lehet, de néhány óra elteltével a hőség és a folyadékvesztés miatt olyan állapotba kerülhet, amelyben már nem képes biztonságosan folytatni a munkát.A kiszáradás korai figyelmeztető jelei lehetnek:

• erős szomjúság;
• száraz száj;
• fejfájás;
• szokatlan fáradtság;
• ingerlékenység;
• sötét színű vizelet;
• ritkább vizeletürítés;
• koncentrációs nehézség;
• enyhe szédülés.

Súlyosabb állapotban jelentkezhet:

• bizonytalan járás;
• izomgörcs;
• hányinger;
• gyors pulzus;
• zavartság;
• ájulás;
• koordinációs probléma.

Ilyen tünetek mellett veszélyes gépet kezelni, járművet vezetni, létrára vagy állványra mászni, illetve villamos munkát végezni.A munkáltatónak a kockázatértékelés és a munkaszervezés során számolnia kell a hőterheléssel, és súlyos, közvetlen veszély esetén gondoskodnia kell arról, hogy az érintettek a munkát beszüntessék és biztonságos helyre távozzanak.

Fontos: A védőital biztosítása önmagában nem old meg minden hőségből eredő problémát. Szükség lehet árnyékolásra, pihenőidőre, megfelelő munkaszervezésre, szellőztetésre és a nagy fizikai terhelés áthelyezésére is.

Hidegben végzett munka

A túlzott hideg szintén ronthatja a munkára képes állapotot.Hideg környezetben csökkenhet:

• a kéz finommozgása;
• az ujjak érzékelése;
• a reakciók pontossága;
• a fogásbiztonság;
• a koncentráció;
• az általános fizikai teljesítmény.

A fázó, átnedvesedett vagy áthűlt munkavállaló könnyebben ejti el a szerszámot, pontatlanabb mozdulatokat végez, és lassabban reagál a veszélyhelyzetekre.Különösen nagy a kockázat:

• szabadtéri téli munkánál;
• hűtőházakban;
• nedves környezetben;
• erős szélben;
• tartósan mozdulatlan munkavégzésnél.

A megfelelő védőruházat mellett a munkáltatónak a munka és pihenés rendjét is az időjárási, illetve munkahelyi körülményekhez kell igazítania.

Pszichés állapot és rendkívüli érzelmi megterhelés

A munkára képes állapot nem kizárólag fizikai kérdés.Egy rendkívüli érzelmi vagy pszichés állapot átmenetileg olyan mértékben ronthatja a figyelmet és a döntéshozatalt, hogy a munkavégzés veszélyessé válik.Ilyen állapotot okozhat például:

• súlyos családi esemény;
• rendkívüli munkahelyi konfliktus;
• pánikreakció;
• erős szorongás;
• sokkos állapot;
• baleset közvetlen átélése;
• agresszív vagy fenyegető helyzet.

Ez nem jelenti azt, hogy egy ideges vagy szomorú munkavállaló automatikusan munkaképtelen. Mindig az adott feladatot és a tényleges biztonsági kockázatot kell vizsgálni.Más megítélés alá eshet egy adminisztratív feladat és más egy daru, targonca, veszélyes gép vagy villamos berendezés kezelése.A vezetőnek ilyenkor sem diagnózist kell felállítania. A kérdés az, hogy az érintett személy képes-e az utasításokat megérteni, figyelmét fenntartani, döntéseit kontrollálni és a feladatot biztonságosan ellátni.

A munkáltató felelőssége

A munkára képes állapot biztosítása nem kizárólag a munkavállaló feladata.A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szervezési, személyi és tárgyi feltételeinek kialakításáért. A munkavédelmi követelmények megvalósításának módját a jogszabályi és szabványi kereteken belül a munkáltató határozza meg.

A munkáltatónak megfelelő munkaszervezést kell kialakítania

A munkavállaló kialvatlansága vagy kimerültsége nem minden esetben vezethető vissza a magánéletére.A munkáltató által kialakított munkarend is hozzájárulhat a veszélyes fáradtsághoz, például:

• túl hosszú műszakokkal;
• elégtelen pihenőidővel;
• kiszámíthatatlan beosztással;
• tartós túlóráztatással;
• túlzott fizikai vagy mentális terheléssel;
• nem megfelelő létszámmal;
• egyhangú munkavégzéssel;
• szünet nélküli koncentrált feladattal.

A munkáltató nem háríthatja automatikusan a dolgozóra annak felelősségét, ha a munkaszervezés előre láthatóan olyan kimerültséget okoz, amely növeli a baleseti kockázatot.

Meg kell határozni az ellenőrzés rendjét

Célszerű belső szabályozásban meghatározni:

• ki jogosult a munkára képes állapot ellenőrzésére;
• milyen esetben kell intézkedni;
• ki dönthet a veszélyes munkából történő kivonásról;
• mikor kell orvost vagy elsősegélynyújtót bevonni;
• hogyan történik az esemény dokumentálása;
• milyen eljárás követendő alkohol- vagy droggyanú esetén;
• mikor indokolt soron kívüli alkalmassági vizsgálat.

A szabályozásnak nemcsak az alkoholra kell korlátozódnia. Tartalmazhatja a rosszullét, a gyógyszermellékhatás, a szélsőséges fáradtság és más, biztonságot veszélyeztető állapot kezelését is.

A munkáltató nem követelhet orvosi diagnózist

A vezető megkérdezheti, hogy a dolgozó képes-e biztonságosan ellátni a feladatát, szüksége van-e segítségre, illetve fennáll-e olyan körülmény, amely a munkavégzést veszélyessé teszi.Nem helyes azonban a munkavállalót szükségtelenül részletes egészségügyi adatok közlésére kényszeríteni.A munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményeként a munkáltató főszabály szerint az alkalmassági minősítést és az esetleges korlátozást ismerheti meg; az alkalmatlanság egészségügyi oka csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölhető vele.

Közvetlen veszély esetén azonnal intézkedni kell

Ha a munkavállaló állapota közvetlenül veszélyezteti őt vagy másokat, a munkáltató nem engedheti a veszélyes munka folytatását.Ilyenkor indokolt lehet:

1. a gép vagy munkafolyamat biztonságos leállítása;
2. a munkavállaló eltávolítása a veszélyes területről;
3. elsősegélynyújtó vagy egészségügyi segítség biztosítása;
4. a közvetlen vezető és az illetékes személyek értesítése;
5. az esemény tárgyilagos dokumentálása;
6. szükség esetén soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kezdeményezése.

A munkából történő átmeneti kivonás nem jelent automatikusan fegyelmi szankciót. Lehet egyszerű, azonnali biztonsági intézkedés is.

A munkavállaló felelőssége

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt ilyen állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. A munkavállaló feladata tehát:

• munkára alkalmas állapotban megjelenni;
• ezt az állapotot a műszak alatt megőrizni;
• kerülni az alkoholt és más befolyásoló szereket;
• betartani a gyógyszerekre vonatkozó figyelmeztetéseket;
• jelezni, ha rosszullét vagy mellékhatás miatt nem tud biztonságosan dolgozni;
• rendeltetésszerűen használni a biztosított védőeszközöket;
• együttműködni a jogszerű munkáltatói intézkedések során;
• figyelmeztetni a munkatársát vagy vezetőjét az észlelt veszélyre.

Nem szabad eltitkolni a közvetlen veszélyt

Nem várható el a dolgozótól, hogy minden enyhe panaszáról beszámoljon.Más a helyzet azonban akkor, ha tudja, hogy az állapota az adott munkafeladatnál súlyos balesetet okozhat.Például:

• a targoncavezető erős szédülést érez;
• a magasban dolgozó homályosan lát;
• a gépkezelő olyan gyógyszert vett be, amelytől alig tud ébren maradni;
• a járművezető úgy érzi, hogy mikroalvások jelentkeznek nála;
• a villanyszerelő kézremegést, zavartságot vagy rosszullétet tapasztal.

Ilyen körülmények között a munkavállalónak jeleznie kell a problémát, nem folytathatja csendben a veszélyes feladatot.

A munkavégzés megtagadása

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha az saját életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha az utasítás végrehajtása más személyt veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, az utasítás teljesítését meg kell tagadnia. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen fáradtságra vagy kellemetlenségre hivatkozva jogszerűen megtagadható a munka. A veszélynek közvetlennek és súlyosnak kell lennie, és az eset körülményeit utólag is vizsgálhatják.

A munkavédelmi szakember hatásköre

A munkavédelmi szakember fontos szerepet játszik, de nem ő a munkáltatói jogkör gyakorlója, és nem orvos.

Mit tehet?

A munkavédelmi szakember:

• feltárhatja a veszélyes állapotot;
• munkahelyi ellenőrzést végezhet;
• felhívhatja a munkáltató vagy vezető figyelmét a kockázatra;
• javasolhatja a veszélyes munka megszakítását;
• kezdeményezhet további intézkedést;
• közreműködhet a belső szabályozás kialakításában;
• oktathatja a munkavállalókat a felismerhető tünetekről;
• segíthet az esemény tárgyilagos dokumentálásában;
• javasolhatja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonását.

Mit nem tehet automatikusan?

A munkavédelmi szakember önmagában a végzettsége alapján:

• nem állíthat fel orvosi diagnózist;
• nem minősíthet valakit egészségügyileg alkalmatlannak;
• nem követelheti a diagnózis vagy a teljes gyógyszerlista közlését;
• nem alkalmazhat munkajogi szankciót;
• nem mondhat fel a munkavállalónak;
• nem végezhet egészségügyi beavatkozást;
• nem dönthet minden esetben önállóan a hazaküldésről.

Az, hogy utasíthat-e egy dolgozót a munka leállítására, a munkáltató által adott szervezeti és írásos felhatalmazástól is függ. Közvetlen veszély észlelésekor azonban szakmailag nem maradhat tétlen: jeleznie és kezdeményeznie kell a szükséges intézkedést.

Lényeges különbség: A munkavédelmi szakember a veszélyt értékeli és intézkedést javasol vagy kezdeményez. Az orvosi alkalmasságot a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményezi, a munkajogi döntést pedig a munkáltató hozza meg.

A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe

A foglalkozás-egészségügyi orvos feladata annak megítélése, hogy a munkavállaló egészségi állapota alapján alkalmas-e az adott munkakör ellátására.A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján az alkalmassági vélemény többek között lehet:

• alkalmas;
• ideiglenesen nem alkalmas;
• nem alkalmas;
• korlátozással alkalmas.

A véleményben a munkavállaló és munkatársai egészségének védelme érdekében foglalkoztatási korlátozás is előírható. Soron kívüli vizsgálat lehet indokolt például akkor, ha:

• a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely befolyásolhatja az alkalmasságát;
• ismétlődő rosszullétek jelentkeznek;
• hosszabb keresőképtelenséget követően kérdéses a biztonságos visszatérés;
• a munkavégzés során olyan tünet vagy magatartás észlelhető, amely az alkalmasság újraértékelését indokolja;
• a munkavállaló vagy a munkáltató megalapozottan kezdeményezi a vizsgálatot.

Az orvos azonban nem feltétlenül azt közli a munkáltatóval, hogy milyen betegsége vagy gyógyszere van a dolgozónak. A munkáltatónak elsősorban azt kell tudnia, hogy a személy alkalmas-e, illetve milyen korlátozással foglalkoztatható.

Hogyan történjen a jogszerű és méltányos intézkedés?

A munkára képes állapot megkérdőjelezése érzékeny helyzet. A rosszul kezelt intézkedés megalázó lehet, egészségügyi adatokat hozhat nyilvánosságra, vagy indokolatlanul megbélyegezheti a dolgozót.A helyes eljárás alapelvei:

Tárgyilagosság

Ne azt írják a jegyzőkönyvbe, hogy:

„Biztosan drogozott.”

Hanem például:

„A munkavállaló járása bizonytalan volt, beszéde nehezen érthetővé vált, és három alkalommal nem tudta végrehajtani az egyszerű biztonsági utasítást.”

A megfigyelhető tényeket kell rögzíteni, nem a feltételezett diagnózist.

Diszkréció

A dolgozót lehetőleg ne a teljes műszak vagy a kollégák előtt kérdezzék ki.Az intézkedést nyugodt, elkülönített környezetben, a méltóság tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

Arányosság

Nem minden fáradtság indokol orvosi vizsgálatot vagy munkajogi eljárást.Az intézkedésnek igazodnia kell:

• a tünetek súlyosságához;
• a munkakör veszélyességéhez;
• a közvetlen kockázathoz;
• az ismétlődéshez;
• a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz.

Azonnali biztonság, későbbi tisztázás

Ha közvetlen veszély áll fenn, először a veszélyes munkát kell megállítani.A kiváltó okot, az esetleges felelősséget és a további munkajogi következményeket csak ezt követően kell tisztázni.

Gyakorlati példák

1. Másnapos targoncavezető

A dolgozó reggel nem mutat egyértelmű alkoholos tüneteket, de remeg, hányingere van, nehezen koncentrál és többször hibásan kezeli a targoncát.Munkavédelmi szempontból nem kizárólag az a kérdés, hogy kimutatható-e alkohol, hanem az is, hogy biztonságosan képes-e járművet vezetni.A targoncás munkát meg kell szakítani, az állapotot ki kell vizsgálni, és csak biztonságos állapotban folytatható a munka.

2. Allergiagyógyszert szedő adminisztrátor

A dolgozó enyhén álmos, de feladatát biztonságosan és megfelelően ellátja.Nem indokolt automatikusan alkalmatlannak tekinteni. Érdemes figyelni az állapotot, és szükség esetén rövid pihenőt vagy kevésbé koncentrációigényes feladatot biztosítani.

3. Ugyanaz a gyógyszer targoncavezetőnél

A targoncavezető arról számol be, hogy az új allergiagyógyszertől szédül és elálmosodik.Itt ugyanaz a mellékhatás már elfogadhatatlan biztonsági kockázat lehet. A veszélyes munkát nem szabad folytatni, és indokolt lehet a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása.

4. Kialvatlan gépkezelő

A dolgozó éjszaka nem aludt, többször elbóbiskol, és nem reagál időben a gép jelzéseire.A „magánéleti ok” nem teszi biztonságossá a munkát. A gépkezelést meg kell szakítani.A munkáltatónak ugyanakkor azt is vizsgálnia kell, hogy az eset összefügg-e hosszú műszakkal, túlórával vagy hibás munkaszervezéssel.

5. Lázas dolgozó az építkezésen

A munkavállaló gyenge, szédül, és állványon kellene dolgoznia.Bár önmagában egy enyhe betegség nem minden munkakörben kizáró ok, ebben az esetben a leesés veszélye miatt nem engedhető magasban dolgozni.

6. Zavartan viselkedő munkatárs

A dolgozó összefüggéstelenül beszél, járása bizonytalan, és nem tud egyszerű utasításokat követni.Nem szabad automatikusan kábítószer-használattal megvádolni. Lehet stroke, vércukorprobléma, mérgezés vagy más sürgős egészségügyi esemény is.A veszélyes munkát azonnal meg kell szakítani, és szükség szerint mentőt kell hívni.

7. Hőségben rosszul lévő tetőfedő

A dolgozó fejfájást, szédülést és gyengeséget jelez, de a határidő miatt folytatná a munkát.A munkáltató nem engedheti, hogy tovább dolgozzon a tetőn. Árnyékos helyre kell kísérni, folyadékot és segítséget kell biztosítani, az állapot súlyosságától függően pedig egészségügyi ellátást kell kérni.

Munkáltatói ellenőrzőlista

Van-e megfelelő szabályozás?

☐ Meghatározták, mit jelent a munkára képes állapot az adott munkakörökben?☐ Rögzítették, ki jogosult ellenőrizni és intézkedni?☐ Van külön szabály alkoholra és tudatmódosító szerekre?☐ Szabályozták a rosszullét, a fáradtság és a gyógyszermellékhatás kezelését?☐ Meghatározták a soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezésének rendjét?

Felkészültek-e a vezetők?

☐ Felismerik a közvetlen veszélyre utaló tüneteket?☐ Tudják, hogy nem állíthatnak fel diagnózist?☐ Tudják, kit kell értesíteni?☐ Képesek a munkafolyamatot biztonságosan leállítani?☐ Tudják, hogyan kell tárgyilagos jegyzőkönyvet készíteni?

Megfelelő-e a munkaszervezés?

☐ Betartják a munka- és pihenőidőt?☐ Figyelembe veszik az éjszakai és több műszakos munka terhelését?☐ Van elegendő létszám?☐ Hőségben és hidegben módosítják a munkaszervezést?☐ Biztosított a védőital, a pihenőhely és az elsősegély?

Ismerik-e a dolgozók a szabályokat?

☐ Munkavédelmi oktatáson ismertették a követelményeket?☐ Tudják, hogy mikor kell rosszullétet jelezni?☐ Tudják, hogy közvetlen és súlyos veszély esetén milyen jogaik és kötelességeik vannak?☐ Ismerik az alkohol- és drogszabályzatot?☐ Tudják, kihez fordulhatnak bizalmas egészségügyi kérdéssel?

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent pontosan a munkára képes állapot?

Azt, hogy a munkavállaló fizikailag, mentálisan és az adott feladathoz szükséges mértékben képes biztonságosan dolgozni, követni az utasításokat és elkerülni saját vagy mások veszélyeztetését.

Csak az alkohol vagy a kábítószer miatt lehet valaki munkára alkalmatlan?

Nem. Betegség, sérülés, gyógyszermellékhatás, súlyos fáradtság, kialvatlanság, kiszáradás, hőkimerülés, látászavar vagy más átmeneti állapot is kizárhatja a biztonságos munkavégzést.

Ki dönti el, hogy a munkavállaló dolgozhat-e?

Közvetlen veszély esetén a munkáltató vagy az erre felhatalmazott vezető megakadályozhatja a veszélyes munkavégzést. Az egészségügyi alkalmasság orvosi megítélése a foglalkozás-egészségügyi orvos feladata.

Hazaküldheti a vezető a rosszul lévő dolgozót?

A munkáltató intézkedhet arról, hogy az érintett ne folytasson veszélyes munkát. A hazaküldés módját, a biztonságos hazajutást, a munkaidő elszámolását és az esetleges orvosi vizsgálatot a konkrét helyzet és a belső szabályok alapján kell rendezni.Súlyosan rosszul lévő, zavart vagy alkoholosnak tűnő személyt nem biztonságos egyszerűen járműbe ültetni és magára hagyni.

Köteles a dolgozó elmondani, milyen gyógyszert szed?

Főszabály szerint nem kell a munkáltatónak részletes gyógyszerlistát vagy diagnózist átadnia. Azt azonban jeleznie kell, ha az állapota vagy a gyógyszer hatása miatt nem tudja biztonságosan ellátni a feladatát. A szükséges egészségügyi értékelést a foglalkozás-egészségügyi orvossal kell rendezni.

Dolgozhat valaki antidepresszáns vagy más pszichiátriai gyógyszer mellett?

Önmagában a gyógyszerszedés nem jelent alkalmatlanságot. Az számít, hogy a gyógyszer, a mellékhatás és az alapállapot befolyásolja-e az adott munkakör biztonságos ellátását. Ezt egyénileg, orvosi szempontok alapján kell megítélni.

A munkavédelmi szakember megtilthatja a munkát?

Ez a szervezeti felhatalmazásától függ. Saját munkavédelmi végzettsége önmagában nem teszi munkáltatói jogkör gyakorlójává. Közvetlen veszély esetén azonban köteles jelezni a problémát és kezdeményezni a munka leállítását.

Mit tegyen a munkatárs, ha észreveszi, hogy valaki nincs munkára képes állapotban?

Figyelmeztesse az érintettet, és haladéktalanul jelezze a közvetlen vezetőnek, különösen, ha gépkezelés, járművezetés, magasban vagy villamos berendezésen végzett munka történik.

Fegyelmi vétség-e minden munkára alkalmatlan állapot?

Nem. Egy hirtelen rosszullét, betegség vagy gyógyszermellékhatás nem azonos a szándékos szabályszegéssel. A biztonsági intézkedést és a munkajogi felelősség vizsgálatát el kell választani egymástól.

Munkára képes lehet-e valaki másnaposan, ha a szonda negatív?

Előfordulhat, hogy alkohol már nem mutatható ki, de a fejfájás, hányinger, remegés, kialvatlanság és koncentrációzavar miatt a dolgozó mégsem képes biztonságosan ellátni a veszélyes feladatot.

Megtagadhatja a dolgozó a munkát fáradtság miatt?

Nem minden fáradtság alapozza meg a munkavégzés megtagadását. Ha azonban a munkavégzés közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné az életét vagy testi épségét, jogosult lehet megtagadni; mások közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén pedig köteles megtagadni az utasítást.

Összefoglalás

A munkára képes állapot jóval többet jelent a józanságnál. A munkavállalónak fizikailag, mentálisan és az adott munkafeladat szempontjából is képesnek kell lennie a biztonságos munkavégzésre.A munkaképességet átmenetileg befolyásolhatja:

• alkohol vagy más tudatmódosító szer;
• gyógyszermellékhatás;
• kialvatlanság és súlyos fáradtság;
• betegség vagy sérülés;
• hőség, kiszáradás vagy hidegterhelés;
• akut pszichés vagy érzelmi állapot.

A munkavállaló köteles munkára képes állapotban megjelenni, ezt az állapotot megőrizni és jelezni, ha nem tud biztonságosan dolgozni. A munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy az ne okozzon előre látható veszélyes kimerültséget, és nem engedheti tovább dolgozni azt, aki saját vagy mások biztonságát közvetlenül veszélyezteti. A munkavédelmi szakember feltárja és jelzi a veszélyt, javaslatot tesz, valamint segíti a megelőzést. Az orvosi alkalmasságot azonban a foglalkozás-egészségügyi orvos minősíti, a munkajogi döntéseket pedig a munkáltató hozza meg.A legfontosabb alapelv:

Először a veszélyes munkát kell megállítani. A kiváltó okot és a felelősséget ezt követően kell tisztázni.

Kapcsolódó cikkek

• Alkohol a munkahelyen – Mit mondanak a munkavédelmi szabályok?
• Drogteszt a munkahelyen – Mikor jogszerű és ki végezheti?
• Munkahelyi drogellenőrzés – Szabályzat és gyakori kérdések
• Védőital biztosítása a munkahelyen
• Gyógyszerszedés és munkavégzés – Mikor jelenthet veszélyt?

Nem egyértelmű, hogyan szabályozza a munkára képes állapot ellenőrzését?

Segítünk a vállalkozás működéséhez és valós kockázataihoz igazodó munkavédelmi rendszer kialakításában.

• munkavédelmi kockázatértékelés;
• munkavédelmi szabályzat és eljárásrend;
• alkohol- és tudatmódosító szerekre vonatkozó szabályozás;
• munkavédelmi oktatás;
• munkahelyi ellenőrzés;
• hatósági felkészítés;
• folyamatos munkavédelmi támogatás.

A szabályzat önmagában nem elég. Olyan eljárás kell, amelyet a vezetők és a munkavállalók is értenek, és veszélyhelyzetben valóban alkalmazni tudnak.

Kapcsolat

Vegye fel velünk a kapcsolatot, ha munkavédelmi dokumentációra, oktatásra, helyszíni felmérésre vagy rendszeres szakmai támogatásra van szüksége Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.