2. rész – konyhai elszívás, tűzgátló csappantyúk, tűzjelző, hő- és füstelvezetés

Az első részben azt vizsgáltuk, hogyan biztosítható megfelelő levegő egy hegesztőüzemben, raktárban vagy üzemi konyhában, mi a különbség a természetes és a gépi szellőzés között, és miért nem működhet megfelelően egy elszívórendszer tervezett légpótlás nélkül. Tűz esetén azonban teljesen megváltozik a légtechnika feladata. A normál üzemben hasznos légcsatorna ugyanis tűz esetén akár füst- és tűzterjedési útvonallá válhat. Ezért különbséget kell tenni:

• normál szellőzőrendszer;
• technológiai elszívás;
• konyhai elszívás;
• tűzeseti hő- és füstelvezetés;
• tűzeseti légpótlás

között.A legfontosabb félreértést pedig már az elején tisztázni kell:

Nem igaz az az általános szabály, hogy tűzjelzéskor minden ventilátort le kell állítani.

Bizonyos normál szellőzőberendezéseknek valóban le kell állniuk. Más ventilátoroknak viszont éppen a tűzjelzés hatására kell elindulniuk.Hogy melyiknek mi a feladata, azt az épület tűzvédelmi kialakítása és a tűzeseti vezérlések terve határozza meg. Az OTSZ kifejezetten előírja, hogy a beépített tűzjelző berendezés által felügyelt területet kiszolgáló központi szellőzőberendezést a tűzjelzőnek az észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le kell állítania.

Miért veszélyes egy légtechnikai rendszer tűz esetén?

Egy normál szellőzőrendszer üzemszerű működés közben levegőt mozgat egyik helyről a másikra.Ugyanez tűz esetén azt jelentheti, hogy:

• füstöt szállít egyik helyiségből a másikba;
• forró égésterméket továbbít;
• tűzszakaszhatáron keresztül segíti a füst terjedését;
• friss levegőt juttat a tűz közelébe;
• kedvezőtlen nyomásviszonyokat hoz létre;
• füsttel tölthet fel olyan területet is, amelyet közvetlenül még nem érint a tűz.

Ezért mondja ki az OTSZ, hogy a szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok az egyes szintek és önálló rendeltetési egységek között ne tegyék lehetővé a tűz és a füstgáz nem kívánt átterjedését.

Tűzszakaszhatáron átvezetett légcsatorna

Egy légtechnikai csatorna gyakran áthalad:

• falon;
• födémen;
• másik helyiségen;
• másik szinten;
• vagy akár tűzszakaszhatáron.

Ez önmagában nem tilos.A probléma az, hogy egy tűzállósági követelménnyel rendelkező fal vagy födém lényegében elveszítené a funkcióját, ha egy nagy méretű nyitott légcsatorna egyszerűen áthaladna rajta.Ezért szükséges megfelelő tűzgátló megoldás.Ilyen lehet például:

• tűzgátló csappantyú;
• megfelelő tűzállóságú légcsatorna;
• tűzgátló lezárás;
• vagy az adott rendszerhez igazodó más minősített megoldás.

A hatályos Tűzterjedés elleni védelem TvMI 1.7:2025.02.01. részletes műszaki megoldásokat ad a gépészeti átvezetések, légcsatornák és tűzgátló lezárások kialakítására.

Mi a tűzgátló csappantyú?

A tűzgátló csappantyú egy légtechnikai rendszerbe épített záróelem.Normál állapotban lehet nyitott, így a levegő szabadon áramolhat rajta.Tűz esetén viszont bezár, és meghatározott ideig akadályozza:

• a láng;
• a forró gázok;
• illetve a kialakításától és minősítésétől függően a füst

továbbterjedését.Nem egyszerű mechanikus zsalu.Tűzvédelmi szerkezet, amelynek:

• megfelelő minősítéssel;
• megfelelő beépítési móddal;
• megfelelő fogadószerkezettel;
• megfelelő tűzgátló lezárással;
• és szükség esetén megfelelő vezérléssel

kell rendelkeznie.A TvMI külön hangsúlyozza, hogy a csappantyú környezetében alkalmazott lezárásnak is meg kell felelnie a termék minősítésében meghatározott kialakításnak. Például egy kizárólag habarcsos beépítéssel minősített csappantyút nem lehet önkényesen más rendszerű lágy lezárásba beépíteni.

A csappantyú önmagában nem elég

Egy helyszíni bejárásnál gyakori látvány:van csappantyú.De mellette:

• hiányos a faláttörés tömítése;
• PUR-habbal fújták körbe;
• megsérült a fogadószerkezet;
• kábeleket vezettek át mellette;
• nem hozzáférhető;
• nincs azonosítva;
• nem ismert a működtetés módja;
• vagy évek óta senki nem próbálta ki.

Ilyenkor az, hogy „a csappantyú ott van”, önmagában még nem bizonyítja a megfelelő tűzvédelmet.A tűzgátló lezárásnak teljes rendszerként kell működnie.

Mit csinál a tűzjelző a tűzgátló csappantyúval?

Az OTSZ 30. §-a szerint bizonyos esetekben a tűzszakaszhatáron átvezetett légtechnikai vezeték tűzgátló záróelemének a beépített tűzjelző berendezés által vezérelhetőnek kell lennie.Ha az érintett területet beépített tűzjelző védi, a tűzjelzőnek a zárást késedelem nélkül vezérelnie kell az OTSZ-ban meghatározott esetekben.Vagyis egy korszerű rendszerben a tűzjelzés nemcsak:

• megszólaltatja a hangjelzőt;
• továbbítja a jelzést;
• vagy megjeleníti a helyszínt,

hanem különféle gépészeti és villamos rendszereket is vezérelhet.

Mit jelent a tűzeseti vezérlés?

Tűzeseti vezérlés alatt azt értjük, amikor a tűzjelző vagy más tűzvédelmi rendszer tűz esetén automatikusan megváltoztatja más berendezések állapotát.Ilyen lehet például:

• normál szellőzés leállítása;
• tűzgátló csappantyú zárása;
• tűzgátló ajtó becsukása;
• hő- és füstelvezető ventilátor indítása;
• füstelvezető kupola nyitása;
• légpótló nyílás nyitása;
• tűzeseti ventilátor indítása;
• lift vezérlése;
• beléptetőrendszer oldása;
• technológia leállítása;
• gázellátás megszüntetése.

A beépített tűzjelző berendezések ilyen vezérléseinek megtervezéséhez a Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése TvMI ad részletes műszaki megoldásokat. A jelenlegi hivatalos kiadás 2024. február 1-jétől érvényes.

Tűzjelzéskor le kell állítani a központi szellőzést?

Itt már van egy konkrét OTSZ-szabály.Az OTSZ 30. § (4) szerint:a beépített tűzjelző berendezés által felügyelt területet ellátó központi szellőzőberendezést a beépített tűzjelző berendezésnek az általa észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le kell állítania.Ennek oka könnyen érthető.Egy normál komfort-szellőző vagy légkezelő rendszer tűz esetén:

• füstöt szívhat el a tűz helyéről;
• majd azt más területre fújhatja;
• vagy olyan légáramlást hozhat létre, amely elősegíti a füst terjedését.

Ezért a normál üzemi légtechnika tűzeseti működése nem hagyható a normál üzemállapotban.

Akkor minden ventilátor leáll?

Nem.Ez a legfontosabb különbség.A normál szellőzőrendszer és a tűzeseti hő- és füstelvezető rendszer nem ugyanaz.Tűz esetén előfordulhat, hogy:

• a komfortszellőzés leáll;
• egyes légcsatornák lezárnak;
• közben a füstelvezető ventilátor elindul;
• a légpótló ventilátor is elindul;
• füstelvezető zsalu nyílik;
• más zsaluk bezárnak.

A teljes rendszer tehát üzemállapotot vált.

Mi a hő- és füstelvezetés?

A hő- és füstelvezetés célja, hogy tűz esetén a keletkező:

• füstöt;
• forró égésterméket;
• és hőt

ellenőrzött módon eltávolítsa az épületből.Ennek egyik legfontosabb célja, hogy a menekülő emberek számára a lehető leghosszabb ideig megfelelő körülményeket biztosítson.Emellett segíti:

• a tűzoltói beavatkozást;
• a látási viszonyok fenntartását;
• a hőterhelés csökkentését;
• az épületszerkezetek védelmét;
• a füst terjedésének korlátozását.

A hatályos Hő és füst elleni védelem TvMI 3.6:2025.02.01. részletesen foglalkozik a természetes és gépi hő- és füstelvezetéssel, valamint a szükséges légpótlással.

A füstelvezetéshez is kell légpótlás

Pontosan ugyanaz az alapelv jelenik meg, mint a normál elszívásnál:amit elszívunk, annak a helyére levegőnek kell érkeznie.Ha egy füstelvezető ventilátor nagy mennyiségű füstöt és levegőt távolít el, de nincs megfelelő légpótlás:

• csökkenhet a rendszer teljesítménye;
• kedvezőtlen nyomásviszonyok alakulhatnak ki;
• nem a tervezett irányban mozoghat a füst;
• ajtók válhatnak nehezen nyithatóvá;
• a menekülési útvonalak működése is kedvezőtlenül változhat.

Ezért a füstelvezetést és a légpótlást egyetlen rendszerként kell kezelni.

Természetes hő- és füstelvezetés

Természetes rendszer esetén például:

• tetőkupola;
• homlokzati nyílás;
• füstelvezető ablak

nyílhat ki automatikusan.Ilyenkor a füst természetes felhajtóereje és a nyomáskülönbségek segítik az eltávozást.A légpótlás történhet például:

• ajtón;
• kapun;
• automatikusan nyíló homlokzati nyíláson;
• külön légpótló szerkezeten keresztül.

Gépi hő- és füstelvezetés

Gépi rendszer esetén tűzeseti ventilátor szívja el a füstöt.Ezek a ventilátorok nem azonosak egy hagyományos csarnokventilátorral.Tűzeseti működésre tervezett berendezéseknél többek között a:

• hőállóság;
• működési idő;
• elektromos tápellátás;
• vezérlés;
• kábelezés;
• tartószerkezet;
• vezérlési sorrend

is tűzvédelmi követelmény.A rendszernek tűz esetén is meghatározott ideig működőképesnek kell maradnia.

Mi történik egy központi tűzjelzés után?

Egy valós épületben a folyamat például ilyen lehet:

1. egy automatikus érzékelő tüzet észlel;
2. a tűzjelző központ tűzjelzést fogad;
3. elindul a kiürítési hangjelzés;
4. leáll a normál központi szellőzés;
5. az érintett tűzgátló csappantyúk lezárnak;
6. a tűzgátló ajtók becsukódnak;
7. az érintett füstszakasz füstelvezető rendszere elindul;
8. a szükséges légpótló nyílások vagy ventilátorok működésbe lépnek;
9. további tűzeseti fogyasztók és vezérlések aktiválódnak.

Ez azonban csak példa.Nem szabad egyetlen általános sorrendet minden épületre alkalmazni.A konkrét működést a jóváhagyott tűzvédelmi terv, a vezérlési mátrix és a telepített rendszerek határozzák meg.

Mi az a tűzeseti vezérlési mátrix?

Egy összetettebb épület tűzjelző rendszerénél nem elegendő leírni, hogy:

„Tűzjelzésre indul a füstelvezetés.”

Meg kell határozni:melyik érzékelő vagy jelzés→ melyik rendszert→ milyen állapotba→ milyen késleltetésselvezérli.Például:

A tényleges mátrix ennél lényegesen összetettebb lehet.

Vissza is kell jeleznie a berendezésnek?

Egy tűzeseti vezérlésnél önmagában nem feltétlenül elegendő, hogy a tűzjelző kiadta a parancsot.Fontos lehet annak ellenőrzése is, hogy:

• a csappantyú ténylegesen bezárt-e;
• a ventilátor valóban elindult-e;
• a füstelvezető nyílás valóban kinyílt-e;
• a légpótló zsalu elérte-e a kívánt állást;
• hiba esetén megfelelő hibajelzés érkezik-e.

A tűzjelző és a vezérelt rendszerek kapcsolatának kialakításánál ezért a parancskiadás és az állapotfelügyelet is fontos tervezési kérdés.

Üzemi konyha – különösen nagy tűzkockázat

Egy nagyüzemi vagy éttermi konyhai elszívó jelentősen eltér egy irodai szellőzőrendszertől.Az elszívóernyő folyamatosan eltávolít:

• zsíros aeroszolt;
• gőzt;
• hőt;
• égésterméket.

A zsír egy része fennakad a szűrőkön.Egy része azonban továbbjut a légcsatornába.Idővel lerakódás képződhet:

• az ernyő belső részén;
• szűrőkben;
• csatorna falán;
• ventilátorban;
• csőidomokban.

Ez komoly tűzvédelmi probléma.

Miért veszélyes a zsíros légcsatorna?

Ha egy főzőberendezésnél tűz keletkezik, a láng vagy a forró égéstermék elérheti az elszívóernyőt.Ha a légcsatornában jelentős zsíros lerakódás található, a tűz:

• bekerülhet a légcsatornába;
• meggyújthatja a lerakódást;
• gyorsan tovaterjedhet;
• eljuthat más szintre vagy épületrészbe;
• nehezen hozzáférhető helyen éghet.

A probléma különösen veszélyes, mert a légcsatorna belsejében terjedő tűz kívülről hosszú ideig alig látható.Ezért a konyhai elszívó tisztítása nem pusztán higiéniai kérdés.Tűzvédelmi feladat is.

Milyen gyakran kell tisztítani?

Erre nem célszerű egyetlen, minden rendszerre alkalmazható időt mondani.A szükséges gyakoriság függ többek között:

• az üzemórától;
• a főzési technológiától;
• a keletkező zsír mennyiségétől;
• a szűrők hatásosságától;
• a rendszer kialakításától;
• a gyártói és karbantartói előírásoktól;
• az üzemeltetési tapasztalatoktól.

A rendszer tisztítását és karbantartását úgy kell megszervezni, hogy veszélyes lerakódás ne maradjon benne.A tűzvédelmi rendszerek ellenőrzéséhez a 2026. február 1-jétől érvényes Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás TvMI ad aktuális műszaki útmutatást. Az OKF külön szellőzőrendszer-üzemeltetési napló mintát is közzétesz.

Ki takarítja a légcsatorna belsejét?

Ez is gyakori probléma.Az elszívóernyő kívülről tiszta.A rozsdamentes felület csillog.A szűrőt rendszeresen mossák.De a mennyezet fölött húzódó légcsatornát öt éve senki nem látta.A megfelelő rendszer kialakításához ezért szükség lehet:

• tisztítónyílásokra;
• hozzáférhető csőszakaszokra;
• bontható elemekre;
• dokumentált tisztításra;
• karbantartási tervre.

Ha a csatorna úgy épült meg, hogy fizikailag nem tisztítható, az hosszú távon komoly üzemeltetési probléma.

A konyhai elszívó tűz esetén leáll vagy tovább működik?

Erre nem lehet általánosan egyetlen választ adni.És ez talán a teljes cikk egyik legfontosabb pontja.Az üzemi konyha elszívójának tűzeseti működését az adott:

• elszívórendszer;
• tűzvédelmi terv;
• oltórendszer;
• gázrendszer;
• tűzjelző;
• és tűzeseti vezérlés

együttesen határozza meg.Egy automatikus nagykonyhai oltórendszer például megkövetelheti az elszívó, illetve a frisslevegő-utánpótlás egyes ventilátorainak meghatározott vezérlését. A Beépített tűzoltó berendezések TvMI egyik nagykonyhai oltórendszerre vonatkozó megoldása például az oltás megkezdésekor az érintett konyhai elszívó és frisslevegő-utánpótló ventilátor leállításával számol.Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden konyhai elszívót mindig, minden tűzjelzésre ugyanígy kell vezérelni.

Gázüzemű konyhánál a gázt is le kellhet zárni

Ha a főzőberendezés gázüzemű, a tűzeseti rendszer egyik alapvető feladata lehet a gázellátás automatikus megszüntetése.Ennek célja, hogy tűz esetén ne maradjon fenn:

• nyílt láng;
• folyamatos gázutánpótlás;
• további hőbevitel.

A konkrét megoldást a gázrendszer, a konyhatechnológia és az oltóberendezés terve alapján kell kialakítani.

És mi történik az első részben említett légpótlással?

Normál üzemben azt írtuk:elszívás csak megfelelő légpótlással működhet biztonságosan.Tűz esetén azonban más vezérlési logika léphet életbe.Lehetséges például, hogy:

• a normál konyhai befúvó ventilátor leáll;
• a normál elszívás leáll;
• más tűzeseti rendszer lép működésbe.

Ezért normál üzemi és tűzeseti működést külön kell megtervezni.A két rendszer összekeverése veszélyes lehet.

Mit lát ebből a munkavállaló?

Ideális esetben nagyon keveset.A biztonsági rendszerek nagy része automatikusan működik.A dolgozó:

• észleli a tűzjelzést;
• megkezdi a rá vonatkozó vészhelyzeti teendőt;
• elhagyja a veszélyes területet;
• szükség esetén működteti a kézi jelzésadót vagy oltóberendezést.

Nem az ő feladata, hogy tűz esetén eldöntse:

„Most vajon ezt a ventilátort kapcsoljam ki, vagy inkább hagyjam bekapcsolva?”

Ezt a rendszernek, illetve a dokumentált tűzeseti üzemnek előre meg kell határoznia.

Miért nem jó, ha a személyzet kézzel kapcsolgatja a rendszert?

Egy tűzeset alatt:

• stressz van;
• füst keletkezhet;
• romlanak a látási viszonyok;
• időnyomás alakul ki;
• emberek menekülnek.

Nem megfelelő rendszer az, amelynek biztonságos működése arra épül, hogy valaki majd:

• emlékszik egy kapcsolóra;
• visszamegy a gépházba;
• kézzel lezár egy zsalut;
• lekapcsol egy ventilátort;
• majd elindít egy másikat.

A szükséges tűzeseti funkciókat lehetőség szerint automatikusan, ellenőrzött módon kell megvalósítani.

Mi történik áramszünet esetén?

Ez különösen fontos a tűzeseti ventilátoroknál.Egy hagyományos komfortventilátor leállása tűz esetén akár kívánatos is lehet.Egy füstelvezető ventilátoré azonban nem.Ezért a tűzeseti fogyasztók villamos energiaellátására külön követelmények vonatkozhatnak.A tűzeseti rendszernek a meghatározott időtartamig akkor is működőképesnek kell maradnia, ha a normál villamos hálózat meghibásodik vagy lekapcsolják.

A tűzvédelmi főkapcsolóval sem szabad mindent lekapcsolni

A „tűz esetén lekapcsoljuk az egész épületet” szemlélet veszélyes lehet.Vannak olyan berendezések, amelyeknek tűz esetén továbbra is működniük kell.Ilyen lehet például:

• hő- és füstelvezető ventilátor;
• tűzeseti légpótlás;
• tűzoltó szivattyú;
• biztonsági világítás;
• tűzjelző;
• egyes vészkommunikációs rendszerek.

Ezért a tűzeseti villamos leválasztást úgy kell megtervezni, hogy a szükséges tűzeseti fogyasztók ne veszítsék el indokolatlanul az energiaellátásukat.

Ki ellenőrzi, hogy ténylegesen működik-e?

Több szereplőnek is van feladata.

Az üzemeltető

Feladata az előírt:

• üzemeltetői ellenőrzések;
• felülvizsgálatok;
• karbantartások;
• hibajavítások

megszervezése.

Szakkarbantartó

Elvégzi az adott rendszerre előírt szakmai ellenőrzést és karbantartást.

Tűzvédelmi szakember

Ellenőrzi többek között:

• a dokumentációt;
• a szükséges időszakos vizsgálatokat;
• a tűzeseti működés rendszerét;
• a feltárt hibák kezelését.

Munkavédelmi szakember

Nem tervezi a tűzeseti rendszert, de egy munkahelyi bejárás során észlelheti például, ha:

• eltorlaszolták a légpótló nyílást;
• lekapcsolták a ventilátort;
• hibajelzés látható;
• hiányzik egy csappantyúhoz való hozzáférés;
• zsíros az elszívórendszer;
• vagy a munkáltató nem tudja megmutatni a szükséges felülvizsgálati dokumentumokat.

A munkavédelem és a tűzvédelem itt szorosan találkozik.

Mit kell dokumentálni?

Az adott épülettől és rendszertől függően releváns lehet:

• tűzvédelmi műszaki leírás;
• tűzjelző terv;
• tűzeseti vezérlési mátrix;
• légtechnikai terv;
• hő- és füstelvezetési számítás;
• tűzgátló csappantyúk jegyzéke;
• tűzgátló lezárások dokumentációja;
• termékminősítések;
• átadási dokumentáció;
• működési próbajegyzőkönyv;
• időszakos felülvizsgálatok;
• karbantartási jegyzőkönyvek;
• tűzvédelmi üzemeltetési napló;
• hibajavítások dokumentumai.

A jelenleg érvényes Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás TvMI 12.6:2026.02.01. már kifejezetten aktuális útmutatást ad ezeknek a rendszereknek az üzemeltetési és karbantartási kérdéseihez.

Tipikus hibák

„Tűzjelzéskor minden ventilátor leáll”

Nem feltétlenül.A normál szellőzés leállhat, miközben a tűzeseti füstelvezetésnek működnie kell.

Van csappantyú, de nincs hozzáférés

Ha álmennyezet vagy fal mögé építették ellenőrzési lehetőség nélkül, a karbantartás gyakorlatilag ellehetetlenülhet.

A tűzgátló csappantyút PUR-habbal építették körbe

A csappantyú és az áttörés lezárása minősített rendszer része. Nem használható tetszőleges tömítőanyag.

Átalakították a légtechnikát, de a tűzvédelmi tervet nem

Új ventilátor, új csatorna, új elszívó vagy új helyiség létesül, de senki nem vizsgálja, hogyan változott:

• a tűzszakaszolás;
• a tűzeseti vezérlés;
• a füstelvezetés;
• vagy a csappantyúk rendszere.

A csappantyú zár, de senki nem tudja, melyik

Nincs azonosítás és nincs jegyzék.

A tűzjelző kiadja a parancsot, de a ventilátor nem indul

A vezérlőkontaktus működik, de maga a gép hibás.A rendszer ettől még nem működőképes.

A konyhai ernyőt takarítják, a csatornát nem

Kívül minden tiszta, belül több milliméteres vagy centiméteres zsírréteg található.

A vezérlési logikát senki nem ismeri

Van tűzjelző, van légtechnika, van füstelvezetés, de senki nem tudja megmondani, hogy egy adott érzékelő jelzésére pontosan mi történik.

Mit érdemes próbával ellenőrizni?

Egy megfelelően szervezett tűzeseti működési próba során ellenőrizhető például:

• leáll-e a normál szellőzés;
• lezárnak-e a megfelelő csappantyúk;
• elindul-e a megfelelő füstelvezető ventilátor;
• megnyílik-e a szükséges légpótlás;
• működik-e a visszajelzés;
• megfelelő hibajelzés érkezik-e;
• a tűzgátló ajtók megfelelően zárnak-e;
• a vezérlési sorrend megfelel-e a dokumentációnak.

A próbát azonban nem szabad improvizálni, különösen összetett épületben.A teljes vezérlési rendszer próbája több szakág összehangolt munkáját igényelheti.

Mit kérhet a tűzvédelmi hatóság?

Az ellenőrzés tárgyától és a létesítménytől függően vizsgálhatják:

• a tűzvédelmi műszaki dokumentációt;
• a tűzeseti vezérléseket;
• a tűzgátló csappantyúkat;
• azok hozzáférhetőségét;
• a tűzgátló lezárások megfelelőségét;
• a hő- és füstelvezető rendszer működését;
• a karbantartási dokumentációt;
• az üzemeltetési naplót;
• az időszakos próbákat;
• a hibák megszüntetését;
• a tűzjelző és a gépészeti rendszerek együttműködését.

A tűzoltó készülékekkel és az ellenőrzés során kérhető dokumentumokkal külön foglalkoztunk a Kell-e porral oltó készülék egy irodába? Hány darab szükséges, és mit ellenőrizhet a tűzvédelmi hatóság? című cikkben.

Mi a munkáltató feladata?

A munkáltatónak nem kell tűzvédelmi vagy légtechnikai tervezővé válnia.Viszont meg kell győződnie arról, hogy a telephelyén működő rendszerek:

• megfelelően kialakítottak;
• dokumentáltak;
• működőképesek;
• karbantartottak;
• és a feltárt hibákat kijavítják.

Különösen fontos változáskor újraértékelni a rendszert.Például ha:

• új konyhai elszívó készül;
• új falat építenek;
• helyiségeket egybenyitnak;
• új tűzszakaszt alakítanak ki;
• légcsatornát vezetnek át falon;
• új tűzjelzőt telepítenek;
• új technológiát helyeznek el;
• csarnokot bővítenek.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzésnél is alapvető kérdés, hogy a papíron szereplő állapot és a tényleges munkakörnyezet megegyezik-e. Erről részletesen a Munkavédelmi hatósági ellenőrzés – Teljes útmutató című cikkünkben írunk.

Mi a munkavédelmi szakember feladata?

A munkavédelmi szakembernek nem kell:

• tűzgátló csappantyút méreteznie;
• füstelvezetést számolnia;
• tűzjelző vezérlést terveznie.

Viszont észre kell vennie a nyilvánvaló problémát.Például:

A hegesztőcsarnok elszívása ugyan működik, de tűzjelzéskor vajon leáll?

A légcsatorna átmegy egy tűzgátló falon – hol van a tűzgátló lezárás?

Az üzemi konyha légcsatornájában vajon mikor takarították utoljára a zsíros lerakódást?

A füstelvezető ventilátoron hibajelzés van – ki intézkedik?

A légpótló nyílást raklapokkal eltorlaszolták – működik még így a tűzeseti rendszer?

A munkavédelmi szakember fontos szerepe, hogy összekapcsolja a dokumentációt a tényleges helyszíni állapottal.

Gyakran ismételt kérdések

Tűzjelzéskor minden szellőzőventilátort le kell állítani?

Nem. Az OTSZ alapján a tűzjelző által felügyelt terület központi normál szellőzőberendezését tűzjelzéskor késedelem nélkül le kell állítani, ugyanakkor a hő- és füstelvezető, valamint a szükséges tűzeseti légpótló berendezéseknek működniük kellhet.

Minden légcsatornába kell tűzgátló csappantyú?

Nem. A szükségességet a tűzszakaszolás, a légcsatorna nyomvonala és az alkalmazott tűzterjedés-gátló megoldás alapján kell meghatározni. A tűzszakaszhatáron történő átvezetést azonban megfelelő tűzterjedés elleni védelemmel kell kialakítani.

Lehet kézzel működtetett tűzgátló csappantyú?

A megfelelő működtetés az adott követelménytől és rendszertől függ. Az OTSZ bizonyos esetekben kifejezetten tűzjelző által vezérelhető tűzgátló záróelemet követel meg.

Tűzjelzéskor bezár minden tűzgátló csappantyú?

Nem feltétlenül minden épület minden csappantyúja. A konkrét vezérlést az épület tűzvédelmi kialakítása és vezérlési terve határozza meg.

A füstelvezető ventilátor ugyanaz lehet, mint a normál elszívó?

Csak akkor, ha a rendszer erre megfelelően tervezett, minősített és tűzeseti működésre alkalmas. Egy hagyományos komfortventilátor önmagában nem tekinthető tűzeseti füstelvezető ventilátornak.

Miért kell légpótlás a füstelvezetéshez?

Mert az eltávolított füst és levegő helyére levegőnek kell bejutnia. Megfelelő légpótlás nélkül romolhat a füstelvezetés hatásossága és kedvezőtlen nyomásviszonyok alakulhatnak ki.

A konyhai elszívó tűzjelzéskor leáll?

Nem minden esetben ugyanúgy. A konyhai rendszer, az automatikus oltóberendezés, a gázellátás és a tűzeseti vezérlés terve határozza meg. Bizonyos nagykonyhai oltórendszereknél az oltási folyamat részeként az elszívó és a frisslevegő-ventilátor leállítása is szükséges.

Miért veszélyes a zsíros légcsatorna?

Mert a lerakódott zsír éghető, és egy főzőberendezésnél keletkező tűz a légcsatorna belsejében továbbterjedhet. Ezért az elszívórendszert rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell.

Elég az elszívóernyőt tisztítani?

Nem feltétlenül. A zsír a légcsatorna és a ventilátor belsejében is lerakódhat, ezért a teljes rendszer tisztíthatóságát és állapotát vizsgálni kell.

Kell üzemeltetési napló?

A tűzvédelmi rendszerek ellenőrzését, felülvizsgálatát és karbantartását dokumentálni kell az adott rendszerre vonatkozó követelmények szerint. Az OKF jelenlegi karbantartási TvMI-je szellőzőrendszerhez külön üzemeltetési napló mintát is biztosít.

Mit jelent, ha a csappantyún hibajelzés van?

A hibát ki kell vizsgálni. Nem szabad automatikusan abból kiindulni, hogy a rendszer tűz esetén megfelelően működik.

Mi történik, ha egy csappantyú nem zár?

A tűz- és füstterjedés elleni védelem sérülhet. A hibát dokumentálni és mielőbb megszüntetni szükséges.

Ki tervezheti meg a tűzeseti vezérlést?

A feladat jellegétől függően megfelelő jogosultsággal rendelkező tűzvédelmi, villamos és gépészeti tervezők közreműködésére van szükség. A munkavédelmi szakember ezt nem helyettesíti.

Összefoglalás

A légtechnikai rendszer normál üzemben a megfelelő munkahelyi levegőt biztosítja.Tűz esetén azonban ugyanaz a csatornarendszer veszélyes tűz- és füstterjedési útvonallá válhat.Ezért tűz esetén:

• a normál központi szellőzés leállhat;
• tűzgátló csappantyúk zárhatnak;
• tűzgátló ajtók csukódhatnak;
• hő- és füstelvezető rendszerek indulhatnak;
• légpótló szerkezetek nyílhatnak;
• tűzeseti ventilátorok indulhatnak;
• technológiai rendszerek állhatnak le.

A helyes működés nem egyetlen kapcsolón múlik.A tűzjelző, a légtechnika, a tűzgátló lezárások, a hő- és füstelvezetés, a villamos energiaellátás és – egy üzemi konyhánál – akár a gáz- és oltórendszer is egyetlen összehangolt tűzeseti rendszert alkothat.A munkáltató számára ezért nem az a kérdés:

„Van tűzjelzőnk?”

Hanem ez:

„Ha most valóban tüzet érzékelne, minden csappantyú, ventilátor, ajtó és vezérelt berendezés azt tenné, amit a terv szerint tennie kell?”

Erre nem egy matrica vagy egy karbantartási számla ad választ.Hanem a dokumentációval összevetett, rendszeresen ellenőrzött tényleges működés.

Kapcsolódó cikkeink

• Szellőzés a munkahelyen – mikor elég az ablak, és mikor kell gépi elszívás? – 1. rész
• Kell-e porral oltó készülék egy irodába? Hány darab szükséges, és mit ellenőrizhet a tűzvédelmi hatóság?
• Munkavédelmi hatósági ellenőrzés – Teljes útmutató
• Munkavédelem a helyszínen kezdődik

_{Felhasznált jogszabályok és szakmai források}

1. _{54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – Országos Tűzvédelmi Szabályzat, különösen a szellőzőrendszerek tűzterjedés elleni kialakítására, a tűzgátló lezárásokra, a központi szellőzőberendezés leállítására és a tűzeseti rendszerekre vonatkozó rendelkezések.}
2. _{Tűzterjedés elleni védelem TvMI 1.7:2025.02.01., BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.}
3. _{Hő és füst elleni védelem TvMI 3.6:2025.02.01., BM OKF.}
4. _{Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése TvMI 5.4:2024.02.01., BM OKF.}
5. _{Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése TvMI, különösen a nagykonyhai oltórendszerek tűzeseti vezérlésére vonatkozó műszaki megoldások.}
6. _{Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás TvMI 12.6:2026.02.01., BM OKF.}

A cikk általános szakmai tájékoztatás. Egy konkrét légtechnikai, tűzjelző, tűzgátló, hő- és füstelvezető vagy nagykonyhai rendszer megfelelősége csak az épület jóváhagyott tűzvédelmi dokumentációja, a telepített rendszerek műszaki adatai, a helyszíni kialakítás és a tényleges működés vizsgálata alapján ítélhető meg. A tűzeseti vezérlések tervezése és módosítása megfelelő jogosultságú szakember feladata.