Az iroda első pillantásra rendezett és veszélytelen munkahelynek tűnhet. Nincsenek forgó gépek, nagy zajjal járó technológiák vagy látványos veszélyforrások. Ettől azonban még egy padlón átvezetett hosszabbító, egy túlterhelt elosztó, egy hibás forgószék, a rosszul elhelyezett monitor vagy az eltorlaszolt közlekedési útvonal balesetet, egészségkárosodást vagy akár villamos tüzet is okozhat.

Tartalomjegyzék

1. Miért nem veszélytelen munkahely az iroda?
2. Mit lát egy munkavédelmi szakember az irodában?
3. Hosszabbító az iroda közepén lévő asztalhoz
4. Megoldás-e a taposócsatorna?
5. Egymásba kapcsolt elosztók az íróasztal alatt
6. Hősugárzó és olajradiátor az irodában
7. Vízforraló, kávéfőző és mikrohullámú sütő
8. Sérült kábelek, töltők és dugaszolóaljzatok
9. A képernyős munkahely kialakítása
10. A laptop tartós használata
11. A munkaszék hibái
12. Megvilágítás, káprázás és villogás
13. Hőmérséklet, szellőzés és klíma
14. Veszélyes tárolás a szekrény tetején
15. Fiókok, táskák és egyéb botlásveszélyek
16. Közlekedési és menekülési útvonalak
17. Tűzgátló ajtók kitámasztása
18. Elsősegélynyújtás az irodában
19. Tűzoltó készülék az irodában
20. Monitorszemüveg és látásvizsgálat
21. Kinek mi a feladata?
22. Gyakorlati ellenőrzőlista

1. Miért nem veszélytelen munkahely az iroda?

Amikor munkavédelemről beszélünk, sokan elsősorban gyárakra, műhelyekre, építkezésekre vagy raktárakra gondolnak. Az iroda ezzel szemben tiszta, rendezett és kiszámítható környezetnek tűnik.

Ez azonban könnyen hamis biztonságérzetet alakíthat ki.

Az irodai veszélyek többsége nem hangos és nem látványos. Egy meglazult székláb, egy padlón vezetett kábel vagy egy rosszul beállított monitor akár hónapokon keresztül változatlanul jelen lehet. A dolgozók megszokják, kerülgetik vagy alkalmazkodnak hozzá – egészen addig, amíg valaki el nem esik, meg nem sérül, vagy tartós mozgásszervi panasza nem alakul ki.

Irodai környezetben többek között az alábbi veszélyekkel kell számolni:

• botlás, elesés és megcsúszás;
• áramütés és villamos eredetű tűz;
• mozgásszervi túlterhelés;
• szemfáradás és látási panaszok;
• nem megfelelő világítás;
• kedvezőtlen hőmérséklet és légállapot;
• leeső vagy feldőlő tárgyak;
• hibás munkaeszközök;
• akadályozott közlekedés vagy menekülés;
• hiányos elsősegélynyújtási feltételek.

Az iroda kockázatait ugyanúgy a tényleges munkakörnyezet, a használt eszközök és a munkaszervezés alapján kell értékelni. Nem elegendő egy általános irodai sablont elővenni, mert két hasonló méretű iroda veszélyei is jelentősen eltérhetnek. Ennek folyamatát részletesen bemutatja a Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül és miért buknak el rajta a cégek? című útmutatónk.

2. Mit lát egy munkavédelmi szakember az irodában?

Egy látogató belép az irodába, és asztalokat, székeket, számítógépeket és dolgozó embereket lát.

A munkavédelmi szakember közben azt figyeli:

• szabadok-e a közlekedési útvonalak;
• fut-e kábel a járófelületen;
• megfelelően vannak-e elhelyezve az elosztók;
• látható-e sérülés vagy túlmelegedés;
• stabilak-e a székek és a bútorok;
• megfelelő helyen vannak-e a képernyők;
• tapasztalható-e káprázás vagy tükröződés;
• szabadon hozzáférhető-e a kijárat;
• megfelelően szervezték-e meg az elsősegélynyújtást;
• nem tárolnak-e nehéz tárgyakat veszélyes magasságban.

Ez nem öncélú hibakeresés. A szakember azt vizsgálja, hogyan alakulhat ki egy látszólag jelentéktelen állapotból baleset.

Ezt a szemléletet mutatja be a Mit lát egy munkavédelmi szakember, amit mások nem? című bejegyzésünk. 

A cikkben a földön futó kábelek, a munkaterület rendje és a berendezések tényleges használata is szerepel a rendszeresen vizsgált körülmények között. Az irodai veszélyeknél is fontos alapelv, hogy a működőképesség nem azonos a biztonsággal. Egy forgószék még használható lehet törött görgővel, egy elosztó még adhat áramot elszíneződött csatlakozóval, és egy megtört töltőkábel is működtetheti a laptopot. Ettől azonban egyik sem válik biztonságossá. Erről részletesebben a Működik? Attól még nem biztos, hogy biztonságos. című cikkünkben írtunk.

3. Hosszabbító az iroda közepén lévő asztalhoz

A modern irodákban gyakoriak a helyiség közepére telepített asztalcsoportok. Az asztalok elhelyezését a rendelkezésre álló térhez és a munkaszervezéshez igazítják, miközben a villamos csatlakozási pontok sokszor csak a fal mellett találhatók.

Ilyenkor a legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, hogy a fali dugaljtól egy hosszabbítót vezetnek az asztalig.

A hosszabbító villamos szempontból akár hibátlan is lehet, a padlón történő elhelyezése azonban önálló munkavédelmi veszélyt hozhat létre.

A közlekedési útvonalon fekvő kábelben:

• elbotolhat a munkavállaló;
• megakadhat egy cipősarok;
• elakadhat a forgószék görgője;
• beleakadhat a takarítógép;
• megbotolhat benne egy ügyfél vagy futár;
• megsérülhet a kábel szigetelése;
• megtörhet a vezeték;
• meglazulhat valamelyik csatlakozás;
• a kábel meghúzásával leeshet az asztalon lévő eszköz.

A munkavédelmi törvény 36. §-a szerint a munkahely padlózatának és közlekedési útjainak egyenletesnek, csúszás-, botlás- és billenésmentesnek kell lenniük, továbbá lehetővé kell tenniük a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését. A közlekedési irányt keresztező, szabadon fekvő kábel ezzel a követelménnyel nehezen egyeztethető össze. A földön futó kábelek nem ritka, egyedi problémák. Helyszíni szemléken rendszeresen előforduló hiányosságról van szó, ahogyan azt A 10 leggyakoribb munkavédelmi hiányosság, amit szemléinken találunk című bejegyzésünkben is bemutattuk.

„Mindenki tudja, hogy ott van”

Ez gyakori magyarázat, de nem megfelelő kockázatkezelés.Lehet, hogy a dolgozók már megszokták a vezetéket, de:

• érkezhet új munkavállaló;
• beléphet egy külső látogató;
• sietős helyzet alakulhat ki;
• megváltozhat a megvilágítás;
• takarítás után elmozdulhat a kábel;
• kiürítéskor gyorsabban kell közlekedni;
• valaki tárgyat vihet, ezért nem látja a padlót.

Egy veszélyes állapotot nem tesz elfogadhatóvá, hogy a rendszeresen ott dolgozók megtanulták kerülgetni.

Elegendő leragasztani?

A ragasztószalaggal padlóhoz rögzített kábel általában nem tekinthető tartós, szakszerű megoldásnak.A ragasztás:

• idővel felválhat;
• a széleinél maga is botlásveszélyt okozhat;
• nem feltétlenül védi a vezetéket a mechanikai sérüléstől;
• a forgószék vagy a takarítógép felszakíthatja;
• eltakarhatja a kábel sérülését;
• takarításkor elengedhet.

Állandó irodaelrendezésnél nem a ragasztószalag megerősítése, hanem a csatlakozási pont megfelelő kialakítása jelenti a valódi megoldást.

4. Megoldás-e a taposócsatorna?

A padlón átvezetett vezeték elhelyezéséhez átmeneti megoldásként megfelelő taposócsatorna használható.A taposócsatorna feladata, hogy:

• befogadja a vezetéket;
• csökkentse annak elmozdulását;
• védje a rálépéstől és más mechanikai terheléstől;
• jól láthatóvá tegye az átvezetés helyét;
• kialakításával mérsékelje a botlás veszélyét.

Fontos azonban, hogy nem minden taposócsatorna megfelelő minden helyzetben.Vizsgálni kell, hogy:

• stabilan fekszik-e a padlón;
• nem csúszik-e el;
• nem billeg-e;
• megfelelően lapos és széles-e;
• fokozatosan emelkednek-e a szélei;
• elviseli-e a várható gyalogos és eszközforgalmat;
• nem szorítja-e vagy töri-e meg a vezetéket;
• nem szűkíti-e veszélyesen a közlekedési útvonalat;
• nem került-e ajtónyílás vagy lépcső közvetlen közelébe.

Egy magas, keskeny vagy elmozduló taposócsatorna maga is botlásveszélyt teremthet.Tartós irodaelrendezés esetén célszerűbb:

• padlódobozt;
• energiaoszlopot;
• mennyezetről történő szabályos levezetést;
• új fix dugaljat

kialakítani.

A taposócsatorna a kockázatot csökkentheti, de nem feltétlenül helyettesíti a megfelelően megtervezett villamos hálózatot.

5. Egymásba kapcsolt elosztók az íróasztal alatt

Egy iroda villamosenergia-igénye fokozatosan növekedhet.

Kezdetben egy számítógép és egy monitor működik az asztalnál. Később megjelenik a második monitor, a laptopdokkoló, a telefontöltő, az asztali lámpa, a nyomtató és a ventilátor. Ha nincs elegendő fix dugalj, gyakori megoldás, hogy egy újabb elosztót csatlakoztatnak a már meglévő elosztóba. Az egymásba kapcsolás azonban nem növeli:

• a fali dugalj terhelhetőségét;
• az első elosztó megengedett terhelését;
• a vezetékrendszer teljesítőképességét.

Csupán több csatlakozási lehetőséget hoz létre.Ezzel együtt növekszik:

• a csatlakozási pontok száma;
• a laza érintkezés esélye;
• az átmeneti ellenállásból eredő melegedés lehetősége;
• a mechanikailag bizonytalan kötések száma;
• annak veszélye, hogy senki nem látja át a tényleges összterhelést.

Különösen problémás, ha az elosztó:

• poros padlón fekszik;
• bútor mögé szorult;
• papírokkal vagy táskákkal letakarják;
• a dolgozó lábánál helyezkedik el;
• takarításkor nedvesség érheti;
• nem látható, ezért a melegedést sem veszik észre.

Figyelmeztető jel lehet:

• az elszíneződött vagy barnult műanyag;
• a megolvadt aljzat;
• a meleg dugvilla;
• a pattogó vagy sercegő hang;
• az égett szag;
• a lötyögő csatlakozás;
• az időszakosan megszakadó tápellátás.

Az ilyen eszközt nem elég „figyelni”. Ki kell vonni a használatból, és meg kell akadályozni, hogy valaki később ismét üzembe helyezze.

6. Hősugárzó és olajradiátor az irodában

A hordozható hősugárzó, olajradiátor vagy elektromos konvektor jóval nagyobb teljesítményt vehet fel, mint egy számítógép, monitor vagy telefontöltő.

Egy 2000 wattos készülék 230 voltos hálózaton megközelítőleg 8,7 amper áramot vesz fel. 

A legnagyobb kockázatot sokszor nem önmagában ez az áram, hanem a hosszú ideig tartó terhelés és a csatlakozások állapota jelenti. Az elosztó vagy hosszabbító további érintkezési pontokat hoz létre. Ha valamelyik érintkező laza, kopott vagy szennyezett, helyi melegedés alakulhat ki anélkül, hogy a kismegszakító azonnal leoldana.Különösen veszélyes lehet:

• a többszörös elosztó használata;
• az egymásba kapcsolt elosztó;
• a feltekert kábeldob;
• a kis keresztmetszetű hosszabbító;
• az elszíneződött vagy laza csatlakozó;
• a bútor, függöny vagy papír közelébe helyezett hősugárzó;
• a felügyelet nélkül hagyott készülék.

Nincs minden hőtermelő villamos készülékre alkalmazható, egyetlen mondatban megfogalmazott általános jogszabályi hosszabbítótilalom. A használatot azonban megtilthatja a készülék gyártója, az elosztó használati utasítása, a helyi tűzvédelmi szabályzat vagy a munkáltató kockázatértékelése.Ha a gyártó közvetlen fali csatlakoztatást ír elő, munkahelyen ettől nem szabad eltérni.

A munkáltatónak azt is meg kell vizsgálnia, miért használ a dolgozó saját hősugárzót. Az eszköz gyakran egy másik hiányosság tünete:

• nem megfelelő a központi fűtés;
• huzat van;
• rosszul zár az ablak;
• közvetlenül a dolgozóra fúj a klíma;
• jelentős a helyiségen belüli hőmérséklet-különbség.

7. Vízforraló, kávéfőző és mikrohullámú sütő

Az irodai teakonyha kis területen több nagy teljesítményű villamos készüléket foglalhat magában.Egyetlen elosztóra kerülhet:

• vízforraló;
• mikrohullámú sütő;
• kávéfőző;
• kenyérpirító;
• hűtőszekrény;
• melegszendvics-sütő.

A túlterhelés sok esetben csak időszakosan jelentkezik. Reggel vagy ebédidőben egyszerre működhet a vízforraló, a mikrohullámú sütő és a kávéfőző, miközben egy későbbi szemlén minden ki van kapcsolva, az elosztó pedig hideg. Ezért nem elég kizárólag az adott pillanatot megfigyelni. A dolgozókat is meg kell kérdezni:

• milyen készülékeket használnak;
• melyek működnek egyszerre;
• tapasztaltak-e melegedést;
• oldott-e már le kismegszakító;
• hozott-e be valaki saját készüléket.

Elosztó a mosogató mellett

A legtöbb általános irodai elosztó IP20 kivitelű, vagyis nincs fröccsenő víz ellen védve.

Kifogásolható, ha az elosztó:

• a mosogató melletti munkapulton fekszik;
• közvetlenül a csap mögött van;
• a mosogató alatti szekrénybe került;
• olyan helyen található, ahová kiömlő víz juthat;
• a padlón fekszik, ahol felmosóvíz érheti;
• rendszeresen vizes kézzel kezelik.

Egy átlagos konyhai mosogató körül nem alkalmazható automatikusan a kádak és zuhanyzók villamos sávbeosztása. Ettől azonban az elhelyezés még lehet veszélyes. A fröccsenés, a kifolyó víz és az eszköz IP-védettsége alapján kell a kockázatot értékelni.

8. Sérült kábelek, töltők és dugaszolóaljzatok

Az irodai villamos hibák gyakran fokozatosan alakulnak ki.Tipikus példák:

• megtört laptoptöltő-kábel;
• szigetelőszalaggal javított vezeték;
• bútorláb alá szorult hosszabbító;
• ajtó alatt átvezetett kábel;
• kilazult fali dugalj;
• törött elosztóház;
• elszíneződött dugvilla;
• zúgó vagy melegedő tápegység;
• időszakosan megszakadó töltés.

A részben sérült kábel továbbra is működtetheti a készüléket, de ez nem bizonyítja, hogy:

• a szigetelése megfelelő;
• a belső erek épek;
• a védővezető folytonos;
• a csatlakozás nem melegszik;
• a további használat biztonságos.

A hibás eszközt nem elegendő félretenni. Meg kell jelölni, el kell különíteni a használható eszközöktől, és gondoskodni kell a javításáról vagy selejtezéséről.Jól alkalmazható jelölés:

HIBÁS – HASZNÁLNI TILOS

9. A képernyős munkahely kialakítása

A képernyős munkahely nem attól megfelelő, hogy van rajta számítógép, asztal és szék.Vizsgálni kell:

• a képernyő helyzetét;
• a nézési távolságot;
• az oldalirányú elfordulást;
• a tükröződést és káprázást;
• a munkafelület méretét;
• a billentyűzet és az egér elhelyezését;
• az alkar megtámasztását;
• a lábtér nagyságát;
• a szék beállíthatóságát;
• a képernyős terhelés megszakítását.

Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint a munkáltatónak a képernyős munkavégzést megfelelő időszakonként meg kell szakítania, illetve más tevékenységgel kell felváltania. A rendelet a szem- és látásvizsgálat megszervezésének feltételeit is meghatározza.

Oldalra helyezett monitor

Ha a dolgozó folyamatosan oldalra fordulva nézi a képernyőt, tartósan aszimmetrikus testhelyzet alakulhat ki.Ennek oka lehet:

• a rosszul elrendezett asztal;
• a második monitor nem megfelelő helye;
• a monitorállvány hiánya;
• a túl keskeny munkafelület;
• a nyomtató vagy iratok kedvezőtlen elhelyezése.

A probléma nem oldható meg kizárólag azzal az utasítással, hogy a munkavállaló „üljön egyenesen”. A munkaállomást kell úgy kialakítani, hogy a megfelelő testhelyzet természetesen felvehető legyen.

10. A laptop tartós használata

A laptop képernyője és billentyűzete egy szerkezeti egységet alkot. Ha a kijelzőt megfelelő magasságba emeljük, a billentyűzet kerül túl magasra. Ha a billentyűzet kényelmes helyzetben marad, a képernyő lesz túl alacsonyan, és a dolgozó előrehajtja a fejét.Napi többórás használatnál célszerű lehet:

• külön monitor;
• külső billentyűzet;
• külső egér;
• dokkoló;
• laptopállvány.

A laptopállvány önmagában nem elegendő, ha a beépített billentyűzetet továbbra is rendszeresen használni kell.

11. A munkaszék hibái

A munkaszéknél két külön problémát kell megkülönböztetni:

1. a szék ép, de rosszul van beállítva;
2. a szék műszakilag hibás vagy instabil.

Ergonómiai probléma lehet:

• a túl magas vagy alacsony ülés;
• a nem megfelelő deréktámasz;
• a lábtámasz hiánya;
• az asztalhoz közel húzódást akadályozó karfa;
• a túl mély ülőlap.

Közvetlen baleseti veszélyt okozhat:

• a törött görgő;
• a repedt csillagláb;
• a kilazult ülőlap;
• a hibás gázrugó;
• a nem rögzíthető háttámla;
• az instabil szerkezet.

A dolgozó gyakran alkalmazkodik a hibához: óvatosabban ül le vagy kerüli a szék egyik oldalának terhelését. Ez azonban nem megfelelő intézkedés.

Forgószékre állás

A forgószék nem fellépő.Elgurulhat, elfordulhat vagy megbillenhet. Magas polcról történő iratlevételhez megfelelő fellépőt kell biztosítani.

12. Megvilágítás, káprázás és villogás

A megfelelő irodai megvilágítás nem pusztán luxérték kérdése. Figyelembe kell venni:

• a fény egyenletességét;
• a monitoron jelentkező tükröződést;
• a közvetlen káprázást;
• a lámpatest villogását;
• a természetes és mesterséges fény arányát;
• az árnyékokat;
• a színhőmérsékletet;
• a színvisszaadást.

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM rendelet alapján a munkahelyen a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó megvilágítást kell biztosítani. A témát részletesen bemutatja a Munkahelyi megvilágítás: lux, lumen, villogás, színhőmérséklet és káprázás című cikkünk, amely a megvilágítás erőssége mellett a villogással, káprázással, tükröződéssel és a fény egyenletességével is foglalkozik. 

Általában kedvezőbb, ha a monitor nem közvetlenül az ablakkal szemben, illetve nem háttal az ablaknak helyezkedik el, hanem a képernyő síkja közel merőleges az ablak felületére. A tényleges kialakítást azonban a helyiség tájolása, a monitor és az árnyékolás alapján kell meghatározni.

13. Hőmérséklet, szellőzés és klíma

Az irodai komfort nem kizárólag kényelmi kérdés.Problémát okozhat:

• a túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet;
• az egyenetlen fűtés;
• a közvetlenül a dolgozóra fújó klíma;
• a huzat;
• az elégtelen légcsere;
• a túlzott napsugárzás;
• a kellemetlen szag;
• a túl száraz vagy párás levegő.

A rossz légállapot lehetséges jele lehet a fülledtség, álmosság, fejfájás, koncentrációcsökkenés vagy visszatérő szem- és torokirritáció. Ezek önmagukban nem bizonyítják a munkahelyi okot, de rendszeres panaszok esetén indokolt a munkakörnyezet vizsgálata.A természetes és gépi szellőztetés eltérő lehetőségeit a Szellőzés a munkahelyen – mikor elég az ablak, és mikor kell gépi elszívás? című cikkünk részletesen bemutatja. Bár az anyag ipari példákat is tárgyal, az az alapelv az irodákra is igaz, hogy a nyitható ablak önmagában nem minden körülmény között biztosít megfelelő légcserét.

14. Veszélyes tárolás a szekrény tetején

A szekrény teteje sok irodában pótraktárrá válik.Oda kerülhet:

• irattartó doboz;
• nyomtatópapír;
• régi monitor;
• számítógép;
• vízadagoló palack;
• dekoráció;
• használaton kívüli készülék.

A veszélyt nemcsak a tárgy tömege, hanem a tárolási magasság, a stabilitás, a szekrény teherbírása és a levétel módja is meghatározza.Egy rosszul elhelyezett tárgy leeshet. A kockázat tovább nő, ha a dolgozó forgószékre vagy asztalra áll, hogy elérje.

A gyakran használt tárgyakat biztonságosan elérhető helyen kell tárolni, magasabb tárolási szinthez pedig megfelelő fellépőt kell biztosítani.

15. Fiókok, táskák és egyéb botlásveszélyek

Az irodai rend nem kizárólag esztétikai kérdés.Elesést vagy ütközést okozhat:

• a kihúzva hagyott fiók;
• a nyitott szekrényajtó;
• az asztal mellett hagyott táska;
• a földre tett csomag;
• a közlekedőtérbe állított mobilkonténer;
• a nyitva hagyott mosogatógépajtó;
• a székre akasztott hosszú pánt.

A dolgozó saját asztala körüli terület is lehet közlekedési útvonal. A munkáltatónak megfelelő tárolási lehetőséget kell biztosítania, a munkavállalónak pedig azt rendeltetésszerűen kell használnia.

16. Közlekedési és menekülési útvonalak

Egy irodai közlekedési útvonalat gyakran fokozatosan foglalnak el.Először csak egy csomag kerül a fal mellé. Később mellé tesznek:

• selejtezésre váró széket;
• újabb dobozokat;
• vízadagolót;
• ruhafogast;
• rollert;
• kerékpárt;
• takarítókocsit.

A 3/2002. rendelet szerint a gyalogos és áruforgalmi útvonalakat a használók számához és a munkahely jellegéhez igazodva kell kialakítani, és megfelelő szabad helyet kell biztosítani. Különösen veszélyes, ha az akadály:

• ajtó előtt;
• irányváltásnál;
• lépcső közelében;
• kijáratnál;
• rosszul megvilágított helyen

található.Az „ideiglenesen tettük oda” nem szünteti meg a veszélyt. Sőt, az ideiglenes tárolás gyakran azért marad hónapokig változatlan, mert senki nem jelöl ki felelőst és határidőt a megszüntetésére.

17. Tűzgátló ajtók kitámasztása

Az önműködően csukódó ajtót gyakran kényelmetlennek érzik, ezért székkel, ékkel, papírkosárral vagy akár tűzoltó készülékkel támasztják ki.

Először tisztázni kell, hogy valóban tűzgátló vagy füstgátló ajtóról van-e szó. Nem minden önműködően csukódó ajtó rendelkezik ilyen funkcióval. Ha azonban az ajtó a tűz vagy füst terjedését korlátozó szerkezet része, a kitámasztás megakadályozza a rendeltetésszerű működését.

Különösen hibás gyakorlat a tűzoltó készülékkel történő kitámasztás, mert ilyenkor egyszerre két biztonsági rendszer működését akadályozhatják:

• az ajtó nem tud becsukódni;
• a készülék nincs a kijelölt helyén;
• hozzáférése és felismerhetősége bizonytalanná válik.

18. Elsősegélynyújtás az irodában

Az elsősegélynyújtás nem merül ki egy falra szerelt mentőládában.Vizsgálni kell:

• megfelelő-e a felszerelés;
• hiánytalan-e a tartalma;
• hozzáférhető-e;
• ismert-e a helye;
• van-e felkészített személy;
• megoldott-e a helyettesítés;
• ki ellenőrzi a készletet;
• hogyan történik a segélyhívás.

Irodai környezetben is előfordulhat:

• rosszullét;
• elesés;
• vágási sérülés;
• égés;
• allergiás reakció;
• eszméletvesztés;
• keringési vészhelyzet.

Az Elsősegélynyújtás a munkahelyen – Mit kell biztosítania a munkáltatónak? című cikkünk részletesen bemutatja a tárgyi, személyi és szervezési feltételeket, valamint azt is, miért nem elegendő önmagában egy szabványos mentőláda beszerzése.

19. Tűzoltó készülék az irodában

Egy kisebb iroda esetén is felmerülhet a tűzoltó készülék szükségessége, de a követelmény nem állapítható meg kizárólag a munkavállalók vagy a helyiségek száma alapján.

Figyelembe kell venni többek között:

• a létesítmény rendeltetését;
• az alapterületet;
• a tűzszakaszt;
• az oltóanyag-egység követelményét;
• a jelen lévő anyagokat;
• a készülék elérhetőségét;
• a tűzvédelmi dokumentációt.

Gyakori hiba, hogy:

• bútor vagy doboz takarja a készüléket;
• nem látható a jelölése;
• ajtó kitámasztására használják;
• nincs a kijelölt helyén;
• a dolgozók nem tudják, hol található.

A témát részletesen feldolgoztuk a Kell-e porral oltó készülék egy irodába? Hány darab szükséges, és mit ellenőrizhet a tűzvédelmi hatóság? című cikkünkben.

20. Monitorszemüveg és látásvizsgálat

Gyakori félreértés, hogy minden monitor előtt dolgozó munkavállalónak automatikusan jár bármilyen szemüveg.A képernyős munkához szükséges éleslátást biztosító szemüveg nem azonos:

• az általános utcai szemüveggel;
• a munkavédelmi védőszemüveggel;
• a dioptria nélküli „kékfényszűrő” szemüveggel;
• a kontaktlencsével.

Az 50/1999. EüM rendelet szerint a munkáltatónak a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményeznie kell a szem- és látásvizsgálatot a képernyős munkakör megkezdése előtt, ezt követően meghatározott időközönként, illetve képernyős munkával összefüggő látási panasz esetén. A feltételeket és az elszámolási kérdéseket a Munkavédelmi szemüveg vagy monitorszemüveg? Mikor köteles fizetni a munkáltató? című cikkünk részletesen ismerteti.

21. Kinek mi a feladata?

A munkáltató feladata

A munkáltató feladata többek között:

• a veszélyek feltárása;
• a kockázatok értékelése;
• a munkahely megfelelő kialakítása;
• biztonságos munkaeszközök biztosítása;
• a hibák javíttatása;
• a képernyős munkahelyek megfelelő kialakítása;
• a közlekedési útvonalak szabadon tartása;
• a munkavédelmi oktatás;
• az elsősegélynyújtás megszervezése;
• a munkakörülmények rendszeres ellenőrzése.

Nem elegendő a kockázatértékelésben általánosan felsorolni, hogy „botlásveszély” vagy „képernyős munkavégzés”. A dokumentumnak a tényleges állapotot, az érintetteket, a szükséges intézkedést, a felelőst és a határidőt is kezelnie kell.

A közvetlen vezető feladata

A vezető látja leggyorsabban a mindennapi változásokat:

• új eszközt hoztak be;
• átrendezték az asztalokat;
• hosszabbítót vezettek át a padlón;
• megjelent egy hősugárzó;
• hibás lett egy szék;
• dobozok kerültek a kijárat mellé.

Nem feltétlenül neki kell műszakilag kijavítania a hibát, de gondoskodnia kell a jelzésről és szükség esetén a veszélyes használat megszüntetéséről.

A munkavállaló feladata

A munkavállaló feladata:

• az eszközök rendeltetésszerű használata;
• az oktatás és utasítások betartása;
• a hibák jelzése;
• a sérült eszköz használatának mellőzése;
• a közlekedési utak szabadon hagyása;
• a tárolóhelyek rendeltetésszerű használata;
• saját villamos eszköz használatára vonatkozó szabályok betartása.

Nem kell műszaki diagnózist adnia. Elegendő jeleznie, ha egy eszköz:

• melegszik;
• égett szagú;
• elszíneződött;
• serceg;
• megszakad a működése;
• sérültnek látszik.

A dolgozó közvetlen veszélyjelzésének lehetőségeiről a A munkavédelmi szakember, akit a legtöbben csak az oktatáson látnak – jelezhet-e neki közvetlenül a munkavállaló? című cikkünkben írunk részletesen.

A munkavédelmi szakember feladata

A munkavédelmi szakember feladata nem az, hogy minden táskát elpakoljon, minden széket megjavítson vagy villamos szerelést végezzen.

Feladata lehet:

• a veszélyek felismerése;
• a hiányosságok dokumentálása;
• az intézkedések szakmai meghatározása;
• a kockázatértékelés felülvizsgálatának támogatása;
• a munkáltató tájékoztatása;
• az oktatási tartalom kialakítása;
• más szakterület bevonásának kezdeményezése;
• a végrehajtott intézkedések visszaellenőrzése.

A villamos hiba javítása villamos szakember, a tűzvédelmi kérdések értékelése pedig szükség szerint tűzvédelmi szakember feladata. A munkavédelmi szakembernek azonban fel kell ismernie, mikor szükséges azonnali intézkedés vagy más szakember bevonása.

22. Gyakorlati ellenőrzőlista irodai szemléhez

Közlekedés és rend

• Szabadok a közlekedési útvonalak?
• Fekszik kábel a járófelületen?
• Megfelelő taposócsatornában fut?
• Vannak táskák vagy dobozok a közlekedési térben?
• Maradnak nyitva fiókok vagy szekrényajtók?
• Szabadon hozzáférhető minden kijárat?

Villamos biztonság

• Sérülésmentesek a vezetékek és dugvillák?
• Használnak egymásba kapcsolt elosztókat?
• Látható elszíneződés vagy olvadás?
• Melegszik valamelyik dugvilla vagy elosztó?
• Hősugárzó működik hosszabbítóról?
• Víz érheti a teakonyhai elosztót?
• Van engedély nélkül behozott villamos készülék?

Ergonómia

• Ép és beállítható a munkaszék?
• Megfelelő helyen van a monitor?
• Van elegendő hely a billentyűzetnek és az egérnek?
• Megtámasztható az alkar?
• Tartós laptopos munkához rendelkezésre állnak a szükséges kiegészítők?
• Megszervezték a képernyős terhelés megszakítását?

Környezeti feltételek

• Megfelelő a megvilágítás?
• Tükröződik a monitor?
• Tapasztalható káprázás vagy villogás?
• Megfelelő a szellőzés?
• Közvetlenül a dolgozóra fúj a klíma?
• Érkeztek visszatérő panaszok a hőmérsékletre vagy a levegőre?

Tárolás

• Stabilak a polcok és szekrények?
• Vannak nehéz tárgyak magasban?
• Biztonságosan elérhetők a gyakran használt eszközök?
• Biztosított megfelelő fellépő?
• Használják-e a dolgozók a forgószéket fellépőként?

Elsősegély és tűzvédelem

• Hozzáférhető az elsősegély-felszerelés?
• Ismert a kijelölt elsősegélynyújtó?
• Ellenőrzött és hiánytalan a felszerelés?
• Szabadon hozzáférhető a tűzoltó készülék?
• A kijelölt helyén található?
• Kitámasztottak tűz- vagy füstgátló ajtót?
• Ismerik a dolgozók a riasztás és kiürítés rendjét?

23. Összegzés

Az irodai munkavédelem nem merül ki az ergonomikus székben és a monitor megfelelő magasságában.Ugyanilyen fontos:

• a villamos biztonság;
• a hosszabbítók megfelelő elhelyezése;
• a botlásveszély megszüntetése;
• a hibás munkaeszközök kivonása;
• a teakonyha biztonságos kialakítása;
• a megfelelő megvilágítás és szellőzés;
• a biztonságos tárolás;
• a közlekedési és menekülési útvonalak szabadon tartása;
• az elsősegélynyújtás és a tűzvédelem megszervezése.

A legtöbb irodai veszély nem azért marad fenn, mert megszüntetése különösen bonyolult vagy költséges lenne. Sokszor egyszerűen megszokták.

A földön futó kábelt mindenki átlépi. A hibás székre óvatosabban ülnek le. A melegedő elosztót nem jelzik, mert még működik. A kijárat mellé tett doboz pedig „csak holnapig marad ott”.

A munkavédelmi szemle egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket a megszokott állapotokat újra láthatóvá tegye.

A valódi biztonság nem pusztán dokumentumok és kipipált ellenőrzőlisták összessége. A veszélyek időben történő felismerését, a szükséges intézkedések végrehajtását és azok rendszeres visszaellenőrzését jelenti. Ezt a szemléletet fejti ki a Munkavédelem és tűzvédelem: miért nem elég csak megfelelni az előírásoknak? című bejegyzésünk is.

Kapcsolódó tartalmak

• Kockázatértékelés készítése – Mikor kötelező, hogyan készül és miért buknak el rajta a cégek?
• Mit lát egy munkavédelmi szakember, amit mások nem?
• Működik? Attól még nem biztos, hogy biztonságos.
• A 10 leggyakoribb munkavédelmi hiányosság, amit szemléinken találunk
• Munkahelyi megvilágítás: lux, lumen, villogás, színhőmérséklet és káprázás
• Szellőzés a munkahelyen – mikor elég az ablak, és mikor kell gépi elszívás?
• Elsősegélynyújtás a munkahelyen – Mit kell biztosítania a munkáltatónak?
• Kell-e porral oltó készülék egy irodába?
• Munkavédelmi szemüveg vagy monitorszemüveg? Mikor köteles fizetni a munkáltató?
• A munkavédelmi szakember, akit a legtöbben csak az oktatáson látnak – jelezhet-e neki közvetlenül a munkavállaló?

_{A cikk általános szakmai tájékoztatás. Nem helyettesíti a hatályos jogszabályok, szabványok, gyártói előírások, a helyszíni adottságok és az adott munkáltató kockázatértékelésének együttes vizsgálatát.} 

_{A szükséges intézkedéseket minden esetben a konkrét munkahely és munkafolyamat ismeretében kell meghatározni.}